Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-17 / 114. szám

Ax élenjáró dolgosé parasztok ne tűrjék a kulákok aknamunkáját Pókassepetken Pókaszepetk a községek közötti Versenyben, a begyűjtésben és a ta­vaszi munkában a harmadik helyet érte el. a község eredményét a pártszervezet és a tanács kollektiv munkájának köszönheti, A pártszer­vezet mozgósította a népnevelőket, akik segítették az állandóbizottság tagjainak munkáját. A pártszervezet és a tanács 15 házból álló cso­portokra osztotta fel a községet és ezekhez a csoportokhoz egy népneve­lőt, egy tanácstagot osztott be, akik felelősek azért, hogy a begyűj­tést jó felvilágosító munkával ál­landóan fokozzák. Ez a módszer helyes és hasonlít a csoportos agitáció módszeréhez, azonban mégsem az, mert a népne­velők a reájuk bízott házakat egyé­nileg látogatják és hivják fel a dol­gozó parasztok figyelmét egy.egy feladat elvégzésére. Az eredmény növekedne, ha rendszeressé tennék, hogy a csoportnak hetenként, eset­leg kéthetenként a népnevelők kis­előadást tartanának, megszerveznék a kollektiv újságolvasást és közösen beszélnék meg a község előtt álló feladatokat. E^zel RENDSZERESSÉ VÁLNA a községben, a csoportos agitáció, amély elősegitcnó eredményük foko­zását és nem utolsó sorban azt, hogy a példamutató gazdákkal a nevelő- munkán keresztül erősíteni tudnák a pártszervezetet. A csoportos agitá­ció segítségével tudják leleplezni a kulákok aljas mesterkedéseit, akik szabotálják a terv teljesítését. Ép­pen a csoportos beszélgetésen van a legnagyobb lehetőség arra, hogy a község parasztjaival ismertessék a kulákok igazi arcát. Díváid László 40 holdas kulák, a múltban nem elégedett meg a birto­ka jövedelmével. A jegyzöségre is betolakodott imokoskodni, segített nyúzni, nyomorba dönteni a dolgo­zó parasztokat, a kulák az kulák marad! Most is a dolgozó parasz­tok nyakán szeretne éíősködni, A tanács néki is beütemezett egy M- zotísertést, ő azonban a sertésbe- (adásról nem is akar hallani, hanem ennek ELLENKEZŐJÉT csinálja A sertését nem hizlalja és ma sok­kal rosszabb állapotban van. mint akkor, amikor a tanács beütemezte. Azzal a hazugsággal szeretné félre­vezetni a tanácsot, hogy a nála lévő ■sertés nem az övé. A legutóbbi el­lenőrzés során azt hazudta, hogy a 20 esztendeje nála lévő leány, akit örökbefogadott — de a valóságban szolgálónak tartja — nála lakik és övé a sertés. Azonban a kulák nem tudja a tanácsot félrevezetni, mert közös háztartásban élnek és a ser­tést köteles beadni. A 6000 forint adójáról sem akad tudni, de arra van esze, hogy minden este fölkeres­se a földmüvesszövetkezet korcsmá­ját és az ott tartózkodó dolgozó pa­rasztok között, a borospohár mel­lett ,,nyomorúságáról' ' beszélgessen. De nem különb nála Németh Ákos kulák sem, aki még az 1951 évi ser- tésbeadásával is tartozik az állam­nak s most úgy hátráltatja a két­éves állattenyésztési tervet, hogy nem tart anyakocát. Már 50.000 fo­rinttal tartozik az államnak, mert ADÓJÁT SOSEM RENDEZTE. De arra volt gondja, hogy a párttit­kár távollétét kihasználva — élve az alkalommal — keresztülvigye, hogy leányát Németh Erzsébetet, visszavegyek a vasútállomásra dol­gozni, Németh Erzsébet kuiáklánv, vas- utasruliában feszit és úgy jár a fa­luban, mint egy páva, lenézi azo­kat a lányokat, akik reggeltől estig dolgoznak. Felelős a szombathelyi MÁV politikai osztálya is, hogy a kulák lányát alkalmazzák. Kulcsár Vidor, a volt tartalékos főhadnagy „urnák'' a 40 hold bir­tok nem volt elég', liánéin mint se­gédjegyző dolgozott . és sorvasztotta a dolgozó parasztságot. A múltban mint jegyző gorombán bánt azokkal, akik bemerészkedtek irodájába. Sok esetben olyan goromba volt, hogy maga a főjegyző is kénytelen volt figyelmeztetni; nem szabad így be­szélni a parasztokkal. Adóját ö sem fizeti. Az államtól nyugdijat kap. a Nyugdíj Intézettel az illeté­kes szervek tudatták, hogy Kulcsár Termelőszövetkezeti csoportok­nál a növényápolási munkák idő­ben és minőségben való elvégzé­sét csak abban az esetben tudjuk biztosítani, ha a növényápolási munkákat, ahol lehetséges, géppel végezzük el. Gépállomásaink meg­felelő mennyiségben rendelkeznek a növényápolás elvégzéséhez kulti- vátorral, A kultivátor naponta 15 kh. területen vég­zi ei a soros művelést, ami csupán két dolgozót vesz igénybe, a traktorvezetőt és a kultivátor kezelőjét. A 15 kh, terület soros műve­lését, ha ekekapával akarjuk elvégezni, altkor napi 2,5 kli, mellett 6 lóra, 6 ekekapára, 6 kapakezelőre és 3 ló vezető­re van szükség. Amennyiben a kultivátorral egy nap alatt elvégzett területet kézikapával akarjuk elvégezni, akkor 1 napra 60 kézieröre van szükség, a, munka minősége pedig times úgy biztosítva, mint a gépi nö­vényápolásnál, mert a lókapáláa- nál, a kézikapálásnál nem hagyjuk vissza a talajt morzsalékos álla­potban, azt megtapossuk, össze­tömjük. Megyénkben a gépállomásoknál lévő növényápoló gépek Vidor kulák adóhátralékban van, ezzel szemben, nyugdiját nem tiltot­ták le, hanem tovább folyósítják, A népnevelők LEPLEZZÉK le a csoportos beszélgetésen a dolgozó parasztok előtt a kulákoknak gaz­tetteit. Akik ismerik ezeket az em­bereket, jól tudják, hagy a Horthy, fasizmus ideje alatt ők voltak azok, akik az utolsó szem gabonát is kicsavarták belőlük. Ment a végre­hajtó, elhajtották a tehenet, vagy a házat olcsón elárverezték. Most szemtelenül, ravaszkodva azon spe­kulálnak, hogyan játszhatnak ki a nép államát. A pártszervezet népnevelői és a párt önki vüli becsületes dolgozók kérjék számon tőlük kötelességük mulasztását, kötelezzék őket, hogy beadásukat teljesítsék. A pártszer­vezet és a tanács ebben a munká­ban segítse a népnevelőket, s a dolgozó parasztokkal együtt harcol­janak a kulákok aknamunkája el­len. Popsit László 1 nap alatt 375 kh. területen végzik el a növényápolást, 23 kultivátorral. Ha ezt a mun­kát lóvontatásu ekekapával akar­juk elvégezni, 1 nap alatt 150 ekekapa, 150 ló, 150 ekevezetöre és 75 lóvezetöre van szükségünk. A kultivátorózáshoz összesen 55 fö szükséges, a. lókapáláshoz pe­dig összesen 150 ló és 225 em­berre van szükség. Ha a gépállomásokkal 1 nap alatt elvégzett kultivátorozást kézierővel akarjuk elvégezni 1 napra 1348 kézierőre van szükség, ami azonban nem végez olyan minőségi munkát, mint a gépi munka. Termelőszövetkezeti csoportja­ink részére gépállomásaink a nö­vényápolási munkák elvégzésében hathatós segítséget adnak, nem lesz munkaerőhiány, a soron lévő feladatokat időben végzik el, élen járnak a soron lévő munkákban, a gépi munkán keresztül fokozzák a termelékenységet, magasabb terméseredményen keresztül több­szörösen megtérül a gépállomás­nak kifizetett gépi munka dija. Simon János föagronómus Végezzünk gépi növényápolást! DÉLSZLÁVOK Az égbolt kék köpenyt öltött. A nap aranysárga meleg sugarait a frissen megművelt földekre árasztja. A Idényéi ha­tár. amerre a szem ellát, mindenütt bizonyítja,, hogy a délszláv dolgozó parasz­tok alapos munkát végez­tek. Piroslik a bibortábla, a szá/rb aszökött búza- és ’rozstáblákat lengeti az enyhe szél. Tótszerdahelyen is ko­ván kelnék. Mindenki igyekszik, hogy mielőbb el­végezze a reggeli munká­kat, utána a mezőre siet­nek, ki kapával, ki ekével. Az utcáról frissen kö­szönt be Proseenyákék ud­varára Turul 1st vöm — Gyerünk a mezőre szom­széd. — — Hová igyekszel, nem lesz még korai — kérdezi Proszenyák. — Nem bizony. Meg­előzöm az esőt, mert ha megázik, több lesz bent a fű, megerősödik és sokkal több munka lesz vele. Meghat a répa se tud úgy fejlődni. — Magam is odakászü. lök. Melyik dűlőbe mész? — kérdezi Tröszenyák. — Oda le a határba, hát ahol a te földed is van. Mig a tehenek a vályú frissen mentett vizéből jó nagyot ittak, Proszenyák Márton ai tarisznyát, meg a fonott buoskát készíti el, mert este előtt nem temek vissza. A falu végén a nagy fához érve a dülőutra for­dulnak, amely mindkettő­jük földjéhez vezet. Sok mindenről szóesett, mig a tehenek kiértek a mezőre. Turul István este a ta­nácsnál volt, ahol a béke- bizottság tagjai beszélget_ tele a; sertésbegyűjtésről, meg arról, hogy ki hogyan készüljön a béketalálkozó­ra. — Ekkor fogadtam meg én is, hogy a béketalálko­zóra a növényápolás mi­előbbi elvégzésével készü­lök. Hát igy ncz ki a do­log szomszéd, mert bizony kell, hogy minél előbb vé­gezzünk a növényápolás­sal, hisz az nekünk is jó, meg hát a beadásban nem lesz lemaradásunk, mart ha jól megműveljük a földet, nem sajnáljuk a kapát, meg a sarabolól, több termésünk lesz. 4, szekér olykor-olykor zökkenik egyet, amikor a gödrökbe ér. Proszenyák Márton figyelmesen hall­gatja a szomszéd beszélge­tését. Néha bólint egyet, aztán tovább gondolkodik, — Min töröd megint a fejedet, talán a sertésbe­gy üjtésen ? Ha jól dolgo­zunk, jó termésünk lesz, nem lesz gondunk, mert lesz mit beadni, .Sóhajt egyet Proszs- nyák István: — Nekünk másokra is kell gondolni. Figyelj csak ide. Nem elég az, ha mi eleget teszünk a beadás­nak és hogy megváltozott a mi életünk, nyugodtan dolgozhatunk, hanem gom dőlni kell azok :a is, akik szintén olyan parasztok mint mi. — Fejével mutat a határon túlra. — Nézd, az ekék után nem férfiak, hanem a le­gyengült asszonyok men­nek a rögös fáidon-. .... . Kevés férfit lehet lát­ni. Tito janicsárjai elhajt­ják a férfiakat kényszer- munkára. Ezért nem dol­gozhatnak földjeiken. Megint Proszenyák Már ioné a szó: — Nem csoda, hogy nincs kedve a parasztság­nak dolgozni, a kulákok szabadkézre vannak enged­ve, a birtokukat kis pa­rasztokkal műveltetik meg, amit ingyen kell elvégez­ni. Jki szólni mer, hamar megkóstolja a pribékek botjait. — Ezért kell nekünk többet termelni — mondja Turul István, — mert mi­nél erősebb a, mi béketábo­runk, annál bátrabbak lesznek a jugoszláv dolgo­zók. M eg érkeztek. M eg fog jók a szerszámokat s hozzálát­nak a saraholáshoz. hogy több legyen a termes, erő­sebb az ország, a béketá­bor, hogy segítsék az el­nyomottak felszabadulá­sáért folyó harcot, hogy méltóan készüljenek a bé­ketalálkozóra, amelyre a község legjobb békeharco­sait küldik el. r 4P ŰZI LÁSZLÓ A Szabad Föld Vasárnapok iránt egyre no a dolgozó parasztok érdeklődése Dolgozó parasztságunk egyre na­gyobb érdeklődést tanúsít a Sza­bad Föld Vasárnapok iránt, mely­nek nagy jelentősége van a falu életében. Fejleszti az emberek lá­tóköréi, politikai, gazdasági és kul. lurális tudásukat. Ahol rendszere­sen, jó előadásokat tartanak, ott az uj iránti érdeklődés egyre növek­szik és ezzel egyidőben alakul-for- málódik cl falu kollektívája. A zalaegerszegi járás területén mind újabb községekben indulnak meg a Szabad Föld Vasárnapok és egyre szaporodik a látogatók szá­ma. Kispáli községben május 4-én megtartott előadáson 135-en vettek részt. Az előadást élénk vita kö­vette, amely főleg a mezőgazdasági munkák és a beadás körül forogtak. Ennek eredménye az lett, hogy a dolgozó parasztok verseny felajánlá­sokat teittek feladataik gyorsabb elvégzésére, az állam iránti köte­lezettségek maradéktalan teljesíté­sére. A Szabad Föld Vasárnap si­kerét nagyban elősegítette a helyi DISz-szerveZet kultúrműsora, amely a dolgozók szórakoztatása mellett értékes politikai anyagot is szolgál­tatott a részvevők számára. Álta­lában, azokon a helyeken érik el a legszebb eredményeket, ahol kés- kenyfilm, diapozitív vetítéssel és kultúrműsorral támasztják alá az előadást, Alsónetnesapáliban az ifjúság szavalatokkal és jelenetekkel tette színessé az előadásokat. A „Zöld futószalagon' címmel megtartott előadás után a részvevők közül számos kérdést 1lettek fel az elő­adónak az agrotechnikai és agrobio. lógiai eljárásokkal kapcsolódban. Mint legtöbb helyen, itt is felme­rült a nemesített, vetőmag, például az ágasbuza beszerzésének lehető­sége. A most folyó tavaszi mun­káknál ez már elkésett kérdés agyon, de a parasztság érdeklődé­sét mulatja az eredményesebb ter­melési módszerek iránt, Zalaháshágy község dolgozó pa­rasztjai a május 11-én tartott elő­adáson vállalták, hogy az egész évi tojás- és baromfibeadási köte­lezettségüket a békelalálkozó nap. fára 100 százalékra teljesitik. A falu dolgozói megértették a beadás időelőtti teljesítésének jelentősé­gét. Tudják, hogy minden darab to­jás, minden leadott termény a, dől. gozó nép javát szolgálja, ezen ke­resztül elért eredményeink újabb csa­pást jelentenek a dolgozók, — a béke ellenségeire. Kustánszegen a jó felvilágosító­munka eredményeként a dolgozó pa­rasztok elhatározták, hogy beveze­tik a napi háromszori fejest. Az eredményt pedig népszerűsíteni fog­ják a szomszéd községek parasztsá­ga kcizött. Parasztságunk napról-napra nö­vekvő öntudattal teszi magáévá n köz érdekeit. Már nem a befelé for­duló öncéluság jellemzi munkáját, hanem az egész társadalom felemel­kedéséért, a békéért folyó harc. Tanácsaink gondoskodjanak C/. ról, hogy ahol még nem indultak be a Szabad Föld Vasárnapok, oh a legrövidebb időn belül megfelelő előadóval beindítsák. A falusi kul- furcsoportok és kuHuraktivák. sze­repléseikkel segítsék az előadók munkáját és a tömegek szervezését, VlMLÁTl Felhívás a szerződéses hátralékos gazdákhoz! Az állatforgalmi vállalat 1949— 1951 évek során szerződéseket kö­rött az egyénileg dolgozó parasz­tokkal hizotitsértés, süldő és ma- lacszállitásökra. Parasztságunk nagy számban vett részt ezekben az akciókban, mivel a szerződéskötés sok előnnyel jártrt Magasabb ár, nagy összegű előleg, prémium stb. Most az akciók felszámolása so­rán megállapítottuk, hogy a szer­ződött gazdák túlnyomó részben eleget tettek kötelezettségüknek. De azt is tapasztalnunk kellett, hogy akadtak olyanok is, akik a lekötött állatokat még nem is ad­ták le. Kormányzatunk kártérítésre kö­telez minden olyan gazdát, aki sertéshizlalási, vagy tenyésztési szerződést kötött, de átadási kö­telezettségének ezideig nem lett eleget. A kártérítés mértékét, az élő hizotísertés, süldő, vagy malac szabadpiaci árinak 20 százalékkal felemelt összege képezi. A kártérí­tés megfizetése azonban nem men­tesíti a termelőt a szerződéssé’! kapcsolatos egyéb kötelezettségei és esetleges büntetőjogi felelőssége alól. Az adatforgalmi vállalat a kár­térítési pereket, néhány nap múl­va fogja megindítani. Minden gaz­dának érdeke, hogy hátralékát ad­dig rendezze. A vállalat a hátralé­kosoknak megadja azt a kedvez­ményt, hogy perindításig a Szer­ződés alapján is elfogadja a telje­sítést, vagyis eltekint a magas kár­térítéstől. Vegyenek példát a hát­ralékosok azokról a gazdákról, akik szerződéses kötelezettségüknek ele. get tettek- Megengedhetetlen, hogy akik a magas előlegeket felvették, most vonakodjanak leadni sertései­ket. A spekulánsok ellen a tör­vény teljes szigorát fogják alkai" mázni. Közellátásunk zavartalanságát veszélyezteti, aki a kikötött időre nem adja le szerződött állatját. Munkásosztályunk, a szocialista Magyarország építőitől vonja meg ezáltal a nagyobb darab húst, a bőségesebb zsírellátást. Bízunk abban, hogy az érdekelt- gazdák megszívlelik a felhívást és a legrövidebb időn. belül eleget tesznek a még hátralékos kötele­zettségüknek­A legjobb dolgozók kitüntetése A begyűjtési minisztérium május l~e alkalmával az illetékes szak­szervezetekkel együttesen kiérté­kelte a begyűjtési vállalatok első negyedévi eredményeit, az általuk indított Szakma legjobb dolgozó­ja" címért folyó versenyben. A ver­seny országos jellegű és negyed­évenként kerül kiértékelésre, amely­ben a Közraktárak, Terményt or gal. mi és Takarmányforgalmi vállalatok vesznek részt. Négy csoportban folyt a verseny a legjobb munkás, legjobb gépész, legjobb raktárnok és a legjobb te- le pvezet ö címért. A versenyben a Közraktárak nagykanizsai telepének két dolgo. zója első helyezést ért el. A legjobb raktárnok Farkas Ist­ván lett, a hivatalos lapban közölt alábbi kiértékelés szerint: „A szál­lítási rendelkezéseket határidőre tel, jesitette, a tárolt áru minősége el­len kifogás egyszer sem merült fel. A tárolási és kezelési költségeket tervéhez képest csökkentette, ad­minisztratív munkája kifogástalan, A férőhelyeket a legjobban kihasz­nálja. Raktára tisztasága példamu. tató“. Nagy miniszter elviárs mindkét dolgozónk részére díszoklevelet kül­dött es 800—800 forint pénzjuta­lomban réLiesi’lekte őket, A. kitüntetettek, amikor átvettek, a díszoklevelet és a.: pénzjutalmat köszönetét mondtak pántunknak és annak szeretett vezérének, Rákosi, elvtársnak, hogy irányításuk és ki­mutatásuk alapján ezeket az ered_ menyeket elérhették. ígéretet, ’.el­tek hogy még fokozottabban átve. szik a Szovjeunió tapasztalatait, hogy további eredményeket érhesse­nek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom