Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-04 / 259. szám

Megyénk állattenyésztése a fejsza- rhaüulás óta, de különösen, az ötéves (terv első 'éveiben, mennyiségileg je­lien tösen fejJödött. Állatállományunk (részére .fokozatosan nagyobb mennyi­ségű takarmányra van .szükség, ami 'a takarmányok takarékos felhaszná- elájsúvál biztosítható. A. takarmány hossz tárolása, pazuHása. és szúríkKi- ten évről-évro nagy kárt okoz nép gazdaságiinknak.. Ezt az állapotot az állami gazdaságoknál, a fernielöszö- jvétkezőteknél és egyéni gazdaságok- |l>aa'.lialadéktalanul meg kell szüntet. i:ni. AUaláJlomásiyunk téli. takarmá- inyozásá't: saját magának az állatiyr_ [Jónak kell megoldani most, amikor ja betakarítás menete folyik és min. alen olyan növény l, növényrészt mely egymaga ban., vagy keverve etethető, ''megfelelően kell télire 'tárolni. A rendes állattulajdonos tavasztól késő Ászig gyűjti a takarmányokat, hogy léién takarékos, felhasználással biz- i'loiitsa. az állatok .létfenntartó és fejlődő erejét. Megyénkben ebben az évben a szá­razabb időjárás ellenére is van -ta­karmány. igy minden nagyobb erő feszítés nélkül át lehet teleltetni ál­latainkat. .Legfontosabb feladat il'iogy a kazalba, boglyába, rakottá ■szénaféléket, takarmányszalmát, tö- ■ ■ eket, pelyvát gondosan tároljuk, védjük meg a beázásiéi.. Ezért Jég-, alább másfél méter vastagon fedjük szalmával. A tetőzetet ngy készil- - ük el. liogy az eső lecsorogjon róla. .Azokat a kazlakat, boglyákat, ahol erősebb a szelj árat, le kell kötni, 'hogy a szél kárt ne tegyen benne. A kazal .és boglya oldalát 1c kell fésülni, hogy meggátoljuk az elszó- . rodest. Különöseit elhanyagolják megyénk i.i rületén a pelyva, takarmány szal­mák tárolását'. — A gondosan ke­zelt pelyva- és takarmánys-zalma ér­téke megközelíti a közepes minőségű rétiszéna értékét. Különösen jelen­tős értéke van a pelyvának most, amikor a tarlórépa etetésénél fel­használjuk, Termelőszövetkezeteknél, ahol nagyobb mennyiségű pelyva áll rendelkezésre, felül kell vizsgálni, a pelyvakazlakat és azokat átrakni, vízmentesen tárolni kell, tov'albbá szalmat'edibsol ugv kell ellátni, hogy az eső, hóié ne szívódjon bele. Sok hiányosig tapasztalható a c$<j- veskukerira tárolásánál, a csapadékos ősz következtében a frissen torti ku­koricában 30—3ö százalékos víztar­talom van, ezért a kukoricát lehe­tőleg góré'ba tároljuk, vagy 'száraz padláson szellőztetéssel, 30 cm. ma­gasan rakjuk, A—3 naponkénti for­gatással a penészesedéstö 1 megóvjuk. Gyökér- és gumósnövények táróié, sát részben száraz pincében, végez­zük, '.részben pedig p>r.izmázzuk. Ptiz. mázással egész télen megfelelő ta­karmányunk lesz. Prizinázás előtt a répát és burgonyát alaposan válo­gassuk át, a beteg és sérült gumó­kat külön raktározzuk, silózzuk ku­koricaszárral és. egyéb szálastakar- m árnnyal, Prizma zásnál arra ügyeljünk, hogy a. prizmák helye vízmentes le­gyen. Szellőztetéshez deszkából kür­tőket készítünk és télen amikor na­gyobb fagy van, a kürtőket szalmá­val dngaszoljuk be. Fel kel), -használni silózásra, 'min­den fellelhető póttakarmányt, napra­forgóié je t, burgouyaszárat, répát, káposztalevelet-, sást, gyékényt, ,nic. Ivek a kukO'ricaszárral, csala-mádé- val silőzva blz-tositjak á.llat.áillomá- nynuk takarmánysziikséjgletének nagy részét-. Takannánynövényeink beta­karításánál általános .pazarlás ta­pasztalható, még maguk a termelő­szövetkezetek sem fordítottak kellő gondot a kukoricaszár s egyéb szár- részek időbeni betakarítására. Pl. Az ujudvari termelőszövetkezeluó.l nem vágták le a kukoricaszárat, tarlórépaterületükön több tonna zölcl- takarmányt lehetne iekaszálni, ami a •napraforgófej és.egyéb növényi gzár- iészekkel igen jó silótakarmányt. ad> Igen nagy mértékben mutatkozik meg a pazarlás megyénkben az egyé­nileg gazdálkodó parasztok részéről- Miklósba, Surd, községek határában nagyon sok kukoricaszá-r van Mibon. Sem ti, községi tanács, sem pedig a földműves-szövetkezet nem hivja fel a dolgozó parasztok figyelmét arra, hogy az őszi esőzések kilúgozzák a tápanyag nagy részét- a kukoricaszár­ból. A sűrűi határban - a takarmá­nyok pótlására alkalmas , jelentős mennyiségű takarmány tök hever kint a le takarít ott .kukoricaföldön. Nincs gazdája, a takarékosságnak, nem figyelmezteti sem a községi ta­nács, sem pedig a nagykanizsai já­rási mezőgazdasági osztály állatte­nyésztési csoportja a termelőket az ilyen és ehhez hasonló lazaságok megszüntetésére. Sértéseink takarmányozását nagy­ban elősegíti ha az ilyen takar­mányokat betakarítjuk, ezen keresz­tül takarékoskodunk a hosszabb ideig, tárolható takarmányokkal. Azokat a füveket, melyek a mos­tani. esőzések után fejlődtek a fel­tárcsázott vagy tarlóhántolt területe­ken, kaszáljuk le, a tarlóhexével együtt silózzuk, mely télen igen jó takarmánya lesz sertéseinknek. Ezenkívül járassuk sertéseinket a cukor-, takarmányrépa- és burgonya földeken. A talajban ' visszamaradt gyökéren és gumón kívül rengeteg pajort, rovart, egeret szednek fel sertéseink. A hulladékot és a gyor­san romló takarmányokat (lök, ubor­ka, zöldparadicsom, kpp'ösztatorzs, stfe.) szecskázzuk lo zöld lucernával, lóherével és tarlófüvekkel és etessük sertéseinkkel.' Igen nagy. mennyiségű abraktakarmányt takarj tha.tjip.ikf 'meg ha sertéseinket makkol.tatjuk, rás'z- ben legeltetéssel, részben — pedig, makkgyüjtéseu keresztiül. Slakkon- jól fejlődik és hízik a sertés.','Egy' q makk feletetésén keresztül ' 10— lö kg súlygyarapodást érhetünk, él, A termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban biztosítani kell, hogy minél több siló legyen a takarmányai!agban. — Ha -állataink rendszeresen kapnak bőséges silóin- kormányt' termelők étpességük, tej- hoizamuk fokozódik, ivadékaik egészségesek lesznek, A takarmány silózására legjobb módszer az, hogy állataink téli ta­karmányozását hasonlóvá tegyük a nyári takarmányozáshoz. Igen nagyfontosságu a silótakar- niány a borjak táplálékában. Ha a borjakat 3—4 hetes koruktól kezdve hozzászoktatjuk a silótakar­mányhoz, az első hat hónap alatt 800—1000 kg silótakarmányt éte­lünk fel velük, akkor naponta 500— 700 gramm súlygyarapodást évünk el, ugyanakkor kevesebb abraktakar­mány szükséges. A szarvasmarhák téli takarmányo­zására minél több takarmányt si­lózzunk, ha nincs elegendő beton-, vagy téglasiló, akkor ároksilóban silózzuk az arra alkalmas és más módon nem tarolható takarmányo­kat. I. Vörös Mefeor—Pécsuihegyi Bányász 6:1 (4:0) Zalaegerszeg, SOü.nézö. Vezette: Ko­vács II. Góllövő: Perlaki, Szabados, Kerkai, Perlaki. Kerkai, Madarász, Kcszler (11 -csbol) ­Z. Vörös Meteor: Molnár — Dolgos, Zsidó, Nádasi — Oláh, Loppcrt — Gróf (Preisinger) Perlaki, Kerkai, Szabados, Madarász. P. Bányász: Krausz (Karczagi) — Ilcrczcgh, Weit, Baranyai — Reify, Ken­gyel — Groszdics, Pintér (Hufnägel), Horváth,' Keszler, Mazin. A Z. Vörös Meteor lép fel támadólag, Dolgos nagy szabadrúgása alig száll kapu mellé. A 9. percben Szabados , a 10-ósról-' nagyszerű lövést küld kapura, m'elyet 'K,tyiKz rpfriek vetődéssel, fog." A vendégek' ritkán - jutnák szóhoz/ a-> hazrp támadás fokozódik a ljb , /-.percben gólt -eredményez.1 Giipf' kapja a.- labdát,' Szabadoshoz./játszik, "a jobbösszekötö nagyszerű érzékkel teszi lyukra Perlakit, akt jiz'-ö-üs- sarkáról laposan a jobbsa- Wfitoaj 4ÍÖJ (+ÜÜ. Kezdés iHán Madarász fut' ei -veszeEesäK-a yZéförr, beívelése azonbau-iktVu?'e'sit-a . hálóra, Ezután a bánjiászolíWv-pfetjiek -egy-két , támadást, melynek"sofevr Keszler távolról leadott erős lövése, siáll valamivel, a-'kapu inel1- lé. rnajd/á líuos sarkánál cselező DotgoSr tói veszi. (eHá-,-tótjdát JVlazifi. \észélyes- iictsLltátszb, 'fiilnra-gas beadását < azóTrbau Mo 1 nárÁvetőavC~védi. A .28. percben a vendégcsapat-, kapuja , előtt a labda. Először 'Pífraki kerül lövő helyzetbe, de lövés, helyett Szabadoshoz játszik, 'aki közelről, habozás, jiélkül a bal felső sa- rqkba lő. (2:0). Tovább is ji- Vörös Mc- tegr támad.' Szabados hozza jó .helyzet­be Perlakit, áki nagy helyzetben, közel a kapuhoz hibát vét. A 3o. percben Oláh keresztlabdájával Kerkai tör kapura. A kifutó Krauszon átemeli, a labdát, azon. ban a labda nem- a hálóba- megy, hanem a jobbszélre, Madarász elcsípi, laposan bead és Kerkai- most már nem' hibáz, 1 méterről, a bal felső 'sarokba lö. (3:0). A harmadik gó! után a Pécsi Bányász a balszárnyon Mazin révén ve­zet egy jónak Ígérkező támadást, azon­ban beadásáról a belsők lekésnek. Majd ismét a zalaegerszegi csapat veszi át' az irányítást és .a 45. percben újabb gólt ér ' el: Egy elörevágott . labdára Kerkai ugrik fel fejjel, Perlakihoz játszik, aki a kifutó kapus mellett közelről a háló közepébe lő. (4:0). A II. félidő elején változatos támadá­sok folynak. Réffy 23 méteres szabad­rúgását Molnár kapufölé nyomja, a má­sik oldalon Kerkai hagy ki egy biztos­nak látszó gólhelyzetek- A H. /percben mintaszerű támadást vezet a zalaeger­szegi ötösfogat. Szabados 'viszi ■ fel a labdát. Perlakihoz-játszik és az, .össze­kötő Madarászt szökteti. A’jobbszélső el­szalad,-a kiugró' Kerkaihoz továbbit, aki a kapust is kicselezve az üres kapu kö­zepébe gurit. (5:0). A gól után a P.-Bá­nyász kapust cserél, Krausz hélyére'Kar- czagi áll be. A 28. percben mindkét csa­patban cserélnek. A Vörös /yfeteorbót Gróf kiáll, Preisinger jön be Dolgos he­lyére és a I ái ma dósor most igy alakul: Perlaki, Szabados, Dolgos, Kerkai, Ma­darász. A P. Bányászból Pintért cse­rélik le Hufnágellel. A 36. percben Per: laki az alapvonalról ad be, Kerkai lövő­helyzetben Madarászhoz játszik ' és a .jobbszélső a kifutó Karczagi mellett 6 'méterről a háló közepébe >ő (C-:0). Kez­dés után máris . Molnár kapuja elgtt van a labda, Preisinger a 16-oson belül kéz­zel érinti és a megítélt 11-c'st Keszl'el az elmozduló Molnár mellett félmagas'an a jobbsarokba lövi. (ü:l). A 43. percben Mazin lesről szalad el és góít lő, ami természetesen érvénytelen. Hazai táma­dásokkal ér véget a játék. Birálat: A két csapat találkozója népi hozott izgalmas mérkőzést. A 2. • V/örös Meteornál mar az első'- percekben: meg­mutatkozott, hogy a csapat jó napot fo­gott ki és az élcsoportban levő P. Bá-, ny-ász egy pillanatra sem India' kétsé­gessé tenni a mérkőzés kimeneteléi. A hazai csapatban különösen. @ .támadósor játszott szépen és ezúttal nagy .százalék­ban eredményesen is, amit- bizonyít/az I. félidőben rúgott 4 gól. A -lámadősor lelke Szabados volt, sokat, dolgozott, majdnem mindegyik goi előkészítésében résztvett és maga is rúgott''gólt. A P. Bányász az I. félidőben ritkán jutptt szóhoz. 1 Az az egy két támadás, amelyet vezetett, vagy lesen akadt el, vagy a védők tették ártalmatlanná. A. II. félidőben tovább tartott a ha­zai, csapat fölénye, noha a játékunk eb­bed a- részében a zalaegerszegi játéko­sok már kisebb erobedobással játszot­tak, melynek eredményeképpen a ■Ven­dégcsapat jóval több támadást vezetett, mint az I. fétidőbe'n és "gólt is ért el. Általában véve a Z. Vörös. Meteor min­den csapatrészében jobb volt, mint a - szétéspen játszó ellenfele és ebben az arányban- is megérdemelten győzött. Jók: Szabados. Kerkai. Zsidó, -Nádasi. illetve: Karczagi, Horváth, Keszler és Mazin. — Kovács II. a les'ck megítélé­sében egv-két esetben tévedett, különben jól vezette a mérkőzést. Nagykanizsai Bányász-Tatabányai Építek 3:2 (1:1) Magyar filmzeneirodalmunk büszkeségéről — Erkelről A Horthy-midszer kultúrpoliti­kája folytán nemze-i kultúránk sok, olyan kincse maradt ismeret­len, vagy alig ismert a dolgozók előtt, amelyek, ha igazi értékük­ben válnak tulajdonukká, uj erő­forrási, szellemi, lelki gazdagodást jelentenek a szocialista alko'-ó munkában. Ilyen forrás számunk­ra Erkel művészete is- Erkel Fe­renc, nagy zeneszerzőnk élétének, műveinek megismerése újabb lé­pés előre kulturforradalmunk ut­ján, hozzájárulás műveltségünk szélesedéséhez/ hazafiságunk erő­södéséhez. Ezt a hivatást teljesiti filmművészetünk uj terméke: az -Erkel" cimü film is. Erkel neve- nem. '. teljesen isme­retlen népünk előtt. A -Himnusz“ zeneköltőjeként ismerték legtöb­ben, sokan azt is tudták róla, hogy ő szerezte a „Hunyadi László“- és a „Bánk bán“ cimü Operákat.-De mit tudott a dolgozók széles töme­ge Erkel műveinek a magyar sza­badságharcban és annak leverés-e után, az elnyomatás éveiben be­töltött forradalmi szerepéről? Mit tudott Erkel életéről, önkény elle­ni gyűlöletéről, a szabadságért harcoló néppel való kapcsolatáról? Most az -Erkel" cimü film moz­galmas, magával rag-adó képei az igazi Erkelt állítják elénk, életé­nek ábrázolását cgybefüzve a mű­veit életrehivó társadalom bemu­tatásával. ~ i Az a szenvedélyes hazaszeretet fűti át a filmet, aínit Erkel mű­veiben ég. A zeneköltő operái: a „Báthory Mária“, a -Hunyadi László“, a - Bánk bán“ és a "Dó­zsa György“ mind a nép ügyéért, az elnyomás ellen szólítanak harc­ba. Ezeknek a' dalműveknek az Operaház ' énekesei, zene- és ba­lettkara által megjelenített rész­letei a cselekmény szerves része­ként illeszkedtek az Erkel élet­mozzanatait elénktáró jelenetekbe. Az „Erkel" cimü film azt. igazol­ja, hogy csak a nép érzéseiből, tö­rekvéseiből merített művészet tart­hat számot a nép szeretetére, megbecsülésére, s válhat szivében maradandóvá. Az -Erkel" hire eljutott már az ország minden zugába és külföld­re ás. Az.ezévi nemzetközi film­versenyen nagy kitüntetés érte- Zenés filmdíjat nyert. Alkotói, sze­replői jól ismertek: Keleti Márton, a film Kossuth-dijas rendezője, Pécsi Sándor Kossuth-dijas szín­művészünk, Erkel szerepének ala­kítója, a többi szerepben. Gábor Miklóst, Szörényi Éva . Kossuth- dijast, Uray Tivadart, Darvas Ivánt látjuk. Az operarészletek szereplői: Gyurkov'ics Mária és Osváíh Jú­lia Kossut'h-dijas érdemes művé­szek, Székely Mihály Kossuth-di­jas kivájó művész, Fodor János és Rosier Endre érdemes művészek. A nagykanizsai MNDSz III. körzeti szervezete november 5-én. szerdán este 6 órakor taggyűlést tart, (Rozgonyi-u. 1. sz.) melyre a tagságot meghívja a. vezetőség. PÁRTHIR EK A pártiskolák november 7 (pén­tek) helyett G-án _(csütörtökön) kerülnek megtartásra. MDF MEG ALBIZOTTSÁG Ágit.-Prop. Osztály Z A 1. A A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei l'.izohsáeáiiök lapja - Felelős szerkesztő: Szántó .tend.• - Felelős kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség. • Zalaegerszeg, Kossal!; Lajos.utca 22. Telefon: ‘250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, SzéCljenji-lér I Telefon: 102. - Készüli a Vasmegyei Nyontclaipari Vállalatnál ■ Szombathely, Kossulli l.fijos.-jitca ö. Telelőn: 75. - Felelős vezető: Hofmann Miklós. GYŐZÖTT AZ "IFJÚSÁGI VÁLOGATOTT Az országos ifjúsági labdarugó-torna keretében a Zala megyei ifjúsági válo­gatott vasárnap játszotta első mér­kőzését Keszthelyen Veszprémi.. ...megye válogatottja étién. A zalai válogatott jó játékkal már az első, félidőben 2:l-cs vezetésre tett szert és ezt az eredményt a második félidőben is tartani _ tudta.. Az ifik mindvégig lelkesen küzdöttek, megérdemelten győztek. VESZPRÉMI VASAS-ZALAEGERSZEGI BÁSTYA 4:2 (0:1) A Z. Bástya vereséget szenvedett az első osztályozó-mérkőzesén. Ez a vere­ség annál érzékenyebben érinti a baj- * nokcsapatot, mivel az első félidőben ve­zetésre tett szert és legalább az egyik pontot elhozhatta volna Keszthelyről. A II. félidőben azonban vMigaskú . kapus súlyos hibákat vétett és az -ellenfél ré- i r.zéről könnyen elért gólok letörték a csapatot. A Bástya góljait Nagy cs Ká­rolyi rúgták. ,,Elkészüli az ND 11-be jutásért kiír! oszláUjozó-mérkőzésck sorsolása” cinn" cikkünkből kimaradtak a III. csopo; november 16-án lejátszásra kerülő mér kőzései. Ezek a következők: Bajai Vi­rus Lobogó—Mezőhegye.si Traktor, I lód mezővásárhelyen; Makói Lokomotiv- Pesterzsébeti Vasas. Nagykőrösön; Pest megyei Dózsa—Szolnoki Kinizsi, Gyom rőn. KÉZILABDA: Z. LOKOMOTÍV—Z.-B/lsTYA 15:38 (28:10' A két női kosárlabdacsapat barátságos mérkőzése élvezetes és helyenként - szép játékot hozott. A bajnok Lokomotiv az első félidőben játszott jobban, "a máso­dikban kissé visszaesett. A Bástya a mérkőzés végén jól rohamozott cs 'so­kat szépített az eredményen. ' SAKK Október 25-én megkezdődött a Vörös Meteor minősítés! sakkversen'.e, 20 rész vevővel. A verseny éles küzdelmei arró' tanúskodnak, hogy a sakkozók jó elmé­leti és gyakorlati oktatásban részesüllek, a kullurházban lévő oktatási' tanfolya­mon.' Rövidesen -a Petőfi sportkör is megrendezi a minősítési háziversenyt Járási Kul túrba z. Nagykanizsa, 2 ezer néző. Vezette: Palásti. Nagykanizsa: Zalán — Balogh. Né­meth, Tálosi — Keménv, Nagy — Sztra- ka. Kovács, Téli, Horváth, Németh. Edző: Lika Rezső. Tatabánya: Radics — Valéz, Kancsel, Georgi — Csermák, Kiss — Rónaszéki, Schlundla, Mészáros, Gaál, Szabó. Edző: Székely Béla. A hazai csapat kezd és már a máso­dik percben gólhelyzetet ér el. Kovács fejese azonban elakad, a vendégek szög. leire Mentenek. A negyedik percben Ró­naszéki kapja a labdát, átemeli, Németh felett. Szabó a tehetetlen Zalán mel­lett a hálóba lő. (0:1 a Tatabányai Építők javára.) A gól után Kovács lö­vése száll . a kapu mellé. Váltakozó az iram. A tizenhatodik percben remek ha­zai támadás után Horváth az ötösről a hálóba fejel. (1:1 az eredmény.) A hu­szadik percben Rónaszéki beadását Mé­száros lövi az ötösről a kapu mellé. A szünet után a vendégek kezdenek, a játék alacsony színvonalú, de váltako­zó. A huszorihetedik percben Kiss gyen­gén ad haza, Téli clcsipi a labdát, a kiszaladó Radics mellett a iiálóba gu- rjt. (2:1 a Nagykanizsai Bányász ja­vára.) A hazai csapat több veszélyes támadást vezet, a harmincketledik perc­ben Téli az őrösről a sarokba lö-. (3:1). A vendégek sokat támadnak, a hazai csapat sokszor hibáz. A negyvenharma­dik percben Szabó szögletrugása száll érintetlenül a hálóba. (3:2). A mérkőzés hátralévő perceiben mezőnyjáték folyik. A két csapat találkozója alacsony szín­vonalú mérkőzést hozott. A hazai csa­pat többször rémekül támadott, de ren­geteg hibát is vételt. Jók: Németh, Ke­mény, Téli, illetve Csermák, Szabó. MA SXmtUHW ALL: NINCS TELITALÁLAT Toloercíhnéiit/ck: 12 találata* szelve: nincs. II lai ál aló» 8 darab, egyen ké'­0000 forint, 10 , találatos 108 darab, egyenként 670 forint. Ü találatos 811 darab, egyenként 118.75 forint nyere­ménnyel. A góltotóban nirvcs találat. A találatos TOTO-szeívétiy: ,\, 2, n, X, 1, 2. 2, 1. 2, x, x. A Góltotó 4 találatos szelvénye: Bás tya— Honvéd 8:3 (1:1). Dózsa-Vasas I:' (0:2). A téli takarmány bázis biztosításai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom