Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-13 / 61. szám

ülést tartott a Zalai írók és Művészek Munkaközössége liélföii este a Zala}.. írók és Művészek Munkaközösséga a já- rasi kultúrotthon klubhelyiségé­ben ün nepélyes ülést tartó fi. Másodszor jöttek össze megyénk ivói, művészei, képzőművészei, hogy megbeszéljék a kulturforra- öalomban reájuk háruló felada­tokat. Ez az este megmutatta, hogy még sck innivaló vnn kulturális tárom Elsőnek Hadnagy LásZlő elv­társ ismertette a Zalai írók és Művészek Munkaközössége meg_ alakulásának a jelentőségét és Jeladóiét — Az íróknak és művészeknek » mondotta Hadnagy élvtárs — alkotásaikban a nép életét, a szó- ■ofalista fejlődést kell bemutatnia ok és mindenkor előre leéli mu- tatniok. Gyakran kell találkoz- niok a falvak és üzemek dolgo­zóival, megfigyelni mindazt, ami <az irodalom és a művészet szá­mára a fejlődést szolgáló adato­kat tartalmazzon A dolgozók lát- mi fogják az irö segítségét — akaratának utján. Morvái Gyula, elvtárs, a, mun­kaközösség elnöke beszélt ‘arról, hogy az íróknak is ki kell vén­ülök a részüket abból a Karcból, amelyet a klerikális reakció ak­namunkája ellen folytainak dol­gozóink. A klérikulizmus : hőse­iig« időkön át fojtogatta népün­ket és igyekezett a népből kiölni mindazt, ami szép és jő. Az írók és a művészek a Párt propagandistái művészi módon. Ma már megbecsülést jelent a dolgozóknak Imi. Ezért kell fel­emelni a szavukat íróinknak, művészeinknek a barbarizmus ellen, az uj fasiszta módszerek ellen, melyekkel Koreára törtek. Morvái elvtárs beszélt még író­ink témaválasztásáról, anyanyel­vűnk további ápolásáról. A beszédet számos hozzászólás követte. VecZkó József elvtárs u szocialista realizmus kérdéseiről és a Szovjet írószövetség alapsza­bályzatáról beszélt. Levancsics Jó zsef elvtárs verssel köszöntötte a munkaközösséget. Kovács Béla elvtárs elmondotta, hogy jobban kell használni a kritika fegyve­rét a kultúrműsorokban, bírálni kelt egy-egy műsort. Arra kell tö­rekedni, hogy még több legyen a szocialista építést bemutató szép- irodalom. Többen azt javasolták, hogy ez irók és a művészek rendezzék meg évente az írók és művészek napját, amelyet a munkaközös­ség azonnal elfogadott és tervet dolgoz lei megvalósítására. A tö- megkapcsolaiok kiszélesítésére a Zalai írók és Művészek Munka­közössége a falusi huiiurottho- nckban Vidéki Irodalmi Estet fog rendezni, amely keretén belül be­mutatják a munkaközösség lap­jainak alkotásaik Vezess baleset nélkül K I ismét gyengén szerepelt a Lokomotív Veszprémi bástya—JS.kanizsai Lokomotiv3 1 (2:1) Népgazdaságunk rohamos lej iőcíóse következtében uj -,5 árak létesültek, hatalmas mércékben megarövekedett gépállományunk, ennek keretében gép járómű ál. lományunk is. A fejlettebb tech- nika módszerei lehetővé tették a gépjáróművek jobhátételét is Gyorsabb, nagyobb teljesitmé- ayti Személy és tehörgépjárómű' vek készültek az iparban, a me. tógazdaságban pedig uj gépe­ket alkalmaznak, amelyek mind­inkább fokozott, mértékben ve­szik igénybe a közutakat. A szocialista társadalmi és gazdasági rend építése torán a közlekedési eszközök nagyrésze közületi, illetőleg szocialista tu. [iiajdonha került, a dolgozó népé lett, ezért fokozott felelősséggel kell vezetni azokat. A közlekedési balesetek sok esetben abból erednek, hogy gép járóművezetőink nem törőd­nek azzal, hogy a, gépjárórnű szocialista tulajdon és annak karbantartása, gondozása min­den gép járóművezetőnek haza. fiús kötelessége. Az eddigiek során több gépjá. rómű-vezetőnél tapasztaluk az1, hogy közömbösen viseltetnek a szocialista tulajdon iránt, nem veszik figyelembe, hogy a szo­cialista társadalmi rendben és népi demokráciánkban legfőbb érték a do'gozó ember, tehát életét és testi épségét minden veszélytől meg kell védeni. Nem vették figyelembe azt sem, hogy" a közlekedési balese­tek nemcsak a do'gozók életére és testj épségére jelentenek ko_ moly veszélyt, hanem a megsé­rült, véglegesen vagy ideiglene­sen. munkaképtelenné vált dolgozóknak a termelőmunkából való kiesése milyen nagy ká­rokat okoz. A Déldunántuli Áramszolgál­tató Vállalat gépkocsivezetői spontán kezdeményezése foly. tán ez év elején „Vezess baleset nélkül* címen uj mozgalom in* du’t e® az egész ország gépko esi vezetői körében, amelyhez már eddig is számos nagy köz­lekedési vállalat csatlakozott. A közlekedési balesetek csök- líentósc érdekében a mozgalom •igen nagy jelentőségű és fontos, nélkülözhetetlen az agíiáeiős munkában . hogy minél több közlekedési val­akit csakakozzon a. mozgalom hoz. Felhívunk minden közlekedési vállalatot, állami gazdaságot, gépállomást és gépkocsivezetőt, hogy q mozgalomhoz csatlakoz­zanak, meid ezzel is erősítjük népi demokráciánkat, ötéves ^ér­vünket épülő szocialista hazán­kat és a béketábort« Legyen ez a mozalom termő kenv, eredményeként Zala me­gye területén a közlekedés rend- jc szi'árduljon meg. Egyben a „Vezess baleset nélküb-mozga. lom minél szélesebb körben vál jón a gépkocsivezetők betartan­dó és meg nem szeghető jelmon Amióta emit er él a földön, éle­te összeforrott a fa, az erdő éle­tével* Valamikor az erdő volt menedéke, fából készítette cölóp- építményét, csónakját, ezers'zám- 'nyolét, tüzénél melegedett és az erdő vadja nyújtotta' a legfőbb táp. ál ék át és ruházatát. A kultúra fejlődésével foko­zódott a fa felhasználása* A gyáripar kialakulása a fa fel­használásának újabb .ehetőségét nyi otta meg, a bányafa, veze­tékoszlop, vasúti talpfa, papír, cellulóza gyártását. Az erdő nem csupán fát szol­gáltat az ember részére, A gyan­ta, cserzőréteg, a failepár ás ve­gyi termékei nélkül iparunk nem tudna meglenni* Az erdei növények gyümölcsei, az erdő­ben élő vadak és gombák az ember táplálkozását s.zolgá jak és nem kis értékkel gazdagít­ják népgazdaságunkat. A kézzelfogható értékeken túl az élő fa, az erdő védi a legfőbb értéket jelentő ember egésze égét* Oxigént 'ebei ki, sok vizet páro. ’ogtat el, megszűri és egészséges só teszi a porral, korommal szennyezett levegőt. Nemcsak közvetlenül látjuk hasznát, a szél megtörése, a páro'gás csökkentése, a levegő, páratartalmának emelése, a liő mérséklet szabályozása, a bősé­ges harmatképződés, a talaj vízgazdálkodásának megjavítása és a lió vissza1-ar tűs a a helyi ég­hajlatra, olyan hatékonyan hat­nak, hogy ez-á tál az időjárás szélsőségei csökkennek, az ásza. ’yok mérséklődnek, a mezőgaz dasági termelés biztonságossá, bőségessé és állandóvá válik* J\ üágy szovjet kutatók: Mi*, Galaské kulak is {eleit tetteiért Nincs olyan nap, hogy dolgozó népünk és a népnevelők munká­juk közben ne találkozzanak az ellenség munkájával, amellyel igyekeznek késleltetni a szocia­lizmus építését, népgazdaságunk megerősödését. A spekuláció, a kulákok mind dühödtek ben támadják, népünket ás ered­ményeinket. Eszközeik változók, célúk egy: szeretnék visszaállí­tani a nagybirtok-rendszert. Ga- tóskó József, aki 20 holdon gaz­dálkodott, és 2 hold gyönyörű gyümölcsöse van, a beadását az. zal az indokkal, hogy nem ter­mett, nem akarja teljesíteni. Azonban ez a meséje zsákutcába jutott, mert sem a tanácsot, sem a népnevelőket nem tudja félre­vezetni. Beadását maradéktala­nul teljesítenie kell* Amikor a h-'zottsértést le kellett volna ad­nia, nem teljesítette, s amikor a tanács tagjai elmentek hozzá, hogy a reá kiszabott sertést a legrövidebb időn belül adja le, gorombán elutasította őket. Mind hiábavaló volt fáradozása, a ser­tést le kellett adnia. A furfangos Galaskó kulák abban törte a fe­jét, hogy menekülhessen a köte lességteljesités elöl- Az állami gazdaságba szeretett volna jutni, hogy beférkőzve ott is romboló munkát végezhessen. Az utat megcsinálta, s mikor pakolni kezdett hogy hurcolkodik a köz­ségből, akkor kérték számon tő­le tettejt. Galaskó zavarba jött, éppen akkor gyömöszölte be a ládába a marhabőrt. Amikor megkérdezték tőle, ezzel mit akar, azt hazudta, hogy el akar. ta adni, nem vették át tőle és nem akarta eldobni* Galaskó tud­ta jól, ha le adja, több bakancs és talp jut a dolgozóknak. Fő- ’cg nagy szükség lett volna rá 1947-ben, amikor levágta a mar. hát, de a bőrt nem adta le, Az­óta bizony vesztett a minőségé­ből is. amiért a Galaskó kulák a népbiróság előtt is felelni fog. — MÁRCIUS 15-én az áltató nos- és középiskolákban a taní­tás szünetel. A napköziotthonok és óvódák megtartják foglalko zásaikat. csűrül, Dokucsájev, Viljarasz és Lis-zenko bebizonyító ták, hogy a mezőgazdaság és az erdő kő- zött az egyensúlynak meg ke 1 lenni. Ha ezt az összefüggő élet­tani egységet ■— pl* az erdők, fák mértéktelen irtásával, túl­zott legeltetéssé', vagy a talaj kiszárításával — megbontjuk, a talaj és helyi éghajlat megrom­lik, termelésre alka ma bánná vá-ik. Következménye a talaj- pusztulás, futóhomok keletkezé­se (Alföld), me y csak tömérdek munka és áldozat árán tehe-ő jemét termővé* Az erdő kiirtása még egy su' lyos veszélyt zúdít az emberre az aszályon kívül: az árvizet* Ha a patakok és folyók forrás- vidékein és felső fo yásain nin­csenek erdők, melyek az esőt és a hóiét szívják, tárolják és csak fokozatosan engedik ki a forrásokon át talajuk mélyéiről, ezek a vizek a lejtőkön lerohan­va pusztító árvizet okoznak. Mindez megelőzhető és csök­kenthető az erdők fenntartása és telepítése által* Az ember az erdőre úgy J'á van utalva, mint a kenyérre, víz­re, vagy a levegőre. Ezért kell megbecsülnünk, szeretnünk élő fáinkat, erdőinket s ahonnan pedig hiányoznak, oda mié őbb telepíteni kell* Nagy példaképünk a Szovjet­unió, a világnak fában leggaz­dagabb országa* Mégis felismer­ve az erdőnek természetátalaki- tó hatását, európai alfö djén «oha nem képzelt méretű fásitá sokat végez* Többek között 8 hatalmas védő erdőövezet, egyen ként 60—100 méter széles erdő- (sáyvgl, -Ö300 kilométer öeeges Nagykanizsa* 2000 néző. Vezet­te: Báceván. Veszprém: Domonkos — Répá­éi, Forgács, Boros —• Ko'Mmarm, Bolok —■ Raffai, Pleek, Becsei, (Urbán), Juhász, Pintér I* Nagykanizsa: Kiss —■ Gazdag, Németh, PLacskó — Szíj jártó, Both — Szabó. Mézei, (Kovács), Sweitzer, Petrovai, Sulák. A haza; csapat kezd, de tárna, dúsai erőtlenek és a veszprémi csapat ér el eredményt sorozatos támadások után. Becsei lő kapu. ra, a labdát Kies kiöklözi, Pint tér I elé kerü’, ez bead, ismét Becsei előtt a labda, a középcsa. tár ezúttal az ötösről a há’óba vágja- 1:0 az eredmény. Alacsony ^zinvonáéi a mérkőzés, a hazai csapat támadásai erőtlenek, mig a vendégek együttese é'énk ira. uiot diktál. Á 27. percben erős fölény alakul ki a veszprémiek részéről. Gazdag haza játszik, de a labda a játékos hibájából a ha. zaiak há’ójába kerül, a tehetet len kapus meglett. A lia.zaj csu pat unott, erőt’.en, mig a vendég, csapat friss játéka könnyen fe­lülkerekedik a hazai csapaton* \z első félidő utolsó perceiben a Lokomotív labdarugók kiesé feltámadnak é3 ennek eredmé-v nyc, hogy több támadás után a 42. percben Su'ák beadását Sweitzer a hálóba fejeli. 2:1 az. eredmény a veszprémi Bástya javára. A szünet után a hazai csapat: egy árnyalattal jobban mozog az előbbi játékhoz viszonyítva., Se még igv sem tud egyenrangú ellenfél lenni. A veszprémiek harmadik gólját a 32. percben KoUmann szerzi meg, Szögletru- gást végez a vendégcsapat. Pin­tér I. adja a labdát a tisztán áUő Kollmann elé, aki tétovázás nék kül a hálóba fejek 3:1 a vesz­prémi csapat javára. A mérkő­zés hátralévő perceiben a hazai csapat igyekszik erősíteni, do csak gyenge _ kísérletezésekre te. lik erejükbő’, az eredményen már egyik csapat sem tud vál­toztatni. A hazai csapat ezúttal is a vá­rakozáson jóval alul szerepelt. A csapat szótesően játszott mig a vendég együttes egységes és jól játszó fiatal labdarugókból állott akik biztosan győztek* Jók: KoUmann, Pintér I., For. gá cs, illetve Kiss. lőtt; fel. ami bizonyára fokozni fogja a versenyzők küzdőképességét. Helyes kezdeményezésnek tartjuk, hogy ezt a nagyszabású versenyt Zalaegerszeg legnagyobb ipari üze­mében rendezik meg. A Ruhagyár dolgozóinak iar alkalmuk lesz az asztalitenisz sporttal közelebbről is megismerkedni és a gyár sportfejlő­désében ennek a versenynek bizo­nyára eredményes hatása lősz. 1. Deák-—Körös pár (Bányász) ve­retlen. 2. Bácsi—Plichta pár (Bá­nyász) 1 vereség. 5. ölbei—Bánáti (Postás) Ifjúsági egyéni: 1. Dobó '"Lokomotiv). 2. Nádasi (Lokomotiv), 5. Lengyel (Vörös Meteor). Ifjúsági, páros: 1. Dobó—Nádasi (Lokomo. íiv). 2. Arató—Kelemen (Lokomo­tiv), 5. Varga--Jakab (Vörös Meteor) Női egyéni: 1. Falcione (Vörös Me­teor), 2. Matyók (Vörös Meteor). 5. Bánáti (Postás). Női páros: 1 Fal­cione—Matyók (Vörös Meteor) 2, Merk—Filler (Vörös Meteor). 5, Bánáti—Boros (Postás). Úttörő egyéni: 1* Kovács (Ált. iskola) ve-i rétién. 3. Horváth (Ált. iskola). Apróhirefofés UJ HIDAS eladó. Zalaegerszeg, Zrínyi-utca 18- szám alatt. (374) A FELSŐRAJKI ÁLLAMI GAZ* DASÄG keres 1églavetécben és égelésben járpss szakembert ezonnaha. Jelentkezni a gaz­daságnál- (375) ELADÓ egy mély gyermekkocsi. Zalaegerszeg, Dózsa György-u, 26. sz. (372) A MIKEKARÁCSONYFAI LE­GELTETÉSI BIZOTTSÁG ser­tések őrzésére április 1-ével X .sertéspásztort fogód fel. Jelent­kezni lehet az elnöknél, Igazi Ferencnél, Mikek" rácsony f a községben. vagy a községi ta­nácson. (373) BÉKE MOZGO NAGYKANIZSA Csütörtök—péntek; KÖSZÍV ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zal* megyei Bizottságának lapja. — F»lf* lős szerkesztő: Szántó Jenő. — Foloíflfc kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőséi*: s P", Kossuth Lajos-utca 3b pel. 250. Nagykanizsa, Zrínyi $1-1, 29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Ka!-ae<r«r szeg, Széchenyi tér 4 Tel- 182- Naffy. kanizsán Zrínyi-u. 29 Tel. 1 ■>—olt. -■ Készült a Vaemegye Nvomdában Szó®-* bathely, Kossuth L. u. ß Tej. Í3, w Fehl de réseid: Urged its Gyűl*. dalává. A fa és as erdő jelentősége A Ruhagyárban tartják meg a Vörös Meteor szakszervezeti asztalitenisz versenyt Tegnapi számunkban közöltük, hogy a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöksége 16-án nagyszabású asztali- tenisz versenyt rendez. A verseny a Ruhagyár nagytermében reggel 8 órai kezdettel kerül megrendezésre-. A döntők délután 4 órakor kezdőd­nek* Az egyes versenyszámok győz­tesei részére a Vörös Meteor terü­leti elnöksége értékes dijakat aján­Vasámap egész napon át tartott á nagykanizsai VTSB által rendezett városi asztalitenisz bajnokság. Eredmények- Férfi egyéni: 1. Po- lai veretlen (Lokomotiv) 2. Körös (Bányász) 1 vereség. 5. .Baranyai (Lokomotiv) 2 vereség. Férfi páros: A nagykanizsai városi asztalitenisz bajnokság hosszúságban. Ezenkívül a me­zőgazdasági táblák határain, fo­gók, viz áro ók mentén sűrű, rácsszerü hálózat készül, 10—20 méter széles mezővédő erdősá­vok. A védőfásítás összes terü­lete 5,709-000 hektár, majdnem 10 ni.illió kataszteri hold. Magyarország összes mezőgaz dasági területe 7 mi lió hek ár* Ezek a számok képet adnak a Szovjetunióban folyó fásítás ha- -almas méreteiről. A régi Ma gyár országban, mely az urak or­szága volt, a dolgozó paraszt nem szerette az erdőt, mert an­nak semmi hasznát nem látta. Ha nadrágszij parcel úja az er­dő mellett terült el, azt lát'a, hogy földjeinek végére árnyékot vetett és ott nem terem semmi* Ha meghúzódott az erdő hűs árnyékában a tűző nap elől, a gróf, a pap erdésze durváin el­kergette. Az akkori váci püspök még agyon is lövette. Az erdő legnagyobb része a földesurak kezében volt, akik, ha elfogyott a kártyapénzük, kitermelték, kiirtották az erdőt és -nem ültet­tek helyette* Pártunk és kormányzatunk felismerte a Szovjetunió nagy­méretű fásításainak je ent őségét. Mi követjük példáját mezőgaz­daságunk termelékenységének maximumra való fokozásával, a nagyüzemi gazdálkodás beveze­tésével és a haladó agróbiológia és technika minden eszközével. Ezek az eszközök: az öntözés, füves vetésforgó, a gépesítés és a védőfásitások erdősítésének megválóéi tusa* Csőri János e-rd' csop, yez,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom