Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

A jugoszláv emberrablók biinperének tárgyalása A hazánk határain leselkedő vérszomjas farkasok, az ameri- -í i jja/i imperialisták ssoldjában álló Tito-banditák újabb gaz- hágairól rántotta le. a leplei a budapesti megyei bíróság szombati tárgyalása. ...... Betörök és rablók, kémek és orgyilkosok, okiratliammtok es me- regkeverök állnak a magyar nép bíróságának itélöszékc előtt. Fe- lelösségrevonásiik is megmutatja: békés építő munkáikat védelmez­zük akkor, amikor szátnonkérjük szörnyű bűneiket, amelyeket ame­rikai imperialista gazdáik felbúj tusára követtek el^és akartak, foly­tain a béketábor és annak magyar bástyája - ellett. A Tito-banda hó­hérmesterségre kiképzett bérgyilkosai, a hírhedt UDB ügynökét amerikai, angol géppisztolyokkal, kézigránátokkal., méreggel, habi o- szerekkcl felfegyverezve törlek békés életünkre, akarták megzavarni -népünk nagyszerű alkotó niunkáj át. Belopóztak hazánkba, hogy ^ a hitleri Ges’apót is felülmúló elvetemült módszerekkel igaz hazafiak ■v’rét ontsák, vagy jugoszláv börtönökbe kinzókamrákba hurcolják A magyar dolgozó nép •nemcsak saját építő munkájáé oltalmaz­za, hanem az egész béketábort is erősiti, amikor a terrorista ember- rabló kémbanda, felelősségrevonás Aval keresztülhúzza az amerikai im­perialisták és legaljasabb csatlósaik, a Tito-fasiszták háborús, gyúj­togató terveit. Államvédelmi Hatóságunk, dolgozó népünk ökle ismét lesújt. Az emberrablók vérlázitó tervei kudarcot vallottak. ff iinjelck halmaza a bíróság asztalán Szombaton reggel 9 órakor ja budapesti megyei bíróság épüle 6- ben kezdődött meg' a titoisia ban­diták felelpsségrevonása. A bírói emelvény előtt a bűnjelek halmaza fekszik: pisztolyok, géppisztolyok, kézigránátok, gyorsanölő mérget tartalmazó fiolák, rohamkések, amerikai katonai gumicsónak, va­luta — a Tito fasiszták „munka­eszközei*. A tárgyaláson megjelentek a bel- és külföldi sajtó képviselői: ott voltak a Pravda, a TASzSz, a Szovjet Tájékoztatási Iroda munkatársai, a lengyel PAP Hír­szolgálati Iroda tudósítója, továb­bá az AFP, az Associated Press, az United Press, a France Soir, az ATI? svájci, a VEDO Olasz Hírszolgálati Iroda és a Diploma­tie! argói folyóirat tudósítói. Néhány perccel 9 óra előtt fog­lalják el helyüket a védők és Alapy Gyula ügyész. Elővezetik a vádlottakat. A bu­dapesti megyei bíróság Olti-taná- esa elfoglalja helyét és Ölti Vil­mos tanácselnök megnyitja a tár­gyalást. Ölti Vilmos: A. tárgyalást m-eg’- nyi'om. A budapesti megyei bíró­ság; tárgyalni fogja a kémkedéssel, emberrablással elkövetett terror­cselekmény bűntettével és egyéb bűntettekkel vádolt Bálint László és öt társa bűnügyét. Az elnök ezután számbaveite a --foegidézerieket. A vádlottak: Bá­lim- László, Kenyeres Sándor, dr. Bálint György, Púpos János, Pu- i./>os István. Raffai Béla. A vádat c!r. Alapy Gyula, az ál­lamügyészség elnöke képviseli. Az I. r. vádlottat P aknász István ügyvéd, a II. r. vádlottat dr. Bol­gár György ügyvéd, a III- r. vád­lottat dr. Tragtier Endre ügyvéd, a IV. r, vádlottat dr. Kaszó Elek ügyvéd, az V. v. vádlottat dr. Za- rubai Emil ügyvéd, a VI. r. vád­lottat GoUesmarc Lajos ügyvéd védi. Az elnök felveszi a vádlottak személyi adatait. -Az első': Bálint László, 1919-ben Zeratán született, jugoszláv állampolgár, anyanyel­ve szerb, de ki’-ünően beszél ma­gyarul. Foglalkozása ''olt keres­kedő. Rablás és egyéb bűncselek­mény miatt többszörösen büntetve volt. A második vádlott. Kenyeres Sándor elmondja, hogy 1926-ban szülééit Budapesten. Magyar ál­lampolgár, Büntetett előéletű. A harmadrendű vádlott, dr. Bálint György 1914. február 11- én, Zenfán született. Államtudo­mányi doktorátusa van. 1950-ig csemegekereskedő volt, azt köve­den pedig Mezőker-aökalmazott, Budapest XII., Kakuik-utca 12- ben van lakása. Púpos János, a negyedrendű vád1 o't. 1923-ban BalatonöszödÖr született Foglalkozása: autósze­relő- Lakása XIII-, Angyalföldi-u 36 ala‘t van. ifjú Púpos István ötöárendü vádlott 1925-ben Balator őszödön születet1. Foglalkozása gépkocsi- vezető. Lakása Eö’vös-utca 10. Raffai Béla hatodrendü vád­lott, 1925-be® Drávairányin szü­letett. A tanácselnök ismerteti a vádat A tanácselnök ismertette ezután a Vádat. Bálint Lászlót, Kenyeres Sándort dr. Bálint Györgyöt, Pu. pos Jánost ifj, Púpos Istvánt a budapesti államügyészség kém­kedés bűntettével, továbbá em- :bér-rablással elkövetett terrorcse­lekmény bűntettével, valamint a Magyar Népköztársaság nemzet­közi érdekeit sértő bűntettel vá­dolja, Raffai Bélát az államügyészség kémkedés bűntettével és lőfegy­verrel való visszaélés büntette mi. itt vádolja. — A vádhatóság biróság elé ál­lj t ja ezt a terrorista kémbandát — folytatta Ölti Vilmos —, ame. Ivet Tito Gestapőja, az UDB ve­zetői, főleg csavargókból, rablók­ból, gyilkosokból szerveztek. A terrorista bandát az UDB lisztjei ellátták amerikai gumicsónakkal, gyorsanölö méreggel, kábítósze­rekkel, géppisztolyokkal, piszto­lyokkal, kézigránátokkal, külön­leges ülőkésekkel, amerikai bi- inccsel és egyéb felszerelések­kel. Az UDB nyomdáiban hamist tolták az Államvédelmi Hatóság igazolványait, ezekkel felszerelték a banditákat és a Magyar Nép- köztársaság területére dobták át őket. A felfegyverzett és harms igazolványokkal ellátott bandát arra utasították, hogy terrorista ■cselekményeket hajtson végre, embereket raboljon el. kémked­jék a békés lakossággal szemben enri — kcskodjék és épitsen ki em. berek meggyilkolására alkalmas központot Bálint László I. r. vádlott, aki Jugoszláviából 1932-ben került szüleivel Magyarországra, már fiatal korában sorozatos bűncse­lekményeket, fegyveres betörése­ket követett el, amiért többször elitélték. Az ismétlődő fosztoga­tások. és rablások miatt 1943-ban a statáriális biróság halálra ítél­te. De a büntetés végrehajtásából megmenekült A felszabad u1 ás után Kenyeres Sándor vácilattal hamis rendőrségi igazolványokat készítettek, hatósági közegnek ad­ták ki magukat és így nagyará­nyú zsarolásokat követtek el. Egy ékszerüzlet kifosztása után őri­zetbe vették és a bíróság négyévi börtönre ítélte. Az ítélet után megszökött. 1950 májusában cső nakou Jugoszláviába szökött. Az UDB őrizetbe vette, a börtönben tö1tött időről a következőket vall­ja: Beugrafó provokátor, majd emberrabló „1950 május lö-töi 1951 április 14-ig őrizetben voltam a szabad kai UDB börtönében. Hét hóna­pig nem vallottam be, hog-y bör­tönbüntetés elöl szöktem és szá­mos bűncselekményt követtem el Magyarországon, mert- attól tar toltam, hogy mint közönséges bű­nöző1 visszadobnak a határra A börtönben éhezte' tele. Amikor Milenkó századosnak és Krez- nyánszkí hadnagynak őszintén be. ismertem magyarországi büncse. ekményeimet, elmondottam, hogy Budapesten, mint álnyomozó, zsa­rolásokat követtem el, helyzetem azonnal megjavult. Szabadlábra helyeztek és visszakaptam ju­goszláv állampolgárságomat Azonnal felvettek az UDB szolgá Iatába is.“ 1951 áprilisától augusztusig az újvidéki és szabadkai UDB veze ‘.ölnek irányításával, UDB tisztek kel együtt főhadnagyi egyenruha, ban kü önbö'ö beugratő feladato­kat hajtott végre a magyar lakos­ság' ellen, törvénytelenül házkuta tásokat tartottak és ékszereket szedtek össze, Aki tiltakozott, azt megfenyegették, hogy börtönbe juttatják. A polgári lakosság lei rablásából származó értékeken az UDB tisztjeivel együtt megosi tozítak. Az UDB megbízásából provokációs feladatokat is teljesí­tett olyan magyar nemzetiségű la. kosok ellen, akiknek rokonai élnek Ma gyarországon. Megismerkedett velük, bizalmukba férkőzött, fel­jelentette őket az UDB-nél. Be­ugratő tevékenységére az UDB központja is felfigyelt, 1951 au­gusztusában Belgrádira rendelték az UDB egyik központi épületé be, ahol magasraagu tisztektö' utasítást kapott a Magyar Nép- köztársaság elleni terrorcselekmé. nyék és kémfeliadatok végrehajtó sára. Az utasításokról többi kö­zött a következőket vallja: „Az UDB egyik tábornoka kö­zölte velem, hogy illegálisan át kell. jönnöm Magyarországra, kémhálózatot kell szervezni, el­rabolni, vagy meggyilkolni olyan politikai emigránsokat, akiknek a Magyar Népköztársaság kormá­nya menedékjogot adott. Közöl­ték velem, hogy a feladat végre­hajtásában a budapesti jugoszláv követség is segítséget fog nyúj­tani. Biztosítottak róla, hogy a jugoszláv követség előre jelzi visszatértemet és akkor fegyveres biztosítást kapok, golyószórókkal és géppisztolyokkal zárótüzét ad­nak a magyar határőrökre, hogy fedeznék visszajuttatásomat Jugo. szí áriába.“ A budapesti jugo«zláT követség; szerepe Az előkészület folyamán több­ször kapott utasításokat magas- rangú. UDB tisztektől. Felszerel­ték géppisztollyal, kézigránátok­kal, amerikai gyártmányú bi­lincsekkel kábítószerekkel, gyor. sanölö méreggel és hamis iga zoiványokkal. 1952 január 29-én az előre kidolgozott terv alapján magas rangú UDB tisztek átdob- fák a határon. Amikor' Budapest, re érkezett, az UDB utasításának megfelelően értesítette a jugo szláv követséget. Az UDB résié re beszervezte dr. Bálint Györ­gyöt. akinek budai vüláját rejtek­helyül használta. Korábbi bűn­társai közül felkutatta és beszer­vezte Kenyeres Sándort, együtte­sen gyüj'öttek kémadatokat Megfigyelték Vidovity Dusánt, azt a politikai emigránst, akinek el rab1 ásám utasítást kaptak az UDB-töi. Vityovityot hamis igazol­ványokkal mint nyomozók, dr. Bálirít György budai villájába csalták. A villából erőszakkal megbilincselve elhurcolták a jugo. szláv határra. A hatái'on magasrangu tisztek várták őket és megszervezték az átkelést, a fegvveres biztosítást Az emberrablás végrehajtása után Bálint László UDB őrnagyi ran­got kapott. 1952 májustól augus­tusig az UDB vezetői Bálint Lászlót és Kenyeres Sándort újabb gaztettekre készítették elő Erről Bálint a következőket vall­ja: „Föfeladatul kaptuk, hogy a jugoszláv emigráció vezetőit ra­boljuk el. Egyben utasítottak, hogy szerezzünk Budapesten egy villát, ahol egyes személyeket meg is lehet gyilkolni.“ Feladatul kapták azt is, hogy szélesítsék ki a kémhálózatot. El­látták őket amerikai és angol gyártmányú géppisztolyokkal pisztolyokkal, tíz kézigránáttal gyorsanölő méreggel ülőkésekkel gumicsónakkal. Hamis magyar- igazolványokat kaptak, s 1952 augusztus 21-én másodszor is át dobják őket a határon Az első úthoz hasonlóan megérkezésükről először a budapesti jugoszláv kö­vetséget értesítették. Az emberrabláshoz beszervez­ték Púpos János és Púpos István vádlottakat és még másokat Dr. Bálint György villáját továbbra is rejtekhelyül, használták. Megbí­zást adtak Gram ári cs Sándornak, hogy a terrorista csoport részére kutasson fel egy villát, azután Versztovsek Borisz jugoszláv új­ságírót, hamis iratokkal felszerel­ten magukat nyomozónak kiadva szeptember 11-én éjjel Lakásáról elrabolták. Erről értesítették a jugoszláv követséget és az elra­bolt Verszt ovseket egy lopott au. tón a jugoszláv határ felé vitték. Útközben az Államvédelmi Ható­ság letartóztatta őket és a náluk lévő fegyvereket, lőszert, mérget, ülőkéseket, hatmis igazolványo­kat Isfog’alták. (Tárgyi bizonyí­tékok 5. bünjelcsomog.) Kenyeres Sándor II. rendű vád­lottat Báünt László 1952 február 6-án dr. Bálint György segítségé­vel szervezte be. Kenyeres kétiz. ben töltött hosszabb börtönbünte­tést, mert Bálint Lászlóval, minit áldetektivek közösen zsarolásokat és rablásokat követtek el. „Tűsre lünk a magyarokra4* A február lö-áh végrehajtott emberrablást a határon tűiig fegyverrel biztosította. Az UDB részére kémadatokat szolgál ta- *ott. Augusztus 21-én, amikor ki­sérték őket az UDB-tisztek a ha­tárra újabb emberrablás végre­hajtására az égjük UDB tiszttel visszatérésük biztosítását meg­tárgyalták. „Megkérdeztem, hogy hogyan tudnak a határ átlépésénél segítségünkre lenni, a következő választ kaptam: tüzelünk a ma­gyarokra hogy visszaérkezésüket ily módon biztosítsuk. Legfeljebb lesz megint egy jegyzékváltás és mi letagadunk mindent, volt erre már néhány példa.“ Kenyeres Sándor részeveit Pú­pos István és Púpos János beszer­vezésében kémadatokat gyűjtött és az augusztusi feladat végre­hajtásában letartóztatásáig fegy­veresen közreműködött. Dr. Bálint György harmadren­dű vádlott éveken keresztül is­merte Bálint László bűnös tevé­kenységéi és segítségére volt a hatóságok előli bujkálásában. Ese­tenként részesült a rablásból szerzett javakból 1952 február elején Bálint László beszervezte az UDB-tól kapott feladatok elvégzésére. Dr Bahnt Györgyre különösen hatást gyakorolt Bálint László amerikai felszerelése. Erről a kővetkezőkéi; vallja: „Bálint László elmondotta, hogy az UDB együtt dolgozik az ame­rikai hírszerző szervekkel, az amerikaiak pénzelik az UDB-t. Láttáim, Bálint László igazat mond az ö felszerelése is jórészt amerikai. Nem utolsó sorban ezért is segítettem neki." Dr. Báünt György tudott Bá­lint László összes kém- cs terro­rista üzelmeiröl azok végrehajtá­sában résztvett. Budai villáját a terrorista csoportnak a feladatok végrehajtásához rendelkezésre bocsátotta Ott tartorták egjide. ig az elrabolt Vidovity Dusánt, Te’jesitette Bálint László min den utasítását résztvett a po litikai emigránsok utáni nyomo zásban és elrablásukban Laká sán rejtegette az UDB-tól kapott kábítószereket és hamis okmányo kát. (Tárgyi bizonyítékok 6—7 számú bíinjelesomagja.) Púpos János negyedrendű vádlót tat 1952 augusztus 98-án szc ve a. te be Bálint László az UDB Igy- nökének. 1941-ben virtzi eiküt tett, majd önként jelentkezett a Horthy-hadseregbe repülősnek. Púpos már korábban is kapcsola­tot tartott Bálint rablóbandájá­val. Résztvett a kémadatok gyüj. tésében és Versztovsek Borisz el­rablását fegyverrel biztosította. A. terrorcselekmény végrehajtására beszervezete Púpos Istvánt. Púpos István ötödrendü vádlot­tat 1952 augusztus 28-án szervez­ték be a bandába. Erőszakos cselekmények miatt korábban már három esetben volt büntetve. A terrorcselekmény végrehajtása, ban fegyveresen résztvott. ő ve­zette a lopott autót a jugoszláv határ felé Feladatairól többek kő- zött a következőket vallotta: „Bálint engem bízott meg Versz, tovsek őrzésével. Utasított: ha szökni próbál, zaj nélkül öljem meg. Átadott egy különleges kést amit Jugoszláviából hozott magával, hogy azzal vágjam át a Versztovsek torkát“. .Raffai Béla hatodrendü vádlott hasonló utasításokat kapott az UDB-tól, mint Bálint László ban. dája. A magyar néphadseregbe befurakodva, ott ellenséges tevé­kenységet fejtett ki; Emiatt gya­núba került és 1952 junius 22-éu Jugoszláviába szökött. Az UDB- nak adatokat szolgáltatott a ma­gyar néphadseregről. Megbízták egy kémekből és kártevőkből álló csoport vezetésével. Ag UDB utasítására résztvett egy ugyne- vezett emigráns kongresszuson, amit 1952 augusztus 7-én szerve­zett az UDB Újvidéken. A kon. gresszuson a magyar népi demo­krácia ellen uszító beszédet mon­dott, amit Milenko UDB százados irt számára. Előzetes kiképzés után 1952 szeptember 16-án az UDB terrorista kém- és kártevő feladatok végrehajtására átdobta a határon. Ellátták fegyverekkel,, hamis igazolványokkal haját ki- szőkitették és dauerolták, hogy Magyarországon ne ismerjék fel A határ átlépése után a nála lévő tárgyi bizonyítékokkal fegyve­rekkel és igazolványokkal együtt az Állam védelmi Hatóság őrizetbe vette. (Tárgyi bizonjütékok S. szá. mu bűnjel csomag.) A vádira: ismertetése után Ölti Vilmos megkezdte az elsőrendű váci ott kihallgat ását. A többi válottaít kivezették. Az elsőrendű vádlott beismerő vallomása Ölti tanácselnök elsőnek Bálint László elsőrendű vádlottat hallgatja ki. Elmondja, hogy apja hentes volt és saját házuk volt Zentán. További vallomása során fény de­rül arra, milyen embert tartottak megbizha ónak a maguk számára a Tito-banditák: dologlcerülő, megrög- ött bűnözöl, akinek bünlajstroma lyan hosszú hogy maga sem tudja felsorolni. Vagy tucatszor szökött át a határokon de többször meg szökött a börtönből is. Jól kiszo] gálta a fasisztákat: a szovjet fron ton kifejtett „tevékenységéért*c má­sodosztályú német vaskeresztet és más kitüntetéseket kapott. 1945— 46-ban az infláció idején bűntársai­val autón járt vidéken. Zsirt és lisz­tet hoztak fel a fővárosba, ahol fe­ketén eladták. 1949-ben rablási kí­sérletet hajtott végre a belvárosban egy ékszerüzletben, ezért négy évi fegyházat kapóit, 'de a börtönből megszökött. Hamis rendőrségi igazol lányokkal is „dolgozott1 ‘ : hamis űrkutatási paranccsal cinkostársai '"a! egvütt értékeket rabolt el, valu­tával üzérkedett. Amikor már na­gyon égett a talaj a lába alatt, áf- szökötí Jugoszláviába. Ölti: Jugoszláviában hogyan ke­rtit az UBB-vel kapcsolatba? Bálint: 1950 május 10-én Sza­badkára beszállítottak és május 10- ril 1951 április 14-ig börtönben vol­tam. a szabadkai UDB-bürtönben *!ég rossz volt a bánásmód, ütöttek-- vertek, azt mondták, hogy magyar kém vagyok. Azután, hogy bevallót-' mm, hogy milyen körülmények kö*- •ött kerültem Jugoszláviába, egészen Vasárnap. 18/fi? IS, 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom