Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

Uj bástyák a határszélen A falu szélétől csupán «ifcáfiyszáz lépés a határ. Ideát, a falutól jobbra, szelíd, lágyhaji ás u dombok. A messze erdők zöld színe a láthatár szélén beleolvad az ég azúr03 kékjébe. Az egész kép bé­kés, nyugodt, gazdag életet mutat. Előttünk, párszáz méterre, a ha­táron túl, durva, fából ácsolt fi­gyelőtornyok. Bent, azok odvábán gyilkosok leselkednek. [Figyelnek minden mozdulatot, ami ideát tör­ténik. Mellettük a töltött puskák, gépfegyverek. Lesik az alkalmat, mikor zúdíthatnak tüzet békés dol­gozóinkra, hős határőreinkre. Tito Jugoszláviájának banditái igy akarják megszolgálni az amerikai gazdától odavetett dollárokat. Torayiszentmiklósra gyakran szi­várognak át hírek a túlsó oldalról. Tudják, hogy nemcsak a mi hatá­raink fele néznek u fegyverek, de az odaát élő dolgozók mellének is oda van szorítva a puska. Mun­kanélküliség és nyomor, ez a sorsa a Tito rabigájában sínylődő jugo­szláv dolgozóknak. Gyűlölet ég tomyiszentqúklósi dolgozók szemében, ha szó esik a Tito banditák garázdálkodásairól, ha meghallják, hogy újabb kéme­ket fogtak el, akik azért jöttek, hogy romboljanak, elrabolják leg-' féltettebb titkainkat, felégessék termésünket és itteni cinkosaikkal, a kulákokkal szabotázscselekedete­ket gyilkosságokat készítsenek elő­A felszabadulás előtl her- ceg Eszterházyó volt a falu hatá­rának nagyrésze- A ttjbbezer hol­das uradalmi táblákba itt-ott éke­lődött bele egy-egy kisebb földbir­tokosnak, kuláknak a földje. A falu lakosságának legnagyobb része föld­nélküli volt. Legfeljebb, ha egy­két holdat tudtak szerezni maguk­nak, de ezt is csak akkor, ha va­lamelyik tönkrement, eladósodott, vagy kórházra kellett a pénz, és el kellett adni a földet. Ilyenkor is csak a rosszabb földek jutottak a dolgozóknak, mert ha olyan adta el a földjét, akié jó termő volt, arra lecsapott a kulák. Vájjon me­lyik szegényparaszt bírta volna a versenyt a kulák pénztárcájával. Évtizedek teltek el anélkül, hogy valamit is fejlődött volna a falu. Még házhely sem volt, nem hogy az építés költségeit elő lehetett volna teremteni. Az Eszterházy hit- bizcmápy szent é& sérthetetlen volt. Olyan hatalmasságként uralkodott a faluban, hogy a dolgozók csak magukba merték átkozni a hercegi pefeputtyokat. — Mi tudjuk, hogy mi az elnyo­más — mondja Németh József elv­társ; a Felszabadulás termelőszövet­kezeti csoport elnöke. — Én is az Eszterházy cselédje voltam. Nem is látástól vakulásig, hanem sokszor hajnaltóLhajnalig dolgoztunk. Köz­be úgy csaltak meg bennünket, ahogyan tudtak. Például a szerző­dés szerint liasábfát kellett volna kapnunk tüzelőnek, ehelyett rend­szerint vékony ágfákat adtak. A Felszabadulás tszcs tagjai közül nagyon soknak volt hasonló sorsa- Horváth József brigád vezető is a cselédek keserű kenyerét ette a felszabadulás előtt. Amikor Né­meth elvtárs, az elnök beszélni kezd a régi életről, belőle is megered a szó. — Sohasem felejtem el a gazdatiszt nevét: Török Ferenc­nek hívtak. Nem is vett talán em­berszámba bennünket. Ha köszön­tünk neki, elfordította a fejét... De csak próbált volna meg valaki ne köszönni neki, ... a? óv le­jártával szedhette volna a sátorfá­ját. Ha valamit szerinte nem jól csináltunk, azt behívatta az irodába. Nem is emberi, amilyen káromko­dást ilyenkor csinált. Csak azt cso­dálom, hogyan tudtuk túrni akkor a sok megaláztatást. — Egyszer hajnalban háromkor jöttünk haza az erdőről szakadó esőben — jut eszébe egy a sok keserű emlék közül. — Ész volt, agyon is voltunk fázva, alig vár­tuk, hogy feküdhessünk. Mire le­vetkőztünk, már verto az ablakot, hogy gyerünk vissza, újból ki kell menni az erdőre. ... De sokan mondták akkor, hogy meg kell dög­leni, ezt nem lehet bírni. Csak az a baj, hogy néhányon nagyon meg­szokták már a jót, kezdik elfelej­teni a régi életet. — Persze mi azért eszükbe jut­tatjuk —- vejtzi át megint a szót az elnök . elvtárs. — JÓ agitációs érv ez is, amikor esténként arról beszélgetünk a? emberekkel, hegy jöjjenek közénk, ide a csoportba. Elmondjuk ml nekik azt is, hogy minek az a sok figyelő a túlsó ha­társzélen. Nem dísznek csinálták azok az aljirs kutyák, hanem mert készülnek ellenünk. Az Eszterházya- kat akarják visszahozni a nyakunk­ra, a Török-féle gazdatiszteket, azt akarják, hogy megint butaságba él­jünk. Sajnálják tőlünk, hogy vil­lanyt kaptunk az ötéves tervben, hogy olvashatunk, művelődhetünk- Azt akarják odaát, hogy megint cselédek legyünk, azért dolgozzunk, hogy a földesurak, meg a többi ha­sonszőrűek több pénzt szórhassanak el külföldön kártyákra, nőkre, ló­versenyekre. Tornyiszentmiklós dolgo­zói értenek is az okos szóból. Tud­ják, hogy erősebbek leszünk, ha közösen dolgoznak. Ezért tömörül­tek a legöntudatosabbak már ez­előtt két évvel termelőszövetkezeti csoportba. Negyven család kezdte meg 300 holdon a közös gazdálko­dást- Voltak közöttük vegyesen volt cselédek, kis. és küeépparasztok. Ezért kezdetben még nem voltak eléggé egységesek. Nem tudták egyik napról a másikra levetkőzni a sok régi szokást, régi előítéletet. Ahogyan teltek a hónapok, aho­gyan gyarapodtak, úgy szokták meg a közös munka izét, örömét. Az elmúlt évi elszámolás megmutatta, hogy a csoportban mindenki annyit ér és úgy részesül a jövedelemből, ahogyan dolgozik. Jól gazdálkodtak a húsz darab anyakocával, amit az államtól kap­tak. Ma már több mint háromszáz darab sertésük van. a szarvasmarha állományuk is ötvennyolcra szapo­rodott. Minden termésük szebb, mint az egyénileg gazdálkodóké. Nem is csoda, hiszen olyan dol­gozók vannak közöttük, mint pél­dául Györkös György, akinek máris 380 munkaegység van beírva a könyvecské j ébe­A lányok és fiatalok is kiveszik részüket a munkából. Szunyo.gh Irén 18 éves leány, de DISz-tag és ismeri a kötelességét. Ott lehet látni minden munkában. Az ö édes­apja is az Eszterházyaknak dolgo­zott. a felszabadulás előtt. Tudja, ha, nem fogná meg a munka vé­gét, akkor saját maga és egész dolgozó népe ellen vétkezne. Nem marad le tőle Csivre Emilia sem, aki a csoport több mint hétszáz da­rab szárnyasát gondozza, de ha szőrit a mezei munka, akkor abból sem akar kimaradni. Ezeket az eredményeket látják a falu egyénileg dolgozói. Látják a csoport szüntelen gazda­godását, fejlődését, sokat hallanak a Tito Jugoszláviájában történő eseményekről és ezért határoznak nap mint nap többen és többen, hogy ősztől kezdve ők is közösen gazdálkodnak. így többet termel­nek, nyugodtabban élnek, erősitik hazánkat. Tudják, hogy itt a zalai végvárakon különösen helyt kell állni. A tszcs dolgozói nem zárkóznak el előlük. Estefelé felkeresik az egyé­nileg gazdálkodókat, beszélgetnek velük. Elmondják, milyen az élet a csoportban, ismertetik eredményei­ket, összevetik a nagy táblák ter­méshozamait a uadrágszijparcel- lákeval. .. . Azután egyet-kettőt alusznak még rá a régi módon gaz­dálkodók, megbeszélik az asszony­nyal, családdal is, hagy mit kel­lene tenni. Az eredmény pedig rend­szerint az, hogy aláírják nevüket a belépési nyilatkozatra. így történt ez például Csondor Lászió, három holdas dolgozó pa­raszt esetében is. Németh elvtárs, a csoportéinak sokat beszélgetett Nemesrádón is megkezdődött a kapások betakarítása és ezzel tg,y- időben a begyűjtés. A tanács és pártszervezet rendszeres felvilágo­sító munkájának eredményeként a község 28 százalékra teljesítette burgonyabegyüjtósi tervét. Az ál­lam iránti kötolezettgégek teljesíté­sében élenjárnak a tanács és a be­gyűjtési állandóbizottság tagjai. Kalmár Lajos, a begyűjtési ál­landóbizottság elnöke a kötelező 352 kilogramm helyett 381 kiló burgo­nyát szállított a begyü.jtöhelyre. Kalmár Lajos már uiásodik félévi wrtésbegyüjtési kötelezettségének is eleget tett. Tojásból és szénából vele az ujmódi gazdálkodásról. Sző volt már akkor arról is, hogy ala­kítani kellene egy egyes tipusu cso­portot is. Csondor László tisztán akarta látni mindkettőnek az alap­szabályait, Németh elvtárs pedig szívesen elmagyarázta neki. Ezután már nem sokat gondolkodott Cson­dor László. — Ha választani lehet — mon­dotta, — akkor én már csak a hár­mas tipusuba megyek. Az eredmé­nyek is azt mutatták, hogy ez a legjobb. Meg azután hall az ember egyet mást és úgy tudom, hogy akik azelőtt egyes tipua ezerint gazdálkodtak, mind átmennek a hármasba. Minek kezdjem én akkor az elején, amikor mindjárt a job­bat választhatom. Itt már megvan az alap, ennek biztos a jövője. -— Alá is irta rövidesen a belépési nyilatkozatot. Sokan követték a példáját. Gazdag Sándor is addig-addig ér­deklődött a csoport munkája felöl, míg- úgy határozott, hogy nem ér­demes a régi szerint gazdálkodni. Féldát mutatott Szak Sándor is, a végrehajtóbizottság tagja. Szintén az elmúlt napokban irta alá a be­lépést a hármas tipusuba­Pusztai Gábor nagyon sokat gon­dolkodott, hogy az újonnan alakí­tandó egyesbe, vagy a már meglévő hármasba lépjen-e. óvatosságból azért először az egyesbe irta alá a belépést. Egyik nap azután felke­reste a Felszabadulás elnökét: — Meggondoltam a dolgot — jelentette ki határozottan — szűk­nek találom én ott a lehetőségeket. Átjövök inkább a hármasba, ezt találom az igazinak. Több mint harmine családdal alakult meg az egyes tipusu cso­port az elmúlt héten. Többen van­nak, akik úgy gondolkodnak, mint Pusztai Gábor. Andrási Sándor kisparaszt is so­kat tépelödik, hogy átmegy az egyesből a fejlettebb tipusuba. Új­ságolvasó ember, tisztábban lát mint sok más, alaposan meggondol­ja, liogy mit tesz-, de akár hogyan is ’ forgatja a gondolatokat, mindig oda lyukad, hogy a hármas típus fejlettebb, túl is vannak már a kezdeti nehézségeken, jobb lesz ott dolgozni. Azt is tudja ugyan, hagy még sok nehézséget kell legyűrni, de ahogyan ő mondja, mindig^ a kezdet a legnehezebb. — Ha már a ház készen van, az ember kony- nyebben odaragaszt egy istállót, még ha van. is vele munka, A Felszabadulás tszcs-ben is megvannak az alapok. Különösen, ha most megszaporodnak, akkor könnyebben győzik a többi munkát. Közben az egyes típusúak száma is napról-napra szaporodik. A község családjainak majd a fele aláírta már a belépést, vagy az egyikbe, vagy a másikba. Egyetlen nap nem szünetel a felvilágosító munka- Tornyíszentmiklóa hatalmas lépések­kel halad előre a szocializmushoz vezető utón. ... És odaát néma gyűlö­lettel figyelik a falu mozgását. Láthatják, hogyan gyűlnek össze es­ténként a kiskapuk előtt a falu dol­gozói. A hangot nem hallják, de érzik, hogy sorsdöntő kérdésekről folyik a szó. Olyanokról, amelyeknek végén mindig akad néhány dolgozó, aki bemegy a esoportirodába, belé­pési nyilatkozatot kér és alairja .az uj életet jelentő ivet. . .‘...Odaát pedig tudják, hogy miuden belépés a mi erőnket, a béketábor erejét növeli, amiről mint aeélfalról pattan vissza minden aljas háborús próbálkozás. Balogki Zoltán szinten lerótta/ -adósságát a nép ál­lamának. Va^ga Gyula, a begyűjtési állan­dóbizottság tagja a kukorica kivé­telével mindenféle beadási kötele­zettségének eleget tett az egész esz­tendőre. Adóját is már jóelöre ki­fizette az év végéig. Nagy Gyula, 13 holdas középpa­raszt, a tanács végrehajtóbizotteá- gának tagja, alighogy kiszedte bur­gonyáját, máris beszolgáltatta a reá eső 450 kilogrammot. Ugyan­csak teljesítette 303 kilós napra­forgóbeadási kötelezettségét is­Vasárnap, 1952. ang. 31, v * Nemesrádó 29-ig 28 százalékra teljesítette burgonyabeadási tervét A kerkafalvi íermelőszövetke^eí kísérleteinek eredményei Nincs benne semmi csoda, nincs benne semmi rendkívüli, mégis szeretném ódat enni minden teimelőszövetkezet asztalára. Sze. retnék róla sokat beszélni, elmon­dani mindenkinek még; sokkal bő­vebben, mint e pár szám igazol­ja, a kerkafalvai Április 4. ter­melőszövetkezet öszibuza műtrá­gyázást kísérleteinek eredményeit. A föld 1947-ben voLt trágyázva, melyen a% első kísérleti parcella létesült. Az elővetemény zabos­bükköny 'volt magfogásra. Itt egy kataszteri hold műtrágyázás nélkül 7.27 mázsát termett. Egy mázsa mészfoszfát alkalmazásá­val 8.52 mázsás termést értünk el, vagyis 1.25 mázsával többet, mint a műtrágya nélküli terüle­ten. Az igy elért terméstöbblet értéke 100 forint. A műtrágya ára 63 forint, tehát a tiszta több­letjövedelem 37 forint volt. A negyedik kísérlet hármas parcellájának elövetemé- nye kukorica volt, 1951 évi trá­gyázással It t az egy kataszteri holdra eső termés műtrágya nél­kül 5.95 mázsa volt. 150 kiló nyersfoszfát és 150 kiló pétisó alkalmazásával 11.76 mázsás hol­danként! átlagtermést értünk el. A többlettermés 5.81 mázsa melynek értéke 464.80 forint. A műtrágyák ára összesen 236.10 fo­rint volt, így egy kataszteri hold­ról 228 forint tiszta többletjöve­delmet lehetett elérni., ■ Sorolhat­nám igy sorba a kísérletek ered­ményeit. de itt még egyet mondok el, mely legjobban bizonyítja a műtrágyázás eredményét. ■A hatodik kísértet négyes parcellájának az elövete- ménye burgonya volt. A földet 1951-ben trágyázták. Műtrágya nélkül 8.22 mázsás holdanként! átlagtermés volt. Egy mázsa szu­perfoszfát alászántva és 80 kiló pétisó maggal keverve, géppel, vetve került a földbe. IC.50 má­zsa termés lett égy holdról beta­karítva, azaz 8 26 mázsával több mint műtrágya nélkül. A termés értéktöbblete 660.80 forint, mig a műtrágya értéke 140.20 forint volt, így az egy kataszteri holdon 520 forint többletjövedelmet lehetett elérni. Ez a .néhány szám bebizonyítja a műtrágya használatának ered­ményét. Műtrágyával kísérletezni nem uj keletű. A kapitalista rendszer­ben a többezer holdas földesurak kísérleteztek, hogy jövedelmüket fokozzák, de ezzel nem került több kenyér a dolgozók asztalára. Akik a kísérleti parcellákat ve­rejtékükkel öntözték, semmi haszj not nem láttak belőle. Most azok kísérleteznek a több. termés érdekében, akiket régen senkinek sem hívtak, akik meg-’ görnyedt testtel alázatosan ala­mizsnáéit könyörögtek, akiket minden percben kirúghattak, ha nem találták el az uraságnak tet­sző szót. Most azok viszik előre a termelést, akik valamikor ne- gyedes kukoricát kapáltak és ti­zedik részért aratták a másét, ahol arathattak, mert az arató-' gép az akkori világban az agrár- proletárok legveszedelmesebb kon. kurrense volt. A régi rendszer nyomorultjai, ki­taszítottjai, a falusi egészségtelen vályogviskók és cselédlakások névtelenjei kezükbe vették sorsu­kat, A kerkafalvai termelőszövet­kezet tagjai élnek a szabadsággal. Jól akarnak gazdálkodni, hogy nagyobb darab kenyér jusson a. dolgozók asztalára, több jusson ruhára és kultúrára. Egyik ke­zükben könyv, a másikban szer­szám. Tudják, hogy a tudás meg. térül a gyakorlatban. Nyolc parcellán végeztek őszi- búza műtrágyázás! kísérletet. Az eredmények szinte meglepőek. Minden parcellát búzával vetet­tek be. de más-más műtrágyát alkalmaztak. A kísérleti eredmé­nyek azit igazolják, hogy a terme­lőszövetkezet tagjai mind jobban gazdái lesznek a földnek. Levetve :a múlt átkát," maguk irányítják sorsukat. Dolgoznak és egyre töb­bet termetnek, mert tudják, ha többet termelnek, az ö hasznuk is. A kerkafalvai Április 4 termelő- szövetkezet példáját kövesse min­den termelőszövetkezet; Polgár Lajos mezőgazdász Kössünk bérsilózási szerződést! Kormányzatunk által nyújtott több millió forintos silóépitési költségek igen nagy anyagi se­gítséget jelentenek a dolgozó pa­rasztság részére ahhoz, hogy két­éves állattenyésztési fejlesztési tervüket kevesebb ráfordítással is teljesíteni tudják. Ezért a dolgozó parasztság fi­gyelmét már most felhívjuk a 6ilőzási akcióm, amely a, takar­mánykészlet kiszélesítését és a meglévő takarmánnyal való he­lyes gazdálkodást segíti elő. Ezen­kívül biztosítja az eddigi kismér­tékben, vagy egyáltalán fel nem használt takarmányféleségeknek értékes takarmánnyá való előállí­tását A silózási akció lényege, hogy a dolgozó parasztok kukorica­szárukat vagy más sil ozásra al­kalmas takarmányféleségüket ad­ják át silózás céljára a földmü- vesszövetkezetmek, tehát azokkal bérsilózási megállapodást kösse­nek. Az átvett takarmányféless- g^kböi a földmüvesszövetkezet 20 százalék nedves répaszelet hozzá, adásával jóminöségü silótakar­mányt készít. A bérsilóztató dol­gozó parasztokat az általuk siló­zás céljaira beszállított takar- mányféleségekkel egyenlő súlyú süótakarmány illeti meg, ame­lyet legkésőbb 1953 március 31. napjáig tartoznak visszaigényel­ni, illetve elszállítani. Az átvett kész silőtakarmány minden má­zsája után 7.— forint bérsilózási költségmegtéritést kelj a foldmü- •vesszövetkezet részére befizetni. A földmű vessző vetkezetek már megkezdték a bérsilózási szerző­dések kötését. A dolgozó parasz­tok részletes felvilágosítást kaphat nak a földmivesszövetkezetéktől a bérsilózásra vonatkozólag. Minél nagyobb számban kössenek bér- silózási szerződést, hogy ezzel is biztosítsák a téli hónapok idején a nedvdus, tápértékben gazdag, zökkenésmentes takarmányozást.' A gondosan elkészített silőfca- karHiánynak és etetésének nagy­mértékben befolyása lesz a fej, hús, gyapjú, stb. termelés növe­lésére. Ennek elérése pedig nemcsak egyéni érdek, hanem egész dolgozó népünk érdeke & zalaszeaígréti járás 103 százaim teljesítette augusztusi serteshegyujíési tervét A gabonabegyüjtés idején já­rási és községi tanácsaink elha- myagoitlák a sertésbegyüjtést, A havi tervek teljesítésében a leg­komolyabb lemaradás a lenti já­rásban van. A legjobb eredményt n zalnszentgroti járás érte el. Augusztus havi hizottsertéa ter­vüket 103 százalékra teljesíteti ék. Eredményük annak köszönhető, hogy a ■ járási tanács nagy gon­dot fordított a sertések beüte- mezésére és ugyanakkor az ara­tás; csépiéi és gabonanegyüj- tés időszakában sem feledkeztek meg a sertéshizl.lás ellenőrzésé­ről A hizlalás ellenőrzésében jő munkát végeztek a községi ta­nács dolgozói, valamint a be­gyűjtési állandó bizottságok tag­jai is. A zalaszentgrótt járatban a szeptember havi sertésbegyüj- tési terv végrehajtás: is üserő­terv szerint biztosítva left;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom