Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-17 / 14. szám

■p Mm É i b r* Hi SzKP XII. tmsm anyagának agifaciós énei a zaiasziiail járás nüpnmüiM mimkájábao Rákosi elvtárs a Magyar Dől- gőzök Pártja Közpon.i Veze ősé. gének 19öß. október 23-i ülésén azt mondotta: »A legközelebbi hó, -Mpok és esztendők ideológiai mun­kái Irak jelentékeny részét arra kell fordítscnvnJk hogy Sztálin elv- járs korszakai kot ó művét: »A «so 'dalisnms hó' gazdasági problémái a Szovjetunióban'1, valamint Sziá- Un elvi Ars nagyjelentőségű, ntcumu. ifcuó beszédét, és a Szovjetunió Kommimhta Pártja XIX. kon­gresszusának anyagúi pártunk és államunk egész tevékenységének vezérfonalává tegyük « gondos feldolgozások után a, mi viszo­nyain kra a lha!mázzuk". A XIX. kongresszus anyaga és annak .anulmányozása egészpárt- tagságunkban uj lendületet hozol*, és nagyban sjegifdte a pártonki* viili dolgozók mozgósítása' is. Népnevelőink a XTX. kongresszus előadói beszédeiből, különösen Sztá­lin elv.árs hozzászólásából^ nagy segítséget kapuk munkájukhoz, « a politikai iskolákon tanultak ti lapján mindinkább fel is tudják használni ezt a hatalmas segi sö­get­Népnevelőink jő munkájának (köszönhetjük az:, hogy a begyüj. lésben, a december 1-i értékelés szerint járásunk Zala megyében a második lett, ugyancsak népne­velőink jő munkáját dicséri az, hogy az évi begyűjtési ' ‘érvünkét baromfiból ezideig 100, a íojásbe. 'gyűjtési pedig 110 százalékra tel­jesítettük. Nénnevolő’nk a begyűjtésen •túl eredmért yeket értek el a ■ szcs.k orösi lesében és továbbfejlesz­tésében is. habár ezek az eredmé­nyek még nem kielégitöek és még igen sok a tér..omlónk- üzemi népnevelőink is felhasználták a .'kongresszus nyújtotta agitációs ér­veket a ‘érv teljesítéséért folyó agitációbon a za las zent grófi tég­lagyárnál, a zalaszcnfgróti vaj- gyárnál amelynek eredménye, hogy mindkét üzem tervét teljesí­tette, illetve túlteljesítette. Nézzük meg egy-két községben, “hogy használták fel népnevelőink a XIX, kongresszus anyagán Za- fnkopDányban Daru István és Vajda József elvtársak a nemző’- közi helyze* ismertetésével foglal, kozva Malenkov elvtárs beszámo­lójának azt a részét ismertették, ahol rámutató*t a kapitalista or­szágok válságára, a munkanélkü­liéi:? állandóm növekvő táborára, amelyből tudjuk, hogy .a tőkés or- s ró goknál a haditermelés növeke­dése ellenőre is emelkedik a 1el~ jes és a részleges munkanélkü­liek száma, Ismerietik az elvtár suk azokut az eredményeket, ame­lyeket a Szovjetunió és a répi de mokráf’ák elérnek. Antiig a nyu, gaii államokban a termelés alig érte el a háboruelctti színvonalat, addig a Szovjetunióban már ma­gasan tuMeljesitettdk. A népi de mokráci ákban 1951-ben a háború elo*H színvonalat már magasan ró .'szárnyalták az iwrt termelés­ben. Ezeket az eredményeket sa­ját községükben is lemérhetik, hi- on Zalakoppány 1951-ben uj be­kötőutat kanolt, amelv 'öbb mint 306 ezer foriiif- beruházást igé­nyeli. 1050-ben Zalakoppány vil­lanyt is kapott és ms már sok uj rádió van a községben, rend­szeres mozielöadásokat tartanak és ismeretes az is. hogy az ipar­cikkekkel való ellátás s növekvő szükségletek ellenére is bőséges. A XIX. kongresszus anya­gával foglalkoznak a pártonkivüli dolgozó parasztok is. Borsos Já­nos zolaikoppányi középparaszt ar­ról beszélt dolgozó társainak, hogy v. XIX. kongresszuson elfogadott uj 5 éves terv milyen nagymér­tékben fogja növelni a mezőgaz­dasági murka gépesítésé*, atrmJy a nehéz fizikai munkát el­végzi az ember helyett. Nálunk is a Szovjetunió példája nyomán az ipar fejlődése segíti a mezőgaz­daságot uj, modem gépekkel. Ép­pen ezért a tszcs-be való belé­pésről beszélt ő is, hogy minél jobban felhasználhassuk a mező- gazdaságban a gépi erőt. Zalavégen Szilasi István elvt&rs, a XIX. kongresszus anyagának tanulmányozása közben elsőnek lépett be az előkészítő bizottságba és utána fáradhatatlanul^ dolgo­zott az uj tagok szervezéséért, ö is ismertette dolgozó paraszttár­sa ivói a XIX. kongresszuson el­hangzott nagy célkitűzéseket. Töb­bek közö't azt is, hogy a XIX- kongresszus határozatában az is bent van, hogy a 'kolhozparaszJok jövedelmét az u} ötéves terv végé­re legalább 40 százalékkal kell növelni. Ezsxl is bebizonyítja a Szovjetunió uj 5 éves terve, hogy a nagyüzemi mezőf/azdaság termés* hozamát állandóéira rnagotsubb szín­vonalra lehet emelni, amit az egyé ni gazda, a maga. kicsi gazdaság erejével soha, el wem érhet. Szilasí István, Osbát Imre elv társ.k, Rúzsa János pártortkivuli ■ 6 holdas dolgozó paraszt és a párt szervezet ét- a tanács jó munkájú nak köszönhető az, hogy Zalavé gén január 8-án 18 család 150 hold földdel uj III. tipusu terme lőcsopor*ot alakilo t. Hasonlóan felhasználták a kon gresszus anyagát Batykon is begyűjtésnél» a tszcs lovábbíejlesz lésénél. Pártszervezeteink Ve­kezünk segítséget adni a népire velőknek ahhoz, hogy a kongresz_ szus anyagát fel tudják használni minden •/•api munkájukban, Mégis az múl a kozák meg, hogy jobban azok a népnevelők tudnak a kon gresszus anyagával foglalkozni akik politikai oktatásban is részt vesznék. Ezeknél a népnevelőknél is megund tkozik az a hiányo-s síág, hogy nem tudják eléggé felhasz nálni a helyi konkrétumokat. E tokin‘etben járási párfbizot’ súgunk is mulasztás)- követett el mert még nem adtunk elég segít­séget az alapszervezeteinforek ah. hoz, hogyan kössék össze a XIX kongres zus anyagát, helyi viszo­nyainkkal. Például Malenkov elv- árs beszélt arról, hogy a közok­tatásra fordi oit összeg a Szovjet­unióban az 1940- évi 22 és félmii liárd rubelről 1951-ben 57.3 mil­liárd rubelre, vagyis több mint kétszeresére emelkedett. ZalaszenL gróf járásban az oktatás fenn tar, tására és fejlesztésére 1951-—52- ben egymillió 449 ezer forintot fordito'-'t államunk és többek kö- zötf az iskobíinkban nevelő és ifjúsági könyvtárak 16*esi éaére nem kevesebb, mint 109 ezer fo­rintot fordított államunk, a mi já; vasunkban, A felszabadnias előtti 7t*2 tanító helye*t, ma 125 fanbő ianit, 21 iskola rádiót kapott,^ 7 iskola veti'ögé-net és ebben az év­ben a zalaszentgró'.i ál'aláros is kola külön hangos filmvetitök-h szülékef kap az dk ta tás sejtésére. A most folyó tanévben pedm'meg- nvilt a gimnázium I- osztálya is ZalaszeiTgróton. Pártbizottságunknak aS lesz a feladata a továbbiak so­rán, hogy nagyobb segítséget nyújtsunk alapszer vezetőinknek ahhoz, hogy a XIX- kongresszus anyaga' jobban fel tudják hasz­nálni a népnevelömunkában. Dol­gozóinkat mind jobban érdekli a nemzetközi helyzet, mindig jobban bővül politikai la ókörük és min­dig több és több kérdést vetnek fel ilyen irányban is. Éppen ezért kell rámutatnunk fokozottabban azokra a tényekre, melyekről Ma lenko-v elvtárs beszámolójában be­szél* Sztálin elvtárs uj müvének szellemében, hogy a. kapitalista^ or­szágok között az ellentétek mind­inkább éleződnek, s az ellentétek a világuralomra törő Amerikai Egye­sült Ál lám dk célkitűzéseit, terveit egyre jQbban neheziPk­A Szovjetunió Kommunista Párt­jának tapasztalatai nagy segítse, g'et nyújtanák nekünk. Ezt a se­gítséget használják fel a népi de­mokráciák kommunista pártjai munkájúik továbbfejlesztésében. Uj, nagy felbecsülhetetlen segít­ség a világ kommunista és mun­káspártjai részére és ’ a békéén harcoló becsületes dolgozók részé­re a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusit. • Törik Lajos, a zalnszentgróii járási pártbizottság titkára. a mmm együttesek , II. ORSZÁGOS VERSENYÉNEK KÖRZETI BEMUTATÓJA 0 UIEHYEI JÁRÁSBAN Megyénk 486 művészeti csoportja lelkes munkájának eredményeit lát­hatjuk egy-egy körzeti bemutatón. Vasárnap. 11-én a h-tenyei járásban Kcrkaszentkirályon hét község mii- vészeli csoportjainak körzeti Bernit la tója zajlott le. Délelőtt volt az is kolás csoportoké, délután pedig c felnőtteké, rí bemutató nagyon jC volt, sok szépet, újat hozóit, a zsúfolásig tele kultúrotthon dolgozó népünk érdeklődését, az uj kuli urnánk szeretetőt mutatta. Fáradtságot nem ismerte kocsikon jöttek úttörőink, hogy megmutassák ők -is alkotó részesei uj kultúránk­nak. A kút feji úttörő-zenekar nyi­totta meg a bemutatót s a magyar és szovjet himnusz elhangzása, után megkezdődött a művészeit csoportok különböző számainak bemutatása, — Ki" less az első és ki az utolsó ? — kérdezgették. Nem^ itt senki sem lóit, utolsó. Itt nincs vesztes itt csak győztes van; az, amit itt lát. tünk a színpadon, az itt kibontakozó nemzeti kuli uránk szebbnél-szebb színdarabjai, táncai, dalai. Minden csoport dicséretet érdeme), mert azt láttuk, lelkesen dolgozlak, fáradtsá­got nem ismerve, hogy k művészet fegyvereivel segítsék dolgozóinkat napi feladataik megoldásúban, lelke­sítsek szórakoztassák is ’neveljék őket. Különösen meg kell dicsérni a mwassemenyei úttörőket a csoport vezetőjével 1 g-yüDt, Kegyeim 1 cet,len viselkedtek. Sok újat hoztak, meg­át lelték, hogy a kulturverseny nem üres játék. Szép volt a magyar, szovjet, csehszlovák, lengyel, román népdalokból összeállított népdalcso­kor. Nagyon szépen szerepeltek ti dobri-i „jPetőfi“ kultúrotthon tánc­csoportja tagjai párostáncukkal. A muraszomenyci k-uUurcsoport színját­szó brigádjának az „Öröm és bol­dogság ma fia,tatnak lenni11 c. je­lenete mai életünket mutatta, be. Majd a kerk ászénlkirályi kultúrott­hon tánccsoportja következett, Ä muraszemenyei kultúrotthon tánccso­portja kedvesen, közvetlenül ját­szott, s hosszantartó taps kísértő a .Mura partján mandulafa virág­zik“ helyi népdalukat\ A v 1 urasz&mcnyeiek felkészülése azt mutatta, tudatában vannak, hogy munkájukkal a szocialista kuli ur for. rddalom győzelmét segítik elő. Sok újat hozlak a mvraszemenyeiek. Az a kérésünk, hogy még többet mutassa­nak meg a helyi népi szokásaikból, itt bemutatón részt vett a járási ta­nács vb. titkára, .az oktatási osz­tály dolgozói és a járási népművelé­si előadó. £z mind azt mutatja, hogy a járási tanács vcgrchajióbisotIs ága látja azt, hogy a kulturális munka nem öncélé, hanem a soronlévö fel­adatokat segíti sikeresen végrehaj­tani, lát jóik azt, hogy a szocializ­mus. építéséhez -művelt emberekre van szükségiink. Mi azt várjuk, hogy min­den járási tanács végrehajtóbizott­sága úgy értse meg ezt a feladatát is, mint a letenyei járási tanács és aktiv részvevői legyenek szocialista kultúránk kibontakozásának 110Ti VATII ILONA Lelkes munka folyik a za<as£entqró«i járási ku.áurházoan Megindult a munka a nemrégen szervezett és helyre hozott z alas zent- gróti járási kulturházban is. Nincs még egy hónapja sem,, hogy a járási kultvrházai felavattuk, de máris ka- moly tömeg felvilágosító és művészeti munka folyik, A dolgozók a gyönyö­rűen rendbehozott és kicsinosított termekben nap mint nap nagyobb és nagyobb érdeklődéssel keresik fel az előadó- és próbatermekett ahol ta­nulnak, szórakoznak. A kuUurliázban jelenleg kél szín- játszócsoport, egy zenekar, egy tánc­csoport és három búbcsoport műkö­dikEzek a csoportok rendszeresen, hetenként két alkalommal, tartják próbáikat megfelelő vezetés és irá­nyítás mellett. A művészeti csoportok mellett négy szakkör működik, 1 olvasó, 1 sakk, 1. fizikai és 1 gazdaasszony szakkör. A szakkörök közül legnépe­sebb a gazdaasszonykör. ,1 kultúrotthon vezetősége célul tűzte ki, hogy a iánccsoportoi kibőví­ti és hozzáfog a: énekkar megszórt-e- zéséhez hogy április d-re nivós kulin rmüsort adjanak- Z olasz e ni grót I dolgozóinak. „ I {Oroszlán János) j 19S3. évi feladataink sikeréért A a elmúlt esztendő egyik leg. nagyobb hiányossága volt üzentünkben, a zalaegerszegi Ru hagyárban, hogy elhanyagoltuk egy olyan fegyver alkalmazását, amellyel sok bajt és nehézséget kerülhettünk volna el, amely fegy­ver a szocializmust épitő népe­ket, köztük a magyar dolgozó népet Is hatalmas eredmények el­érésére teszi képessé. Ez a batalmma fegyver u szo­cialista munkaverseny. A dolgozóknak a nyinkálioz való viszonya megváltozott Fel. szabadulásunk óta a magyar dől gozó nép tudja, érzi, hogy mun kajának gyümölcsét nem a tő kés vágja zsebre. h»nem saját jólétét emeli, saját jövőjét biz­tosítja. Ez a tudat mutatkozik meg hős bányászaink, kohásza­ink és dolgozó parasztjaink nagy­szerű eredményeiben. Üzemünk dolgozóinál sem hí anyaik az akarat és a képesség a nagyobb eredmények elérésére. Bár rövid ideje kapcsolódtak be a szocialista termelésbe, mégis az elmúlt idő verseny szakaszaiban megmutatkozott az a növekvő ön­tudat és verseny szellem, amely végeredményben a IV. negyedévi tervünk te'jositéséhoz vezetett. A hiányosságok nem is a dol. gozóink versenyszellemében és akaratában mutatkoztak, ha­nem elsősorban abban, hogy műn. kaversenymcMSgataunk kampány szőni volt, hiányzott belőle az állandóság, A másik nagy hiá­nyosság az volt, hogy műve­zetőink nagy része nem értette meg saját szerepét, a munka verseny irányításában. Abban a tudatban, hogy a munkaverseny gazdája -a szakszervezet, "elha­nyagolták azt és így kiengedféli fesz-ükböi azt a hatalmas fegy­vert, amellyel termelési eredmé nyeiket megfelelően tudták volna emelni. Horváth Nándor elvtárs a Béke őre, a 9-es szalag vezetője a amik ban még úgy nyilatkozott hogy „a versenyt csinálja q szak- szervezet“, de ma már ö maga irányítja a szalag dolgozóinak munkaversenyét, ami meg is mu- tatkozik a szalag mennyiségi és inőséci eredményeiben. Az 1953. év fokozott feladató, at ró ránk és mindent el kell követnünk, hogy a múlt évben mu. ta*kozó hiányosságokat kiküszo- böüük. IVff üszaki. vezetőinknek meg 1 kell érteniük hogy a mun kaverseny mindennapi feledat amelynek helyes irányi* ása nélkül jó termelés és fejlődés el sem kép. zelhetö. Hogy a verseny kam- pányszerüségét kiküszöböljük, az élenjáró szovjet módszer szerint havi munkaversenyt kell szervez, nünk, amely lehetővé teszi, hogy dolgozóink arra a cikkre tegyék meg vállalásaikat, amelyet abban a hónapban gyártanak. A mű­szaki vezetők ;i scaks&erveaeti bizalmiakkal nunden esetben be. szeljék meg a szempontokat, ame­lyek szerint a vállalásokat irányí­tani kell és a minden hónap vé­gén tartandó szalagértekezleten a dolgozókkal beszéljék azt meg és tegyék meg a következő hónapra felajánlásaikat. Meg kell szüntetnünk azokat a felelőtlen vállalásokat, amelyek nem támaszkodnak a reális le­hetőségekre. Szakszervezeti bizalmiaink és műszaki vezetőink pe engedjék meg, hogy valaki olyan vállalást tegyen, anplt előreláthatólag nem képes teljesíteni. De arra is vi­gyázzunk, hogy aki már régen 120 százalékot.teljesít, ne tegyen. 115 százalékra felajánlást, mert ez kigúnyolása a munkaverseny. nek. Általában vállalásainkat a terv teljesítése mellett a minőség meg. javítására kell irányítanunk. Nem szabad, hogy egyetlen dolgozó is legyen a gyárban, aki a minő­ség megjavítására nem tett fel­ajánlást Ezzel összefüggésben elő kel] segíteni vállalásainkkal a dolgozók szakmai továbbképzé sét. hogy minél több uj reszortot tanulhassanak meg. Munkamód- sZdTátadóink, sztehánovlstáink, élenjáró dolgozóink, műszaki ve. zetöink versenyezzenek egymás­sal abban, hogy ki tanit meg mi­nél több dolgozót a legjobb mód­szerrel a, legtöbb reszort elvégzé­sére. V" egyenek példát Földszint János teremmesterről, aki ‘ársadiilmi munkában fáradhata.t lanui végzi .a dolgozók szakmai oktatását. Szélesítsük ki üzemünkben az anyagi akarókossági mozgalmat, a Gazda mozgalmat. Az egyéri. é3 párosverseny á’talánossátéte ' mellett szélesítsük ki a szalagok közti, műhelyek köz*! és műszaki vezetők közti párosversenyt. Szír.. nánovistáink, munkamódszerük átadásával neveljenek ki üze­münkben minél több sztahánovis. tár. Műszaki vezetőink naponta kí­sérjék figyelemmel dolgozóink tel., jesibm.ényét, Teremtsék meg a vállalásbk teljesítésének előfel­tételeit és ha bárhol lemaradást észlelnének, azonnal kutassák ki a szakszervezeti bizalmiakkal kar., öltve- a lemaradás okait és azokat küszöböljék ki. Biztosítsák a jó! teljeskök népszerűsítését és a le­maradók megfelelő ösztönzését El kell érnünk, hogy üzemünk­ben a munkaverseny élő minden­napi mozgalommá váljék, mert ennek segítségével érhetjük el, hogy a zalaegerszegi Ruhagyár méltó helyet foglaljon el a ruhá­zati iparban. Köves Ernő igazgató A nagvkanizsai Patvolat Vállalat X2‘5százalékka! teljesítettéiül dekádtervét A nagykanizsai Patyolat Válla latnál egész a múlt év utolsó ne­gyedévéig úgy látszott, hogy tervü­ket nem tudják teljesíteni. Le­maradásuk legfőbb oka az volt, hegy az év elején alacsony tervet kaptak. Munkájukat ehhez az alacsony tervhez méretezték azonban év közben felemelték a tervüket s ekkor szembetalálták magukat azzal a nehézséggel, ami kevés híján a terv nemteljesité- sét eredményezie. A Patyolat Vál. lalat eseténél világosan kitűnik, milyen hátrányosan befolyásolhat, ja a termelést a helytelen terve­zés. Az utolsó negyedévben mindent elkövettek lemaradásuk behozása, ért. Jobban meg kel'ett szervez­niük a munkát, biztositaniok kel lett a többtermelés alapfeltételeit. A terv sikeréért vívott ha.re bon igen jól érvényesült - a párt- és a szakszervezet munkája és a kom. munisfa dolgozók példamutatása. A politikai felvilágosító munka révén a dogozók megértették a terv teljesítés jelentőségét s nem akartak azok közé a vállalatok | közé kerülni, melyek alóssággali ‘ kezdik meg az 1953 as évet. 1 A fehérnemű vasalók december, ben 151 százalékos átlagos telje­sítményt értek el, a Lakatos- brigád 145, Halászná vegyi vasaló brigádja pedig 138 százalékos teljesítményt ért el, de a festő brigád is túlszárnyalta 4 száza­lékkal a normát. A dolgozók együttes jó műn-' kaja tette lehetővé, hogy az év- eleji hiányosságok ellenére éves tervüket 103 százalékra teljesí­tették. Az uj tervév első dékánjában seni hagyott alább a, lendület. De kádtervüket 12.5 százalékkal túl teljesítették. Április 4. tisztele téré most teszik meg a felaján 1 ásókat, amelyek segítségével azt akarják elérni, hogy az első ne­gyedév tervét magasan túltelje­sítsék. Szombat, 1953 jm, 17, 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom