Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-24 / 198. szám

Halló itt pjrményforgahni válla- Ml... itt a városi pártbizottság be­szélU.. kérem Németh Imre elv- társat. — Halló.. . itt Németh be­szél. .. lit a városi pártbizottság.., Te, Németh elvtárs, pénteken este tartsatok r-indkívüli vezetőségi ülést és tárgyaljátok meg Horváth Már­ton és Farkas Mihály elvtársak Központi Vezetőségi ülésén elmon­dott beszámolóit. Körülbelül ez az előzménye pn- r.ak. amiből a továbbiak folyamán okulhatunk. :k Pénteken esté liét órai kezdet­tel vezetőségi ülés kellett volna, hogy'’ kezdődjék a zalaegerszegi L1I körzeti pártszervezet helyisé­gébe]). Este hét órakor azonban- mégcsak Németh Imre elvtárs, a. partszervezet titkára volt a te­remben és a székeket rakosgatta. Az asztalon a „Pártépités“ leg­utóbbi számai, melyekben a Köz­ponti Vezetőség ülésén elmondott beszámolók találhatók. Mig a he­lyiséget szemíélgetjük, lassan po- tyacloznak az elv társak. Negyed- nyolcat • mutat az óra, amikor megkezdődik a vezetőségi ülés. Csak Bedöcs István és Büki Sán­dor elvtársak hiányoznak. Németh elvtárs ekkor felveszi az asztalról a Pártépités füzetet és elkezdi olvadni az első részt, ahol Horváth Már­ton elvtárs a szociáldemokraíiz- rnusról beszél. Majd nagy álta­lánosságban a körzetre akarja al­kalmazni, ami azonban nem na­gyon sikerül, mert vita alakul Iá a vezetőségi tagok között, hogy Gelencsér László elvtárs, a FŰSZERT dolgozója milyen funk, ciót-tölt be a vállalatnál. Nenp tartják helyesnek, hogy egy ve­zető elvtárs lássa ej a vállalatnál a szakszervezeti funkojgt jks/Eny- nyi volt a szocialdemokratjzmus• ról. Közben megérkezik Bedöcs István élvtárs, nyugodtan leül és tovább folyik a vita. Itt már érdekesebb és értékésebb hozzászólásokban adnak javasla­tot a munkák elvégzéséhez. Egyé­nileg kell foglalkozni a pártta­gokkal és a pártonkivüli dolgo­zókkal. Tartsunk természettudS- nrányi előadásokat — csak úgy röpködtek a javaslatok. Most egy elvtársik) jön a te­rembe. Á tagsági dij fizetésével volt elmaradva és a vezetőség be­hívta, hogy erről beszélgessenek vele. Ezt gyorsan megbeszélik, az elvtársnö elmegy és tovább folytatódik a vezetőségi ülés: A kulákok aknamunkája után rátérnek egészségvédelemre és igy sorban a beszámoló minden részletére. Közben Borsos Katalin elvtárs­nö, az ifjúsági felelős feláll, elhagyja a termet és többé nem is látjuk a vezető­ségi ülésen. így folyik a vezetőségi ülés, ahol már a vezetőségi .tagok, s. miaga a titkár is kezdi megérte­ni, hogy ha a vezetőségi ülés igy folyik tovább, nem tölti be fel­adatát, nem tudja előkészíteni az augusztusi taggyűlést, mely alap­ját jelenti feladataik eredményes megoldásának. Arról is szó esik, hogy Németh Imre elvtársat a városi pártbizott­ság milyen segítségben részesí­tette a rendkívüli vezetőségi ülés összehívása előtt, Németh elvtárs telefonon kapott értesítést: beszéljék meg a Központi Veze­tőség ülésén elhangzott beszámo lókat. Az értesítés valóban tele­fonon történt, de ez nem menti Németh elvtárs hibáját. A tit­kári értekezleten minden párt- szervezet titkára megkapta a se­gítséget, az útmutatást , a veze­tőségi ülés megtartásához. Né»-* j meth elvtárs azonban nem jelent meg, igy nem ismerte, nem is tudhatta, mi a teendője. A városi pártbizottság hibáját sem menti az; hogy Németh elvtárs nem je­lent meg a titkári értekezleten, mert találhattak volna módot ar­ra, hogy ne telefonon, hanem sze­mélyesen mondják el tanácsaikat a vezetőségi üléssel kapcsolatban. A városi pártbizottság tudja, hogy az alapszervezet munkájához több segítség kellene, mégis csak időközönként tőrödnek vele. Németh elv-társ már hosszabb idő óla a pártszervezet titkára, de még a mai napig sem éltette meg azt, hogy a vezetőségi ülés­nek — akár rendes, akár rendkí­vüli — minden esetben az a cél­ja, hogy a vezetőség megbeszél­je munkáját, tennivalóit, ta­pasztalataikat átadják egymás­nak és a hiányosságokat kijavit- va erősítsék a pártszervezet mun­káját. Fel kell készülniük arra is, hogy a taggyűléseken a vezetőség- számot adhasson az elmúlt hó­nap alatt elvégzett munkákról és meg tudja szabni a további fel­adatokat. Mindez nem történt meg; a vezetőségi ülésen. A helytelen in- struálásés a felkészületlenség rossz mederbe terelte a vezetőségi ülést. Németh elvtárs nem készült a ve­zetőségi ülésre. Ezért nem beszél­ték meg azt. hogy az elmúlt ve­zetőségi ülésen hozott határoza­tok megvalósultak-e? Nem is tud­ták a vezetőségi ülésen a tag­gyűlést előkészíteni. A többi ap­ró hiba (pl. a vezetőségi ülésről a vezetőségi tagok elmennek) azt mutatja, hogy a fegyelem terén is hibák vannak a III. körzetben s elsősorban a vezetőségben. A párttitkár elvtárs nem egyszer kapott már bírálatot a vezetőség­től, a tagságtól s a városi párt* bizottságtól is, de mindez— mint a vezetőségi ülés is bizonyítja nem javított munkáján .(Pedig volna min javítani, s kell is javí­tani. A Vatikán ellenőrző szerepe az úri Magyarországon Készlet Parragi György: A Vatikán, az imperializmus szövetsé­gese e. Írásából.) Bizonyító erővel Világítják meg ezt az érdekszövetséget azok a val­lomások, amelyekéi; Mindszenty, Grösz József és társai összeesküvé- si perében többek között Endrédy Vendel, a volt cisztercita apát és Hagyó-Kovács Gyula, ivz ugyancsak cisztercitarendi jószágkormányzó ■tettek. Minden magyar dolgozót meg­döbbentettek a vallomások idevo­natkozó részletei- Nem a Vatikán­nak és a. rendnek dollárüz-eteire kívánunk e helyen utalni, hanem a volt Cisztercita-rendnek és a mun­kást sanyargató és parasztnyuzó magyarországi kapitalizmusnak vi­szonyára. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy Endrédy Vendel nyilatkozzék a Cisztercita-rend vagyoni helyze­téről a fel-szabadulás előtt, Endrédy a következőképpen vallott; • A Cisztercita-rendnek 46.000 ka- taszírális hold földbirtoka, több ipa­ri üzeme és gyára voH•.. Megbízá­somból azokban a nagyobb rész­vénytársaságokban, amelyekben ren­dünknek érdekeltségei voltak, Ha- gyó-Kovdcs Gyula rendtársam, az előszállást jószágkormányzó volt, löbbhelyiilt igazgatósági tag, igy például a Magyar Általános Hitel­bankban, a Salgótarjáni Kőszénbá­nya Részvénytársaságban és má­sutt." Endrédy Vendel szerint a rend vagyonának, a nagyiparba fektetett réSzvénytőkénC’k, földbirtoknak az értéke a háború alatt elérte a 40 millió arany pengőt. Ennek negyed­része volt az ipari érdekeltség. A rend jövedelme évenkiht 3 millió pengőt, ért el. Az elnök ezzel kapcsolatban fel­tette a következő kérdést: -Kérem, Ön mint zirci apát, kikkel állott üzleti és baráti kapcsolatban az ipari nagytőke oldaláról?“ Endrcdy Vendel igy válaszolt: "Egyrészt üzleti kapcsolatban, de ugyanakkor baráti viszonyban js voltam számos bankárral, igy pél­dául báró Ulhnan Györggyel, Pc­Boncoclfölde „legszegényebb középparasztja“ Kanyargós, keskeny országút vs-* zet Boncodföldére. A falu az or­szágút két oldalára épült. Valami­vel beljebb a faluszélitől van a ta- nácsiróda. Itt dolgozik Kálmán Ist­ván tanácselnök .és Keszte Zoltán tanácstitkár- A vezetés fontos posztján állnak a fámban. Ehhez a vezetéshez adott na.gy segítséget a Központi Vezetőség legutóbbi ülé­sén Horváth Márton < Ívtárs beszá­molója. Boncodfölde vezetői olvas­ták Horváth elvtárs beszédét, de a gyakoriéban nem hasznosít ott ák. A faluban mindenki ismeri Ke­mény Ödön vöd földbirtokost, aki annak' idején több mint 300 hold . földel mondhatott magának, a hoz­zátartozó cselédséggel együtt. Ma ez a Kemény a falu egyik >. legszegényebb középparasztja“: a tanács szerint. A tanácselnök sza­vai meglepődést és ..csodálkozást váltanak ki minden falube,í dolgo-' zóbcl, ezért a tanácselnök mindjárt meg is "•magyarázza“ véleményét. — Az igaz, hogy Keménynek va­lamikor több mint, 300 holdja volt — mondja, - de később elszegé­nyedett és a sógora segíteíe ki a bajból, Shiiíz Frigyes, ajúnf'k áru­háza volt Zalaegerszegen. Ekkor a. föld Shüts nevére került. Mivel ro­konok voltak és Shütz-t nem érde­kelte a föld, továbbra is Kemény, gazdálkodott. De a föld már nem az . ő nevén volt­—- Én nem bánom — folytatja — ha ku-ákká nyilvánítják Keményt, de nekem meg kell. mondanom az igazságot róla. A felszabadulás után Kemény még földel is ka- pott(l) a földosztás során, hat holJ dat. Gazdaasszonyának, akit elvett; V leségül, vo.t kilenc holdja és igy leltek 15 holdasok. Ezután a tizen­öt hold után pedig nem 'kulák.. Csakúgy dől a tanácselnökből a '•meggyőző“ érv- Ha ö megakad, ak­kor a tanácstitkár segíti -ki, egy­két sokszor elmondod jó szóval. — Keményt úgy ismeri a faluban mindenki, mint a legjobb szívű em­berek egyikét. Ö nem olyan volt, mint a többi földbirtokos. Őhozzá mehetett bár­milyen szegény ember, ha eltávo­zott töl , nem törölte le a kilincsei utána- Ha tehette, segií ett minden­kin- Három szegény embert Saját költségén temettetétit el. -Vaj szi­ve" volt. Ha Kemény földbirtokosról van szó és a tanács véleményét kérik — akaratlan is úgy tűnik — a bon- codíoldei tanács valami volt föld- birtokosokat védő bizottság, mely elsorolva a volt íöldbíptokos jó - és. szép tu.ajdonságaih minden egyéb­ről hallgatva, kézzel-lábbal védi a régi rend helyi urát, Keményt. A jótétemények elsorolása köz­ben arról megfeledkezik a tanács c.nöke és titkára, honnan volt Ke­ménynek annyi pénze, hogy meg­engedhette magának s minden öt év­ben éli eme tf-e tett valakit saját költségén. A dolgozók bőrén sze­rezte asst- Ö maga nem dolgozott; minden), a cselédek végeztek. Maga a szegény emberek eltérné!ése is vád. Vád a régi rendszer felé* melyben egy ember dolgozott egész életén keresetik és éppen a kulákok és földesurak miatt életében any- nyit nem tudóit örszekuporga'ni, hogy ha az életét nem is, de a ha­lálát úgy, ahogy becsülettel végez­ze, Ne legyen gond a temetésre. ..A lények azt bizonyítják, hogy tanácsszerveirik a kulákok nagy rc- széri nem vetéltek ki hizol.tscrtés- beadási kötelezettséget a félévi kü- lönkivetés keretében. Nem követelik meg a földjüknek megfelelő számú állat tarlósát, és eltűrik, hogy a ku­lákok az állatállomány lecsökken­tésével szabotálják beadási kötele- zetlségiiket. .. Eltűnik a kulákföld, sokszor akulák és az állatállomá­nya később a kulák megkerül mint -uj bélépö dolgozó paraszt a (szcs-bc', a földje pedig valamelyik sógor, vagy koma dolgozó parasz­ti tulajdonaként" — figyelmeztet, Központi Vezetőség legutóbbi ülése így van ez Kemény esetében is A tanács neki sem vebitit ki pólbe- adási kötelezettséget hizot.tsertés beadásra. Helyette kivetette Fá bíári József 4 holdas dolgozó pa raszlra azzal, hogy arra kell kivet­ni a pótbeadást, akinek sertése van. Azt már nem nézték meg, miért nincsen Keménynek földjéhez mcg- fele.ő állatállománya. Kemény is, mint a legtöbb kulák, szinten megtette a lépéseket, hogy földjét a tszcS-be vigye. Ö ugyan nem akadt b menni, hiszen idős ő már ahhoz, de vegyék be a földjét, ez volt a kérése. Más dolgozzon, ö egyék — mint a múltban. A já­rási tanács mezőgazdasági osztálya elutasította a kérését. Tudják ró *a, hogy kulák. Azt azonban nem nézték meg, hogy, a helyi tanács ennek megfelelően intézkedett-e? Ennek is köszönhető, hogy a fa; nács nemhogy korlátozná, de segí­ti, támogatja és engedményeket tesz a volt földbirtokosnak, Ke­ménynek. A kedvezménynek, melyben Ke­mény esetenként a tanács részéről részesül, halán az i.s indító oka, hogy a tanácstifkár; Készt« Zol­tán na.a lakik- Erről már volt szó a pártszervezetben. Nem helyes — mondták — ha a tanácstitkár pont a volt földbirtokosnál lakik. De ö azt felel le, jól megvan őa kulákkal közös konyhán*. Mit tett a pártszervezet a hiba megszüntetéséért? A községi- párt­titkár. Míszori Lajosné elvtársnö azt mondja, neki semmi beleszólása; sincs a tanács munkájába, veié nem beszé.nek meg semmit. Neki is ez a vél ménve, hogy Kemény ,va­lóságos" kulák, de hát mit csinál­jon, ha a tanács nem úgy kezeli. Nem jutott eszébe leinteni a t nácselnököt, aki uton-utfélen ..me­zítlábas" kulák okról beszél. Kifo­gást talál ö is bőven, de eréiyfé le őségének más oka is van, mint amit ó kifogásként' emleget. Ö sem mentes a kulákok és a kleriká­lis reakció befolyásától. Nemrég a kulákok egy részével Balatonra ment kirándulni. Fontosabbnak tar­totta ezt a kirándulást, minit a be gyűjtés és egyél) munkák szorgal- mczásíl. r.iui'ctko: az első sorok- bin halle.ii,í j o:.: Ugyanekkor hosz- *zu. h-’napokig" npm vollt taggyű­lés- Vincze Mária volt apáca, a párt'tikár legjobb barátja. Mint párttitkár nem figyelt fel az igazságtalan pótkivetésekre, ar­ra, hogy a dolgozó parasztok vállá­ra tették a kulákok terheit. Pedig a Központi Vezetőség ülés? kihang- su.yozza: „gyakran a kulák beadási ierveit hárítják áf a dolgozó pa­rasztok- vállaira, ahelyett, hogy ér­vényt szereznének államunk rendel­kezéseinek, melyek tudvalévőleg a dolgozó parasztot védik c kulákkal szemben és nem fordítva". A boncodföldci- tanács és párt- szervezet munkája nem fejezi ki a dolgozók akaratát. S ezért nagy méri ékben felelős a járási tanács és járási pártbizottság. Nem fordí­tottak gondol a boncodföldei tanács és pártszervezet munkájára, nem ellenőrizték munkájukat. A boncodföldei tanács megalkír vő magatartásából okuljanak a he­lyi tanácsok és a Központi Vezető­ség. ülésének tanulmányozásával szerezzenek érvényt a dolgozók aka atának saját területükön. (Rigó) rényi Istvánnal, Chorin Ferenccel, báró Kornfeld Móriccal és mások­kal. Rajtuk keresztül rendünk va­gyonát spekulációs vállalkozások révén növelni -tudtuk". íme az olaszországi Nogarák, Sa­chet! ík, Odassok magyarországi ha- sonképmásai. A magyarországi klerikális reak­ciónak és az ezt irányító vatikáni köröknek a magyarországi kapita­lizmussal való együtt élésé); még éle­sebben megvilágította a Grősz-féle összeesküvési per tárgyalása során Hagyó-KovácS Gyulának, a Ciszter­cita-rend iószágkormányzójának vahomása. A Horlhy-rendszer egyik legkonokabb, legemb^rtelenebb kép­viselője volt ő, aki megát alkodot- tan képviselte a grófi arisztokrá­ciának, a Horthy által megszemé­lyesített sötét és konátolt dzsent­riknek, a nagykapitalizmusnak és a klerikális reakciónak népelnyomó gazdasági szövetségét. Kihallgatása során az elnök írj gkérdezte tőle: .-Milyen jelentő­sebb ipari üzemeknek volt Ön az igazgatósági tagja?" Hagyó-Kovács igy válaszolt: „Az 1938-as évektől kezdve rendem be­kapcsolódott különböző nagyipari vállalatokba, ahol rendemnek ér­dekeit én képviseltem. Ezen a ré­ven igazgatósági tagja voltam a Magyar Általános Hitelbanknak, a Hungária Gőzmalomnak, a Salgótar­jáni Köszénbánya Részvénytársaság rak, az Egercschi Köszénbánya Részvénytársaságnak, a MAORT- gáznak, s a Magyar Bauxit Rész­vénytársaságnak'. Ha valaki az olvasók közölt ké­telkedett volna állításunkban, hogy egész Olaszország gazdasági életét, a Vatikán ellenőrzi, akkor a vallo­másnak ez a része meggyőzheti ál­lításunk ‘teljes és tiszta igazságá­ról Azok az igazgatósági tagságok, amelyekét Hagyó-Kovács Gyula a Cisztercita-rend képviseletében vi­selt az említett, vállalatokban-, azt! mutatják, hogy a régi Magyarország gazdasági életének jelentős része a klerikális reakciónak és igy a Va­tikánnak ellenőrzése alatt áL'ofit* Csak egy rendről, a Cisztercita- rendről esett szó e vallomás során. És. ez az egy rend is olyan banko­kat, bányavábalatokat, nagyipari vállalatokat ellenőrzött Hagyó-Ko­vács Gyulán keresztül, amelyek * nemcsak Magyarország gazdasági életének nagyobb részét jelentetitek, hanem a magyar kapitalizmusnak a nemzetközi kapitalizmussal való összefoiTottságát is. De, ismételjük, itt csak cgv szerzetesr nd igazga­tósági tagságairól van szó. Még hány más nagybankban, a Kereskedelmi Bankban, ab Első Hazai Takarék- pénztárban, a Moklárban és még hány bányavállalatban, ipari válla­latban képviselték a magas egyhá­zat, a dúsgazdag szerzetesrend ekei a különféle igazgatósági tagok! Meggyőződéssel állíthatjuk tehát, hogy a felszabadulás előtt Magyar- ország egész ipari és mezőgazda- sági élele a klerikális reakcióval szövetkezett grófi feudalizmus és nemzetközi nagykapitalizmus birto­kában volt. Úgy mint Olaszországban cs ez Egyesült Ábamokban, a klerikális reakció Magyarországon is igyeke­zett vagyonát az iparba és a bank­tőkébe fektetni. Erről igy vallott; Hagyó-Kovács; ’1938-ióÍ kezdve, amikor rendünknek intézményeit rendbehoztuk, ami a rend fenntar­tásából fennmaradt, azt részint ipa­ri üzemek létesítésére, részint pedig ipari üzemek vásárlására vagy rész­vények vásárlására fordítottuk. Ugyannyira, hogy meg ezenkívül rendemnek tulajdonát képezte Ka­locsán a kalocsai Margit gőzmalom cs Dunapentelén a Duiiavidéki gőz­malom 20 százaléka, továbbá az uradalom területén egy nagyobb étolaj ■— és luzakeményiiőgyár, Nagyvendelen és Dunaiöldváron a Dunaföldvári Kendergyárnak körül- belül 45 százaléka". line így fest Magyarországon Is és .mindenütt a világon a2 tizletem- ber, aki reverendában folytatja a tőzsdei spekulációkat, aki reveren­dájának zsebébo süllyeszti a profi­tot ELŐZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK (A zalaegerszegi III. körzet pártszervezetének vezetőségi ülése)

Next

/
Oldalképek
Tartalom