Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-30 / 76. szám

Milyen legyen a szocialista munka vállalás? A szocialista munkaverseny a termelékenység fokozásának, az életszínvonal emelésének, az előrehaladásnak állandó esz­köze, a szocializmus építésének kouimunista módszere. A munkaverseny pontjainak, ugyanúgy az egyes alkalmakra tett szocialista munkavállalások­nak is reálisaknak kell lenniök. A dolgozó, a művezető, vagy az építésvezető mielőtt megteszi vállalását, alaposan gondolja meg, mit vállal A versenypontok, a felajánlások, minden esetben reálisak, mérhetők és értékelhe­tők. legyenek Nem elég, ha azt mondjuk: április 4. tiszteletére fokozzuk teljesítményünket, vagy a munkafegyelmet megszilárdít­juk, bekapcsolódunk a Rőder- mozgaloimba, a műhelyt tisztán- tartjuk és igy tovább. Meg kell határoznunk, hány százalékra fokozzuk teljesít­ményünket, a munkafegyelem szilárdítását az előző hónap­hoz, vagy dekádhoz kell mérni. Ha a hónap első felében S későn- jövö volt, reális lesz a vállalá­sunk, ha megjelöljük, hogy a hó­nap másik felében a későnjövök számát felére, tehát 4-re, vagy pedig nullára csökkentjük. Kon­krétan meg kell határoznunk -azt is, hány dolgozó kapcsolódik a Röder-, a Gazda- vagy a Loy- mozgalomba. hány dolgozót segít és mennyi hulladékot takarit meg. Gyakran már a felajánlás meg­tételénél látszik, hogy az teljesít­hetetlen. A pártszervezetnek, az üzemi bizottságnak a felajánlá­sok megtétele előtt komolyan kell foglalkozniok a dolgozókkal. Meg kell magyarázni a dol­gozóknak, hogy mit lehet vál­lalni és hogyan kell megtenni a felajánlást. Pártunk nem kivan olyant a dől - gőzöktől, ami meghaladja erejü­ket. Pártunk a dolgozók találé­konyságától, észszerű munkájától, újításaitól s munkaidejüknek he­lyes és célszerű kihasználásától s nem utolsó sorban a dolgozók becsületétől várja a jobb ered­ményeket. Az a felajánlás semmit sem ér, «mit nem teljesítünk, éppen azért olyan felajánlást tegyünk, amit becsületesen meg is valósítha­tunk. Itt azonban vigyáznunk kell, ne essünk a másik végletbe. A pótfelajánlások azt mutatják, hogy óvatosságból keveset vállal­tunk, aminek a megvalósítása semmi különösebb gondot nem okozott. Az igazi, komoly szocialista munkavállalás alapos körültekin­tést kíván. Megkívánja a munka és a terv tökéletes ismeretét. Mondhatnánk: a felajánlás, a szocialista munkavállalás a lelkesedés mérője, a szocialista öntudat erőpróbája. Egyes üzemek, egyes dolgozók sok esetben nem azért nem telje­sítették felajánlásaikat, mert azt túl nagyra méretezték, hanem azért, mert kényelmesek voltak, mert „ráérünk“ politikát folytat tak, vagy pedig megszólalt az ellenség és a láthatáron feltűntek az „objektiv nehézségek“. A felajánlások visszatükrözik a pártszervezetek és az üzemi bi­zottságok munkáját is. A nagy- kanizsai Ásványolaj Gépgyárnál egészen semmitmondó felajánld sok is kerültek az üb. irodába. Nem a dolgozó volt a hibás, ha­nem a népnevelők, a szakszerve­zet, a műhelyben dolgozó kom­munisták, akik nem magyarázták meg, hogy hogyan hell elkészí­teni a felajánlást. A vállalások között olyan is akad, amelyben át­dolgozó megfogadja, hogy mindig pontosan érkezik a munka nó- lyéie. Ez nagyon helyes, azonban ez nem felajánlás, hanem köteles­ség, amelyet ha nem tart be, megszegi a munkafegyelmet. • ­A zalaegerszegi Magasépítési Vállalat söjtöri építkezésénél Nyárádi Berzsenyi Győző építés­vezető vállalta, hogy a munka­hely operatív tervét 20 százalék kai túlteljesíti s ezzel a határ­időt egy nappal lerövidíti, ami 420 forint megtakarítást jelent. Az első pillanatra _ de csak az első pillanatra — úgy tűnik, mintha szép vállalás lenne. De vizsgáljuk csak meg, hol van itt a realitás? Ha a havi tervet maradéktala­nul teljesitik, azt jelenti, hogy a tervet 100 százalékra megvalósí­tották, Ahhoz, hogy ezt elérhes­sék _ ha a hónapot 25 nappal szá moljuk —, naponta 4 százalé­kát kell megvalósitaniok a terv­nek. Nyárádiék azonban, amint ezt felajánlásukban irják, a tervet 20 százalékkal teljesitik túl. Ez mind rendben volna, csak azt nem értjük, hogy 20 százalékos terv- tulteljesités mellett azt a bizo­nyos münkát miért csak egy nap­pal rövidítették le, hiszen az egy napra eső teljesítmény, ami négy százalékot tesz ki, ötször foglal­tatik a 20-ban. Eszerint nem' egy, hanem öt nappal előbb kellene ■ eljesiteniök tervüket. A vállalás továbbá azt mondja, hogy a határidő lerövidítéssel 420 forintot takarítanak meg. Úgy gondoljuk, itt is tévedés van. A munkahelyen 98 dolgozót foglalkoztatnak. Ha fejenként át­lagosan 20 forint napi keresetet számolunk, 1960 forintot kellene megtakarítani, Nyárádiék felajánlásának van egy másik pontja is, amely azt mondja: „A bontott téglának, nem az elöirásszerinti 90, hanem 98 százalékát takarítjuk meg s ezzel elérjük, hogy 1000 darab téglá­val többet használhatunk fel az építkezésnél, ami 510 forint meg­takarítást jelent. A pénzbeli meg­takarítás itt nagyjában megfő- j lelne a valóságnak, ha az 1000 darab téglát -megtakarítanák, de‘ mert Söjtörre a vállalat bontás­ból származó téglát nem szállí­tott, előreláthatólag nem is szál­lít s a helyszínen sem bontanak eleve ld van zárva, hogy Nyárádi Győző ezt a felaján­lását teljesíthesse. Hatalmas mennyiséget: 125.000 darab bontásból származó téglát kellene felhasználnia, hogy a 90 és a 98 százalék közötti külön- bözetet, az 1000 darab téglát, megtakarítsa. A felajánlás még mást is tar­talmaz. Többek között azt, hogy Nyárádi Győző épitésvezetö április 4-ig három fegyelmi eljárást eszközöl. Vájjon hogyan teljesiti ezt a fel­ajánlását Nyárádi Győző, ha idő­közben a munkahely dolgozóinak öntudata annyira megjavul, hogy egyáltalán nem adnak alkalmat fegyelmi eljárásra ? Ezek az esetek azt mutatják hogy a, felületes felajánlások nem használnak, hanem rontanak. Az ilyen felajánlásokból felületes teljesítés származik. Ha körül­nézünk üzemeinkben, számos olyan felajánlással találkozunk, amelyekről sohasem állapíthatjuk meg, teljesitették-e, vagy pedig a papirra vetett felajánlás azza’ fejezte be hivatását, hogy a zúz iába került. A felajánlás legyen valóban a szocializmus építésének kommu­nista módszere. Legyen konkrét áttekinthető és megvalósítható (T. E.l Olvasd és terjeszd cl Zalát AZ Ásványolaj Gépgyár DISz- szervezeténék munkája az utóbbi időben visszaesett-. A gyáí fiatal­jai, egy pár kivétellel, elhanya­golják képzésüket és a termés- eredményben is hátul kullognak. H i b á j uk n a k oka, hogy az üzemiben nem foglalkoznak elég­gé a parlagok, a tömegszerveze- t.ék a fiatalok nevelésével. A fia­talok körében sem kulturális, sem politikai munka nem fo­lyik, pedig a gyárban 152 fiatal dolgozik. A DISz vezetőség- választás még nem történi meg. csupán annyi volt az egész, hogy az előbbi DISz-titkári teendőkkel megbízót'.at eltávolították, és he lyébe egy újat jelöltek. C sut órás László, az uj titkár nem tudja a fiatalokat összefogni, feladatok­kal megbízni, sem pedig a. fel­adatok végrehajtását ellenőrizni. A hite. másik oka az, hogy a vá­rosi ElSz-bizottság sem támo­gatja munkái uk a t. — A városi DISz. titkár — mondja Csutorás elvtárs — csak Ígérget, de munkánkhoz nem ad segítséget. Már Ígérte azt is, hogy gondoskodik függetlenített DISz titkárról, ele idáig’ nem tör­tént meg. Munkaközben nem tu­dom meglátogatni a fiatalokat mert ez számomra nagy munka- időkiesést jelentene. Sokszor még az is hátráltatja a munkámat, hc-gy a városi DlSz-bizottságtól többször a telefonhoz hivatnak —- csupán ennyi a támogatásuk. — A legutóbb a. DISz Megyei Bi­zottságától jártak kint nálunk és Ígéretet tettek, hogy segítenek munkánk megjavításán, de eddig nem történt semmi. Az Ásványolaj Gépgyár DISz szervezete nem tudja mozgósítani a fiatalokat a feladatok elvégző sere, az április 4-i versenyre- A. fiatalok jelentős része nem tett április 4-re felajánlást- Hogy a DISz.szervezet munkája ennyire visszaesett, akár abban is keres, hetnénk, hogy a pártvezetőség sem foglalkozik a DISz- szervezel munkájával. Nem ellenőrzi a fiatalokat, nem nézi meg azt,, hogy mi az okú a fiatalok termelésben való elmaradásának. Amikor a DISz vezeiőség- választó ülésre készültek a fia­talok, csupán 16—17 fiatal jött össze. Hogy mennyire nem foglal­koznék a fiatalok politikai ne­velésével, szakmai nevelésével, ezt jól mutatja Illés Borbála ese­te is, aki március 1-c óta dolgo­zik az üzemben — illetve dolgoz n-a, — de még nem kapott munkát> sem pedig a feladatok elvégzé­séhez szükséges felvilágosítást. A műhelyben hol egyik, hol a másik gépnél cselleng, de sehova nincs beosztva és senki sem értékeli eredményét. Illés Borbála kérte, hegy osszák be mruikára, de ez a mai napig sem történt meg- Csupán egy-két dolgozó vagy szakember, mint Fridrich Lam­bert voltak azon, hogy a leány megbízzák kisebb-nagyobb fel­adatokkal­Ha megkérdezünk egy.égy műszaki vezetőt, hogy folyik. a fia,telük szakmai és politikai ne­velése, azt válaszolják: nálunk minden jót megy. Azonban mindenhol az ellenkező- jót látjuk. Elsiklanak a hibák felett és nem törekednék kijaví­tásukra, A szakmai oktatást úgy oldják meg, hogy azt mondják: van egy-két csoportvezetőnk s ezek nyilván foglalkoznak mun­kamódszer átadással. Pedig hely. télén az ilyen felfogás és nem segíti elő a fiatalok szakmai, po- 1 bikái továbbképzését. A pártszervezet vezetősége nem figyelt fel a hibára. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának 19$2 évi 2-es számú törvényerejű rendeletének 8. §. 2. bekezdése határozottan kimond­ja, hegy a. termelési szerződéssel lekötött szántét erűi etekre eső terménybeadási _ kötelezettséget a termelési szerződés teljesítése esetén törölni kell. Kivételt ké­pez a szerződéssel termelt tör. árpa, amely mennyiségileg szá­mit be a- beadái kötelezettség tel­jesítésébe. ezért a sörárpa lekö­tött 'területre erő kötelezettséget ‘örülni nem lehet. Az egyéni beadási tervek meg­tárgyalása alkalmával a. szerző­déses termelő mutassa be a köz­ségi tanács végrehajtó bizottság gának az 1951—52-es gazdasági évre aláirt termelési szerződé, seit, hogy- az egyéni beadási ter­vek lebontásánál a községi ta­nács végrehajtóbizcltsága már figyelembe’vehesse a szerződéses területeket. A termelési szerződés bemuta. tásával igazolt területei a. közsé­gi tanács végrehaj főbizottsága bejegyzi a nyilvántartási lap 5. táblájába. Ha a termelési szerző­dés meghatározott mennyiségű termény átadására szól, akkor ki­tölti ezen a táblán a. községi ta­nács VB vz átadandó mennyi­ség rovatát is. — A volt, DISz-titkári teendők- kel meg biz olt Csécsi László mondja Hersifs József párttitkár nem építette ki az akliváhá- lózalíot. Csupán a pártirodába, vagy a szakszervezeti irodába ment ügyes-bajos dolgait elintéz, ni. Sokszor elbeszélgettem vele, de ö a kritikát semmibevette, ez volt az oka unnák, hogy üze­münkben a DISz-szervezet le­morzsolódott és nem. végez re-t milyen munkát. Valóban. A pártszervezet nem kapcsolta be a DISz-t munkája elvégzésébe. Nem adott a fiata­loknak kellő támogatási. A DISz-szervezét vezetői nem fordultak a pártszervezethez, amikor segítségre lett volna szüle ségük. Ez a hibák eredete. Nagy feladat vár az Ásvány­olaj Gépgyár üzemi pártszerve­zetére és DISz-szervezetére. A hiányosságokat meg kel! szün­tetniük. A párt szervezetinek ez­után még több támogatást kell adni a DISz-nek, a DlSz-szerve- zetnek pedig be kell vonni a fia. íaloka.t a. munkaversenybe ég feladataik megoldásába- Csak a párt, a DISz és a műszaki veze­tőség szoros kapcsolata bizton sithatja eredményeiket. Nagy Ernő A begyűjtési rendelet érteimé, ben, ha a termelő a termelési szerződés előírásának megfelelő­en termését nem, vagy csak rész» ben adja át a termeltető válla­latnak, vagy megbízottjának, az illetékes községi tanács VB haté. lyon kívül helyezi — a termelési szerződés előírása, alapján — a Öfeszerzősdött terület 'terménybe­adási kötelezettség alóli mentes­ségét, s a leszerződött - területi után újra előírja a terménybe- adási kötelezettséget. A termelési szerződés bemuta­tása és a nyilván* art ás i lapra történő bevezetése fontos érde­ke mind a szerződéses termelő, nek, mind pedig a községi tanács VB-nak. így meg tudjuk előzni azokat a múlt esztendőben gyak­ran előforduló vitákat, amelyek­re a szerződéses területek nem megfelelő nyilvántartása adott okot. A felesleges vigszaterhelésneíc előfeltétele a jó talaj készítés el­végzése után a leszerződött teljes területek maradéktalan elvetése. A népgazdaság érdeke és a szerződéses termelő egyéni érdé* ke is megköveteli, hogy a leszer­ződött területek maradéktalanul bevetésre kerüljenek. Ä szerződött területek utáni ierménybeadási kötelezettség alóli mentesítéssel kapcsolatos tennivalók ESTI TALICSKÁZTA TÁS Este 6 óra múlt, (t zalaegerszegi állomás váróterme megtelt utasok­kal. Az utazók legnagyobb része munkás, akik munkájukból igyekez­nek haza A zajt ismerős hang sza. kit ja meg, a portás hangja: András- hida, Bagodvitenyéd, Zalacséb-Sd— lotnvár Zalalövö felé beszállás. A zaj most hirtelen megélénkül és nagy tolongás támad a váróterem­ben. A várakozók nagyrésze az egyetlen kijárat feló rohan. Talán különösnek is tűnik, hogy miért ro. hennák? Azért, inert minden utas szerelne leülni. Miért akar mind­egyik ülni? Azért, mert nem min­denki bírja ki órákon keresztül az állást, pedig ez a Zalaegerszeg zalü- lövöi vonalon rendszeresen igy van. Aki nem siet. az nem ülhet le és oki nem ülhet le, annak legalább két órát kell állni, főleg, ha Zalalöüöig utazik. A vonalban megszűnik 0 zaj, de helyette félő aggodalom tölti el az utasokat Vájjon mikor érünk ha­za? A vonat elindul pár pere, vagy 20—25 perc késéssel, de néha meg. VaMíárap, J95.‘í. műre. 30. I történik az is, hogy pontosan in­dul. Ólában teljesen meglelnek a kocsik. Az utazás lényeges része csak ezután következik. A vonat András- hidálioz közeledik. Az utasok ide­gesen szitkozódnak szidták a vasú ' tat. Andráshidán általában fél. vagy % áráig tolat a vonat. Amikor elindul, általános sóhaj tör fel: végre elindult, már kevesebb állomáson kell várni. Ez a pillanat­nyi nyugalom, mire Barolvilenyédi e ér a vonat, ismét elszáll az utazók ból, mert ha ezen az állomáson nem is tolat, akkor rakodnak és szintén nem indul cl negyedórán belül. Inkább betartják a félórát. Itt már nagyobb a zúgolódás az utasok között. Főied n munkások nyugtalankodnak, mert legnagyobb részük családos ember és olyan is van, aki az állomástól 4—5 kilomé­tert gyalogol. Nekik nem mindegy a másfélórás késés. És ez igy mert-» maidnem minden állomáson. Az utasok örülnek, ha r urgnszra »•- Budafára érnek, meri itt az a retvér—'ik. v- ■ talán nem tolat a vonat. Itt csak egy vá­gány itan. , ‘ — Van 11—12 őrit, amikor lepU kenek, — mondja, az egyik mun­kás — és reggel 4 -órakor kell kel. ni, hogy holnap munkába tudjak állni. Nem tudom madam kipihenni, Nappal a munkám nem merít ki agy, mint ez az csii falicskázíatás, ide-oda. Mi, akik mur,t>ór>kban ver- senyzünk ezt nem bírjuk, hogy munka után a 20 kilométeres utat két óráig, sói néha, még tovább i$> döcögje velünk a vonat. Ez a véleménye a többi tinin* soknak, diákoknak és alkalmilag utazónak, körülbelül 200—250 utasnak egyaránt. Nem ritka eset, hogy ez a vonal 20 óra helyett 21— 22 óra között érkezik Zá-laVővCte, így természetes, hogy a Zalaeger­szeg felé induló vonat is kési:: hét- két és fél órát. Amire színién mun­kások várnak, főleg a ruhagyár, dolgozói. A zalaegerszegi állomásié,rnökség sürgősen változtasson ezen az álla. pofon, mert amennyit ezen u \i ■ (}- szerükön" megtakarítónak, unnak tízszeresé-t veszíti népgazdaságunk a munkásokon keresztül. (a. m Foglalkozzanaku fiatalokkal a nagykanizsai Ásványolaj Gépgyárban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom