Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

* NEMZETKÖZI SZEMLE *'

Megjelent magyar nyelven Lenin Műveinek 26. kötete

As egységes, független, békeszetető, demokratikus Németországért

A Szovjetunió kormánya au- gusztus 23-án megküldte TáJasz jegyzékét az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, e kormányoknak a német kérdésben 1852, Julius 10-én hozzá intézett jegyzékére. _

A második világháború befejezésekor, 1845-ben a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai határozatot hoztak arról, hogy létrehozzák a demokratikus Németországot. Kötelezték magukat, hogy megszabadítják Európát a német Imperializmus veszélyétől, egyszersmindeukorra kiirt- jak a nácizmust, s lehetetlenné teszik, hogy e fenevad mégegyszer felüsse fejét Európában.

A Szovjetunió azóta is hlyen tartja magát a potsdami határo- zatckhoz, A mai Német Demokra, tikus Köztársaság területén maradéktalanul végrehajtották azokat a rendszabályokat, amelyekre a potsdami megállapodások kötelezték, A Szovjetunió mindent megtett annak érdekében is, hogy létrejöhessen a független, demokratikus, ég békeszerelő Németország és hogy Németország területének időleges széttagoltsága mielőbb megszűnjék.

A nyugati hatalmak nem így jártak el. Hét esztendő óta makacsul halogatják a német kérdés megoldását, elszabotálják a potsdami határozatok végrehajtását és semmibe veszik Németország és a német nép ügyét.

Amerika, Anglia és Francia-ország kormánya nem törődik a világ népeinek vágyaival és kívánságaival és fittyet hány az európai népek békevágyának. Az amerikai imperialistáknak és csatlósaiknak szükségük van Nyugat- Németországra, mint háborús felvonulási területre a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen, szükségük van az általuk tervezett harmadik világháborúban a Szovjetunió elleni rablóhad- járatban „kipróbált/5 náci tábornokok szolgálataira,

Ez év tavaszán a Szovjetunió megküldte a nyugati hatalmaknak a német békeszerződés általa elkészített tervezetét. A Szovjetunió e tervezet elkészítésénél figyelembe vette a potsdami határozatokat, a német, nép érdekeit és a béke követelményeit. A tervezet messzemenően figyelembe vette a német nép nemzeti érzését és jogos igényét a független, ségre. A Szovjetunió a békeszerződés tervezetének átnyuj fásakor javasolta, hegy a négy hatalom üljön össze és tárgyalja, meg a német békeszerződés megkötésének kérdését.

Amerikának és csatlósainak azonban nincs ínyére a német békeszerződés megkötése. Hallani sem akarnak róla, mert egy egységes és demokratikus Németor.

szág létrejötte veszélyezteti hábo. rus céljaikat. Ezért ez év tavasza óta szakadatlan jegyzékváltással halogatják a kérdés elintézését, újabb és újabb kibúvókat és kifogásokat keresnek, csakhogy ne kelljen leülniük a tárgyalóasztalhoz.

Az a jegyzék, amelyre a Szovjetunió most átnyújtotta a válaszát, tele van az imperialisták hazug frázisaival, valósággal csöpög a „békeszeretettől“. A Szovjetunió válaszjegyzéke azonban lerántja a leplet az imperialisták valódi szándékai ról.

Az Egyesült Államok és csatlósai azt állítják, hogy lehetővé akarják tenni Németország csat. lakozását „a szabad népek család, jóhoz“. Azt hazudjak, hogy meg akarják adni Németországnak „a szükséges cselekvési szabadságot“, A Szovjetunió jegyzéke megállapítja: a bonni különszerződés tartalma kibékíthetetlen ellentétben van ezekkel az állításokkal, Mint a bonni különszerződés szövegéből kitűnik, a három nyugati ha. talom teljesen fenntartotta a maga számára az úgynevezett „különleges jogokat“, Németország' nemzetközi helyzetének sajátosságaival indokolva ezt. Ezek a „különleges jogok“ az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányának korlátlan lehetőséget nyújtanak, hogy csapatokat tarthassanak N yugat-Német- ország területén, valamint, hogy tetszés szerinti időpontban rend. kívüli állapotot vezettethessenek lse Nyugát-Németországban és ke. zükbe ragadhassák a, teljhatalmat.

A Szovjetunió jegyzéke rámutat arra is, hogy „már az egysé- ges Németország megteremtésének lehetősége is függ attól, hogy a három nyugati hatalom feltétlenül fenntartja mindazokat az előjogokat, amelyeket a bonni „egyezmény“ körülír és amelyek megfosztják Németországot állami függetlenségétől és önállóságától.“

Jellemző az imperialisták ma. gatartására az a halogató mester, kedés, amelyet a németországi szabad választások úgynevezett előfeltételeinek megvizsgálása hörül folytatnak. A nyugati hatalmak mindenáron egy ENSz-bizott- ságg'al akarják megvizsgáltatni azt, hogy megvannak-e a szabad össznémet választások előfeltételei Németországban. A Szovjetunió igy válaszol a nyugati hatalmak e mesterkedéseire: „A né. metországí vizsgálat elvégzésére kijelölendő nemzetközi bizottságra vonatkozó javaslat, és az a tény, hogy Németországot vizsgálat tárgyává kívánják tenni, nem tekinthető egyébnek, mint a német nemzet megsértésének. Ilyen javaslatot csak azok tehetnek, akik elfeledik, hogy Németország több mint 100 esztendőn át parla. mentális rendszerben élt, ott általános választásokat tartottak,

szervezett politikai pártok működjek és hogy Németországgal szemben teliát nem szabad olyan követelményeket támasztani, amilyeneket általában elmaradott országokkal szemben támasztanak.

Ami a németországi általános választások megtartásának feltételeit vizsgáló bizottság összetételét illeti, a legtárgyilagosabb ilyen bizottság az volna, amelyet a négy hatalom hozzájárulásával németek alakitanának németekből, mondjuk a Német Demokratikus Köztársaság Nép} Kamarájának és a nyugatnémetországi Szövetségi Gyűlésnek képviselőiből“.

A Szovjetunió kormánya ismét megmutatja, hogy haladéktalanul létre akarja hozni az egységes, független, békeszerető, demokratikus Németországot Jegyzékében javasolja, hogy a legrövidebb Időn belül —- legkésőbb ez év októberében — hívják össze a négy hatalom képviselőinek tanácskozását és ott vitassák meg a né? met békeszerződés előkészítését, ez össznémet kormány megalakítását, a szabad össznémet válasz- tások megtartásának előfeltételeit megvizsgáló bizottság összetételét, funkcióit és felhatalmazását.

Ez félreérthetetlen, világos és őszinte javaslat, amelynek visszautasítása ismét leleplezi az ün- perialistákaí, mint a béke ellenségeit. Jól tudja ezt a német nép és jól tudja a világ valamennyi békeszerető népe. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya a hét végén kiadott nyilatkozatában leszögezte, hogy az egész német nép egyöntetűen támogatja a Szovjetunió jegyzékében foglalt javaslatokat és mindent megtesz e javaslatok va- lőravájtása érdekében.

Az imperialisták táborában za- vart és aggodalmat keltett az uj szovjet jegyzék. Az angol burzsoá „Times“ aggódva irta, hogy a jegyzék „erős benyomást gyakorol majd minden német polgárra, főleg a berliniekre, mivel a javaslatot az az egészséges gondolat diktálta, hogy Németország és Berlin ne legyen többé vita tárgya.“

A „New York Herald Tribune“ aggodalmában egyenesen odáig megy, hogy kifecsegi, miért olyan fontos az imperialisták számára a német egység elszabotálása: „A Szovjetunió javaslata a négyhatalmi tárgyalásokról az európai védelmi közösségről szóló egyezmények megvalósításának elódá- zásához vezethetne és ellentéteket kelthetne a közösségbe tartozó országok között.“

A békének, a népek függetlenségének és a néniét népnek érdekei azonban a szovjet javaslatok elfogadását követelik. A német nép és a világ népeinek harca ki is fogja vívni e javaslatok elfogadását.

Imperialista ragadozók „pere"

A hágai nemzetközi biró- - Ság, a minap imperialista ragadozók egymás elleni „perét“ tárgyalta. A „felperesek“ francia tőkések voltak, az „alperesek“ pedig a legnagyobb imperialista hatalom, az Amerikai Egyesült Államok monopoltőkései. A per tárgya: Marokkó, francia protektorátus. Fontosabban: a „felperes“ beperelte az „alperest“, mert rossz szemmel nézte, hogy kiszorítja öt a marokkói gyarmati piacokról.

A második világháború után az amerikai töke tág lehetőséget kapott a Marokkóban való beható, iáéra. A „Monde“ című francia burzsoá lap megírta, hogy az utóbbj bét év folyamán tízszeresére emelkedett Marokkóiján az amerikai üzletemberek száma. Marokkót elönfcötték az amerikai árok. Az amerikai behatolás aláásta Marokkóban Franciaország4

Vasárnap, 1852. aug. 31.

nak, Marokkó „protektorának“ gyarmati . pozícióit. A profit mindinkább irányt változtatott: a francia tőkések zsebe helyett az amerikai tőkések zsebébe vándo, rolt. A francia tőkések nem nézték jő szemmel amerikai „szövet, ségeseik“ túl heves terjeszkedését és egyszeresük határozatot hoztak a külföldi áruk Marokkóba való bevitelének korlátozásáról. Az Egyesült Államok kormánya azonban megneheztelt az intézkedés miatt és kijelentette, hogy Fran. ciaország intézkedése „ellenséges lépés a Marokkóban élő amerikai polgárok érdekeivel szemben". Szó szót követett, végül is mit tehetett egyebet a francia „szövetséges“, elment „megkeresni igazságát“ a hágai nemzetközi bíróság, koz. 4« igazságkereső francia tő. késeknek azonban félkopott az

álla, j»ert a hágai nemzetközi bíróság az erősebb imperialista ragadozók javára döntött, Francia- országnak pedig az orrára koppintott és meghozta verdiktjét: Fran. ciaország törvénytelenül korlátozza a külföldi áruk Marokkóba való bevitelét.

A hágai nemzetközi bíróság két felet hallgatott meg: az amerikai tőkéseket és a francia tőkéseket, de elmulasztotta meghallgatni a harmadik és leginkább érdekelt lelet — a marokkói népet. Az imT porialista marakodás közben egyik félnek sem „jutott eszébe“, hogy létezik a gyarmati rabságban sínylődő és függetlenségéért harcoló marokkói nép isi. A marokkói nép nem hallathatta szavát a hágai nemzetközi bíróság előtt, mert a „per“ szervezői ügy intézték, hogy a marokkói nép képviselőit nem hívta meg » bíróság.

A marokkói pép azonban maga akarja igazgatni ügyeit és soha nem fogja elismerni az amerikai

és francia imperialistáknak azt a jogát, hogy egymás között osztozkodjanak nemzeti kincsein,

A Szikra kiadásában ötvenezer példányban megjelent magyar nyelven Lenin Műveinek 26. kötete. Ez a kötet azokat a műveket flartalrnazza. amelyeket Lein az 1917 szeptembertől 1918 februárig terjedő időszakban irt.

A kötetben szereplő művek egy csoportja a Bolsevik Pártnak az októberi fegyveres felkelést előkészítő feladataival foglalkozik.

Jelentős helyet foglalnak el a kötetben Leninnek a szovjet kongreszusokon, párt- és szovjetfunkcionáriusok értekezletein elhangzott beszámolói, beszédei és felszólalásai, továbbá a lakossághoz intézett felhívások és kiáltványok.

A kőtelken szerepelnek a szovjet hatalom első dekrétumainak tervezetei és első dekrétumai *

amelyeket Lenin irt és mint a népbiztosok tanácsának elnöke, ő irt alá.

Leninnek a trockista és a „baloldali kommunisták“ provoká- ciós. áruló politikája elleni harca tükröződik „A béketárgyslásck programmjának vázlata” és „Egy szerencsétlen béke kérdésének történetéhez“ című cikkeiben.

A kötetbe felvett számos mű az alkotmányozó gyűlés összehívásával és feloszlatáíáv-1 foglalkozik.

Lenin Műveinek 26. kötetében szereplő Írások jórésze most jelenik meg először magyar nyelven. '

A minisztertanács és a SzOT határozata az augusztus 20-i verseny jutalmazásáról

A Magyar Népköztársaság Mi' nisztertanáesa és g, Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége határozatot hozott az 1952 évű tervek határidő előtti befejezése, illetve túlteljesítése érdekében az alkotmány ünnepének tiszteTetére indított szocialista munkaverseny győzteseinek jutalmazásáról. Az egyes iparágakban a rnunkaverseny győztese a minisztertanács és a SzOT elnökségének vándorzászlaját kapja, ezimkivül az első helyezetteket pénzjutalomban, a II, és III. helyezetteket pedig dicsérő elismerésben és pénzjutalomban részesíti.

A kohászatban éa a gépgyártásban I. a DIMAVAGr Gépgyár; a bányászatban és energiatermelésben I. a Borsodi Szénbányászati Tröszt, a III- helyezett a Lovászi Kőolaj termelő Vállalat, amely tervét az év elgő hét hónapjában 108.2 százalékra teljesítette 100 százalékos béralapfelhasználás mellett. A vállalat elmaradt az alkotmány tiszteletére tett kötelezettségek teljesítésében. Az épitoanya.gipar területén I. a Kőbányai Téglagyár. A magasépítés területén I. a Sztálin- városi Gyárépitési 26/1. sz. Vállalat. A könnyűiparban I. a Kelenföldi Textilkombinát Az élelmiszeripar területén I. a Budapesti Csokoládégyár. A közlekedés terén első a MÁV kaposvári állomás. A posta területén I. a Posta Alközpont Vállalat. A mélyépítőipar területén I. a Betonútépítő Vállalat,

A begyűjtés terén I. a Vasmegyei Terményforgalmi Vállalat. 1952. I. félévi tervét 139 százalékra, jövedelmezőségi tervét az I negyedévben 193.7 százalékra, a II. negyedben 173.6 százalékra teljesítette. Az I. negyedben 21 százalékos, a II. negyedévben 32 százalékos vasúti fuvarátlagesökkentést ért el. Ex- porttervót határidőre, . minőségileg kifogástalanul teljesítette, Igazolatlan hiányzás az I. félév során nem fordult elő.

A helyiipar területén I a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár.

LEGÚJABB HÍREK

— A nagy Érdeklődésre

való tekintettel a Posta Központi Hiríapiroda szeptember 1-töl a szovjet lapok mellett népi demokratikus és haladó nyugati lapokat is árusít minden megyeszékhelyen, — Az említett külföldi sajtótermékek bármelyik postahivatalnál megrendelhetők.

— A JAPÁN JOGÁSZSZÖVET. SÉG petíciót juttatott el Clark tábornokhoz. A petíció rámutat, hogy a Japánban állomásozó ENSz és amerikai fegyveres erők tagjai egyre több bűncselekményt követnek el. Clark tábornok válaszában tagadja ugyan a bűnözési hullám létezését, de elismeri, hogy júliusban 41 bűn- cselekményt követtek el japán személyek ellen.

— DARVAS JÓZSEF közoktatásügyi miniszter az első tanítási na. pon, szeptember 2-án reggel 8 órakor üdvözlő beszédet mond a Kos. suth-adón.

_ KRUFFOT, a háborús bűnös agyukiráiyt. mint ismeretes, „kártalanították“, A Manchester Guardian cimü angol lap ezzel kapcsolatban többek között megállapítja: feltehető, hogy a Krupp- család, amelynek pénzügyi birodalma sértetlen, és ipari vállalatainak tulajdonosa maradt, Ismét a német politikai élet mindenre elszánt elemeinek középpontja lesz.

— OLASZ MUNKÁSKÜL- PÖTTSÉG érkezett hazánkba háromhetes tanulmányútra a Szak- szervezetek Országos Tanácsának meghívására.

— A BULGÁRIAI PLOVDIVBAN ma, nyitják meg a XV. plov- divl nemzetközi vásárt, amelyen a Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, Magyarország, Románia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság mellett részvesz a kapitalista országokból is több mint 140 cég.

Még ma I

KÖSSÖN SZERZŐDÉST

nyulalra, minden mennyiségben a PrémesáHattenyésztő Vállalattal, mert szerződés esetén própinyulért élősúlyban kíló- grammouként 12 forintot, egyéb nyűiért 10 forintot fizetünk.

Levéhnegkeresósre szerződés blankettát küldünk.

PRÉMES A LLATTENYESZTö VÁLLALAT Budapest, V„ Sutó/u, 1.

I

i

/