Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról

(Folytatás az 1. oldalról)

Icagépek kijavítását, a brigádok fölkészülését február 20-a és 28-a fcözö t helyszíni szemléin kell etilen, őrizni.

c> A gépállomások gépeinek kijavítását és a traktoros-brigádok felszerelését és megszervezését február .15—'20-a között minden gépállomáson helyszini szemlén kell Müivizsgálni.

d) A községekben a helyi tanácsok helyszínen ellenőrizzék az egyéni termelők felkészülését a tavaszi munkákra.

IV.

A tavaszi mezőgazdasági munkákat a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani.

1. A téli időszakban el kell vé gezni az őszről elmaradt mélyszántás'.. Ezért az állami gazdaságok, a gépállomások javítás alatt nem álló gépei, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők fogatai _ minden alkalmas időben a tél folyamán is végezzenek mélyszántást.

2. A tavaszi talaj előkészítést a lehető légi korábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt keli végrehajtani.

a) Azokon a szántóföldeken, Jahol az őszi, vagy téli mélyszán fást nem végezték el, a talaj tavasai felszántását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal meg ítéli kezdeni és legkésőbb 8 napon belül be koll fejezni, A szántással egyidőben el kell végezni aío gazolást.

b) A felszántott földeken, amin; a talajra rá lehet menni, a simitózást (fogasolást) azonnal meg kell kezdem és legkésőbb három napon belül be kel) fejezni.

r) Az Összes szántóterületek fél. szánkása' és sírni lózását (fogasa lásái) legkésőbb március 31 ig az egész ország területén be kell fe-: jezni. A frissen szántott és simi- tózott területeken a ve'ésig fogatol ássa’, illőivé kullivátoronással kell a velőágyat előállítani.

3. A termésátlagok fokozása érdekében fel kell használni az ösz. szes rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervesU. ágy a-készle-t eketa) Az állami gazdaságok, a tér mdőszövetkezetek és az egyéni termelők azokon a területeken, ahol

ősszel mélyszántást nem végezlek, a szántással egyidőben munkálják be a talajba az összes ősszel ki nem hordott, illetve télen összegyűlt, érett és középérett is'álló- trágyát.

b) Azokon a gyapotterületeken, ahol az őszi alaptrágyázást nem •Végezlek el, kát. holdanként 50—- 150 kg szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni a tavaszi, talaj elő készítés dőlt és a talajelőkésziiés- sei a földbe bemunkálni.

c) Azok az állami gazdaságok és termelőszövefezetek, amelyek az őszi inélyszántást elvégezték, a rendelkezésre álló istállótrágyát február 28-ig a trágyázásra kerülő 'áblák szélére szarvasokba hordják ki és földeljék le.

d) Az állami gazdaságokban és

termelő,sző ve fezetekben ál I al án o son be kell vezetni a irágyakeze- lés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami, gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adják ki a fejle t trágya kezelés i módszerek megszer. vezérének és agrotechnikájának utasítását. Biztosítsák, hogy minden állami gazdaságban és a termelőszövetkezetek legalább 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a. helyszínen mulassák be ,a fejlett trágyakezelés módszerét és a bevezetést folyamatosan ellenőrizzek.

4, A szántóföldi növények tavaszi vetését amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell fejezni.

a.) A simít ozással egyidőben, amint a talajra rá lehet menni, megkell kezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák,, a .tavaszi búza, a borsó, az olajlen, a rostién, a lencse, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését. Ezeknek a növényeknek .*1 vetésére fel kell használni minden olyan tél- végi és koratavaszi időt, amely — a talaj nedvességi állapotát figyelembevevő — alkalmas a vetési munkálatok végzésére, tekintet nélkül arra. hogy a vetés után még télies időjárás várható.

b) Amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 C-fokot, meg kell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a'

vörös here, a baltacin, a napraforgó, a csillagfürt és a cukorrépa, a takarmányrépa vetését.

c.) 8—12 C-fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30- ig be keli fejezni a burgonya, a szója, a csicsóka, a cirék, a csumiz, a köles, a marhakáposzta, valamint az Alföldön a kender, a bab és a kukorica veltését. A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni.

d) A 14 C-fok talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését.

c) 12—1(5 C-fok talajhőmérséklet

mellett meg kell kezdeni és legkésőbben május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, a dohány palántázását május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kell befejezni.

f) A vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett á tavaszi búzát, a tavaszi árpát és a zabot az állami gazdaságok három munkanapon belül a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők hat munkanapon belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaságok öt munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők S munkanapon belül, a gyapotot az állami, gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők egyaránt öt napon, belül kötelesek elvetni.

g) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidőn belül megyénként és trösztönként állapítsák meg az egyes növények vetésének végső határidejét és a megyei tanácsok a megállap.i- töJbfc végső határidőket hivatalosan kötelesek a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tudomására hozni. A gyapot vetésének a megkezdését országosan a földművelésügyi miniszter határozza meg.

h) A vetéseket az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az': egyéni termelők minél nagyobb területen a fejlett vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért az állami gazdaságok legalább 40.200 kát, hold tavaszi gabonát és az összes rostlent, a termelőszövetkezetek legalább 60 ezer kát. hold tavaszi gabonát és az összes rost- lent keresztsorosaai vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.400 kát. hold kukorica és napraforgó, a

1 termelőszövetkezetek legalább 175 , ezer kát. hold kukorica és napraforgóvetést végozzenek négyzetes vetéssel .

i) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a kukoricát és a burgonyát, valamint a cukorrépát és dohányt elsősorban frissen trágyázott területen vessék. Azokon a szántóterületeken, amelyek közvetlen istállétrágyázásban nem részesültek, a kukorica és burgonya terméshozamát érett istállótrágyával, kompoezttal, baro mfitrágyával vagy fahainuval végzett fésziktrágyázás- sal növeljék.

5. A tavaszi szántás-vetéssel cgy- idöben végre kell hajtani az őszi vetések, valamint a rétek és legelők 'élvégi és koratavaszi ápolási munkáit.

a) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a belvizek levezetését a kultúrmérnöki és bel- vizrendezö hivatalok úgy biztosítsák, hogy a tavaszi vetések idejére a belvizek ne akadályozzák a ßzan- tás-vetés munkáját és az őszi vetések fejlődését. A belviz levezetéséhez az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők gépi-, iga- és kézi- erejükkel kötelesek’ segítséget nyújtani.

b) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők tél végén és kora tavasszal, amint a talajra rá lehet menni, a felfagyott őszi vetések hengerlését azonnal végezzék el. A jól áttelelt őszi vetéseket a fagyveszélyek elmúltával- azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell íogasolni (bovo- nálni).

c) A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket az erre a célra rendelkezésre boesáytott és a termelőüzemek készletében lévő péti só műtrágya teljes felhasználásával fej- ■ trágyázásban kell részesíteni. Az állami gazdaságok legalább százezer, a termelőszövetkezel ek legalább 150 ezer kát. hol dón végezzék el az őszi vetés tavaszi 1 fejtnagyázását péti- sóval, illetve konxposzt vagy szemesé zott trágyák felhasználásával. Ezen kívül széles körben meg kell szervezni a hulladéktrágyák (hamu, baromfi trágya sitb.) összegyűjtését és íej'trágyázásra való felhasználását.

d) A rétek, legelők és évelő szálasak ar m án y ve t és ek ápolásánál elsősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengerezését, a

gyomirtást és talajegyengetést A legelőkön a delelők és karámok helyén összegyűlt trágyák egyenletes szétteregetés’ét, a kutak és vályúk, valamint azok környékének gondozását, a szakaszos legeltetés beosztását’ és a rétek, legelők tavaszi fásítását legkésőbb április 15-ig el kell végezni.

c) A vetéseket meg kell védeni a növények kártevői ellen, ezért a fertőzött területeken a mezei pocok, ürge és hörcsög irtását, április 15- ig, a gabonafutrinka lárvájának irtását május 1-ig, a kukoricamolyirtás érdekében a kukorica-, cirok- szárak. és egyéb növényi részek felhasználását május 15-ig el kell végezni.

V.

A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel és helyszini vizsgálatokkal kell ellenőrizni és a kötelezettségeiket nem teljesítőket, vagy kötelességeiket mulasztókat felelősségre kell vonni,

1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi termelést folytató gazdaságokat irányító miniszterek a Központi Statisztikai Hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkák jelentő- szolgálatát és folyamatos ellenőrzésekkel biztosítsák a jelentések megbízhatóságút. A helytelen és hamis jelentést adókat bűnvádi utón vonják felelősségre.

2. A helyi tanácsok április 10, és 20. között minden. községben tartsanak határszemlét. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésé, uek mértékét és azokat a termelőket, akik a:: Időszerű tavaszi mezőgazdasági munkát nem végezték el határidőre, kötelezzék a munkák végrehajt ásár a.

3. Azok ellen az egyéni termelők ellen, akik szántóterületüket önkényesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműveléséről, a községi tanács köteles eljárást indítani.

4. Azokat a községi tanácselnököket pedig, akik nem gondoskodnak a területükhöz tartozó szántóföldek teljes megműveléséről és a határozatban előirt .mezőgazdasági munkák végrehajtásáról, a belügyminiszter vonja felelősségre.

Budapest, 1953. január 30.

RÁKOSI MÁTYÁS sk.

a minisztertanács elnöke

Sztálin elviárs történelmi jelen, tőség'ü uj műve számos, a béke- mozgalom feladatainak és per. speskláváinak lieíycs meghatározása számára alapvc'ö fontosságú pro Mórnál vet fel és old meg.

Sztálin e munkájában mesterikig írja le a második világháborút követő nemzetközi helyzetet, amelyeknek valósághű felismerése alapján a békémozgaíommak működnie kell, s ugyanezekkel az elemzésekkel felszámolja azokat az elterjedt illúziókat» amelyek az ál. iandó és az uj mozzanatok hamis megítéléséből származnak. .Egyes elv'ar sah— mondja Sztálin —azt állítják, hogy a második világhálóm után Jcinlakult uj nemzetközi feltételek fejlődése következtében a kapitalista országok Itözii háborúk már nem cUasrüüielotlen$lc" Ezt azzal vélik megindokolhatni, hogy a kapitalizmus és a szocializmus eilen télié erősebb, mint az egyes kapitalista országok közli ellentétek, másrészt, hogy az Egyesül' Államok annyira maga alá rendelte a kapitalista .államokat, hogy azok között háború már nem' törhet ki.

Mind a két gondolat gyökerében helytelen« Sztálin elvtárs helyesen rámutat arra, hogy' elméletileg a ka- püalizmus és a szocializmus ellenié, fo természetesen erősebb, mint a 'ekés országok között fennálló ellentét. ..Ez nemcsak most. napjainkban helyes, helyes volt a második világháború előtt is... És a második világháború, mégsem a Szovjetunió elleni háborúval, hanem a tőkés r/rszágok. e.gymásközti háborítjáva.1 kezdődött“

Sztálin elvtárs nagyon világosan kifejti ezzel kapcsolatban, hogy a 11’

▼skármp. 195." febr. 1.

A PÁRTOK! Al AS ANYAGÁHOZ ★

Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban66 cimii műve és a békemozgaíom

Szovjetunió elleni háború nagyobb kockázattal jár a kapitalisták számára, mint a tőkések egymáskö- zotti háborúja. Megmagyarázza emellett a kapi alista államok közötti ellentétek kiélesedését. Mindez vonatkozik a mai helyzetre is« Mint az utolsó idők eseményei mutatják, egyre feszültebb lesz a vi ■szony az imperialista nagyhatalmak (Anglia., Franciaország’) és az Egyesült Államok között. Mind. egyik ilyen ország, írja Sztálin; •.végül is kénytelen lesz kitépni magát az Egyesüli Államok öleléséből és konfliktusba kerülni vele, hogy biztosítsa magának az önállóságot és persze a busás profitot-"

De illúzió volna azt hinni, hogy Németország és Japán végleg kidőlt az agresszív hatalmak sorából. Ugyanezt hallottuk az első világháború ulán a németekről és ime, miután angol és amerikai kölcsönökből — melyeket azért kaptak, hogy a Szovjetuniót megtámadják —, újra felépítették iparukat és hadseregüket, végül mégis kapitalista államok ellen rob bántották ki a háborút.

Mindebből Sztálin elvtárs azt a következtetést vonja le, hogy »a kapitalista, országok közti háború elkerülhetetlensége továbbra is fennáll

Ezek napnál világosabb követ - keltetések, amelyeknek súlya alól aligha ludja magát bárki is ki. vonni. Itt azonban felmerül egy

újabb helyiden felfogás. Miután

irta: Lukács György

★ ★

Sztálin elvtárs érvei szétszórták a valóságtól idegen, ..megnyugtató" illúziókat, helyükbe nem egyszer egy éppen annyira helytelen fatalizmus lép. Azt mondják ugyanis egyesek: ha az imperialista háború elkerülhetetlensége továbbra is fennáll, mire jó a békemozgaíom? Nem hiábavaló erőpazarlás, haszal an tömeg-.mozgósitás-e ez? Nem volna-e helyesebb minden erőt az alapvető kérdésre: a kapitalizmus megbuktatására összpontosítani? Hadd idézzem ezzel kapcsolatban a Szabad Nép 1952. november 22-i számában megjelent, »A világbé kemozgalom ereje és perspektívái* cimü cikkemet: ..Lehel.e, szabad-e azt mondani: ha az imperializmus szükségszerűen hozza létre a háborúkat, ha csak a kapitalizmus megdöntése jelent végleges biztosítékot az uj imperialista háborúkkal szemben — akkor felesleges, haszónlalan az egész békemozga- lom?“ Ez elméletileg gyökeresen helyiden, gyakorlatilag pedig mér. heteUenül káros érvelés lenne. Szabad tálán a helyzetet agy min. dennapős Példával megvilágUeni. Ha valahol a Tiszaparton azt ál- li ják az emberek, hogy nagy árvíz fenyeget, akkor minden érkéz, láb, minden józangondolkodás-u

ember hozzá fog látni a gát emeléséhez, vagy ha' már van gát, an

nak ki-tatarozásához, rendbnioza- talához, megerősité-séliez. íís ha valamely .nagyon okos* ember azzal az ellenvetéssel áll elő: mit töritek magatokát azon, hogy ezt az árvize; megakadályozzátok, semmi, féle gá- rém szüntetheti meg azt négy a Tisza időről-időre megáradjon; ezen csak a természet átalakítása a szocializmusban segít, hét — úgy nincs abban kétség, hogy az ilyen ..bölcset* a józan emberek kinevetnék, bolondnak (ha nem kártevőnek) tekintenék. Hiszen, ha árad a Tisza, mindenkinek létérdeke házát, családja , vagyonát. életét megmenteni, íz adod árvíz ellen védekezni, nem várni arra, míg a tökéletes szabályozás stb. vághxg megszüli éti ?z ilyen árvize-;* zed elmet.

E hasonlat a békeharcra alkal mazva: a békemozgalom harcol — s minél erősebb, annál eredménye sebben harcol —, az adott háborús veszedelmek ellen. Ha csak egy ilyet elhárít, sokmillió ember életét, a kultúra óriási kincseit men. ti meg. É? ha valaki azt álli-aná. hogy nem érdemes az adott háborús veszély ellen harcolni. mert_ a háború végkép csak az imperia lizmussal együt'rzün'e'he'őmegfáz az emberiség ádáz ellenségeinek tenne szolgálatot. A bék-émnz- galom elérheti és el kell, hogy ér. je az adott háború elhárilásának nagy csljá'. »Az imperializmus és a háború tábora, valamint a do mokrácia és a béke tábora közötti jelenlegi erőviszony teljesen reálissá veszi ezt a kilátást“. (Malenkov)

A békemozgaíom szükségességét viia-tó felfogás mögött — mint rendesen, ha a tör énehni fejlődés fa. íahsztikus felfogása merül fel — székiáns nézetek bújnak el. Mindenekelőtt a fatalisztikus felfogás sál kell számolni, mert semmi sem oly idegen a tör énelem valóságos törvényszerűségeitől, s ezért a, marxizmus.leninizmustól, Sztálin elvtárs nézeteitől, mint a szükség, szerűségnek a fatalizmussal • való azonosi'ása.

7

Csak egy Buharin gondolhatta — akit ezért annakidején Lenin a legélesebben elitéit —, hogyha egy. szer ..tökéletes" lesz a társadalomtudomány, a jövő tör éneimének egyes eseményeit éppoly pontosan tudja előre bemondani, ahogy teszem, ina a csillagászat egy nap- fogyatkozást. Az ilyen ..elméie;* két körülményt hanyagol cl. Az egyik az, hogy minden történelmi történés emberek cselekvéséből tevődik össze. Ez azt jelenti, hogy azok helyes, vagy helytelen elgon. dolásai, megfontolt vagy könnvel- mü cselekedem — vagyis bizonyos véletlenek —, befolyásolják az egyes történelmi események 'lejátszódásának részleteit, mikéntjét; gyorsít ják, vagy lassítják a szükségszerű lefolyást; erősük vagy gyengítik az egyes működő erőket stb. Ebben már benne foglaltatik a másik mozzanat: az, hogy a történelem törvényszerűségei nem légüres térben, hanem nagyon Vönkvéh bonyolult tör-étml- tpi körülmények között ju'nak érvényre. Tendenciák harcolnak ten. denciák ellen. így például Sztálin elvtá’rs fejtegetései egyáltalában nem azt mondják, hogy a szocializmus cs a kapitalizmus ellentéte,