Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-05 / 260. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Moszkva a ua»y ünnep küszöbéit A Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése AZ NDP ZALAME6TEI PÁRTBIZOTTSA«A W A Ki NAPILAPJA Vili. évfolyam 260. szám. Ara 50 fillér 1952 november 5. Szerda fi sovinizmus és fajgyűlölet tomboiása a fasiszta Jugoszláviában Tito. Bankó vies fasiszta klikkje az -amerikai , nagyiönökök* * buzdításá­ra szolgai igyekezettel törekszik ar­án, hogy Jugoszlávia népeit háborús kalandokra tegye kaphatóvá a szom­szédos bekeszörCtp, népi demokrati­kus államok ellen. Ezért igyekszik kitörölni a jugoszláv dolgozók szivé­ből és gondolkozásából Lenin cs Sztálin nagy internacionalista esz­méit, a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok népeihez fiiződö 'meleg, testvéri érzéseket. A belgrádi főkolomposok bevetet­ték mindazokat a mérgezett fasiszta fegyvereket —• a sovinizmust, a na­cionalizmust, a fajgyűlöletet, •— amelyeket' Hitler használt egykor és amelyeket most széleskörűen alkal­maznak az amerikai fasiszták. Tito és cinkostársai odáig mentek hogy a sovinizmust tartják ,,a történelem mozgatóerejének**. Nacionalista fennhéjázást, megvetést és gyűlöle­tet oltanak más népekkel szemben a lakosság elmaradottabb rétegeibe. Gyilasz, a ' Tico-klikk egyik „ide­ológusa* •, a nrult évben angol la- bouiista vezetők szőkébb csoportja előtt tartott előadásában kifejtette A ugoszláviá „különleges küldetését* *, azt az elméletet* *, amely szerint Ju­goszlávia hivatott uralkodni JDél- kelet-Európában. Tito ék elvakult, vadállati gyűlö­letet táplálnak azokkal a népekkel szemben, amelyek levetették maguk­ról a kapitalista rabszolgaság lán­cait. Kíméletlenül üldözik a népi demokratikus országok Jugoszláviá­ban élő állampolgárait. Csupán eg vétlen tényt említünk a. sok kö­zli!. Az idén visszatért Jugoszláviá­ból Bulgáriába- két fiatal bolgár — Georgi Sziojano-v és Sztefan Sikov. Mindketten rokkanlak és gümökóro- sak voltak, pedig* 1947-ben. még mint teljesen egészséges fiatalembe­rek mentek ki Jugoszláviába-’, ott be­iratkoztak * a' -zágrábi egyetemre. Tanulásuk azonban nem tartott so­kaik. Egy év múlva, amikor le­hullt a lepel a Tito-klikk gyalázatos árulásáról, a bolgár főiskolai hall­gatók követelték, hogy bocsásssák őket haza. A rendőrségi cellában kö­töttek ki.-V hóhér Bankovies ügynökei többórás vallatások során igyekezte megtörni a fiatalok cllenállóerejét, •Sértegették nemzeti büszkeségüket, levetkőztetve a hideg* cementre ve- tették, eszméletlenségig kínozták, szomjúsággal és éhséggel gyötörték őket. Végül a fasiszták hallatlanul szemérmetlen bírósági tárgyalást rendeztek és mindegyiküket három évi szigorított börtönbüntetésre Ítél­tek. -V bolgár hazafiak harcos szel­lemet azonban • a Szremza Mitrovi­ca bau végzett nehéz kényszermunka .-cm törte meg, nem oltotta ki a Tito—Rankovics-bandával szemben táplált szent gyűlöletüket. A titoista soviniszták mestersége­sen ellenségeskedést szítanak a rég- óta jugoszláv területen élő román, bolgár, magyar, albán és egyéb szár­mazású állampolgárokkal szemben, zlcngcteg rendőri megtorló intőzke- dest foganatosítanak teljesen ártat­lan emberek ellen, rabolják és kí­méletlenül elnyomják őket. Különösen kíméletlen megtorlás­ban. van része a Jugoszláviában lakó / 50 ezer albánnak, akik a nemzeti kisebbségek 38.4 százalékát képezik Jugoszláviában. A titoista titkos­rendőrség gyakran tart razziákat, nieg-ti.ltja, hogy a lakosság éjszaka kimenjen az utcára, azonnal agyon­lövi mindazokat, a.kik megszegik ezt a parancsot. A razziák során a rend­őrség tömegesen tartóztatja le az al­bánokat. Gyakova faluban (Kószovo Ó3 Metohia-terülec) egyetlen éjsza­kán 2S férfit és nőt tartóztattak le. A banditák kegyetlenül leszámolnak a letartóztatott albánokkal. Az egyik idős parasztot Jumer iDragovicsir például állati ’ módon megkinozták csak azért, mert ezt mondta az egyik tito istának: „Te fehér kenye­ret eszel, nekünk pedig gemilyen sincs* *, Jugoszlávia fasiszta vezetői igyek­szenek a lakosságot az amerikai gyarmatosítók és a helyi burzsoázia, kettős elnyomása alatt tartani, szét­forgácsolni erejét a fasiszta rend­szer ellen vívott harcában. Ezért az. egész államigazgatási rendszert a fajták és nemzetek egyenlőtlenségé­nek alapján építettek fel. A faji megkülönböztetések, a nacionalista előítéletek kihasználása, a nemzetisé­gek közötti, gyűlölködés, és viszályko­dás szitása szervesen hozzátartoznak a rendszerhez. A fasiszta Tito-klikk ismét feltá­masztotta a nagyszerb sovinizmust. Gyilasz propagandaapparátusa a saj­tón és rádión keresztül hirdeti, hogy a szerb nemzet. „magasabbrendü faj**, mint az összes többi jugoszlá­viai népek. Gyilasz egyik szekundán- sa, Kusevics professzor e fajgyűlölő elmélet továbbfejlesztése során cini­kusan kijelentette a zágrábi egyete­mi hallgatók előtt: ,,A bosüyákok (Bosznia lakói) nem is igazi embe­rek**. Más titoista tömegbutitok, i Ivó Andries író, 'volt királyi követ a Ifi tler-Németországban és Panic Szűrén költő, Ka ra gyo i gye vies György herceg volt titkára, omber- gyülölettől fűtött irományaikban az égig magasztalják a szerb sovinisz- r;dmy..Avki_kefc. szerintük maga az is ten jogosított fel áfra^bógy* gumi bottal. golyóval, ágyúval, tankkal visszaállítsák az igazságot** ... A tiioisták minden eszközzel élez igyekszenek az -.ellentéteket :: szerbek, horvátok, ^macedónok, boszniaiak és .más nemzetiségek kö zöt-t, ezért a politikai, gazdasági és kulturális megkülönböztetés politi­káját folytatják. Az állami hivata­lokban, az iparban cs a mezőgazda­ságban elsősorban szerb soviniszták­kal töltik be a vezető állásokat. Szerbiából a kulákok oda költöz­nék át, ahova akarnak, ahol jobbak a földek. A belgrádi vezetők három ízben megváltoztatták a macedón ábécét, hogy fokozatosan azonosít­sák a szerbbel és igy erőszakosait idegen nyelvet kényszerítőnek a ma­cedónokra. Elnyomják a szlovének nemzeti kulturális törekvéseit. A szerb nacionalista és soviniszta dalo­kat, amelyeket azelőtt kivontak az A zalaegerszegi járás valóraváitotta ígéretét a november 7-i versenyben A - zalaegerszegi járás elsőnek telj esi tette tervét a kapásnövények begyűjtésében s most- élénk ver­seny alakult ki a járások között, hogy felzárkózzanak a zalaegersze­giek mögé a járások rangsorában. A zalaszentyróti járás a megyei tanács november 2-i jelentése alapján a járások között a leg­jobb eredményt érte el a napi felvásárlásban. Most, a verseny utolsó óráiban úgy látszik, meg­elégelték lemaradásukat, s igye­keznek méltó helyet elfoglalni a versenyben. A letenyei járásban tovább fo­kozták az előző napok eredményeit s az értékelés szerint kukoricából és baromfiból értek el jó eredmé­nyeket. Gyengén teljesítették azon. ban a napraforgó napi tervét. A lenti járásban a legjobb ered­ményt érték el a napi felvásár. 1 ásban napraforgóból és kukoricá­ból. Nagyon gyengén teljesítették azonban a hizottsertésfelvásárlaz­napi tervét. A nagykanizsai járás napi ered­ményei általában gyengék voltak, ami jelentősen befolyásolja őke; a rangsor elsői közötti helyük meg­szilárdításában. Baromfiból alig törlént felvásárlás a járásban ezen a napon. A november 7-i versenyszakasz lezárulásával a begyűjtés nem ér vé­get. A tervet mindenütt cs részle­teiben is icljesi^eni kell. Taná­csaink és az állandóbizottságok folytassák tovább a harcot a be­gyűjtési tervek részleteiben való teljesítéséért. A járások közöt-t folyó verseny végleges sorrendjéről a november 7-i. versenyszakaszban és a megyei pártbizottság versen yzásulójának odaítéléséről következő sz imáink­ban adunk tudósítást. Ami már egyszer eredményre vezetett•> azt ne hagyják abba a babosdöbrétei tsz-ben sem iskolai tantér vekből, most ismét meg honosítják az ország valamennyi is­kolájában, Tito bűnös politikája következté­ben Jugoszlávia a népek még söté- tebb börtöne lelt, mint a Karagyor- gyevicsek diktatúrája időjén volt. A kis népek a gyarmati rabszolgák színvonalára süllyedtek, a megtorló rendszabályok özöne zudul rájuk. A boszniai és hercegovinál törvényszé­kek az elmúlt évben 5546 dolgozót Ítéltek hosszabb fegyházbüntetésre. Igen sok volt a halálos ítéletek szá­ma is. E népek kíméletlen kizsákmá­nyolás alatt állnak, megdöbbentő nélkülözés és éhínség az osztályré­szük. A „Bepublika* * : cinlü , titoista lap beismerte, hogy Boszniában, Hercegovinában és a' Vajdaságban a halálozási aráuyszám felülmúlja áz országos átlagot, Macedóniában, Ko­szovóban és Motohiában pedig’ még legelmaradottabb gyarmati orszá gokénál is magasabb a halálozás. A titoista fajgyűlölet apostolainak azonban nem sikerül leágazni, az amerikai gyarmatosítók uralma alá hajtani és egy újabb háború vágó­Folyik az építkezés a babosdöb. létéi Göcseji Úttörő termelőszö­vetkezetben. A már tetőalatt lé­vő sertésfiaztatóban kutiicákat készítenek és az egyéb famunká­kat végzik. Ebben az évben ké­szítették el a 250 férőhelyes ba­romfiólat is. Építkeznek, mert az állatállomány növelése a kö­zös vagyon g/alapításának egyik legjelentősebb forrása. Úgy gazdálkodtak ebben az év­ben a növénytermelésben is, hogy van miből építkezniük. Lusan, fizetett a Lercsztsorosan vetett gabona, 18 mázsát takarí­tottak be holdanként a kísérlet! tábláról, mig a többin 10.5 mázsás voíít a termés, de ez is meghaladta az egyénileg gazdálkodókét. Az idei vetésnél ennek nyomán már minden olyan területükön kereszt, sorosan vetettek, ami erre alkal­mas volt. A burgonyából is szép termé­sük volt. Legjobban fizetett az a két hold, amit műtrágyával ve­tettek. A fészkekbe földdel ke­verve tették a műtrágyát, hogy az közvetlen ne érintse a gumó­kat, mert akkor szárazság esetén kiégnek. 120 mázsát takarítot­tak be holdanként, mig a többi­ről csak 60 mázsát. Ezekhez hasonlóan jó termésük volt valamennyi tc-rményféleség- böl. Elsőnek a beadási kötele­zettségüket teljesítették. A ke­nyérgabonából, burgonyából túl­teljesítették tervüket és a takar­mánygabonákból is eleget tettek kötelezettségüknek. Maradt bőven a tagoknak is, Búzából 2, rozsból 1.60 kg jut minden . munkaegységre. Burgo­nyából 1 kiló jutott munkaegysé­genként, amit már ki is osztottak. Maradt bőven burgonyájuk a ve- tömagon felül is. Tartalékolva van a prémiumra szükséges mennyi, ég, mert a hői munkacsapat, mely a burgonyaföldön dolgozott, tervét túlteljesítette. A növénytermeléshez hasonló, an az állattenyésztésben is igye­keznek megvalósítani a fejlett szovjet módszerekét, hogy jőve. delmüket évröl-éyre növelni tud­ják. Legjobb eredményt eddig a ser. téstenyésztésben éltek el. 20 anyakoca, 2 apaállat, 73 süldő és 6 hízó a jelenlegi állatállomá­nyuk. A mamgalicaanyáknál 8.1 fialási átlagot értek el. Résztvet- tek velük az országos kiállításon is, aho] a harmadik dijat nyerték. A S.l-es fialási átlag eléréséhez az egy ivarzási idő alatt kétszeri bugatás járult hozzá a legered­ményesebben. Császár István sertésgondozó sajátjának érzi a rábízott állatokat. Jó munkájá­éit jutalmat is kapott és ö érte el a legtöbb munkaegységet eb­ben az évben. A sertésbeadási tervüket teljesítették, ami egy­ben szép jövedelmet is hozott a szövetkezetnek. A tehenészetben a nyár folya­mán eredményesen alkalmazták a háromszori fejést, aminek nyo­mán több tejet és több jövedel­met nyertek. Most azonban hi­bát követtek el. Arra hivatkoz­nak, hogy a téli napok rövideb- bek s abbahagyták a háromszori fejést. A munka igy kevesebb lett, de kevesebb a jövedelem is. A saját hasznukra válik, ha tovább foly­tatják a háromszori fejést mert a takarmányt elvhez is biztosit, ják. 300 köbméter jó minőségű silót készítenek. Felhasználták a tőle. és burgonyaszárat törekied keverve, A kukoricaszárat répa. szelettel és egyéb száraz anyag, gal silózzák, amiből szintén jó minőségű takarmány lesz és nö­veli a tejhozamot, tehát érdemes hároínszca* fejni. A tehenészetben és a baromfi- nevelésben elkövetett hibák elle­nére is szép jövedelmet hozott állatállományuk, mert tudtak építkezni, szaporodott az állatállo. mányuk és a tagS*í (pénzbeli jut­tatásban részesültek. Idejében elvégezték az őszi ve- léseket, végeztek a betakarítás­sal. jó ütemben halad az őszi mélyszántás. A tsz vezetősége megbeszélte a zárszámadással kapcsolatos tennivalóit, hozzáfog, tak a mérleg elkészítéséhez, hogy beszámolhassanak az idei év ered. menyéiről. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóján a Megyei Pártbizottság a következő helyekre küld előadókat Türjci tszcs: Csokona Sándor Batyki tszcs: Kosa László Zalabéri tszcs: Kópicz István Szentgyörgyvölgyi 'tszcs: Kolta: Mária Csesz tregi tszcs: Kisházi Vine ónt Lcntikápolnai tszcs: Koneez Er sébet Nagyrécsei tszcs: Kerkai Lászlóm Szepetneki tszcs: Juhász Imre Zalaszentbaláizsi tszcs: Farkas Géza Nagykanizsai Vörös Csillag tsz: Vakíts Lászlónó Bánokszentgyergyi tszcs: Gondos T?erenc Beesehelyi tszcs: Tollár István Muraszemenyci tszcs: Szentes La­os, Zalaegerszegi Dicsőség Sztálin tsz ’ollár .József Zalalövői tszcs: Szabó Jánosáé Pölöskei tszcs: Tóth Mihály Pusztaszentlászlói tszcs: Fehér F. Zalatáruok kulturház-átadás: Fc- t Fereucné Az ünnepi előadások kezdete del- dot t 10 óra. hídjára küldeni Jugoszlávia népeit Pcro Popivoda, a „Jugoszlávia né peinek a Tito-Bankovics-klikk fa siszta uralma alól és az imperialist rabságból való felszabadítása ért küz dő jugoszláv hazafiak szövetsége* * nevében üdvözölve a Szovjetunió Kommunista Pártjának XEX. kon­gresszusát, ki jelentette: ,.Az ellenség hamarosan meggyőződik majd, hogy 'épeinek nem szokásuk a tétlen vár­akozás és a mostoha sorsukon való z án aim as siránkozás. Nem először lelünk jogaink es szabadságunk vé­lelmére. Elevenen cinek népeink szabad sáigszexetetének hagyomá­nyai** ! Jugoszlávia egyre nagyobb néptö- m®?ei támogatják a Jugoszláv Ha­zafiak Szövetségének kareát amelv. nek célja: megsemmisíteni Tito fa­siszta. rendszerét és széttörni' az im­perialista rabszolgaság láncait, visz- szaállitani Jugoszláviában a népi demokratikus rendszert, visszavezet­ni Jugoszláviát a demokrácia és szo­cializmus táborába, helyreállítani Jugoszlávia baráti kapcsolatait a Szovjetunióval és a népi demokra­tikus ■ országokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom