Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-06 / 183. szám
VILÁG PROLETÁRJAI Nagy Imre elvtárs beszámolója a megyei tanácselnökök értekezletén Megkezdik a második békekölcsön kötvényeinek kiosztását Vili. évfolyam 183. szám. ÄJR MDP ZAIiAME«TEI JPÁRTBIZOTTSAeÁWAK SAI'lLVPJi mmm 1952. augusztus 6 Szerda i ■ Ára 50 fillér WMMflllMMWBBWMMHWMi Kapitalista lapok — a Lenin-csatoxnáról Az imperialista sajtó rendkívül magas fokra fejlesztette a hazudozás mesterségét. Most azonban olyan esemény történt, amely zavarba hozta a kapitalista lapok szerkesztőségeiben a leggyakorlottabb hazugokat is. A Szovjetunióban elkészült a Lenin-csatorna. A hatalmas mü üzemben van, a szovjet emberek dicsőségére. a békeszerető népek örömére. Mit kezdjen ezzel a hírrel egy kapitalista ujságiró, akit azért fizetnek, hogy kigyót-békát kiáltson a szovjet emberek nagy hazájára? Egyes kapitalista lapok átmenetileg leteszik a fegyvert s röviden megírják, hogy a Lenin-csatorna létezik, sőt. egyik-másik kényszeredetten elismeri, hogy »kiváló műszaki vívmány“ (-.Times", 1952, június 11.) Az imperialista lapok többsége, azonban inkább hallgat, ha már semmi okosat nem tud hazudni. Megpróbálják agyonhallgatni" a szovjet nép uj győzelmét. Az amerikai -New York Herald Tribune“ (párizsi kiadás, julius 15.) például négy sort közöl a Lenin csatorná- ról. A kapitalista világban előkelőnek és tárgyilagosnak elismert angol The Economist" (a cime magyarul azt jelenti: -A közgazdász“) más taktikával próbálkozik, Részletesebben- de hamisan ismerteti a Lenín-csatornát. 1952, május 10-i számában igy ir: „MegnyitótIák a Volga és a Don folyót Sztálingrád, alatt összekötő hajózható csatornának egy rövid szakaszát (short sec~ Hon).. “ Nemcsak a hatalmas vi- ziut zsugorodott a türelmes papiron „rövid szakasszá". A. Berija elvtárs 1951 november 6 i beszédében közölt — és az -Economist“ e cikkében idézett — adatok is ,,összementek1'' az angol nagykapitalisták lapjában, amely eredeti módon fordította angolra — a számjegyeket. Berija elvtárs például azt mondotta, hogy a természetátalakitó tervek, a csatornával kapcsolatos uj öntözőrendszerek megvalósítása a rizstermelést 500.000 tonnával emeli a Szovjetunióban. Az-Economist“ ezt a félmillió tonnát 150.000 tonnának "fordítottaBerija elvtárs azt mondotta, hogy a juhok száma kilencmillióval emelkedik az öntözött legelőkön. Az -Economist“ összeterelte a juhokat a lovakkal, s közölte, hogy számuk együttesen emelkedik kilencmillióval. Végül a tekintélyes -A közgazdász" kimondja a szentenciát: e csatorna ,,csupán másodrendű szerepet játszik a Szovjetunió gazdasági törekvéseiben“. V. Kovda professzor a -News“ ci- mii angolnyelvü szovjet folyóiratban ezzel kapcsolatban megjegyzi: ’Évezredek óta kemény munkával összesen mintegy 70—80 millió hektár földet ragadott el az gmber a sivatagtól“. A sztálini természetátalakitó terv pedig öt-hét éven balül hatmillió hektár sivatagos; puszta föld öntözését és 22 millió hektár bőséges vízellátását biztosítja! — állapítja meg Kovda profesz- szor. Ez a nagyszabású terv — a kommunizmus építésének terve. Az „Economist" tehát uj felfedezéssel gazdagította a közgazdaságtudományt, kisütötte, hogy a kommunizmus építése "másodrendű szerepet játszik a Szovjetunió gazdasági törekvéseiben" . A börzt-vezérek és monopolkapitalisták patinás lapja, a -Neue Züricher Zeitung" bonyolultabb módszerekkel, a „tudományos halandzsa“ fegyverével indul harcba a Lenin-csatorna ellen, 1952 julius 26-i és 29-i számában folytatásos cikket közöl: „Belvízi hajózás a Szovjetunióban" cimmeh A cim alatt feltűnő szedéssel azt Ígérni, hogy -átfogó képcf ad“ a szovjet viziutrendszerről, amelynek „a Lenin-csatorna fontos része". Az ezután következő több mint 400 Soros cikkben mindössze 10 — nem tévedés: tiz —sort ir a cikk szerzője, bizonyos J. M. a Lcnin-csatormáról, A többi 390 sor sajátos, burkolt, közvetett formában -foglalkozik“ a kommunizmus e nagy alkotásának jelentőségével. A svájci lap tudós arcot öltve közli, hogy a Szovjetunió „nagy, de viszonylag kist élj esitőkép ességül ‘ vizi útrendszere nehéz helyzetbe került, lényegében azért, mert nyáron meleg, télen pedig hideg- van. „Nyáron a szovjet folyók kimondottan vizszegények‘ * — sajnálkozik a lap —, télen viszont befagynak, igy például „a Dny észterén a hajózás még a, legkedvezőbb években is (im günstigston Jahren) csupán három- négy hétig folytatható' ‘. E párját ritkitóan szemérmetlen hazugság után a lap ismertéti az lS10-bcn megnyitott orosz csatorna- rendszert, alaposan foglalkozik azzal, hogy Nagy Deter cár az 1700- as évek elején már összekötötte a Dont az. Oka folyóval, de ez a.szintén ltkisteljesítményű csatorna“ ma már nincs üzemben. A ..Neue Züricher Zeitmag“' ilyen távlatokat fest olvasói elé. S közben leleplezi gazdáit, leleplezi mitől rettegnek legjobban az imperialisták. Az ai legfontosabb számukra — amiről egy szót sem ir házi-újságjuk. a hosszú cikkben egyetlen szó sincs a sztálini természetátalakitó tervről, amelynek a Lenin-csatorna elválaszthatatlan, már -megvalósult része! Ez a sztálini terv megmutatja a szovjst emberek erejét és boldogságát, kommunista jövőjét. A „Neue Züricher Zeitung" sietve próbálja visszaei- pelni olvasóit néhány évszázaddal, hogy elterelje figyelmüket ezekről a távlatokról: a jelenről, amely előrevetíti az emberiség jövőjének képétE.gy szót sem ir a lap a Ciml- janszki-tengerrőlf a víztároló medencékről és az öntözőrendszerekről, amelyek bizonyítják, hogy a sztálini terv — béketerv, a Lenin-csatorna: béke mii. Ezzel szemben részletesen fejtegeti, hogy a szovjet csatornáknak már a második világháborúban „sem volt stratégiai jelentőségük" 'ugyanakkor hangsúlyozza, hogy „a haditengerészeti erők átcsoportosítása belvízi utakon egyik tengerről a másikra‘ ‘ egyáltalán, „nem rendkívüli dolog Oroszországban“. Megtudjuk, hogy 1915-ben ilyen módon jutott el „négy angol tengeralattjáró Archangdiszkből a Keleti-tengerre“. Sőt: „a XV. cs XVI. században a folyami kozákok1 ‘ folyókon keresztül hatoltak be Szibériába, -s könnyű csónakjaikon gyorsabban hódították meg ezt a hatalmas területet, mintha lóháton- tették volna meg az utat-. Ez a. sok fecsegés brvárhajókvól é,s ílottáátesoportositásokról arra való, hogy a szovjet békémüvet megpróbáljak bevonni a háborús propaganda körébe, megpróbálják be- .mázolni a háborús uszítás sarával. S közben a cikkíró olvasóinak fantáziáját csiklandozza: . ki tudja, talán még meg is könnyítik ezek,’ az uj .szovjet viziutak az angolszász tengeralattjárók és az imperialista „folyami kozákok“ számára, hogy vízi utón hódítsák meg“, a hatalmas szovjetországot.. Hiszen, ha isten akarja — a kapanyél is elsül. A ravaszság, aljasság és buta.ság ilj-cn keverékével ritkán találkozik az olvasó, még kapitalista lapok hasábjain is. Még egy példát érdemes megenr- liteni. Az „U. 8. News and AVorld Report' ‘ cimü amerikai folyóirat február 12-i cikkét, amelyben • azt bizonygatja, hogy a Volga—Doncsatorna tulajdonkeppen „nem praktikus“ („impractical“) építmény, mert a Szovjetunióban „olyan hiány van árukban és nyersanyagokban“, hogy csak' a gyorsabb vasúti .szállítással menekülhetnek az állandóiul fenyegető katasztrófa elől. A cikkből árad az a hő vágyakozás, hogy a Szovjetunió bárcsak gyenge és szegény ország lenne, vagy legalább is, hogy az amerikai olvasók ezt elhiggyék róla. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy kizárólag ilyen ostoba és aljas visszhangja van a polgári sajtóban a szovjet emberek történelmi munkahőstettének. Vannak polgári lapok, amelyek szembef arduhiak a féktelen háborús uszítással és ha nem is hívei a kommunistáknak — hívei a békének, s örömmel köszöntik a Szovjetunió békés szándékainak uj bizonyságát. Akad olyan polgári lap még Amerikában is, amely elismeri az igazságot a Le- nin-csatornáról. A „Chronicle“ ci- mii sanfranciscói újság igy ir a Lenin-csatornáról: „Az oroszok joggal büszkék sikereikre, mert sikerült egyesíteniük a Volgát és a Dont. Megérdemlik az egész világ szeren- csdkivánatail. Az ilyen ■munka elősc- g-ili a békés haladás ügyét- Ezek olyan munkálatok... amelyeknek célja: jobbá tenni a világot, amelyben ,az emberiség él“. A „Chronicle" kis lap, de ettől nem lesz. kisebb állításainak igazsága. Mint ahogy a LeniiUesatonia sem lesz kisebb vágy jelentéktelenebb, ha a többlcpedőnyi terjedelmű „New-York Herald Tribune" csak négy sort ir róla. Az imperialisták megpróbálják hallgatásukkal és ragalmaikkal elrejteni a népek elől a Szovjetunió erejét és békés szándékát. Do az igazság keresztültür a hazuságok öze nén és mindenek- fölött diadalmaskodik. (E cikk megjelent a Szabad Nép augusztus 5-1 számában.) A leniikápolsiai „Dózsa Äepe“ termelőszövetkezet is elhatározta, hogy kertészetet létesít Zala megyében több termelőcso- port 4-—5 holdas szántóföldi kertészetet létesített, mely jó jövedelmet hozott a termelőcsoport számára- A zalabéri „Vörös Csillag" termelőcsoport a négyholdas kertészetére 170 munkaegységnek megfelelő munkát fordított, mely eddig . 13 ezer 200 forint jövedelmet hozott a termelőcsoport gazdaságának. A lentikápolnai „Dózsa Népe" termelőszövetkezet egy és fél hold salátája S ezer foilnttal segítette nagyobb jövedelemhez a tsz tagságát. Ebbe a földbe a saláta után paradicsomot ültettek a szövetkezet tagjai, inelyből ugyancsak 7 ezer forint bevételre számítanak. Az eredmény láttán a lentikápolnai „Dózsa Népe" tsz tagjai elhatározták, hogy 5 Hold öntözéses kertészetet létesítenek. A zalabéri. ..Vörös Csillag" tennelőcsopovt tagjai pedig vállalták augusztus 20-a tiszteletéin?, hogy 4- holdas kertészetüket 16 holdra bővítik és a Zala folyó vizének felhasználásával öntözésre állítják be. A közös és a személyi tulajdon a kolhozban lila: V. M. Ilumjaucev professzor, a mezőgazdasági tudományok doktora A koíhozrendszer mind a békés építés, mind pedig a fasiszták ellen vívott háború éveiben megmutatta kiapadhatatlan életerejét. A háborúutáni években közös gazdasága 'tovább fejlődött és erősödött, s jelentősen emelkedett a szovjet falu éleit- és kulturális színvonala. A kolhozok fő termelési eszköze: a föld, állami tulajdonban van, vagyis az egész nép tulajdona. A Szovjetúnió alkotmánya leszögezi: „A kolhozok által elfoglalt földet bekeblczik a kolhozok számára ingyenes és határidő nélküli haszotnélvezetre, vagyis örökre” (8. cikkely). Minden termelési eszköz közös tukjdonban van és a munka is közös. A kolhozépítés legfőbb feladata a közös termelés, a közös gazdar ság fejlesztése. A kolhozok egységes, nagy földterületein és állattenyésztő telepein a kolhoz- tagok felhasználják az élenjáró technikát, az agronómiái és zoo- technikai tudomány vívmányaik zamet és a jószág lermelöképes- zama.t és a jószág termelőképes- sécet a régi, egyéni parasztgazdaságok eredményeinek többszörösére emelik. A közös gazdaság állandó fejlődése megteremti a lehetőséget nagy, közös, úgynevezett oszthatatlan alapok létesítésére, amelyek a további fejlődés forrásait jelemük. A.z oszthatatlan alapokból fedezik a közös gazdaság beruházásait: az új gazdasági épületek emelését, istállók építését, villanytelepek létesítését, teher- épikocsik beszerzésé* és egyéb szükséges beruházásokat A beruházások jövedelmezőbb közös gazdaságot jelentenek, emelik a jólétet. Érthető tehát, hogy a kolhoztagok évről-évre több és jobb munkával gyarapítják a közös gazdaságot1. IV ézzünk meg néhány kiragadott példát. A Krasznoar- mejszk-kerületi „Micsurin“-kolhoz abonavetésterülete 5000 hektár, Ihektáromkint több mint 20 mázsa a terméshozama. Ezenkívül 1000 hektáron rizst, 1800 hektáron ipari növényeket, 100 hektáron pedig zöldségféléket termesztenek. Van még 600 hektár gyümölcsöse és szőlőterülete is. Az állatite- nyésztőtelep állományában több- száz tehén, 280 .anyakoca, sok juh és baromfi van. A kolhoz pénz- jövedelme az elmúlt évben elérte a 15 millió rubelt, ebből az oszthatatlan alap felliÖltésére 3 millió rubelt fordítottak, a kolhoztagok jcvede'lemrészesedése pedig mun. kaegységenkint 9 rubel 13 kopek készpénz, 4 kilogramm gabona és nagymennyiségű egyéb termény volt. Most nézzük meg a beruházás szempontjából a Kur* í'amis-kerületi ,,Lenin‘’-ko'lhozt, amelynek jövedelme csupán egy évben 67 százalékkal emelkedett, tehát bőven volt lehetőség uj beruházásokra. A kolhoz vezetősége élt is a lehetőséggel: villanytele- pet létesített- 20 villanymotort, 3 jtehergép kocsit, 5 takarmányfül- lesztcgépet, 2 siiótakarmányszecs- kázót vásárolt és istállókat, ólakat építtetett, baromfitelepeket létesített. A párt és 2. kormány állandóan gondoskodik a kolhozok szervezeti és gazdasági erősítéséről. Ez a gondoskodás, továbbá a kolhoz- alapszabályok megszegői ellen folytatott erélyes harc. s a. kol- thozparasztság lelkes munkája együttesen biztosítja a kolhozok közös gazdálkodásának- állandó fejlődését, az árutermelés fokozódását és a pénzjövedelem növekedését. A Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaságban 1945-ben 16 lS49-ben 33, 1950-ben 140 1951-' ben pedig már több mint 300 milliomos kolhoz volt. Százával vannak milliomos kolhozok Ukrajna, ban, a középázsiai köztársaságban. ^ közös gazdaság a- kolhoztagok jólétének alapja, de nem egyedüli bevételi forrása. Minden kolhozparasztnők van egyéni, háztáji gazdasága is, amely azonban függvénye a közös gazdaságnak, a kolhozok erősödésének forrása- mint Sztálin elvtárs tanítja; a kolhoztagok egyéni és közös érdekeinek összeegyeztetése. A kolhozalapszabá- iyok ebből a sztálini útmutatásból kiindulva biztosítják a kol- hczpjrasztok számára az egyéni háztáji gazdaságokat. Minden kolhczparasztcsalád .tarthat ezen Jkívül haszonállatod, baromfié s rendelkezhetik a legszükségesebb gazdasági eszközökkel is. A kolhozp:rasztok egyéni gazdasága csak kisegítő jellegű, fö jövedelmi és terményforrásuk: a teljesített munkaegységekre eső jövedelemrészesedés, Az arányt egy példával is megmutatjuk: az Odessza-ferületi „Bugyorínij‘,-kol- hozban a kolhozparasztcsaládok jövedelmének 91.6 százaléka származott a közös gazdaságból. A kclhczpai'asztcsaládok költségvetésében a legnagyobb tételt a fogyasztási cikkek, bútorok, egyéb berendezési tárgyak, ruházati és kultúrigényeik kielégítése — úí- ság-> folyóiratelőfizetés, könyvvásárlás teszi. Amíg más országok egyéni parasztgazdaságai jövedelmük tetemes részét a gt-zdaság szükségletei emésztik fel, a kol- hozparasztcsaládok kiadásai köz; ez csak elenyésző csekély szerepet játszik, mivel az üzemi kiadásokat a kolhoz fedezi. A szovjet kormány minden tekintetben védi a kol- (hozparaszitok személyi tulajdonát. A kolhczparasztok háztáji gazdaságuk és j övedel emrészssedésük feleslegét szabad áron értékesíthetik a kolhozpiacokon, tulajdonukkal tehát szabadon rendelkezhetnek. A kolhozok vezetésében a demokratikus alapél vek érvényesülnek. a kolhczparaszhck maguk rendelkeznek közös gazdaságukkal- közösen vitatnak meg és döntenek e.1 minden főbb kérdést A kolhoz gazdája — a közgyűlés. A közös gazda,ság vezetésében gaí?as értékes tapasztalatok 'születnek. a kolhczparasztok égyéni és közös érdekeinek ősz* szeegyezitetése biztosítja a közös gazdaság állandó fejlődését s a szovjet szocialista mezőgazdaság újabb győzelmeit.
