Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
TiLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IX. évf. 33. szám. Ära 5C liüír, 1053 február 8. Vasárnap n/Hogyan neveli a kulturális tömegmunka megyénk dolgozóit A felsöbagodi gépállomás vezet a gépjavitási versenyben AZ MDF ZALANE6TGI PÁRTBIZOTTSÁeiNAK WAPU.APJA A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről A Magyar Népköztársaság al. kotniánya annak ia szocialista elv. nők alapjáh hogy a legfőbb értek az ember egész népünk közös ügyévé teszi a házasság, a család, az anyaság és a gyermek fokozott védelmét. Népünk tiz- és tíz. ezreiben egyre erősödik annak tudata, hogy a szocializmust épít. ve _. a miaguk, családjuk, gyermekeik békés, boldog jövőjét építik és éppen ezért erősödik bennük a családi élet, a gyermek megbecsülése. Ugyanakkor Nép- köztársaságunk az anyák és gyermekek védelmének törvényes biztosításával, a jóléti és egészség- ügyi intézmények fejlesztésével és különböző szociális juttatásokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését, az anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését. Dolgozó népünk életszínvonalának emelkedésével a házasságkötések és születések arányszá- ima is jelentősen nőtt és lényegesen meghaladja a háború előtti (Színvonalat, -a csecsemőhalandóság aránya pedig a háború előtti, nek mintegy feléin csökkent. - Népi demokráciánk eddig elért hatalmas eredményei lehetőséget nyújtanak arra, hogy államunk ;a. ..jövőben még nagyobb segítséget nyújtson ;a család-, az anya. és gyermekvédelemnek. A Magyar Népköztársaság mi- njszt er tanácsa a házasság, a csa- lád inteATiín.yének megszilárdítása, érdekében, az anya. és gyér. mekvédelem további fejlesztéséről a következőkét határozza: I. A teherben lévő nők és az anyák védelmének fokozása 1. A teherben lévő nők fokozott orvosi gondozása. Az egészségügyi miniszter biz. tositsa, hogy az állami egészség- ügyi szolgálat minden teherben lévő nőt terhességi ideje alatt legalább háromszor ingyenes or. vosi vizsgálatban részesítsen, először lehetőleg a terhesség harmadik hónapjának vége előtt, utoljára pedig a. terhesség nyolcadik hónapjában. A gondozásban való részvétel biztosítása érdekében: a) A védőnő a terhes anyát a terhesség tartama alatt is állandó gondozásban köteles részesíteni. b) A jelen határozattal rendszeresített ingyenes csecsemöke- fengyében, továbbá az emelt ösz- szegü anyasági segélyben csak az az anya részesül,’aki terhesgondozási könyvvel igazolja, hogy az orvosi vizsgálaton résztvett. • c) A falusi szakorvosi szolgálat szülészeti és gyermekszakorvosi ellátását összesen negyven uj járásra kell kiterjeszteni. 2. Kedvezmények a munkaviszony körében <a.) Minden miniszter az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben 30 napon belül szabályozza, hogy melyek aZok a nők egészségére ártalmad munkakörök, -mtelyekben hőket tégláik oífüt,ni nem szabad. Ezekbe a ínunkakö. ■rökbe nőt újonnan alkalmazni 1953 március 1. napja után tilos, az ilyen munkakörökben jelenleg dolgozó nőket pedig 1953 julius hő végéig más, nők számára alkalmas 'munkakörbe kell áthelyezni. b) Nőnek munkára való felvételét ■—• büntetés terhe-alatt . — nem szabad azért megtagadni, mert a nő teherben van. c) A terhes nőt, valamint a szoptatós anyát a szülést követő harmadik hó végéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy saját kérelmére lehet elbocsátani. A teherben lévő háztartási alkalmazottnak a szülésig nem lehet felmondani, kivéve, ha azonnali felmondásra okot adó körülmény merül fel, ez esetben; ha az alkat, mázott a felmondást nem fogadja el, a járásbíróság dönt. d) A munka törvénykönyve értelmében (95. paragrafus) teherben lévő nőt, a terhesség hatodik hónapjától • kezdve és szoptató nőt ia szoptatás hatodik hónapjáig — nem szabad nehéz testi, éjjeli és túlmunkára beosztani: — Más helységben végzendő munkára csak beleegyezésével szabad küldeni. —• Kérelmére, orvosi vélemény alapján állapotának megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, s az uj munkakörben keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző hathavi átlagkeresete volt. E rendelkezések végrehajtása érdekében az illetékes miniszterek az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel °s7etertécöíjli barmir\c. na.pon belül határozzák meg azokat á munkaköröket, amelyekben terhes nö nem foglalkoztatható. e) A terhes, illetőleg ssülő nőt a munka törvénykönyve élteimében (97. paragrafus 1. bek.) a szülés előtt és a szülés után ősz. szesen 12 heti szabadság- illeti meg, amely rendellenes szülés esetén, hatósági orvosi javaslatra 4 héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és után két részben kell kiadni, ia dolgozó nö kérelmére meg kell engedni, hogy a, szülési szabadságot 'teljes egészében ,a szülést követően vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munka, orvosi vélemény szerint egészségének) veszélyeztet é- sével nem jár. f) Ha a dolgozó nő gyermekét a vállalat, v.agy a munkahelyhez közel eső bölcsödében, vagy pedig közeli lakásában szoptatja, az első hat hónapig naponta kétszer, félórai, ezt.követően kilenc hónapig naponta egyszer félórái szop batási idő jár részére, amely a munkaidőbe beleszámít és arra átlagbér jár. Ha az anya gyermekét a munkahelytől távolabb eső bölcsödében vagy lakásán szoptatja, az első hat hónapban naponta kétszenháromneigyed órai, ezt követően a kilencedik hónapig naponta egyszer háromnegyed órai szoptatási idő jáfe” részére, kívánságára pedig napi kétszer háromnegyed órai szoptatási időnapi másfél órában egyszerre is kiadható. Ha a. gyermek szoptatása az előbbiek szerint nem biztosítható, a dolgozó nőt kérelmére a szop tatás érdekében a munkáltató Vállalat (hivatal, atb.) vezetője legfeljebb három havi fizetésnsl- küli szabadságban köteles részesíteni. g) A dolgozó anyát egy évesnél fiatalabb beteg gyermekének ápo. iása és gondozása érdekében ké rebnére, táppénzes állományba kell helyezni, lm igazolja, hogy a gyermek otthoni ápolásra szőrűi és ápolását más családtag nem Judja ellátni. Ha a beteg gyermek egy évnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb, a dolgozó anyát kérelmére az otthoni ápolás biztosítására a fenti feltételek igazolása esetén fizetésnélküli szabadságban kell részesíteni, az ilyen címen engedélyezett szabadságok összes tartama azonban egy év alatt har. mine napo nem haladhat meg. Ha a gyermek egy évesnél idősebb, de két évesnél fiatalabb, az egyedül álló dolgozó nőt a szabadság tartamára táppénz illeti meg. Egyedül állónak azt a nőt keil tekinteni, akinek férje nincsen, vagy attól törvényesen elvált. A munkáltató szerv vezetője kivételesen indokolt esetben harminc napnál hosszabb ideig tartó fize- tésnélküli szabadságot is engedélyezhet, az igy meghosszabbitoi-t időre azonban táppénz nem jár. h) Az a dolgozó anya, aki legalább két 14 évesnél fiatalabb gyermekét gondozza, háztartási teendői jobb ellátása érdekében báronként egy fizetésnélküli szabadnapra jogosult, feltéve, hogy a megelőző 3 hónap alatt igazolatlanul' nem mulasztott. 3. Ingyenes csecsemőkelengye juttatása az újszülötteknek. 1933. évi- máTAu-:s H-Őj kezdődően az állam minden újszülött gyermek részére . ingyen csecsgmőkelengyét juttat a szülőnek, akár jogosult a szülő társadalombiztosításra, akár nem. a) Az ingyenes csecsemőkelengye 400 forint értékű csecsemőcikket (pelenka és egyéb ruházati cikk) tartalmaz. , A kelengyecsomagot az egy éven aluli csecsemők használatára szolgáló cikkekből a belkereskedelmi minisztérium.' által összeállított jegyzék alapján a kijelölt üzlet állítja össze az anya választása szerint. b) Ingyenes kelengyében az az anya részesül, aki a terhességével kapcsolatban előirt ■> orvosi vizsgálaton résztvett. 1953. évi április hó végéig az ingyenes kelengyét annak az anyának is ki kell adni, aki csak egyszer vett részt orvosi vizsgálaton. Orvosi igazolásra kiadható a kelengye annak az anyának is, aki a három orvosi vizsgálaton koraszülés miatt nem vehetett részt, de a koraszülött gyermek életképes. c) Az ingyenes kelengyére jogosító utalványt a terhes nő lakhelye szerint illetékes községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottsága adja ki a terhesség kilencedik hónapjától kezdve. d) A csecsemőkelengye a gyermek élves2ületése esetén az anya tulajdonába megy át. e) A csecsemőkelengye ingyenes juttatásával egyidőben, 1953. évi március 1. napjával megszűnik a pelenkára adott árengedmény fenntartásának szükségessége. 4. Kedvezmények az intézeti szülési költségeknél. a) A társadalombiztosításban akár saját munkaviszonyuk alapján, akár férjük jogán részesülő nők intézeti szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szervek viselik. b) Az intézetekben (kórházban, klinikán, , szanatóriumban, stb.) szülő, a társadalombiztosításban nem részesülő nők az intézménynél kötelező' ápolási dij felét fizetik csupán, a szülőotthonokban napi 10 forintot. 5. Társadalombiztosítási juttatások. a) A társadalombiztosításban részesülő dolgozó nőt az anyasági segély mellett terhességi és gyermekágyi segély is megilleti, 12 heti munkabérének megfelelő összegben, ameny- nyiben pedig a szülési szabadságát meghosszabbították (2. c) pont), a meghosszabbítás időtartamára — legfeljebb további 4 hétre — is jár a terhességi és gyermekágyi segély. Ha az anya nem áll alkalmazásban, egyszeri anyasági segélyben részesül, feltéve, hogy a férje társadalombiztosításra. igényjogosult dolgozó. b) A dolgozó anyák anyasági segélyét 1953. évi március 1. napjától kezdve a jelenlegi 500 forintról 600 forintra, az cisö gyermek után 700 forintra kell felemelni. c) A mezőgazdasági társadalombiz. tositásba bevont dolgozó nők, akik a terhességi cs gyermekágyi segély helyett egységes anyasági segélyben részesülnek, a jelenlegi 1330 forintos anyasági segély helyett 1953 március 1-tcl kezdve 1400 forintot, az első gyermek után 1500 forintot kapnak (h) 6. se.). d) Az az anya, aki a háromszori terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt, az anyasági segélyt nem a felemelt, hanem csak az eddigi összegben kapja. 1953. évi április hó végéig a felemelt anyasági segély jár annak az anyának is, aki csak egyszer vett részt orvosi vizsgálaton. A felemelt anyasági segélyt kapja az az anya is, aki koraszülés miatt nem vehetett részt a három orvosi vizsgálaton. e) A terhességi és gyermekágyi, illetőleg anyasági segély teljes ösz- szegben megilleti azt a dolgozó nőt, aki a segély esedékességét megelőző két éven belül . összesen legalább 9 hónapig betegség esetére biztosítva volt, vagy a 9 hónapot azért nc-m érte el, mert munkaviszonyba lépését megelőzően egy évnél hosszabb ideig iskolai tanulmányokat folyta tott, vagy tanfolyamon vett részt. A segély fele összegét abban az esetben is megkapja a dolgozó nő, ha két éven belül legalább 6 hónapon át betegség esetére biztosítva volt. Ha az egyszeri anyasági segély a férj jogán jár, a fenti rendelkezéseket a férj munkaviszonyára kell alkalmazni. 8. Kitüntetés. A Népköztáirsaság Elnöki Tanácsa az olyan anyáknak, akik hat, vagy több gyermeket hoztak világra és nevellek fel, a dolg-ozó nép megbecsülésének kifejezéséül minden "évben a Nemzetközi Nőnapon (már- ems S. napján) ,,Anyasági Érdemérem' 1 -ét adományoz. Azokat az anyákat, akiknek hét vagy több élő gyermekük van, pénzjutalomban is kell részesíteni, 7. Kedvezmények a lakásjuttatá- soknál. A családalapitá.g előmozdítása érdekében az újonnan épülő, vagy a megüresedő laká soknak mintegy "busz százalékát fiatal házaspároknak kel] juttatni, ha egyébként a lakás kiutalására érdemesek. Ugyanez a rendelkezés irányadó a szolgálati lakások kiutalására is. SL Családi pófLÁk A családi pótlék folyósításának mlenlegi rendszere 1953. évi március hó 1-től kezdve a következők zevint módosul:- ■ A háromnál (öhb gyermek után járó családi pótlék összegét a következük szerint kell felemelni: . 3 gyermekes családoknál a jelen légi 135 forintról ISO forintra, 4 gyermekes családoknál a jelenlegi 200 forintról 260 forintra, •5 gyermekes családoknál a jelenlegi 800 forintról 350 forintra, 6 gyermekes családoknál a jelenlegi 405 forintról 450 forintra, 7 gyermek után havi 560 forint, 5 gyermek után. havi CS0 forint, 9 gyermek után havi 810 forint, 10 gyermek után 975 fórin , 11 gyermek után 1155 forint, 12 gyermek után pedig 1350 forint családi pótlék jár, minden to» vábbi gyermek után havi 210 forinttal emelkedik a családi pótlék. 2. A két gyermek után járó családi pótlék összege változatlanul havi 75 foxint, 3. a) Az egy gyermek utáni családi pótlók megszűnik, kivéve az egyedül álló anyáknál, akinek egy gyermek után is kell havi 30 forint családi pótlékot folyósítani. b) A feleség után családi pótlék nem -jár, a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdijáról szóló törvényerejű rendelet szerint járó házastársi pótlék azonban a nyugdíjast az előirt feltételek mellett továbbra is megilleti. 4. A családi pótlékra a dolgozónak addig van igénye, amíg a gyermek 16 éves korát eléri. Ha a gyermek iskolai tanulmányokat: folytat, vagy ipari, tanuló, az igényjogo'mltsúg a gyermek 18. élet- étének betöltéséig tárt. 5. Nem folyósítható családi pótlék az olyan gyermek után, aki állami ösztöndíjat élvez, továbbá, az olyan ipari tanuló után sem, aki tanul óin- j őzeiben nyert elhelyezést, 0. A-minisztertanács kiterjeszti a pótlékra való jogosultságot 1953. évi Bfa&S ¥ napjától kezdve az önálló termehiszi>vemt??'c~ tele és a III. tápustf termelőszövetkezeti csoportok tagjaira, amennyiben három, vagy ennél több tiz éven aluli gyermekük van és ha az előző évben 120 munkaegységet teljesi’oN tek. Ha az anyának saját tagsága után jár a családi pótlék 80 mun kaegyság igazolása elegendő. 1953 évi március hó 1-íől jogosultak a családi pótlékra a községi, (városi) legeltetési bizottság- k állandó alkalmazásában álló pá-v rai is, ha három, vagy ennél több tiz éven aluli gyermekük vn Ugyanazon gyermek után ugyan ra az időre családi pótlékot csak egy dolgozó kaphat. A termelőszövetkezeti (tszcs) '«• gok, valamint a községi. (városi legeltetési bizottságok állandó al kalmazásában álló pásztorai részére járó családi pótlék összege: 10 éven aluli három gyermek ufáll havi 144 forint, 10 éven aluli négy gyermek után havi 208 forint, 10 éven aluli öt gyermek után havi 280 forint, . 10 éven aluli hat gyermek után havi 360 forint. minden további 10 éven aluli gyermek u’táai havi 60 forinttal emelkedik a családi pótlék. ' A családi póTokot a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SzTK) folyósítja. HL Az iinyák és egészség? ellátásának tokozása 1. Az Intézeti szülések jelenlegi negyvenkét százalékos arányát a? (Folytatás a 2. oldalon)
