Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-14 / 62. szám
AZ MOP ZALANE6TEI PABTBIZOTTSAbAWAH MAPM.APJA Vili. évtolvam 62, szám. Ára 50 fillér 1952 március 14. Fémek 69 éve halt meg Marx Károly A JÖVŐ SZAKMUNKÁSAI Ma 69 éve, hogy Marx. Károly, a hatalmas lángész, a tudományos szocializmus megalapítója meghalt, de tanítása, eszméi tovább élnek, egyre jobban terjednek az egész világon, az ö tanítása. eszméi nyomán harcol az egész világ proletariátusa a fel- szabadulásukért; Korea, Vietnám, India, Egyiptom, Franciaország, Olaszország, Közel- és Távol-Kelet dolgozói, hogy lerázzák magukról az amerikai imperialisták uralmát és szabadon, minden kizsákmányolástól mentesen éljenek. A mi feladatunk az, i hogy a marxizmus-lenánizmus eszméit minél jobban magunkévá tegyük,, tanuljunk, képezzük magunkat, hogy minél előbb fel tudjuk építeni hazánkban —• a már megvalósult szocializmus országának . példája nyomán —• a szocializmust. Marx Károly Poroszország raj- namélléki tartományának Trier nevű városában 1818 május 5-én született. Apja ügyvéd volt. Marx a gimnáziumot Trierben végezte és azután beiratkozott az egyetemre. Először Bonnban, majd Berlinben a jogtudományt tanulmányozta, de már ekkor is a legtöbbet történelemmel és filozófiával foglalkozott. Egyetemi tanulmányait 1841-ben lej este oe egy értekezéssel, amelyet Epiku- rosz filozófiájáról irt. Az egyetem, elvégzése után átköltözött Boámba. Arra számított, hogy egyetemi,.tanár lesz. A kormány reakciós politikája azonban arra kényszeritette, -hogy lemondjon erről a tervéről. A kormány ugyanis Í832-ben megfosztotta tanszékétől Feuerbach- ot, sőt 1841rben Bruno Bauertől is megvonták az előadások tartását, mert ezek p, professzorok a tudományt és . á haladást képviselték. Amikor látta Marx, hogy tudását és véleményét szabadon nem terjesztheti, lemondott arról, hogy tanár legyen. Kölnbe megy és a „Reiniclie Zeitung“ (Rajnai Üjság)' fömunka- társa, 1842-ben , fpszerkesztöje lett. Marx szerkesztése alatt a lap forradalmi, demokratikus iránya egyre határozottabb , lett. A kormány háromszoros cenzúrádnak vetette alá, majd 1843 már- cius végén beszüntették. Az újságíró munka meggyőzte Marxot arról, hogy nem eléggé jártas a politikai gazdaságtanban s ezért hozzálátott a politikai gazdaságtan tanulmányozásához. 1843 őszén Marx Párizsba utazott, hogy. ott egy radikális folyóiratot adjon ki azonban ennek a lapnak csak első száma jelenhetett meg, a kiadását be kellett szüntetni, mert Németországban az újság titkos terjesztése nehézségekbe ütközött. Ebben a folyóiratban közzétett cikkeiben Marx már, mint forradalmár lépett fel és szavaival a tömegekhez és a proletáriátushoz fordult, 1844 szeptemberében néhány napra Párizsba érkezett Engels Frigyes, aki ettől fogva Marx legjobb barátja lett. 'Mindketten a legtevékenyebben resztvettek a párizsi forradalmi csoport mozgalmas életében. Már ekkor komolyan foglalkozott filozófiai kérdésekkel és 1847-ben a „Filozófia nyomora“ c, könyvében le- leniezi Proudhon tanításait, de az eg ‘ kispolgári szocializmus különböző tanításai ellen is harcol Kidolgozta a szocializmus, a kommunizmus elméletét és taktikáját a marxizmust. 1845-ben Marxot a porosz kormány utasig tására, mint veszélyes, forradalmárt kiutasították Párizsból és Brüsszelbe költözött“ v. p ;r s j 1847 tavaszán -Marx és Engels a „Kommunisták Szövetsége“ nevű titkos propaganda társasághoz csatlakoztak és kimagasló szerepet játszották a szövetség II. kongresszusán (1847. novemberében Londonban) éspa-, szövetség megbízásából megírták az 1848 februárjában megjelent hires „Kommunista Kiáltványt“. Ebben a műben lángészi’e valló világossággal és élességgel körvonalazták az uj. 'világnézetet, a következetes materializmust, a dialektikát, mint a fejlődésről, szóló legsokoldalúbb és legmélyebbre ható tanítást az osztály- harcról és a proletáriátusuak, az uj kommunista társadalom meg-1 alkotójának világtörténelmi for-1 vadalmi szerepéről szóló elméle-1 tét. I Mikor 1848 februárjában kitört ? a forradalom, Marxot Belgiumból kiutasították. Párizsba utazott, onnan pedig a márciusi forradalom kitörése után Kölnbe, ahol az „Uj Rajnai Újság“ fci szerkesztője lett Az 1848—49-es forradalmi események menete fő nyesen igazolta az uj elméletet mint ahogyan később is igazolta azt a világ yalamennyi országának összes proletár és demokra tikus mozgalma. A győztes ellenforradalom Marxot először bíróság elé állította (1849. február 8-én felmentették), majd kiutasították Németországból, -j Marx először Párizsba ment, de az 1848 júniusi tüntetés után onnan is kiutasították: mire Londonba utazóit s ott élt haláláig. Az életfeltételek az emigráció-' bán rendkívül nehezek voltak. A nyomor - valósággal fojtogatta Marxot és családját. Engels állandó -önfeláldozó anyagi segítsége nélkül Marx nemcsak hogy a „Tőkét“ nem tudta volna befejezni, ide menthetetlenül belepusztult" ybína a nagy nyomorba. Az ,50-es és a 60-as években a demokratikus hiozgalmak újjáéledése Marxot ' ismét a gyakorlati tevékenység tei’ére. szólította. 1864-beh ^(szeptember 28 án) Londonban megalakult a hires I. IntemacioriáJé,a „Nemzetközi Munkásszövetség“,' Marx volt ennek a szövetségnek a lelke, vezetője, azon fáradozott, hogy különbözö országok munkásmozgalmait egyesítse, közös mederbe terelje. Kidolgozta a különböző országok munkásosztálya; számára a proletárharc egységes taktikáját. A Párizsi Kommün bukása után (1871), — melyet Marx oly mélyreható, oly találó, oly ragyogó módon és annyira tevékeny forradalomként méltatott valamint az Intemacionálé- ban történő szakadás után —, az Internacionálé további fennmaradása Európában lehetetlenné vált, Marx a hágai kongresz-u szus után (1872) keresztülvitte, hogy az internacionálé főtanácsát New Yorba helyezzék át. Az Internacionáléban kifejtett megfeszített munka és a még megfe- szitettebb elméleti tanulmányok végleg aláásták Marx egészsé gét. Marx nem szűnt meg tovább dolgozni a politikai gazdaságtan Major Gyula ipari tanulóra nemcsak a szülei, hanem az Autó javító Vállalat és az ipari tanuló iskola tanárai is büszkék. Szülei nehezen akarták elengedni ipari ■tanulónak, szükség volt rá o thon. Ö azonban mindenáron szakmunkás akart lenni. Családjuk a felszabadulás urán nyolc hold földet kapott. Egy darabig ezzel küszködtek, majd később a nagyüzemi gazdálkodást választották és beléptek a termelő- fczövei'kezetbe. Édesapja ma már •a neszelei „Dicsőség Sztálinnak1’ termelőszövetkezet elnöke. Ma or elvtárs egyideig szüleivel együ t dolgozott. 1951. év első felében elhatározta, hogy ipari üzembe megv dolgozni és rövidesen_.az Autójavító Vállalat segédmunkása lett. — Láttam milyen'szép szakma az autószerelés- mond'a -—■ elhatároztam, vasas leszek. Vágyam a. múlt év júliusában teljesült — ipari tanuló tettem. Major elvíáns fejlődését naivban elősegítette a fiatalok munkájában való részt vétel. Jó munkájáért 1950-ben Neszeién DfSztit- kárrá meg is választották. De na. gyobb kitüntetést kapott, amikor párttaggá nyilvánították. Az ipari tanuló iskolában is jól megállta 3 helyét, mert tanulmányi eredménye kitűnő A; iskolától egyenruhát. tankönyveket kapott díjtalanul. El is határozta, hogy szakiskolán tanul tovább. —• Kitüntetés ma ipari tanulónak, boldog fiatalnak lenni, építeni a szocializmust — mondja, ★ Kovács Sándor az elmúlt évben az állami gazdaságban dolgozott, ma már építőipari tanuló. — Megszerettem az építőipari szakmát — mondja. — A múlt rendszerben idényjellegű volt, sok szakmunkás kivándorolt, hogy meg tudjon élni. Ma már megvan a kereseti lehetőség. Mi, ipari tanulók minden támogatást megkapunk államunktól, amely biztosítja szakmánk gondtalan tanulását. Kovács elvíárs tanulónak kezdetben nagy nehézséget okozott a szerszámok kezelése. Tomján Gyula olvtárs, oktató megmutatta a szak- ma különböző fogásait. Kovács elvtárs azóta jobban, pontosabban dolgozik, és ma már a pontház építkezésiéinél mint ipari tanuló becsületesen elvégzi a reá bízott munkákat. ★ Szekeres Margit fiatal leány, do annál ügyesebb. Már általános iskolás korában kitűnt jó tanulási eredményeivel, ekkor 80 Ft ösztöndíjat kapott havonta. Édesapja, amikor meghallotta, hogy leánya építőipari tanulónak készül, nem akarta elengedni. Margit azonban a talpára állott és megmagyarázta a szüleinek, hogy milyen volt a múlt tanoncainau élete, és milyen más a mai fiataloké. Szülei beleegyeztek és igy a múlt év áprilisában iaz Építőipari Vállalathoz került ipari tanulónak. Kezdetben neki is voltak nehézségei, de fokozott tanulásával ezeket sikerült elhárítania. Sze keres elvtársnő kitűnő eredménynyel végezto el Pápán az építőipari iskolát és nemsokára teljesülhet a vágya — építészmérnök lehet. — Megszerettem a szakmát — mondja — és az a leány, aki sze. íeti a hazáját, jöjjön közénk építőipari tanulónál». ★ Három fiatal, akik ma már büszke ipari tanulók. Egyenruha juk, sapkájuk messziről mutatja, hogy ők a jövő új szakmunkásai. Sorsuk nem az a sors, amely Horthy Magyarországa ,,'tianoncai'1 sorsa volt. Az új Magyarország ipari tanulói ma boldog jövőbb néznek. Ma már az ország 'minden részében ipari 'tanúlóot'tlhonók várják a fiatalokat. Zalaegerszegen rövidesen leánytanulóotthon létesül, amely biztosítja a fiatalok gondtalan szakmai és politikai képzett“ ségét. Nem keli majd este, reggel sok kilométert utazni a munkahelyekre. sem pedig' rendszertelenül étkezni. Az otthonban ellátás, nyugodt pihenés, szórakozás várja a fiatalokat.1 Munkaruhát, egyenruhát és s*p Őrt felszer elést kapnak díjtalanul. Azok a fiatalok, akik a termelésben és az iskolában-jó tanulási eredményeket érnek eí, különböze szakiskolákon tanulhatnak tovább és ösztöndíjban részesülhetnek. Országunk ma már a v,as és acél országává vált — jöjjön mindéi' fiatal ipari tanulónak, Nagy Ernő. Ha bővítenék a formázó teret? még jobb eredménnyel dolgozna a Vasöntő és Gépjavító Vállalat A nagykanizsai Vasöntő és Gépjavító Vállalat Rákosi- .elvé t árs születésnapjára tett'felajánlását 244 százalékra eljesítet eP" Ezt a' szép eredményt-úgy " érték el. hogy bekapcsolódva Loy Árpád „Termelj ma többet, , mint tegnap“ mozgalmába, teljes! - ményüket napról-napró emelték. Valójában szórtban az ado‘ t a miunka ütemének komoly lendületet, hogy mégali-kult az üzemi pártcsoport. ' \ A pártcsoifort, * V meg alakul'ísa u'án hamarosan -láthatóvá válts k a növekvő eredmények. A kommunisták igyekeztek az élen járni és példamu ató munkájukkal magúkkal sodorták a pár- tcnkivülieket is. A dolgozók, hogy vállalásuk®' tulfeíje-i sék, szaki'oítak a régi öntési eljárással- Nem vártak ar ra, amíg síz ön'vény kihűl. Az öntvények még valósággal izzásban voltuk, amikor kiszedték azokat a formákból, a homokot pedig vízzel locsolták, hogy '' 'iőbbukihüljön, hogy a formázás; .>azónhal kezdhessék. A polgozók megrriu' attak azt is, hogy, a mennyiségi és s minőségi 'münka( nagyon szépen megférnek egymás .mellett. Éppen azokban a.n..pókban, amikor normájukat mágusán túlszárnyalták. érték el a minőségnél is azt a j: vuliist, amely a selejiet 3 százalékkal csökkentette. # . - s , 4prilis 4 '{isstelcfere már valamennyi dolgozó .megette el ajánlását, amely a március 9-re 'folyó munkaverseny továfibf^jleszr1 ése. A jó munl?a mellett azonban hiányosságok is vannak a Vas- öntő és Gépjavító Vállalatnál Munkájukat nagyon hátráltatja, hogy kicsi a formázóterük. Már ez ö ödik esetben kérték a formázó ér bővítését, amelyre, megvan a beruházás, de még mindig nem 'örtént semmiféle in'ézke- dés. A terv emelkedik, de az illetékesei? nem gondoskodnak úrról, hogy a tervteljesjtés előfeltételét biz1 csUsák. Az, hegy a dolgozók kedvezőtlen adottságok mellett is túlteljesítették tér- vüket, annak tudható be. hogy minden lehetőséget felhasználtak. Nagyon sok esetben ötletszerű megöl dósokkal küzdöttéli le a nehézségeket- Részvételük a „Termelj ma- többet, mint tegnapi-mozgalomban csal? ügy lesz eredményes, ha az említett hiányosságot rövid időn belül megszüntethetik. Helyszűke miatt nem tudják a munkaidőt sem 100 százalékra kih sználni. 1 órakor már nincsen helyük, shová a formaszekrényt rakják. A nyolc órás műszakból csak 5, esetleg hat óuí.fc t'orditha'nak termelésre. A napi 1—2 óra kiesés nem kis mértékben hátráltatja népgazdasági tervünket, ami szükségszerűen indokol 'tá teszi, hogy a formázó, térnél mutatkozó hiányosságot sürgősen megszüntessék. újjáalakításán és a „Tőke“ befe fezésén. A „Tökét“ azonban be tegsége következtében már nem -udta befejezni. 1883 március 14-én meghalt, azonban örökülhagyta nekünk és az egész világ dolgozóinak hatalmas müveit és tanításait Marx nézetei — ezt még as el». lenfelei is elismerik — bámulatosán következetesek és egységes egészet alkotnak. Nézeteinek összege adja azt a modem materializmust és azt a modem tudományos szocializmust, amely a világ minden civilizált országában a munkásmozgalom elmélete és programmja. Hazánkban Marx által kidolgozott, Lenin és Sztálin elvtárs által való kizsákmányolását, épit- alapján építjük a szocializmust, szüntetjük meg az ember ember által való kizsákmányolását, építjük dolgozó népünk számára a (szebb és boldogabb életet, Vvüdc? T.ászíoné
