Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-08 / 236. szám

1

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Magyarország csatlakozóit a baktériumfegyver eltiltására vonatkozó jegyzökönyvhöz

MJL JMDP ZALAMIEGTEI PÁBTBIZOrrSieÁNAK NAPILAPJA

Vili. évfolyam 236. szám.

Ara 50 fillér

1952, október 8 Szerda

űz SzK(b)P Központi Bizottságának beszámolja a párt XIX. kongresszusa előtt

C»r. ff. Malenkov elvtársinak, az SzK(b)P KB titkárának előadói beszéde

I.

A Szovjetunió nemzetközi helyzete

Elvtársiak! A párt XVIII. kon- gresszusa óta eltelt időszak bővelkedett világtörténelmi jelentőségű eseményekben. v

A második világháború alapjaiban renditette me,g sok nép és állam élctét> s megváltoztatta a világ arculatát.

A világgazdasági helyzet általános képét mostanában a fejlődés két irányvonala jellemzi.

Az egyik: a békegazdaság szakadatlan. fellendülésének vonala a Szovjetunióban és a népi demokráciákban; ez a gazdaság nem ismer válságokat, s fejlődése a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja. Ez a gazdaság biztosítja a néptömegek életszínvonalának rendszeres emelését és a munkaerő teljes foglalkoztatottságát. Ezt a gazdaságot a demokratikus tábor országainak baráti gazdasági együttműködése jellemzi.

A másik vonal a kapitalizmus gazdasági irányvonala. A kapitalizmus termelőerői egyhelyben topognak; ez a gazdaság a kapita- lizmus egyre mélyülő általános

válságának és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságoknak harapófogójában vergődik. Ez a gazdaság militarizálásának,

a háborús célokat szolgáló

termelési ágak egyoldalú fejlesztésének, az országok közti konkurrenciának és egyes országok mások által való leigázásának irányvonala. Az itt vázolt helyzet azért alakult ki, mert ez a gazdaság nem a társadalom érdekeit szolgálja, hanem a kapitalisták maximális profitjának biztosítását. az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntése utján, más országok _ külö.

nő

sen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása utján, végül pedig háborúk. és a nemzetgazdaság mili- tarizálása utján Malenkov elvtárs összehasonlít ja a Szovjetunió és a kapitalista országok termelésének fejlődését rámutat a népi demokratikus országok eredményeire és a világpiac szétesésére, majd rátér az amerikai imperializmus gazdasági politikájának jellemzéséin.

Az Amerikai Egyesült Államok megszedte anagát a háborún, az amerikai milliárdosok megszilárdították gazdasági hadállásaikat. Az Egyesült. Államoknak azonban nem sikerült elérnie célját, néni sikerült megteremtenie az amerikai töke uralmát a világpiacon. Az Egyesült Államok azt gondolta, hogy Németország és Japán harcképtelepnététele után négyszeresére-ötszörösére emelheti termelését. , Azonban mindössze kétszeresére emelte termelését, most pedig lefelé csúszik a gazdasági válságon. Tény. hogy az Egyesült Államokban most legalább hárommillió teljesen munkanélküli és még több részleges munka- nélküli van. I'- munkálok tömegsztrájkjai még bonyolultabbá te szik az Egyesült Államok milliár dósainak helyzetét. Azért van e; igy, mert az Egyesült Államot ipara, az Egyesült Államok urai kodó .köreinek hibájából, elvesz tértté olyan piacait, mint a Szov jetunió, Kina, az európai népi de mokráciáK.

Az amerikai imperializmus most nemcsak a népek nemzetkö zi kizsákmányolója és leigázója hanem olyan erő is, amely bőm lasztja, a többi kapitalista ország gazdasági életét. Az Egyesüli Államok monopolitökéje kihasználta versenytársainak gyengülését és a háború után meghódította a kapitalista világpiac jelentékeny részét. Az Egyesült Államok monopoltökéje szétrombolja a kapitalista országok között történelmileg kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatokat és ezeket az említett országok és az Egyesült Államok egyoldalú kap. csőfalaival helyettesíti. AZ amerikai monopóliumok a legarcátlanabb dömpinggel erőszakolják ki exportjukat, ugyanakkor kirekesz, tik belső piacukról a külföldi áru. kát. Ennek következtében a magas árak fojtogatják az amerikai népet. Az amerikai monopóliumok egyre inkább megbontják a kapitalista világpiacot. Az amerikai imperializmus lehetetlenné teszi a nyugateurópai országok szá. mára, hogy élelmiszerárukat szerezzenek korábbi keleteurópai piacaikon. Pedig a nyuateurópai országok mindig nagymBnyiségü ipari árut szállítottak oda, cserébe az élelmiszerért és nyersanyagért.

Az amerikai imperializmusnak ez a gazdaságpolitikája ki kellett, hogy élezze az Egyesült Államok és a többi tőkés állam közti ellen, téteket. Ezek közül a legfőbbek az Egyesült Államok és Anglia közötti ellentétek. Ezeknek nyomán nyilt harc folyik az amerikai és angol monopóliúmok között a kőolaj, a. kaucsuk, a ritka- és színesfémek, a kén és a gyapjú forrásaiért, az áruelhelyezö piacokért.

Ehhez járulnak még az Egyesült Államok és Japán, az Egyesült Államok és Olaszország. a.z Egyesült Államok és Nyuga't-Né- mefország igen komoly ellentétei.

Ahogyan az amerikai imperializmus „segély“ iepie alatt, hitelnyújtással befészkeli magát Ang. lia, Franciaország. Olaszország gazdasági életébe, elhódítja az angol-francia* gyarmatokon lévő nyersanyagot és az árupiacokat úgy éleződnek és még tovább fog. nak éleződni az ellentétek az Egyesült Államok és Anglia, az Egyesült Államok, és Franciaország között Anglia, majd utána Franciaország és a többi kapitalista ország arra törekszik, hogy kiszakítsa magát az Egyesült Államoknak való alárendeltségből, hogy- önálló helyzetet és magas profitot biztosítson a' un aga számára. Az angol kapitalisták mármost kemény harcot folytatnak a nemzetközi kereskedelemben megnyilvánuló amerikai túlsúly ellen.

A kapitalista országok háború utáni gazdasági nehézségei még fokozódtak azáltal, hogy az imperialisták maguk zárták el maguk elöl a demokratikus világpiacra vezető utat.

Az Egyesült Államok kapitalistái felismerve ezeket a gazdasági nehézségeket, igyekeznek őket a koreai háborúval, fegyverkezési versennyel, az ipar militarizálásá- val ellensúlyozni. Az Egyesült Államok, Anglia. Franciaország imperialistái a koreai nép elleni reakciós háború kirobbantása után és a demokratikus tábor elleni háborús hisztéria felszitásával egyidejűleg háborús vágányra terelték a gazdasági életet, hátai, más arányúvá tették országuk gazdasági életének militarizálását és a fegyverkezési versenyt. Jelenleg ezen országok ipari termelésének egyre nagyobb részét használják fel hadfelszerelésre. A hadimegrendelések döntő szerepet játszanak az Egyesült Államok és a többi kapitalista ország iparának fö ágazataiban. A kapitalista államok költségvetésében szakadatlanul növekszik a fegyverkezési versenyt- szolgáló közvetlen és közvetett kiadások aránya.

Á háborús gazdaság vágányaira való áttérés lehetővé tette az Egyesült Államoknak és más kapitalista országoknak hogy icle- ig-óráig emeljék ipari termelésük színvonalát. A burzsoá közgazdászok ezen az alapon igyekszenek bebizonyítani, hogy a nagy | katonai megrendelések a végtelenségig képesek fenntartani az .üzleti tevékenység“ magas színvonalát. A valóság' azonban íácá. tol ezekre az állításokra. Most, a kapitalista gazdaság különösen mos militarizálásának harmadik évében egyre nyilvánvalóbbak esznek a, imilitarizálás pusztító következményei,

A nemzetgazdaság militarizálá- sa nem küszöböli ki, hanem ellen, kezűleg, kimélyiti az aránytalanságot a termelési lehetőségek és x lakosság csökkenő fizetőképes kereslete között, amelyet a köpi. -alista országok vezető körei a végső minimumra csökkentének'. Ez a kapitalista piac felvevőképességének egyre nagyobbarányu psökkenését von.ja maga után. A katonai költségvetés felduzzasz- ása ilymódon szükségképpen jjabb. mélyreható gazdasági válság kibontakozásához vezet.

Ma'enkov elvtárs beszél az Egye. ült Állaimok csatlós országainak Gazdasági nehézségeiről. népeik letszínvonalának süllyedéséről, ami i háborús politika egyenes követ- lezménye. azután igy folytatja be. számoóját:

A kapitalista világrendszer hely. étéi ezidöszerint az teszi még bo- lyolultabbá, hog'y a háború követ, seztében és a nemzeti -felszabadító arc ujab’o fellendülése kővetkezté. en a gyarmati és függő orsz ágok- an az — imperializmus gyarmati

nek a tömbnek'agresszív céljait cs, becsapják a népét, „védelmi* tömbnek nevezték el a .„kommunizmus", a Szovjetunió ellen, amely — min; mondották — támadásra készül az Egyesült Államok. Anglia, Francia- ország és a tömb többi ta2Ía ellen.

Ugyanezen bűnös célból szerveznek amerikai katonai "ámaszpontp- kat a szovjet határok közelében fekvő különböző országokban;

Ugyanezen bűnös célból az Egye. sült Államok uralkodó körei remi. litarizálják Nyugat-Németországói és Japánt.

Az Egyesült Államok uralkodó körei és híveik Nyugat-Németor- szág és Japán remiluarizálásával az egész világ szemeláhtára ujjáte., remtik a második világháborúnak azt a kéf gócpontját, amelynek megszüntetéséért a népek ebben a háborúban vérüket ontották.

Az Egyesült! Államoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni támadása azt jelentette, hogy az amerikai-angol 'tömb az agresszív háború előkészítéséről át. tért a közvetlen agresszió cselek menyére’. A koreai nép, a bátor ki. nal önkéntesekkel szoros együttműködésben, hősiesen véde mCzi hazájának szabadságát és független. iSégét, visszaveri a békebontókat, kivívja az egész demokratikus és békeszerefcő emberiség lelkes fö- konszenvét. (Lelkes taps.)

A mostani nemzetközi helyzetűéit a maga- egészében, több saját-szerű vonása és sajátossága van. Ezek közül a következőket kell megemlíteni:

A fő agresszív hatalom, az Amerikai Egyesült Államok, fokozott erővel hajszolja háborúba a többi kapitalista országot, mindenekelőtt az északatlanti tömb tagjait valamint a második világháborúban legyőzött országokat — Nyugat-Xémetorsza- got, Olaszországot. Japáut. Az amerikai főkolomposok a tömb valamennyi részvevője részére megszabják a háború céljait, menetrendjét, a háborús részvételre számbajölietö erőket és eldöntik a lníboyu előkészületeinek egyéb kérdéseit is, diktáljak a maguk akaratát.

Malenkov elvtárs leleplezi az imperialisták hazug propagandája l, mely szerint ők a ,,szabad országokat- védik'-' a Szovjetunió részéről fenyegető -'háborúval szemben. Rámutat arra, hogy az Atlanti Szövet - -Ság- országainak uralkodó körei eladták hazájuk függetlenségét, az amerikai milliárdosoknak. Az USA stratégiáját a beszámoló a követke zökben jellemzi:

Az amerikai imperializmus stratégiájának sajátossága, hogy az amerikai imperializmus főkolomposai katonai terveiket idegen terül Fok és idegen hadseregek, elsősorban nyu • jgaínémet és japán, valamint angol, francia és olasz területek *és'hadseregek felhasználására, valamint más népek felhasználására építik, amelyeknek az amerikai stratégák elgondolása szerint, vak eszközül és ágyutölteléküi kell szolgálniok annak érdekében, hogy. az amerikai monopolisták kivívhassák a világuralmat.

A józanabb és haladó politikusok, akiké nem Vakított' el a, szovjefelle- ues ellenségeskedés, az európai é? egyéb kapitalista országokban mári? világosa)' látják, milyen feneketlen ni.'jyíégbé rántják őket a megvadult (Folyatás a 2. oldalon)

rendszerének tényleges szétesése megy végbeA fasiszta Németország és. az. imperialista Japán szétzúzásának köz. vetilen eredménye volt az imperializmus frontjának áttörése Kínában, Koreában és Vietnamban, ahol a gyarmatok és félgyarmafok helyén népköztársaságok jöttek léc. re. A kinaj nép győzelme mégin- kább forraidalmositotfa a Keletet és elősegítette az imperializmus által elnyomott népek! felszabadító har. cának fellendülését.

A háború utáni időszakban, még. inkább fokozódtak az ellentétek az anyaországok és a gyarmatok között. Anglia, Franciaország. Belgium és a többi gyarmattartó hatalom a gyarmatok rovására igyekszik kárpótolni magát azokért a terhekért, amelyeket a gazdasági élei milftarizálása és az Egyesüli Államok terjeszkedése rájuk karit. Ugyanakkor az amerikai impe. rialist-ák behatolnak e gyarmattartó hatalmak gyarmati érdekköreibe, ott pozíciókat hódítanak meg maguknak, fokozzák a gyarmati és függő országok népeinek kizsáknrá. nyolását- E harc során az amerikai hódítók összeesküvéseket sugalmaznak angol és francia -szövetségeseik'1 ekenj cselekedeteikkel elősegítik az imperializmus gyarmati rendszere válságának további elmélyülését- Sok gyarmati és függő ország (Egyiptom, Irán, Szíria, Marokkó, Tunisz és mások) területét katonai támaszpontok céljaira használják fel, lakosságát pedig a jövendő háború »ágyú töltél ékének szerepére készítik elő.

A gyarmati és függő országok népei egyre határozottabban ellenállnak az imperialista leigázóknak. A nemzeti felszabadító mozgalom növekvő lendületét bizonyítja Vietnam, Burma, Maláj föld, a Fülöp- szigetek és Indonézia népeinek harca. a nemzeti ellenállás fokozódása Indiában, Iránban, Egyiptomban és más országokban.

A háború utáni időszakban az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország uralkodó köreinek tevékenysége a nemzetközi kapcsolatok területén is az uj háború előkészítésének jegyében bon. lakozott ki.

Az Amerikai Egyesült Államok a második világháború befejezése után csaknem azonnal letért arról a megegyezéses politikai irányvonalról, amelyen a háború idején a szövetségesek haladtak ' és amelyet a hatalmak tehérání, jaltai és potsdami értekezletei lerögzítettek. Az Egyesült Államok az agresszív cselekmények egész sorozatával élezne ki a nemzetközi helyzetet és uj háború veszélye elé állította a világot.

Minthogy a Szovjetunió az uj háború fö ellenzője', a béke fö támasza. az Egyesült Államok föko. lompósai arra a következtetésre jutottak, hogy a háborút a Szovjetunió és a béke többi hive eilen kell megindítani. így alakult meg az északatlanti agresszív tömb. amelyet, a Szovjetunió tudta nélkül. háta mögött kovácsoltak össze. És hogy a nép elől eltitkolják en-