Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-24 / 198. szám

A Szotjeiuuió lioniiniiiiista Pártja iiiódositott ixmczcti sxaliály/atánali trrvrxrtc

Moszkva, augusztus él. (TASZSZ) A „Pravda" augusztus 20-i szú- 3na közli a Szovjetunió Kommunista •(bolsevik) Pártja inődositott szervezeti szabályzatának tervezetét, amelyet a párt XIX. kongresszusán terjesztenek elő.

A módosított szervezeti szabályzat szövege: (XHgyedilc napirendi pont).

A Szovjetunió Kommunista Pártjának szervezeti szabályzata

T. A párt. Párttagok, kötelességeik és jogúik

1

A Szovjetunió Kommunista * Pártja az egy nézetet valló kommunistáknak, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozó értelmiség tagjainak szervezett önkéntes liarciszövetsége. a Szovjetunió Kommunista Pártja megteremtette a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, majd az 1917- es Októberi Forradalom eredményeképpen, megdöntötte a kapitalisták és a földesurak hatalmát, megszervezte a proletariátus diktatúráját, megszüntette a kapitalizmust, megsemmisítette az embernek ember által való kizsákmányolását, s biztosította a szocialista társadalom felépítését.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata, hogy •i szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos: átmenet utján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjethaza aktiv védelmét ellenségeinek agresszív cselekedetei-., vei szemben.

sy A Szovjetunió Kommunista —Pártjának tagja lehet minden dolgozó, aki nem zsákmányolja ki más munkáját, a Szovjetunió polgára, elismeri a párt programm- ját és szervezeti szabályzatát, tevékenyen segíti annak megvalósítását, dolgozik a párt valamelyik szervezetében s végrehajtja a párt miu- den határozatát.

A párttag fizeti a megállapított tagsági járulékot.

A párttag kötelessége, hogy:

a) állandóan őrködjék a párt egységén, mint a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltételén;

b) tevékenyen harcoljon a' párt- határozatok végrehajtásáért. Kern elegendő, hogy a párttag csupán egyetértsen a párt határozataival: kötelessége, hogy harcoljon e határozatok megvalósításáért A kommunisták passzív és formális viszonya a párthatározatok iránt, gyengíti a párt harcképességét és ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággél ;

c) mutasson példát a munkában, elsajátítsa munkájának technikáját, szüntelenül emelje munkájában szakmai képzettségét:

d) állandóan erősítse kapcsolatait a tömegekkel, idejében reagálj on a dolgozók igényeire és szükségleteire, megmagyarázza a pártenkivüli tömegeknek a párt politikáját és határozatait-, emlékezetébe vésse, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik;

c) emelje öntudatát, sajátítsa el a rnarxizmus-leninizmus alapjait;

f) megtartsa a párt- és állami fegyelmet, amely egyaránt kötelező minden párttagra. A pártban nem lehet kétféle fegyelem: más a vezetők és más az egyszerű párttagok számára. A pártban egy a fegyelmin, egy a törvény minden kommunistára nézve, érdemeitől és tisztségétől függetlenül. A párt- és az állami fegyelem megszegése súlyos hiba, amely kárt okoz a pártnak s ezért összeegyeztethetetlen a párttagsággal ;

ft) fejlessze az önbirálatot és az alulról jövő bírálatot tárja fel és igyekezzék kiküszöbölni munkája hiányosságait harcoljon a munkában a látszatsiker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos bűn. Aki elfojtja a bírálatot s hivalkodással és magasztalássa] helyettesíti, az nem maradhat" meg a párt soraiban;

' h) személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel — egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat. A párttagnak niilcs jógii, hogy elÄtkolja a rendellenességeket s közömbösen viselkedjék a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetekkel szemben. Azt,

aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét szigorú büntetéssel kell sújtani;

i) őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne forgassa ki az igazságot. A párttag, aki nem mond igazat, vagy becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt követi el s nem maradhat meg a párt soraiban;

j) megőrizze a párt- és államtitkot, legyen politikailag éber, s vésse emlékezetébe, hogy a kommunisták ébersége minden munkahelyen

minden körülmények közt szükséges. A páll;, és államtitkok kife- csegése bűn a párttal szemben s összeférhetetlen a párttagsággal;

k) bármely helyen, ahová a párt állította, rendületlenül hajtsa végre a pártnak a káderek helyes, — politikai és szakmai képzettségük szerinti — kiválogatásra vonatkozó' utasításait. Ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválogatása cimboraság, személyes ragaszkodás,' egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján, összeférhetetlen a párttagsággal.

4

*• A párttag joga, hogy:

a) résztvegyen a pártgyüiéseken vagy a pártsajtóban a párt politikai kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában;

b) a pártgyüiéseken bármely pártmunkást megbírál j on;

c) résztvegyen a pártszervek választásában, mint választó és választható ;

d) személyes meghallgatást követeljen mindazokban, az esetekben, amikor az ő tevékenységéről vagy magatartásáról hoznak döntést;

c) bármilyen kérdéssel és beadvánnyal forduljon a párt bármely szervéhez, beleértve a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát is.

5 A tagfelvétel a pártba csakis • egyénenként lehetséges. Uj tagokat azon tagjelöltek sorából vesznek fel, akik jelöltség! idejüket betöltötték, a párttagok soraiba csupán öntudatos» tevékeny és a kommunizmus ügye iránt odaadó munkások, parasztok és értelmiségiek ke-, rülhetnek.

Párttagnak csak az vehető fel, aki 18. életévét betöltötte.

A tagfelvétel a jelöltek sorából a következőképpen történik:

a) a tagul belépni kívánó három olyan párttag ajánlását nyújtja be, aki legalább három' éve tagja a pártnak s - aki a közös munka alapján legalább egy éve ismeri őt- -* Első ■megjegyzés. Ha komszomolis- tát vesznek fel a pártba, a Kom- szomol kerületi bizottságának ajánlása egy párttag ajánlásával egyenlő.

Második megjegyzés. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai és póttagjai tartózkodnak az ajánlástól.

b) A pártba való felvétel kérdését az alapszervezet taggyűlése vitatja meg és dönti el. Az alapszervezet határozata a kerületi bizottság, olyan városokban pedig, ahol nincs kerületi felosztás, a városi pártbizottság jóváhagyása után lép érvénybe.

A pártba való felvétel kérdésé nek megvitatásakor nem kötelező az ajánlók jelenlétec) A fiatalok 20. életévük betöltéséig csak a Komszomolon keresztül léphetnek a pártba.

d) Más pártok volt tagjai ugyancsak az alapszervezeten keresztül, s aSakis a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának jóváhagyásával vehetők fel a párt tagjai sorába, ö.t párttag ajánlására, akik közül három fiz éve tagja a nártnak, kettőnek pedig forrada- hmrlötti párttagsága van.

6 Az ajánlók felelősséggel tar- • toznak ajánlásuk helyességéért.

7 A tagjelöltek sorából felvett • párttagok párttagsága attól a naptól számítódik, amikor az ille- ! tc-kes alapszervezet taggyűlése határozatával párttaggá fogadta el az dlető elvtársat.

8 Minden párttagot, aki egyik • szervezet körletéből másik szervezet körletébe átköltözik, az utóbbi szervezet besorolja tagjai közé.

Megjegyzés. A párttag átköltözése egyik szervezet területéről a másiké, ra, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottfága áltat megállapított szabályok szerint történik.

Q Azok a párttagok, és tagje- - • löltek, akik három hónapig elfogadható ok nélkül nem fizetnek tagsági járulékot, a pártból automatikusan kiváltnak tekintendők; erről az alapszervezet megfelelő határozatot hoz. Ezt a határozatot a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia.

"I 7| Valamely kommunistának a -' ' * pártból való kizárásáról annak az alapszervezetnek a taggyűlése dönt, amelynek tagja a kizárásra kerülő párttag. A kizárást a kerületi vagy városi pártbizottságnak jóvá kell hagynia. A kerületi vagy városi pártbizottságnak a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, amikor a területi vagy határterületi pártbizottság, illetve a szövetséges köztársaság kommunista pártjának központi bizottsága jóváhagyja.

Amig a területi, határterületi párt- bizottság, vagy a szövetséges köztársaság kommunista pártjának küz- pokti bizottsága nem hagyja jóvá a kizárási határozatot, addig a tagsági könyv a párttagnál marad s a párttag jogosan látogathatja a zárt pártgyüléseket.

n

Az alapszervezet nem hoz- * hat határozatot olyan kommunistának a pártból való kizárásáról, aki a Szovjetunió o Kommunista Pártja Központi Bizottságának valamely, szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottságának, határterületi, területi, körzeti, városi vagy kerületi bizottságnak tagja.

A szövetséges köztársaság kommunista pártja központi bizottsága, a határterületi, területi pártbizott-. ság, a körzeti pártbizottság, városi, kerületi pártbizottság' tagjának a pártbizottság vagy a párttagok sorából való. kizárásáról az illető bizottság teljes- ülése a szavazatok kétharmad többségével dönt.

1 O A Szovjetunió Kommunista -*-"• Pártja Központi Bizottsága tagjának a központi bizottságból vagy a párttagok sorából való kizárásáról a pártkongresszus, vagy — két kongresszus közti időben — a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénuma határoz, a plenum tagjainak kétharmad többségével, a kizárt központi bizottsági tagot automatikusan a központi bizottságnak az a póttagja váltja fel, aki a kongresz- szusou a központi bizottság tagjelöltjeinek megválasztásakor megállapított sorrend szerint következik.

1 O Ha a párttag bírói utón -1-0. üldözött bűncselekményt követett el, a párttag kizárása a köz- igazgatási és bírói hatóságoknak a bűntettre vonatkozó közlése alapján történik meg.

M Amikor a pártból való ki- '• zárásról hoznak határozatot, a. legnagyobb óvatosságot és elvtársi gondosságot kell biztosítani ■és figyelmesen meg kell vizsgálni, indokoltak-e a párttag ellen emelt vádak.

Kisebb vétségek esetén a párt nevelő irányú eszközeit (fenyítés, megrovás stb.) kell alkalmazni, nem pedig a pártbüntetés legmagasabb fokát, a pártból való kizárást.

Szükség esetén a pártszervezet pái'tbüntetésként egyévi határidőre tagjelöltté minősítheti vissza a párttagot.

"1 ~ Az .illetékes pártszervek a fellebbezés beérkezésétől számított liusz napon belül kötelesek felülvizsgálni a kizárt párttag fellebbezését, valamint a partszegeknek a pártból való kizárásról szóló ■ határozatátII, Tagjelöllek

j A pártba való belépéshez -L<J. tag'jelöltség! idő letöltése szükséges, hogy a tagjelölt megismerkedjék á párt progvammjóval, szervezeti szabályzatával és taktikájával. s hogy a pártszervezet meggyőződhessék . a tagjelölt személyi túl aj d onságairól.

1 ~ A tagjelölt felvételének * » rendje (egyéni felvétel, az ajánlások benyújtása és ellenőrzése, az alapszervezet felvételi határozata annak jóváhagyása) pontosan ugyanaz, mint a tagfelvételnél.

18.

A jelöltség ideje egy év.

A pártszervezet köteles segítséget nyújtani a tagjelölteknek, hogy előkészüljenek a pártba való belépésre. A jelöltségi idő leteltével a párt- szervezet köteles taggyűlésen foglalkozni a tagjelölt "ügyével. Ha a tagjelölt a pártszervezet által el-» fogadhatónak elismert okból nem felel meg kellőképpen a követelményeknek, akkor az alapszervezet legfeljebb egy évre meghosszabbíthatja jelölt! idejét. Olyan esetekben viszont, amikor a jelölt! idő alatt kitűnt, hogy a tagjelölt személyi tulajdonságainál fogva nem méltó a párttagságra, a pártszervezet határozatot hoz a jelöltnek a tag jelölitek közül való kizárására.

"I Q A párt tagjelöltei tanács- • kozási joggal részt vesznek annak a szervezetnék gyűlésein, amelyhez tartoznak. \

OA A párt tagjelöltjei a szo- kásos tagdijat fizetik . helyi pártszervezet pénztárába.

III. A párt felépítése. Párldemokrácia

O] A párt szervezeti felépité- sőnek vezérelve a demokratikus centralizmus. Ez azt jelenti, hogy

a) a párt összes vezető szerveit alulról felfelé választják;

b) a párt-szervek kötelesek törékenységükről pártszervezeteik előtt rendszeres időközökben beszámolni:

c) a pártban szigorú pártfegyelem van, s a kisebbség aláveti magát a többségnek;

d) a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre nézve.

Ód A párt területi-üzemi elv szerint épül fel: a Kerületi pártszervezet a kerület összes partszervezeteinek felettes szervezete. Egy egész munkaterület pártszervezete az adott munkaterület összes pártszervezeteink felettes szervezete.

í>0 Minden pártszervezet önál- lóan határozhat a helyi erdősekben, ha határozata nem ellenkezik a .párt határozataival.

9A Minden pártszervezet leg- felső vezető szerve a taggyűlés (az alapszervezetek részére), a konferencia (például a kerületi, területi szervek részére) és a kongresszus (a szövetséges köztársasagok kommunista pártja, a Szovjetunió Kommunista Pártja részére).

9^ A taggyűlés, a konferencia vagy a kongresszus a szervezet egész munkájának irányítására megválasztja végrehajtó szervét,

. az. irodát vagy a bizottságok.

9(. A pártszervek megválasz- • tása során tilos a listák szerint való szavazás. A szavazást egyes jelöltek szerint kell lefolytatni, mégpedig olymódon, hogy minden párttag korlátlan joga a jelöltek ellen kifogást emelni és bírálni őket. A választásokat titkos szavazás utján ejtik meg.

cyr7 A városokban és a kerületi “ * • központokban á párt és a kormány legfontosabb határozatainak megvitatására összehívják a városi és a kerületi pártszervezetek aktíváit. Ezeket az aktívákat nem parádénak és nem a határozatok formális és ünnepélyes jóváhagyása, hanem érdemleges vita céljából kell összehívni.

90 A párt politikáját illető kérdéseknek szabad és tárgyilagos megvitatása az egyes szer vezetékben, vagy az egész pártban, a párt minden tagjának elidegeníthetetlen, a pártdemokráciából következő joga. Csupán a pártdemokrácia alapján bontakozhat ki a bolsevik önkritika, s szilárdulhat meg az öntudatos és lelkes pártfegyelem.

De a párt politikáját illető kérdésekben úgy kell szervezni széleskörű vitát, különösen pedig- országos vitát, hogy az ne szolgálhassa jelentéktelen kisebbség kísérleteit, amelyekkel rákényszerithetné akaratát a párt többségére, vagy olyan kísérleteket, amelyek a párt egységét veszélyeztető frakeiós csoportosulások szervezésére irányulnak, ß

no fordulhassanak elő olyan kísérletek sem, amelyek megingathatják vagy ‘megbonthatják a szocialista rend erejét és szilárdságát. Az 01 szágos vita . ezért csak akkor tekinthető helytállónak,

a) ha legalább néhány területi vagy köztársasági pártszervezet elismeri szükségét;

b) ha a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában nincs eléggé szilárd többség a legfontosabb pártpolitikai kérdések eldöntésére;

c) ha a központi bizottság a határozott álláspontot elfoglaló szilárd többség ellenére szükségesnek tartja, hogy politikájának helyességét párt- vita utján ellenőrizze .

Csakis e feltételek megtartása esetén kerülhető el, hogy pártellenes elemek visszaéljenek a pártdemokráciával, csakis e feltételek érvényesítése biztosítja, hogy a pártdemokrácia az ügy javára válik s nem használják ki a párt és a munkásosztály kárára.

IV. A pari legfelső

szenei

9Q A Szovjetunió Kommunista ^' Pártjának legfelső szerve a pártkongresszus. A rendes pártkongresszus négyévenkint legalább egyszer tanácskozik. A rend kívüli kongresszusokat a párt központi bizottsága saját kezdeményezésére, vagy a legutolsó pártkongresszuson képviselt párttagság legalább egyharmad részének kívánságára hívja össze. A pártkongresszus összehívását és napi- endjét legkésőbb másfél hónappal a kongresszus előtt közzé kell tenni. A rendkívüli kongresszusokat két

hónap leforgása alatt hívják ősszel

A kongresszus határozatképes, ha az utolsó rendes kongresszuson képviselt párttagságnak legalább fele képviselve van.

A pártkongresszusra a központi bizottság állapítja meg a képviseleti arányt.

OA Ha a párt központi bízott*

OxJ. ££ga a 29. pontban megállapított határidőig nem hívja ősz- sze a rendkívüli kongresszust, összehívást kérő szervezeteknek joguk,

van szervező bizottságot alakítani,

amely a rendkívüli kongresszus ösz- szehivása tekintetében a központi bizottság jogait élvezi.

31.

A kongresszus:

a) meghallgatja és jóváhagyja a párt központi bizottsága, a központi számvizsgáló bizottság és a többi központi szerv beszámolóját;

b) felülvizsgálja és módosítja, a '■V --^grammját és szervezeti szabályzatát;

c) meghatározza a párt taktikai irányvonalát a napi politika legfontosabb kérdéseiben;

d) megválasztja a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságát és központi számvizsgáló bizottságát.

09 A párt központi bizottságát és központi számvizsgáló bizottságát a kongresszus által megállapított összetételben választják meg. Ha a központi bizottság valamelyik tagja kiválik, a kongresszus által megválasztott póttagok közül töltik be helyét.

;> A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága hat hónaponkint legalább egyszer teljes ülést tart. A központi bizottság póttagjai tanácskozási joggal részt- vesznek a központi bizottság teljes ülésein.

!>/l A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megszervezi a központi bizottságnak a teljes ülések közötti munkája irányítására az elnökséget, a folyó ügyek, főleg a párthatározatok •végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválogatására pedis a titkárságot.

“ A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a központi bizottság mellest megszervezi a pártel ír-nőt;:ő bizottságot.

A párt központi bizottságának pártellenőrző bizottsága:

a) ellenőrzi, hogyan tartják be a párt tagjai és tagjelö lejei a pírt- fegyelmet, felelősségre vonja azokat a kommunistákat, akik megszegik 0 párt programmját, szervezeti szabily- ------- ---------■ : - ■

Vasá

rnap, 1953 au£, 34„