Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-05 / 182. szám

Előkészületek az őszi vetésre Irta: 1. Jakuskin akadémikus A Szovjetunióban még javában folyik az aratás és a cséplés, a kolhozparasztok, a gépállomások és szovhozok dolgozói azonban már most gondolnak az őszi vetésre. Már készülnek is ezzel kapcsolatban a részletes munka­tervek, A' búzatermő vidékeken az őszi gabonafélék nagyrészét, főleg az öszibuzát, különböző elövetemé- nyek: öszibuza, árpa, napráforgó, kukorica vagy füvek után vetik. A nem feketeföldövezetben az őszi gabonafélék, de főleg a rozs vetése bükköny, korai burgonya és más, ugaron termesztett elöve- tem&nyek után történik. A bük­könyföldek tarlójának az őszi ve­tés alá történő előkészítésével kapcsolatban az a nézet alakult ki, hogy a bükkönyös keveréke­ket minél előbb le kell kaszálni s utána nyomban felszántani a föl­det. Viták folynak azonban akörül: mikor kell kiszedni a burgonyát, ha utána őszi gabonaféle követ­kezik. Legtöbben — tévesen — úgy vélekednek, hogy a burgonya­szedésnek az őszi vetés előtt leg­alább egy hónappal meg kell tör­ténnie. A moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia kisérle. tei megmutatták, hogy — az ál­talános véleménytől eltérően — a burgonya kiszedése után tiz nap­pal elvetett rozs terméshozama nem csökkent. Ráadásul a julius 20-a helyett augusztus 10-én ki­szedett burgonya termése sokkal jobb volt. Augusztus első dekád- jában még a korai fajták gumója is erőteljesen fejlődik. Érdemes megemlíteni, hogy pél­dául a feketeföldövezetben az őszi. rozs vetése őszi gabonafélék után jól sikerült. A Tyimirjazev Aka­démia három éven át folytatott kísérleteiből kiderült, hogy a rozs után vetve semmivel sem hoz rosszabb termést, mint a burgo­nya után. Ebben az esetben azon­ban elengedhetetlen a gyors tar­lótörés s az-őszi és tavaszi fejtrá. gyázás. A lentermő vidékeken az őszi rozs bő termést szokott hozni, amennyiben sárga érettségben takarították be a lent. Az öszibuzánál a jó termés egyik fontos előfeltétele, hogy az elövetemények létakarulása után okszerűen és a helyi viszonyok­hoz alkalmazkodva készítsék elő a talajt a vetéshez. Az összövet- ségi Tudományos Olajnövényku- tatő Intézet például a Kubán vi­dékén kísérletekkel bebizonyí­totta, s a gyakorlatban is beiga­zolódott. hogy a helyesen ápolt napraforgó és kukorica után öszi- buza alá kerülő föld nem igényel szántást: elegendő kultivátorozni és boronái ni vetés előtt. Egyéb­ként, ha száraz az ősz, a betaka­rítás után felszántott napraforgó­vagy kukoricaföld sokszor olyan rögössé válik, hogy csak nehezen sarjad a vetés. A gabonafélék után öszibuza alá kerülő földeken a kombájnhoz kapcsolt tarlóhán- tóval végzett tarlótörés, illetőleg a tarló feltörése közvetlenül a kombájnnal végzett betakarítás után nagymértékben megjavítja* a rákövetkező szántás minőségét. Azonban ez az eljárás sem alkalmaz­ható minden esetben, mert bizo­nyos körülmények között a talaj túlságos kiszáradásához vezethet. Éppen őzért az őszi vetés előké­szítésének rendjét mindenütt a nyár második felének időjárási viszonyaitól függően kell megálla­pítani. Nyáron is etessünk silótakarmányt! •Az aszály elleni küzdelem és az időjárástól való függetlenít esnek egyik, legbiztosabb eszköze a takar­mánybázisnak a silózáson keresztül t-nrt,PTirí- Tffizélesitéfp Az országos akciót ezért terjeszti kormányza­tunk, elsősorban. áz aszály által leg­gyakrabban sújtott- alföldi megyék-- re. Uymódon egyszersmindenkorra kiküszöböljük, hogy űz állatokat ta­karmányhiány ' miatt kényszervágni kelljen, vagy hogy-az állatok kon­díciójában, hozamában, szaporasá- gában nagymérvű visszaesés álljon be. A kormány á tanácsokon és föld- müvesszövetkezeteken keresztül ál­lami támogatásból nagymennyiségű silótakannánykészletet tartalékol vá­rosokban, községekben, hogy ezek­kel a készetekkel mind a szocialista szektor, mind az egyénileg dolgozó parasztság kielégíthesse állatai ta- karmánysz ükségletét • A Szovjetunióban szerzett tapasz­talatok alapján az elmúlt év nya­rán nálunk is sok gazdaságban be­vezették a legeltetéssel és a zöldta- karmánycíetéssel párhuzamosan a silótakarmány etetését. Meggyőződ­tek arról, hogy a s^ótakarmányt a nyáron a szocialista mezőgazdasági üzemegységek és az egyénileg dol­gozó parasztok úgy tudják a leg­gazdaságosabban feletetni, ha az ál­latokat reggel kihajtás előtt és* 1 este behajtás előtt a községi silónál siló takarmánnyal jóllakatják. Ha tsz, vagy állami gazdaság vezeti be ezt az uj eljárást, akkor ezzel mun­kaerőt is megtakarít, az egyénileg dolgozó parasztnak sem kell a leg­nagyobb dologidőben befogni azért, hogy az 50—100 kilogramm siló- takarmányt hazavigye- A nyári siló­takarmány etetést úgy kell megszer­vezni, hogy a siló közeliben a ta­nács jelöljön ki egy alkalmas te-, rületet, ahova terelni lőhet' ki és be­hajtás előtt az állatokat. Ideigle­nes korlátot kell készíteni, olyat, amilyen például az állatvásártereket körülveszi. Az állatok így nem ta­possák össze a takarmányt. siló- takarmányt közvetlenül a földre szórjuk, azonban az etetést meg­előzően hintsünk aiá vékony rétegűén szalmát, hogy földdel ne szennye­ződjön. a visszamaradt silótakar­mány napközben a háztáji gazda­ságok sertéseinek, libáknak is ked- yenc takarmánya. A ailótakarmánv. kitermelése a­helyi földmüvesszövetkézat felada­ta. A földművesszövetkezet felel azért, hogy a silótakarmány földtől, penésztől mentes, állati takarmányo­zási célokra teljes mér lékben al­kalmas legyen. A helyi tanácsnak a legmesszebbmenőkig támogatni kell a szövetkezetét a nyári silóta- karmányetetés" megszervezésében és végrehajtásában. A'tanácsnak utasí­tania. kell, például az apaáliatgon- dozókat, hogy az apaállatokkal szállítsák naponta a szükséges si­lótakarmány mennyiséget az etetés helyére, esetleg a legelőnek a köz­séghez legközelebb cső részére. Ha­sonlóképpen a pásztoroknak, bojtá­roknak is feladatává kell tenni a silóetetés zavartalan lebonyolítását, s a közreműködésért jutalmazni kell őket. A legeltetési bizottság elnöke — azokban a községekben, ahol községi silótakarmányk észle­tek vannak — hívja össze a dolgo­zó parasztokat kisgyülésre, magya­rázza, szervezze meg a nyári silóta­karmány etetését. A silótakarmány ára . q-ként 14 forint, mely össze­get a fübérhez hasonló arányban kell elosztani a legelőre kijáró ál­latok gazdái között. A silótakarmány etetéséhez szok­tatni kell az állatokat. Szarvas- marháknál az első nap reggel 3 ki­logrammot és este 3 kilogrammot adjunk. Második nap 4—4 kilo­grammot, harmadik nap 5—5 kilo­grammot adjunk. Naponta 2 kilo­gramm emeléssel mindaddig fokoz­zuk a -fejadagot, amíg az állatok azt jóízűen, izékmentcsen elfo­gyasztják. 25 kilogramm silólakar- mány 20 kllógramm széna tápérté­kének felel meg. A'í ne kedvetlenit- seu el senkit, hogy lesznek olyan állatok amelyek eleinte nem nyúl­nak a silótakarmány hoz, mert az szokatlan nekik. Nyugodtak lehe­tünk, hogy ezek is megkedvelik, kü­lönösen akkor, ha reggel .kihajtás előtt nem laknak jól az állatok- az istállóban, hanem éhesen kerülnek kihajtásra. A nyári silótakarmányozás beve­zetésével a szocialista mezőgazda- sági üzemegységek, a községek dol­gozó parasztjai sok tízezer vagon szénát és abrakot takarítanak meg. ugyanakkor nz állatok kondícióját is javítjuk. FEJŐS KECSKE négyhónapos gidá- j val eladó. Nagykanizsa, Dózsa , ■György/út <50. , ,(489) KULTURAGITACIOS HÍREK Tornyiszentmiklóson a kultur- brigád rendszeresen felküszönti a beadásban élenjárókat. Felköszön- lőtték Deák. Ferenc dolgozó pa­rasztot, akinek nem volt beadási kötelezettségé, mégis 134 kg bú­zát és 179 kg rozsot- adott a ha­zának. k Jó kultúra,gitációs munka folyik Mumor községben. A kulturbrigád rendszeresen köszönti az élenjáró­kat, friss és szemléltető a község versenytáblája. Az úttörő brigád szorgalmasan gyűjti a kalászt, eddig 80 kg-ot csépeltek ki a gyűjtött- ka­lászokból. Uj k Lenti községben gyenge a begyűj­tést támogató kultüragitáeiós mun­ka. Az úttörők azonban nem tét­lenkednek : f elköszöntötték Luka- csenkó Nyikita, Csesztregi Sándor- né és Varga József dolgozó pa­rasztokat is, akik élenjárnak a- beadási kötelezettség teljesítésében. A lenti községi tanács nagyobb fi­gyelmet fordítson a kulturmunkára. k A zalaszentgróti járásban a he­ten 25 községben folyt rendszeres kulturagitációs munka- A legjobb kulturagitáció Kallósd, Zalakop- pány, Kehi da, Gétye, Dióskál, Bó­kaháza községekben folyik. G-étyén és Tckenyéa a jól teljesítők házát a DISz-kulturbrigád díszes táblács­kákkal látja el. A lemaradók ugyancsak táblát kapnak a házukra: fekete keretben. k A Zalaszentgróti járásban olvasó­brigádjaink a hét során 21 helyen 50 felolvasást tartottak a cséplő­gépek mellett, munkaszünetben k Felsőbagod községben rendszere­sen népszerűsíti a mozi hangos be­rendezése az élenjárókat. B-enese Ferenc, üzy. Horváth Jánosné, Farsang Kálmán, Kovács Ferenc, Petrovics István dolgozó parasztok kaptak dalt kiváló teljesítményü­kért.. k Milejszcgen Janyadt József és Gatr Elemér dolgozó parasztokat köszöntötték a kulhírcsoport tagjai 400 százalékon felüli teljesítményü­kért. k Zalalüyö szemléltető agitációja fejlődik. a "Töldíhüvésszöfetkezet eredményesen alkalmazza a zacskó- • mozgalmat. A szemléltető’ agitáció eredménye, hogy Molnár Lajosné, Cseke István, Fülöp János dolgozó parasztok, akik beadási kötelezettsé­gük teljesítésében elmaradtak, tel­jesítették kötelezettségüket. fl szövetkezeti vagyon hűtlen kezelőjére lesújt a dolgozó nép keze! Tóth László, volt csatári bolt­kezelő 1951-ben 4 hónapos SzövOS-z boltkezelői iskolát végzett Sopron­ban. A tanfolyam után a szövet­kezeti mozgalom egyik dolgozója lett- De ö a dolgozó nép bizalmával visszaélt. A csatári fiókbolt forgal­ma nap mint nap csökkent. A dol­gozók elidegenedtek a földművesszö­vetkezettől és nem mentek vásá­rolni. A vevőkkel durván, udvariatlanul bánt. a boltot piszkosan, rendet­lenül tartotta, a hatósági áraknál jóval magasabb áron adott el több árucikket. Pl. egy kiló sót LS0 he­lyett 1-90 forintért, egy csomag csokoládéport 6 forint helyett 0 forintért adott el. A földmüvesszö- vetkezeti boltban saját pálinkáját árusította, engedély nélkül. Ismer­kedési estéket rendezett a szövetke­zeti boltban. Az árut helytelenül és piszkosan kezelte. Ezért több áru­cikk tönkrement. • Amellett, hogy a dolgozókat becsapta, a szövetkezet boltjából 7100 forint értékű áru­cikket ellopott. A rendőrség letar­tóztatta és az eljárást megindította ellene. Nem végezte különben a munká­ját Endrödi Imréné, volt saíomvári boltkezelő, aki szintén árdrágítást követett cd. őrá is lesújtott a dol­gozó nép keze, A zalaegerszegi já­rásbíróság 3 hónapi börtönre és 1000 forint pénzbüntetésre jlelte. M €» & I Zalaegerszeg: augusztus 6-ig: FURFANGOS FEJEDELEM Nagykanizsa: augusztus 4— G-ig: tengerész laísya. spOri Olimpiai bajnokaink táviratai Rákosi elvtársin» Szombaton olimpiai bajnokságot nyert sportolóink az alábbi táviratokat küld­ték Rákosi Mátyáshoz: ,.Drága Rákosi Elvtársi A Magyar Népköztársaság válogatott vízilabda csapatának tagjai örömmel je­lentjük, hogy nagy küzdelem után meg nyertük uz olimpiai bajnokságot. Kö­szönt j ük a dolgozó magyar népet, pár­tunkat és Ont, Rákosi elvtárs. * 1952. augusztus 2. A Magyar Népköztársaság válogatott vízilabda csapata.“ k __ ,, Drága. Rákosi Elvtársi Nagy örömmel jelentem, hogy sikerült nemzetünknek a 15. olimpiai bajnoksá­got megszerezni. Köszönetéin a dolgozó magyar népnek, a pártnak, és Önnek, forrón szeretett Rákosi elvtárs. 1952. augusztus 2. PAPP LÁSZLÓ.“ k ,, Kedves Rákosi Elvtársi Labdarugó csapatunk hálás szívvel mond köszönetét a hatalmas segítségért+ amely módot adott a legkomolyabb fel* készülésre az olimpiai bajnokság meg­nyeréséhez. Küzdeni akarásunkkal, harci készségünkkel bizonyítottuk be hazasze­retetünket, a dolgozó magyar nép iránti, ragaszkodásunkat. ■ Éljen a párt! Éljen a mi drága, for4 rón szeretett Rákosi elvtársunk! 1952. augusztus 2. A Magyar Népköztársaság válogatóig labdarugó csapata." k Rákosi Elvtársi Boldogan jelentem, hogy a 400 méte4 rés női gyorsuszásban olimpiai bajnok, súgót nyertem. . Ezúton köszönöm meg népünk, pártunk és az Ön személyes iá. mogatását, amelyet a magyar sportnak, ezen belül nekem is adott az olimpiai felkészüléshez. 1952. augusztus 2. GYENGE VALÉRIA“.. Ünnepélyes keretek közölt befejeződtek a XV. Nyári Olimpiai játékok versenyei Vasárnap délután ünnepélyes keretek között befejeződtek a XV. nyári olimpiai játékok két hétig tartó küzdelmei. A helsinki _olimpiai stadionban 70 ezer néző gyűlt össze a záróünnepség idő­pontjára. A stadion nagyórájának mu­tatója pontosan 6 óra 7 percet mutat, amikor megkezdődik a sportolók záró felvonulása. Minden ország zászlaját két-két sportoló viszi. A marathoni kapu melletti bejárón kanyarodik ki a menet s fegyelmezett sorokban követik egymást a különböző országok sportolói. Nagy ünneplésben részesül a szovjet, magyar, csehszlo­vák, lengyel bolgár és román spot tolók együttese. A sz-ovjet zászlót a súly­emelő Novakin, valamint a sulylökő Zibina emeli magasra. A magyar zászlót Németh Iliire és Szilvásy Mik­lós viszi. A felvonulók félkörben felállnak az a) lelátó -előtt, majd röviddel később felhangzik a finn himnusz. Ezt kővetően’ az 1956 évi Olimpiai Játékok színhelyé­nek Mellbournenak tiszteletére az ausztráliaiak himnuszát Játsza a zene-, kar. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság névé.- ben Sigfrid Edström mond záróbeszé­det. A NOB nevében köszönetét nrond a rendezőségnek, meleg szavakkal bú­csúzik az Olimpia résztvevőitől, majd ezekkel a szavakkal fejezi be beszédét: — Az olimpiai játékok újra a világ békéje és boldogsága eszközének bizo­nyultak. Vajha mindig igy folytatódnék. Felhangzik az olimpiai induló és pon­tosan fél 7-kor kialszik az olimpiai láng. A fó'árbócról .ezután levonják az olimpiai zászlót és átadják Ausztrália képviselőinek, akik a menet élén meg­indulnak vele. A közönség ütemes taps. sál kíséri az eivonulókat és ez a taps szinte viharossá fokozódik, miközben a' menet utolsó tagja eltűnik a stadionból.- _ Ezzel az ünnepséggel _ befejeződtek a XV. Nyári Olimpiai Játékok küzdelmei, amelyek a béke ügyének, a. béketáboinak világraszóló hatalmas sikereket eredmé­nyeztek. Mi magyarok büszkék vagyun.i arra. hogy ezen az olimpián is újabb dicsőséget és megbecsülést szerezhet­tünk hazánknak. A magyar olimpiai sportküldöttség tagjainak békefelhivása A XV. Nyári Olimpia? Játékokon résztvett magyar sportküldöttség tag­jai felhívást tettek közzé, melyben fel­szólították az Olimpia- valamennyi spor­toló részvevőjét, hogy harcoljon a bé­kéért és mélyítse el a barátságot a világ minden népével. A XV., Nyári Olimpia7 Játékok újabb lépést kell hogy jelentsenek a béke megszilárdításához vezető utón — hangsúlyozza a felhivás. , , A magyar sportolók a továbbiakban kiemelik azt a nagy segítséget, amely­ben az olimpiai játékokra való élőké-' szeleteikben őket a kormány, az egész dolgozó magyar ncp részesítette, hang­súlyozzák, hogy a magyar nép békét akar és a béke őrhelyén áll. Hasonló békefelhivást adott ki a A Olimpián résztvett olasz kerékpárosok egy csoportja is. Z. Vörös Meteor— Zalaegerszeg’, S00 néző. Vezette: Gondy. Barátságos. Z. Vörös Meteor: Molnár (Irmai) — Madarász, Zsidó, Nádasi — Hoppért, Kerkai I. — Kerkai II., Bölcsföldi, Dolgos, Szabados Per­laki. Z; Bástya: Migaskó, — IIölcz, Husi, Bubi ‘— Hajdú, Tóth, Kor­mos, Juliász, Gáti. A Vörös Meteor már -3. percben gólt ér, el. Kerkai II. szögletéből Migaskó Perlaki elé tolja a labdát,, aki közelről laposan a balsarokba lő. (1:0). Négy perc múlva Dolgos kapásból lövi a második gólt. A 10. percben Bölcsföldi fejesével Dolgos a védők között kiugrik és baliábbal éles félmagas lövést küld a háló baloldalába- (3:0) a Bás-- tya nehezen tud kibontakozni. A 17. percben Szabados lesgyanus helyzetből indul el és tisztán állva a kapusba lő. Egy perc múlva Bölcsföldi egyéni akcióból közelről a jobb sarokba gurit. (4:0). Fel­tűnő, hogy a Vörös Meteornál szin­te kivétel nélkül a- baloldalon foly­nak a támadások. Kerkai II- alig kap labdát. A 27. percben a Bás­tya vezet támadást- Tóth viszi fel a labdát, a beadásból Gáti jól fe­jel kapura és Molnár" már -dobja is magát, de előtte Madarász fejjel szögletre ment. A másik oldalon Perlaki szögletéből Dolgos lekezeli a labdát és ballábas lövéséből 5-re szaporodik a gólok száma. Kezdés után Szabados jól szökteti Perlakit .és a szélső beállásából Dolgos közel­ről a háló közepébe lő- (0:0) To­vábbra is az NB Il-es csapat tá­mad. Bölcsföldi—Szabados—Dolgos' a labda útja, de a középcsatár nagy helyzetben erősen fölé lő. A Bástya csak ritkán jut el Molnár kapujá­hoz, A 4.4 percben Gáti jó lövését védi Molnár. A 11. félidőben a Bástya lendül támadásba- A játék képe ■ egészen megváltozik. honvédek ’sorozato­san támadnak és a 13. percben gólt érnek el- Gáti ad be Juhásznak, az összekötő szépen Kormos elé tá­lal és a középcsatár 3 2 méterről éle­sen a jobb felső sarokba lő. (0:41. A Vörös Meteor visszaesik és elő-. Z. Bástya 7:4 (6:0) szűr Kerkai II., majd Dolgos hagyj ki egy-egy jó helyzetet. A Bástyái továbbra is támad. A 26, percben Hajdú keresztül verekszi magát a! védőköu és közelről a hálóba lő-- 0:2. Ellentámadás során Migaskó térdelve remek lehúzással védi Ker­kai II. jól irányított lövését. A -játék irama jó és inkább a hóm* védek támadnak- A 27. percben Vörös Meteorban Molnár lielyot-Ü Irmai áll a kapuba és Loppei’t he-* lyett Bagiu lesz a fedezet. A 33.: percben Hajdú a félpályáról indul el, lerázza magáról a védőket éa a kifutó Irmai mellett a kapu kö-r zepébe gurit.' (6:3). öt pere mulvaj Gáti a védők könnyelmüsködéséböl újabb gólt ér el. (6:4). A 39* percben Kerkai II. beállítja a vég-> 'eredményt, . (7:4). Mezőnyjátékkal, ér véget a mérkőzés. Bírálat: A mérkőzés úgy indult-, hogy alz' NB Il-es csap>at nagy ará-i nyu győzelmet fog aratni. Csatárai az első félidőben szebbnél-szebb tá-i ráadásokat hoztak össze és ezek leg' nagyobb részét értékesítették is. A’. Bástya sehogysem tudott magára ta-i lálni és a védelem szinte átjáró-’ ház volt. A második félidőben megváltozott a játék képe. A hon*’ véd játékosok erősen feljavultak c 3 egymásután érték el a gólokat.; (Úgy látszik, használt nekik a szíri netben a fejmosás.) A A'örös Me­teor viszont erősen visszaesett és á játékosok elvesztették az egymás közötti kapcsolatot. Különösen a hátvédek mondtak csődöt. Végered­ményben mindkét csapat csak cgv egy félidőn keresztül játszott jól és- az eredmény megfelel a játék ké­pének. Jó: Zsidó, Kerkai T, Dolgos és Szabados, illetőleg: Hajdú, Tóth és J uliász. ZALA A_ Magyar.Dolgozók Párt]» Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő: Szántó Jenő. — Felelős kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 22.' Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 1 Telefon: K32 — Készült a Vasmegvei Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely. Kossuth Lajosmtca 6. Telefon: 75. — £ciel§a Etíglc; Srota*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom