Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-17 / 114. szám

Salomvár harcol — Zalacséb tétlenkedik a begyűjtési terv teljesítésében Három hét telt el azóta, hogy Salomvár dolgozó parasztjai vissza­kapták a szabadpiaci értékesítés jo­gát. Azóta nj élet kezdődött; a községben, megváltozott az embe­rek gondolkodása is. Ma már senki sem mondja, hogy „ráérünk még a beadással' tudják, hogy ez az első kötelességük. Baromfi és tojásbe­adásban már tulteijesitették a fél. évi tervet, A vágómarhából még két darab van. hátra, de ezt is teljesítik, Lassan ment eddig a sertésbegyüj- tés, de az elkövetkező hetekben ezen is javítanak. A félévi tervben sze­replő 39-bői eddig 11-et teljesítet, tek. — A következő felvásárlási napra, 17-éré azonban az eddigi számítá­saink szerint egyszerre adunk ismét 11 darabot és így folyamatosan a terv teljesítéséig — mondja a ta. nács titkára. Az eredmények elérésében nagy szerepe varr .a tanács megjavult munkájának, Báár elvtárs, a tanács uj elnöke rendszeresen megtartja az üléseket és a végreliajtóbizottság tagjai is megjelennek, határozato­kat hoznak a munka megjavítására. Szorgalmasabban, dolgoznak a ta­nács tagjai is, kötelezettségüket már valamennyien teljesítették. Példa- mutatásuk és jó .munkájuk nyomán a dolgozó parasztok is egyre szebb eredményeket érnek el. Máracsics János 6 holdas dolgozó paraszt elsőnek adta be sertését, s már eleget tett egészévi tojásbeadási kötelezettségének és a baromfiból is csak a hízottal van hátralékban az évi terv teljesítésében, a szabad­piaci jog elvesztését úgy akarja megakadályozni, hogy a második félévi tervek elkészítésénél vállal­ta. hogy augusztusban ismét bead egy sertést. Máracsics Jánoshoz ha­sonlóan gondolkodnak a becsületes salomvári dolgozó parasztok és har­colnak azért, hogy a gabonabegyiij- tés idején is minél előbb megszerez­zék a szabadpiaci értékesítés jo­gát. * Zalacséb a saloenváriak verseny­társa. Afc elmúlt évben a zala- csébiek sokszor „lepipálták“ Sa- lomvárt és az itlén is könnyű fel­adatnak vették a versenyt. Szá­mításuk azonban helytelen volt, mert most alaposan lemaradtak. A vágómarhabeadási tervüket teljesítik, már csak egy vágómar­hát kell beadniok. A baromfi 70, a tojás 80 százalékos félévi terv- teljesítésével azonban a salomvá- riak mögött kullognak. Ennél is nagyobb a lemaradás a sertésbe­adásban. Eddig még csak 3 da­rabot adtak be. A tanács sem harcol követke­zetesen a tervek teljesítéséért, belenyugszik abba, hogy „egyelő­re még nem megy“, A község dolgozói azért is választották őket, hogy példát mutassanak az állami fegyelemben és elsőnek te­gyenek eleget kötelezettségük­nek. ök azonban nem ezt teszik. Három tanácstagnak van beüte­mezve tervébe egy-egy sertés, de még egyik sem adta be. pedig valamennyien meg tudták volna tenni azt, amit Pál Lajos, Rámán József (Farkas), és Németh Gá­bor dolgozó parasztok, akik bead­ták sertéseiket. Az elmaradás egyik oka az is, hogy a pártszervezet kevés segít­séget ad a tanácsnak. A párttit­kár elvtárs nem beszéli meg a tanáccsal feladataikat. Nem nyújtanak kellő segítséget a nép­nevelőle sem, munkájukat kam­pányszerűen végzik. Nem fog­lalkoznak a dolgozó parasztokkal, nem tartanak csoportos beszélge­téseket, ahol egyre több dolgozó paraszt értené meg a beadás pontos teljesítésének jelentőségét. Farkas Zoltán testvéreivel kö­zösen dolgozik 7 hold földön és beadását hanyagul teljesítette, azonban kötelességét még is tud­ja, eljött a tanácshoz, hogy ott összeszámolják, mennyi hátraléka van. — Szeretném már rendezni a beadásomat — mondja —, mert magam sem tudom, hogy állok vele. Szavaiból érezni, hogy igyeke­zik eleget tenni, de ha a népne­velők csoportos beszélgetéseken foglalkoztak volna vele és a többi elmaradóval, sokkal előbbre len­nének a begyűjtésben. ★ A salomváriak már megtanul­ták és most meg is mutatják, hogyan lehet időben teljesíteni a kötelezettséget. Tanuljanak tőlük a zalacsébi dolgozó parasztok és sürgősen pótolják mulasztásaikat, mert később a saját kárukon ta­nulnak majd ők is. (Konyecsni) Készüljünk fel a rövidtenyészidejü kukorica és a nyári burgonya ültetésére! Abban a helyes törekvésben, hogy abrak és takarmánykészle­tünket másojtermények vetésé­vel is növeljük, nagy szerep jut a rövidtenyészidejü kukoricának. A másodnövények vetésétől a legtöbben azért idegenkednek, mert bizonytalannak tartják az ered­ményt, kár a magért — mondják ki sem kel a szárazságban. De figyéléflfbe keH'üVftnni, hogy ku­koricából kell aránylag a legke­vesebb mag. így a legkisebb be­fektetéssel, kockázattal jár a vetés. A korán lekerülő zöldtakarmány, bibor, borsó, repce után még be­érik a rövid tenyészidejű kuko­rica. Ha nincs is száznapos cinquantino, jó a pingoletto, $.z eszterházi, a páduai. a florentiní is. amelyek 120—110 nap alatt ér­nek be. Lófogut magnak már ne vessünk, legfeljebb csalamádé- nak, silónak. Takarmánypótlási a a silókukorica is nagyjelentőségű. A másodvetésü kukoricánál, a nyári ültetésü burgonyánál a legfontosabb az, hogy minél jobban őrizzük meg a talaj nedvességét. A jó elő- vetemény beárnyékolja a ta­lajt, marad még benne nyir­kosság. A másodvetésü kukorica, ha jól előkészített földbe idején vet­jük, jelentős termést ad. A rövid tenyészidejű fajták általában ki­sebb csövet hoznak, viszont szá­ruk is alacsonyabb, kevesebb te- nyészterületet igényelnek, tehát sűrűbben vethetők. Figyelembe, kell venni azt is, hogy a másodvetéseket nem terheli külön beadási kötelezettség. A kukorica vetésével lehetőleg siessünk, hogy minél több ideje legyen a teljes beérésre. A nyári ültetésü burgonyát azonban ne ültessük június közepe előtt, inkább aratás idején, mert ennél nem a nagy termés a cél, hanem az egész­séges vetőgumó előállítása. Liszenko tapasztalatai szerint a hűvösebb időben nem terjed­nek el a leromlást előidéző beteg­ségek, ezért a nyári ültetésből egészséges vetőgumó lesz, mig a tavaszi ültetésü burgonya gumó­kötése a legmelegebb időszakban megy végbe, amely a legkedvezőbb a burgonyabetegségek elterjedé­sére. A nyári ültetésre szánt vető- gumót már most kezdjük jarovizál- ni, azaz hűvös helyen, szórt fénynél lassan csíráztatni. 4 —6 hét alatt fejlődik ki a zö­mök fénycsira, ezzel együtt rakjuk el óvatosan, lehetőleg fekete ugarba, gyommente­sen tartott őszi szántásba, vagy szükségből tarlóba. Adjunk e istállótrágyát a má­sodtermények alá? Kétségtelen, hogy a kukorica, a burgonya meg­hálálja azt, ha a talaj-jó trágya- erőben van. A nyári trágyázás azonban szántja a talajt. A trágya kihordása, teregetése, alászántása huzamosabb időt vesz igénybe, ami alatt a nap melege kiszárítja a földet, a trá­gya bomlása viszont ugyancsak nedvességet igényel, ami száraz­ság idején megint csak a talaj vízkészletét csökkenti. Száraz időben tehát inkább mellőzzük a trágyázást válasszunk jó erőben lévő talajt és pótoljuk a tápanya­got műtrágyával. Zimmermann Gusztáv Használjunk kapnsuövényeinknél egyeléskor és kapáláskor fej trágyát Mezőgazdaságunk dolgozói előtt az a cél lebeg, hogy a növényteime- Jés célkitűzéseit nemcsak teljesít­sék, hanem jelentős mér'ékben túl­szárnyalják a kitűzött termésered­ményeket. Ennek a feladatnak úgy felelünk meg, ha Szovjetunióban ki­próbált tapasztalatok alapján uj módszerekkel biztosítjuk a nagy termések elérését. A helyes, uj agrotechnikai módszerek alkalma­zása még mostoha időjárás mellett is biztosítja a jó termést. A ked­vező időjárás növeli a jó agrotech­nikával biztosit ott termést. A jó termés elérésének egyik uj módszere a kapásnövényeink fej­trágyázása. Ennek a lényege az, hogy növényeinket abban a fejlődé, si időszakokban látjuk el tápanya­gokkal, amikór a legnagyobb szük­ségük vau rá- A növényeknek álta­lában a fejlődésük első időszaká­ban nitrogénre, a következőkben foszforra é káliumra van szüksé­gük a mag, Illetve a gumók kifej­lődéséhez. Fej trágyázásra műtrágyákat, szá­rított és porrátört baromfi-trágyát, fahamut használhatunk. A lombos fák hamujának jelentős foszfor- és kálium tartalma van, <t ermészetesen csak akkor, ha száraz helyen gyűj­töttük. Fej trágyázásra felhasznál, ható még a megfelelő higitásu trá­gyáié is. Kukoricánál a kapálások alkal­mával dolgozzunk be a talajba 1— 2 alkalommal 20—20 kg pélisót, A burgonyánál az első fej-trágyázást az első kapálás alkalmával 30 kg pétisóval, 20 kg szuperfoszfáttal, a második fejtrágyázást a második löltögefés előtt 20 kg szuperfoszfát­tal ég 30 kg kálisóval végezheljük. Napraforgónál a második kapá­lás előtt 30 kg pélisót és 40 kg szupcrfoszíátol adhatunk. Ricinusnál az első elágazások ki­fejlődése idején dolgozzunk be a 'talajba, 20 kg pétisót: és 30 kg Szu­per foszfátot. A gumipilypangnál 1 q szárított lyuktrágyát, használhatunk az első kapálásokkor. Különösen meghálálja a fej trágyá­zást a cukorrépa. Az elsőt a sara- bolás alkalmával 30 k.g pétisóval. 40 kg szuperfoszfáttal, 30 kg káli­sóval, a másodikat az egyelés utáni mélykapálás alkalmával 30 kg pé- lisóval, 40 kg szuperfoszfáltal, a harmadikat a második mélykapá­láskor 40 kg szuperfo-zfátlal és 30 kg kálisóval végezhetjük.. Takarmányrépánál az elsőt a gazolás alkalmával, a másodikat a levelek záródása előlit végezzük 20 —20 kg pétisóval, 30 39 kg szu- perfoszfállal és 10 10 kg kálisó­val. .Legalább kísérletképpen alkal­mazzuk a fej trágyázást, hogy ösz- szehasonlitó eredményeink legyenek és az eredmények győzzenek meg arról, hogy a magas terméseredmé­nyek elérésének egyik feltétele nö­vényeink fejlőd'ésközbeni ..etetése“, a fejlrágyázás. Németh Antal A zalaegerszegi járási bíróság javító-nevelő ítéletet hozott Törölt Irén, 22 éves ruhagyári szakmunkás, apja 4 holdas MA VJ pályamunkás, csatári lakos 1952. január 2-án nyert felvételt n zalai egei szegi Ruhagyárba, ahol mint gombozó szalagmunkás nyert alkal„ mazást. Február 29-én kél heti fizetéses szabadságra ment, szabadsága letelte után azonban nem ment vissza a gyárba dolgozni, önkényesért kilépett. A zalaegerszegi járásbíróság ezért jogorősen 3 havi javiló-nepelő* munka elvégzésére kötelezte, melye i a zalaegerszegi Ruhagyárban kell elvégeznie. Ez idő alatt munkabérének 15 százalékát büntetésként la kell vonni. Amennyiben a javiló-nevelőmunkp idején munkafegyelmet sértő cselekményt követne el, úgy a munkaidő még hátralévő ré* szét börtönbüntetésként kell kitölteni, ■A tárgyalás a Ruhagyár dolgozóinak jelenlétében folyt le. Az el­itéit a tárgyalást megelőzően előzetes letartóztatásban volt. A javító. nevelőmunkát a tárgyalást követő napon kell megkezdenie. SZÍNHÁZ A pécsi Nemzeti Színház a Liliomfi bemutatásával kezdte meg a nagykanizsai vendégszereplését Táblás ház előtt került bemuta­tásra a nagykanizsai Városi Szín­házban Szigligeíi-Mészöly három fel­vonás«» zenés bohózata, a Liliomfi. Egészében véve a színészek jói oldották meg feladatukat, művésze­tükkel'őszinte — némi túlzástól el­tekintve — hamisítatlan képet adtak a múlt század faluról-falura járó, a nemesi társadalom által lenézett, de a nagyközönség' megbecsülését sem élvező színészek életéről. A darabból azonban, de Liliomfi játékából sem domborodott ki elég­gé, hogy a színészek azért vállalták a viszontagságos életet, mert hit­tek a művészet magasabbrendőségé­ben, nem mutatkozott még, hogy azért küzdenek, hogy a kultúrát ter­jesszék, hogy világosságot vigyenek a falusi élet sötétségébe, hogy a művészet fényével oszlassák el az elnyomók által céltudatosan ter­jesztett kglturálatlanság homályát. A nézőknek az volt az érzése, hogy Liliomfit és Szelleműit a ka­landos élet szeretető vitte faluról- falura, pedig — ha ez nem is ju­tott teljességgel kifejezésre — ko_ moly, rendíthetetlen harcosai vol­tak a kultúrának, hisz Shakespeare alakjait, Rómeót és Júliát, Hamle­tet, Othellót. elevenítették meg a sietve összeeszkabált falusi színpa­don, A szülészek tökéletes átéléssel ját­szottak szerepeiket, amit a nézőtér­ről sűrűn felviharzott laps is mu­tatott, Kálmán György Liliomfi ala­kításában már ezen az első előadáson nagyon is közel férkőzött a nagy­kanizsai közönség szivéhez. Könnyed, vidám és ötletekben bővelkedő já­téka mintegy záloga nagykanizsai vendégszereplésük sikerének. Szelleműi szerepét, a távollévő Szendrö József helyett Solti Berta­lan játszotta. Igyekezett valódi Szelleműit adni és ez sikerült is, bár néha túljátszottá szerepét. Jóizü egyéniséget vitt játékába, amit a közönség derűs kacajjal és sok taxis­sal jutalmazott. Somló Ferenc,: Szilvái x51’0^88201’ szerepében s úgy is mint zsarnokos­kodó élettársitól megszabadult öz­PárlhireU A politikai gazdaságtant tanul­mányozó elvtársak részére 17-én (szombaton) délután 3 órakor kon­ferencia lesz a szokott helyen. Ágit.-Prop-oszt., Nagykanizsa, MEGHÍVÓ- A Zalamegyei Kü- iparosok Adóközössége 1952. május 18. délelőtt 10 órakor tartja ala­kuló közgyűlését, Nagykanizsán, a Szlálin-ut 8. szám alatti KiOSz- helyíségében. Felkérjük az -adó" közösség'hez tartozó kariársakat, hogy minél nagyobb számban je­lenjenek meg. Az adóközösség ideiglenes vezetősége. APRÓHIRDETÉS KOMBINÁLTSZOBABUTOR azon­nal eladó. Nagykanizsa Csengeri. u. 7. Zadravecznél. (195) * 29 ZALA A Magyar Dolgozók Pártja '/.als megyei Bizottságának lapja. — Fele lés szerkesztő: Szán ló Jenő. — Felelős kiadó: Darabos Jvám — Szerkesztőség: ilavgerszovf. Kossuth Lajos-utca 23 Tel. 250. Nagykanizsa, Zrínyi M.-n 29. Tel. öt. — Kiadóhivatal: Zalooger szeg. SzéelieDyl-tér 4 Tel. 183.. Nagy knnizsán Zrínyl-u. 29 Tel. 15—50. — Készült a Vasmegyo Nyomdában Szom­bathely, Kossuth L.-u. (i. Tel. 75, — Felelős vezető: Hegedűs Uyida. vegy, úgy is mint vagyona révén magát nagyra tartó kettős gyám­apa, úgyis mint professzor egyaránt kitűnő volt. Mátlié Erzsi igtm jól játszott Camilla szerepében. Arcjáté­ka, mozdulatai beszédesen tanúskod­tak tehetségéről. Péter Gizi, Mariska, Szilvái professzor gyámleánya sze­repében kedves, bájos játékával, kellemes hangjával aratott sikert.' El tudta hitetni, hogy a művészetért s szerelméért készséggel lemondana a kínálkozó jobb módról is. Csintai Andor, Schwartz x>esti fo_ gadós fiának szerepében jól alaki tót­tá, a felszeg leánykérőt — hiba, hogy túlzásba vitte a félszegséget. Ugyan­csak jó volt az idősebb Schwartz is, akinek szerepét Szalma Sándor ját­szotta. Kányái, vidéki fogadóst Bakos I,ászló alakította. Nagy sikerrel ala­kította a vérbeli kulák korcsmárost, aki hallani sem akart arról, hogy leánya nincstelen pincérnek legyen a felesége. Ez a szerep volt az egye­düli, amely többéjkevéshbé hü ké- pret adott az osztályok harcáról, a vagyoni gőgről és a kulákokat jel­lemző aljasságokról. Erdélyi Ila jól játszotta a fogadós leányának, Erzsinek szerepét. Ugyan­csak jól játszott Mester János a pincér szerepében. Jó volt Kállai Kató rövid jelenete is. Major Pál eredeti átéléssel adta a mulató uracsot. Búza Imre pandúr szerepe rövid volt, de hosszan tartó derűt jelentett. Szendrö József, aki a darabot rendezte, dicséretet érdemel. A dísz­letek és a jelmezek hatásosak vol­tak. -A zene, amelyet most még a bányász és a honvéd zenekar tagjai adtak, nagyon szépen érvényesítette Sárközi István muzsikáját, A darab jól végződik. -V kulák korcsmároson kívül mindenki meg­találja, amit keresett. Kányái azt kapta, amit megérdemelt és így fel­sülése, amely a darab végén kirob­ban, a. közönséget olyan megnyug­tató élménnyel tölti cl, amelyért ér­demes eljönnie a színházba. (t-e) KL LTL11 V EZETŐK FIGYELEM! A Pécsi Nemzeti Színház igaz­gatósága és a Megyei Tanács Népművelési Osztálya versenyt Iliidet a kultúrvezetők között a színház vendégjátékának szerve* zésével kapcsolatban. A versenyfeltételek u követ, kezük: 1. Az üzem létszámához viszo* nyitva legalább 50 százalékos szervezés. 2. A jó propagandamunka meg. szervezése az- üzemen belül han­gos híradón, faliújságon és egyéb utón. 3. Az előadások utáni vita meg­szervezése. A három legjobb üzem a kö­vetkező jtitalomban részesül: 1. Dicsérő oklevél a Megyei Tanács Népművelési Osztályától. 2. Könyvjutalom a színház igaz­gatóságától és minden bemuta­tóra ingyen jegy. 3. Minden bemutatóra tisztelet­jegy. A Pécsi Nemzeti Színház igazgatósága (A verseny értékelését junius S-án kezdi meg a versenybizott­ság.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom