Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-04 / 129. szám

Bevecser Ferenc traktoros brigádja versenyre liivta az ország összes traktorosait Ax audráshidai állami gazda­ságban Devecsev Ferenc traktoros brigádjával versenyre hívta az ország összes traktorosait, az uj AHHOZ, hogy egy községen, vá­ró,son belül eredményes kulturmun­ka, folyjon, hogy a II. pártkongresz- szus által kitűzött kulturforradalmi feladatokat sikeresen tudjuk meg­valósítani, szükséges, hogy a falu kulturális életét felvilágosult. ön­tudatos emberek irányítsák. A kul- turotthonok vezetöereje legyen a DISz, amelynek tagjai vegyenek részt állandó politikai oktatáson. A helyi pártszervezetek adjanak pávt- megbizatást a fiataloknak, ezáltal is növeljék a fiatalok felelősségérze­tét és önállóságát. Páhtmegbizatáso- kon keresztül a fiatalok tapaszta­latokra tesznek szert és harcos tag­jaivá- nevelődnek az uj társadalom­nak. A tanácsok feladata, hogy biz­tosítsák minden faluban a kultur- munika előfeltételeit. Gondoskodja­nak megfelelő helyiségről, a kultu­rális élet megszervezéséről és te­remtsék meg anyagi, erkölcsi előfel­tételeit annak, hogy elinduljon, fo­kozódjon a kulturforradalmi vér- kering'és. Megyénkben sok helyen fo­lyik eredményes kulturmunka, amelynek alapja , az, hógv a párt, a ' tanács törődik a kulturí'orradalom kérdésével és nem helyezi azt hát­térbe a politikai és gazdasági fel­adatokkal szemben. Jól aktivizálja a tömegszervezeteket a kulturmunka vitelére, ugyanakkor megteremti a dolgozók érdeklődését a kulturmun- ka iránt. PACSA község két kulturesoport- jának munkája liüen mutatja milyen az élet azoknál'a külturottlxonoknál, ahol a falu vezetősége arra nem fordít kellő gondot. A pacsai falusi kulturesoport tagjai nem vesznék részt politikai oktatáson és párt. megbízatást sem végeznek. A falusi párttitkár, Molnár István elvtárs, nem törődik a. kulturesoport tál, a fiatalsággal, nem segíti munkájukat. ADISz-titkári funkciót nem odavaló. íiatah«fe#ti be. őrein törődik a párt- titkár a fiatalok továbbképzésével sem. Kovács Sándor DISz-titkár a kulturházba, üvegszám akarta be­hordani az italt, társaival borozgat- ni szeretett volna. De voltak . éber emberek a kultúrotthon vezetőségé­ben, akik ezt nem engedték meg, A fémgyűjtésre nem mozgósította a DISz-fiatalokat. Mindezek ellenére a pacsai kulturcsoportok értek el ered. menyeket, ami köszönhető Reif Pel a pártezervezőnek, Gombos Károly kultúrotthon igazgatónak, akik ön- lieláldozóan dolgoznak a kulturott-~ hon-mozgalom eredményességén. V pártszervezet és a fiata­lok bizonyára gondoskodni fognak a kultúrotthon munkájának megjavító ­,,110 százalél<os“-mozgalom kere­tiben. Vállalták, hogy munkáju­kat úgy szervezik meg, hogy min- u.g 110 százalékot teljesítsenek. sáról és akik ezt gátolják, azokat cl fogják távolítani onnan. Ebben a. munkában kérjék a függetlenített párttitkár elvtárs segítségét, aki pacsai munkássága rövid ideje alatt bebizonyította, hogy hivatásának él és méltó arra a feladatra, amellyel őt a párt megbízta. ¥ A MÁSIK PACSAI KULTüR- CSOPORT életét vizsgálva olyan képet látunk, amely példa leket min. den üzem és minden kis társadalmi közösség előtt. A pacsai téglagyár kulturcsoportja fiatal. Létrejötte annak köszönhető, hogy a dolgozók a párt segítségével, az üzemvezető­ség példamutatásán és gondoskodá­sán keresztül fejlődtek. A DISz-fia-. tál ok állandó pártmegbizatásokat végeznek, melyre szívesen és önként jelentkeznek. Jandovics Ferenc DISz-titkár példát mutat a fiata­loknak, lelkes harcosa a szocializ­must épitők táborának. Bizonyítja ezt a DISz és az üzem területén végzett jó munkája. A vállalat veze­tőségének tagjai a kulturesoport megalakulásakor elsők között léptek be a csoportba: Bartalotti Péter vállalatvezető, Kirnbauer János, Horváth Jánosáé telepvezető odaadó kulturmunkasok, akik a fiatalok munkáját is segítik, a DISz-tagok közül Csatári Gyula, Pacsai Annus, Böröcz Mária a politikai, kulturális és az üzend munka terén is élenjár­nak. Ez jellemzi az egész kultureso­port munkáját. A próbákra rendsze­resen eljárnak, emellett oktatáson is részt vesznek és állandóan szervezik, bővítik a csoport tagságát. Ennek eredményeképpen már négy szakkö­rük működik. HASZNOSÍTSÁK tapasztalatai, kát olyan formában is, hogy hív­ják versenyre a falusi kultuvcsopor- tot és elvtársi segítségnyújtással, kölcsönös megértéssel vigyék előbbre egymás munkáját. (Vimlúti) — Nagykanizsa város dolgozói­val ‘közöljük, hogy minden szom­baton délután a kétmüszakos (19-es és 40-es), valamint a 8-as árudán kivül a következő áru- dák is fél 6 óráig nyitva lesznek: Fűszerből tok: 31. sz. bolt Petöíi- ut, 38. sz. bolt Vorosilov-ut, 54. sz. bolt Magyar-utca. Ruházati bolt: 15. sz. Sztálin-ut 8. HÍREK — A nagykanizsai vidéki pénz­ügyőri szakasz Korpavár község­hez tartozó Förhénc szőlőhegyen az alábbi időpontokban foganato­sítja a borkészletek negyedévi el­számoltatását: Jun. 4-én (szerda) 9 órától öregfőrhénc szőlőhegyen. Junius 5-én (csütörtök) 9 órától Ujförhénc szőlőhegyen. Felhívja a pénzügyőrség a bortermelő gaz­dák figyelmét, hogy a fenti idő­ben borának tárolási helyén min- denki feltétlen jelenjen meg és az elszámoláshoz szükséges okmá­nyokat hozza magával. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Fejér, megyei Tanács VB. Népművelési Osztálya ,,Dunántúli Táji£ címmel pályázatot ir ki kép­zőművészeti alkotásokra, a dunántúli megyék képzőművészei számára. Az egyes dunántúli megyék sajá­tos levegőjét, jellegét kifejező mű­alkotások végső fokon tükrözzék a Dunántúl jellegét oly módon, hogy a Dunántúl mai élete, fejlődése és kialakuló jövője hangsúlyt kapjon. Pályázni lehet bármely műfajban, (tehát olaj, pasztell, vizfestmény, grafika.) Személyenként három mű küldhető be a pályázatra. Az- olajképek mérete 60x80 cin­től, maximum kb. 120x150 cm-ig. Pályázati dijak: I. dij 3000 fo­rint, 2 darab II. dij, davabonkint 2000 forint, 3 darab III. dij, dara. bonkint 1000 forint. Beküldési határidő: 1952. szeptem­ber 20. Beküldés helye: Székesfehérvár, István Muzeum. A pályázatra beérkezett müvek­ből kiállítást rendezünk.-F !Almdssy László sk., . népművelési osztályvezető. értesítés: Értesítjük Nagykanizsa és kör­nyéke állami vállalatait és dolgo­zóit, hogy a Nagykanizsán Zrínyi Miklós-utca 29 szám alatt lévő ,,ZALA“ kiadóhivatal 1952 junius 1-én Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. sz. alá költözött. Kérjük a vál­lalatokat és dolgozókat, hogy hir­detéseikkel és a lap terjesztésével kapcsolatos minden kérdésben a zalaegerszegi kiadóhivatalhoz for­duljanak. „ZALA“ kiadóhivatala Zalaegerszeg, Széclienyi-tér 4. Telefon: 102. sz. GYAPJUÁTVÉTELI nap junius lió I7-cn a zalaegerszegi földműves, szövetkezetnél, (423) Hasznosítsa tapasztalatait a pacsai téglagyár kulturcsoportja Már us uj acél izzik a Sztálin Vasműben Sztálinváros, 1952. május 28. A 'bis tolató mozdony szuszogva gyür'közik neki a nehéz vagonoknak. Ne­kilendülnek a kocsik és a hosszú szerelvény lassan begurul a Sztálin Vasmű feSett rakodójába, óriási öetcfnkádak ásitoznab a óin mellett és a megnyi­tott vagonajtókon csak úgy zudul ki a sok ócska- vas, önlvénylöredék a re­keszekbe, — ’Három-négy héttel ezelőtt — b'eszéli Novo. szád Gyula elvtárs, az öntöde párltitkára — bi­zony nagy hiány volt nyersanyagb an. 11 á dión kértük a. falvak dolgozóit, hogy küldjenek minél több vasat és öntvényt, mert tervünket csak igy .telje- ■< Hitel j ük maradéktól anutj És a falvak, városok "épe. fiatalok és öregék egyaránt megszívlelték a sz Lálinvárosiak kérését, Megindult a Fémgy’ájtő Hónap és napr ól-napra lóbb és több' fémhul­ladék, gyűlt ö$me’*‘áz or-. szagban. Munkához1 láttak a.: úttörők, a ÚTSz.fiata­lok, lelkes dolgozók kutat­ták végié/ a gyárak épü­leteit, a falusiak még a környék erde jelt ■ is felke­resték és egyre nőit az ossz egy.üj t öt t h ulladék mennyisége. . Azután elérkezett a nap, amikor a Fémgy'ájtő Hónap első- vagonja befu­tót:t Sztálin városba. ,,Ezt Zala küldte, az Vas me­gyéből érkezeit, most jött a debreceniek küldeménye, Pécs is küld már ócskava­sat ...“ — mondogatták egymásnak az öntöde dol­gozói. Mosolyoglak az arcok a kemence körül, mert tud­ták., hogy a falvak dol­gozói nem felejtkeztek meg az uj gyárról. Nap- ról-napra több vagon gu­rult be a vasmű rakodójá­ra. A tárolókból a mázsára került az ócskavas, ahol Szalag Sándor elvtárs hat mázsás adagokra osztotta az öntvenytöredékeket és azután a Csúszó,r-b rigóul ve tie ■ .‘kezelésbe11 az anya_ got. Óriási edényekbe rak­tál: Ás már' emelte is a da­ru az edényt a kuyoló ke. menetbe. A törött patkók, rozsdás öntvényei:, 'kocsi- ráfok és kályhalapok pil­lanatok alatt olvadlak szót a forróságban és nemsokára már uj öntvény lett a hulladékból, A terem másik részében az uj elektrólcemence dol­gozik. Egymás melleit so­rakoznak a formák cs a daru már a több mázsás üstöt is a kifolyó alá emel­te. Fodor Sándor öntcsvc- zetö megadja a jelet cs megindul az öntés... Az arcokon megillető- döttség látszik, amikor Kovács Ferenc megnyitja a csapol; és a másfélezer fokra hevített acél izzó sugárban csobog az üstbe. — Van valami ' megható ebben — magyarázza egy idősebb önlő — úierl, min­den öntésnél a születés, az alkotás jut csízünkbe, üj anyag születik kezünk alatt cs nemsokára, már látjuk is 'munkánk eredményét. Szinültig telt a hatal­mas üst és az óriási hőt árasztó három tonnányi aoélt pehelykönnyen emeli fel ismét a mozgó daru. Az üst megindul az első forma felé és ömlik a ho­mok formába a lávafolyam,. Szinültig telt- a forma, már be is zárul az üst csapja. Mért egy kiló acél sem mehet veszendőbe! A formába öntőit acél még kékes lángot_ lövet, amikor már a következő forma felett lebeg az ön­tő üst. jzután a harmadik, negyedik, ötödik követke­zik, mig teljesen ki nem ürül. Még be sem fejeződik, az öntés, mikor megindul a kemence tisztítása. — Fél óra múlva már uj anyaggal rakjuk tele ■— magyarázza Fodor Sándor elvtárs — mert már van nyersanyag bőven. Küldenek a■ falusi elvtár­sak eleget az üzembe! A vas- és fémhulladék újra visszük,érül a váro­sokba, a falvakba. De most már uj formában, traktorok, gépek alakjá­ban, melyeket a falvak cs városok gyűjtésének ered­ményéből gyártottak a Sztálin Vasmű, a llákosi Mátyás Miivel: és a Diós. győri Nagykohó dolgozói, Zalaegerszegre érkezik az Alföldi Nagy Cirkusz Hazánk legnagyobb cirkusza ju- I nius 5-én, este 8 órakor tartja első előadását Zalaegerszegen. Előadásá­ban bemutatja a római kortól nap­jainkig a bohócok és a cirkusz tör. ténetét. Az előadás első részét fel- szabadulás előtti cirkusztörténet, a második részét a felszabadult cir­kusz története tölti be. A cirkusz 20 vagonban hozza kellékeit, - ame­lyek között sok idomított vadállat is lesz, amelyeket ittartózkodásuk ideje alatt külön és az előadáson i3 látni lehet. Az előadások kezdete hétköznapi este S órakor, ünnepnap 4, és 8 óra- kor. Az MHK-jelentkezések terén Zala megye a második, a próbázások terén pedig a harmadik helyen áll Az OTSB elkészítésit© összesitc jelentését, az MHK-munka május l'i állásáról Ha a legújabb je- lentés adatait összehasonlítjuk az áprjlís 1-i jelentés adataival, azt látjuk, hogy április hónapban a legtöbb megyében és a főváros­ban jelentős mértékben haladt előre az MHK'munka. A kiérté­kelés szerint már csak öt olyan megye van, ahol a jelentkezők száma nem éri el az 1952. évi pró- bázási előirányzatot. Az összesítő jelentés szerint az ország 19 megyéjében és a fővá­rosban a jelentkezések terén a következő sorrend alakult ki: j Próbázásra jelentkezett az előirányzati % 1. Szabolcs-Szalmár 187.3 2. Zala 150.1 3. Baranya 132.6 4. Nógrád 128.2 5. Vas 126.3 6. Hajidu-Bihar 1233 7. Pest 122.' 8. Veszprém 120.1 9. Békés H8.' 10. Csongrád 117.! 11. Győr-Sopron 116.; 12. Borsod-Abauj'Zamplén 114." 13. Szolnok 1073 14. Budapest 103-í 15. Bács-Kiskun 1013 16- Heves 905 17. Fejér ■ 81.1 18. Tolna 775 19. Somogy 703 20. Komárom 563 Szabolcs-Szatmár megye van az élen, közvetlen utána pedig Zala következik. A második helyezés azt) bizonyítja, hogy a megyében jó volt a felvilágosító és szerve* zőmunka a jelentkezések terén. Ha a jelentkezésekben az elő* irányzatnak május 1-ig történt 150.1 százalékos teljesítését fel­bontjuk városi, illetve falusi vi­szonylatra, azt látjuk, hogy a , fa­lusi sportköröknél lemaradás van jelentkezésekben, amit a hátra­lévő időkben a falusi sportvezetők­nek, járási TSB-knek, tanácsoknak és egyéb tömegszervezeteknek be kell hozniok. A próbázások terén szintén jól halad a megyében az MHK-munka; az első helyen lévő Szabolcs’Szat- már megye után Baranya, majd Zala következik. Ez szintén arra, vall, hogy az utóbbi hónapban jó Olvasd és terjeszd ütemben folynak a próbázások". A próbázásokban május hónap fo­lyamán jelentős előrehaladás mu­tatkozik a falvakban is. Ez első­sorban annak tudható be, hogy a falusi sportkörök sorra rendezik meg a jól sikerült spártákíád'ver- senyeket, melyek növelik a lepró- bázottak számát. Az idén a próbázáíokra lényege­sen nagyobb gondot kell fordítani, mint tavaly. Helyes, ha a sportkö­rök 20—25 százalékkal tűit élj e-si- tik a jelentkezésekben az előirány­zatot, merti általánosságban bizo­nyos fokú . lemorzsolódás szokott bekövetkezni, noha megfelelő szer­vezéssel ezt is a legminimálisabbra lehet leszorítani. Fokozott mér­tékben arra kell törekedni, hogy a próbázók minél jobb eredményeké;, érjenek el. A próbázásokra való felkészülések, edzések rendszere­sek, komolyak, kiadósak legyenek. Helytelenül járnak el azok a sport­körök, amelyek úgy vélik, csak az a fontos, hogy a jelentkező lepró’ bázzon, az már nem lényeges, hogy tartott-e legalább egyszer edzést, felkészült-e legalább némileg is 3. próbázásra. A próbázásoknak elenge-dhclet- len feltétele a szabályszerűen és jól megépített akadálypálya. Aka­dálypálya nélkül próbázni nem lehet. Mégis -vannak még községek ahol az MHK-nak ez a fontos tar­tozéka hiányzik azért, mert nem fordítanak gondot az MHK-re. Az idei MHIOmunkában súly­ponti feladat a minőség fokozása. Ha nem érünk el a próbázásokban lényegesebben jobb eredményeket a tavalyiaknál, tulajdonképpen nem érünk el fejlődést sem. Ezt kell szem előtt tartania minden sportkörnek, minden sportvezető­nek. Szorgalmazni kell az edzése­ket, a rendszeres felkészülést, Azok a falusi sportkörök, amelyek a jövőben «pártákiád-versenyt ren­deznek, a versenyre többszöri ed­zéseken keresztül készítsék elő a versenyzőket. Az edzésekbe ne csak a fiatalokat:, hanem az idő­sebb korosztálybelieket is igyekez­zenek bevonni és ezzel érjék el azt, hogy a dolgozók megszeressék a rendszeres edzéseket. A megyében az eddigi próbázá* sok, annak ellenére, hogy orszá­gos viszonylatban harmadikak va­gyunk, nem kielégitőek, Aránylag kevés a rész- és teljcspróbázők- száma. Ennek oka az, hogy 6ok helyen még el sem kezdték a pró' búzásokat, noha már junius hó­napban vagyunk. Ez a súlyos ha­nyagság kampányszerűi éghez vezet és erősen veszélyezteti a minőség fokozását. Haladéktalanul hozzá kell tehát látni az edzésekhez, a próbázásokhoz és a minőség foko­zásával, a jobb eredmények eléré­sével biztosítani kell az első hely megszerzését. * 29 ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja- — Fele­lős szerkesztő: Szántó Jenő. — Felelős kiadó: Darabos Iván- — Szerkesztőséé: iaejr<M-szo<’-, Kossuth Lajos-utca 22. Tel. 230. Nagykanizsa. Zrínyi M- a. 29- TeF 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger­szeg, Széchenyi-tér 4. Tel. 182.. Naffy. kanizsán Zílnyi-u. 29. Tel. 15—50. —> Készült a Vasmegye Nyomdában Szom­bathely. Kossuth L. u. 6- Tel. 75, — Felölöd vezető: Hegedűs Gyula.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom