Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1952-03-30 / 76. szám
Iskolánk április 4-re késsül A Szovjet Hadsereg győzelme visszaadta függetlenségünket, lehetővé tette, hogy a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság elnyomott népünk végre maga vegye kezébe sorsának irányivá sát. Üzemeink, bányáink dolgozói a Rákosi elvtárs születésnapja tiszteletére indult verseny tapasztalatait felhasználva készülnek újabb, az eddigieknél is nagyobb feladatok megvalósítására. Azokban a bányákban, Üzemekben ahol március 9-ig teljesítették vagy túlteljesítették a vállalásokat, újabb feladatokat tűztek maguk elé, hogy hazánk felszabadításának nagy ünnepéhez méltó munlcagyözelmekkel, a szocialista kötelezettségvállalások teljesité- sével bizonyíthassák hűségüket és hálájukat nagy felszabadítónk, a Szovjetunió iránt. Nekünk, tanulóknak is az a feladatunk, hogy azokat a vállalásokat, amiket Rákosi elvtárs 60. születésnapjára tettünk, tovább fejlesszük, tanulási tapasztalatainkat egymásnak átadjuk. Osztályunk, a II/B. osztály kezdeményezésével az összes osztály között tanulmányi versenyt indítottunk. A tanulók párosversenyben vannak egymással. Ez a verseny annyit jelent ^ hogy mindenki még jobban tanul és igy még jobb eredményeket tudunk felmutatni. Felszabadulásunk ünnepére kultúrműsorral készülünk, uj sport, pályát, építünk. Andráséit Margit Keszthely, Mezőgazdasági technikum. Szüli szer vezeti aktivált segítsége A Dunántúli Fű részeimet megjavult a szakszervezeti munka, összehívtuk a szakszervezeti vezetőséget és megtárgyaltuk a hibákat, a tennivalókat. A szakszervezeti aktívák ‘nagy segítséget nyújtottak az április á.rc történő felajánlás megtételé. nel a dolgozóknak, akik vállalták, hogy április havi tervüket 2 nappal határidő előtt teljesitik. A tiltakozó nagygyűlésen a dolgozók megvetették és elítéltek a bakíCtiumhabon* aljas szervezőit, Csaparios József. TERV UNKET TELJ ESITETTÜK A. lanti Fűrészüzemben a p Értcsoportok és a páríbizalmiak megválasztása után Iellendült a politikai munka. A bizalmiak szorosan együtt dolgoznak a csoportban lévő elvtársikkal és méq jobb teljesítményre buzditj ák a párdonkívüli dolgozókat- Rákosi elvtárs 60- születésnapjára tett felajánlásunk is a párt. csoport, bizalmiak jó megszervezésének az eredménye, a jó fel- világosító és nevelő munkájuk folytán dolgozóink vállalták, hogy ez első negyedévi tervüket 5 nappal előbb befejezik- Ezt a felni árlásuckat teljesítettük is. Az április í-i felajánlásunkban a pÉribizalmieink és a tagjaink kellő felvilágosító, politikai mun. kávai szintén közreműködtek és így szt a vállalást tettük, hogy az április havi tervünket 2 nappal előbb befejezzük. Szabó Ferenc. JaDkapusztáról jelentik Mi, jankapusztai állami gazdaság- gépcsoportja dolgozói npr, -1, felszabadulásunk 7. évfordulójának tiszte Jetére vállaljuk, hogy a gépi munkát 3 f-ü százalék átlagteljesítmény alap. ján fogjuk végezni. Folyó hő 17-től, a tavaszi munkák beindulásától kezdve a fentnevezetfc százalékot tartjuk". Csendes Ferenc. Mi, zala szombat fai dolgozók nagy lelkesedéssel készülünk április 4-éiiek méltó megünneplésére. A szombati gazdagyülésen Molnár István szólalt fel és mondotta: — Igaz, hagy még községünk határában egyes helyeken hó és víz van, de április 4-rc a tavasziak vetését elvégezzük. A hétfőn megtartott tojás- és ba. .romfibegyüjtés is azt mutatta, hogy a dolgozók átérezték felszabadulá. sunk ünnepét. A tojás- és barom«, beadást 100 százalékra teljesítették. Csekc Károly és Németh Józse^ tszes.tagok .egész évi tojás- és ba- xomfibeadásukat teljesítettek. Danes István Zalaszombatfa A gyautagyái* teli munkája A íéU foglalkoztatásra beálli. főtt fűzfaesirázta-tásrn berakott 05 mássá . fűzfavesszőt 16 nap matt hozzuk bán tol ásna kész állapotba a 21 nap helyett- A kirsirázott fűzfavesszőt április ~-ára exportképes állapotba hozzuk és kötegeljük. A liántolást és szárítást úgy végezzük, hogy a minőségi áru. uiál előírtnál is tökéletesebb árut állítsunk elő- A munkákat két brigádban és két műszakban végezzük s a dolgozókkal megismertetjük Kövécs Béla. Beledé István és Császár József m u n kamóds z er é t. Tóth József és Kovács József gépészek vállalták, hogy a csíráz tatáshoz szükséges gőzt a fűtőanyag legtökéletesebb fel- használásával biztosítják s napi 9 mázsa -szén helyett 8 mázsát fognak felhasználni. Juhász Ferenc UJ BOLGÁR FILMEK Ez év márciusában fejezi be a bolgár filmgyártás a „Danka" című bolgár játékfilmet, amely a felszabadulás előtti bolgár dohánygyári munkáslányok és munkásnők életét eleveníti meg. Az „Iga alatt" és ..Mi földünk" című játékfilmeket is forgatják már. A „Mi földünk" a bolgár haza hű fiainak éberségéről, illetve a határőrök önfeláldozó hősiességéről szól. Készül az -Ének az emberről" című film is, amely Nikola Jonkov bolgár költő életét és forradalmi tevékenységét eleveniií meg. Előkészületben van a „Szepemberiek" ciruóí játékfilm is, amely az 1923 évi bolgár munkásparaszt felkelésről szól. . A dokumentációs filmstúdióban „Szövetkezeti mezők hőse" és „Dolgozók küldötte" címmel forgatnak filmeket. Az első Tito ellenes tartalmával emelkedik ki, a második oedig a falusi népi tanácsok munkáját ismerteti. Vasárnap, IÜ52. műre. 30. BÄKONAKON KEZDŐDÖTT T 936-ot irtak. Sokan azt hit- ték Nagybakónakon, hogy nem is lehetne máskép, mint ahogy azt Müller Károly plébános és Kosa Sándor körjegyző ur mondta. Ami a községben történt, kifelé úgy látszott, a faluért van, de kevesen látták azt, hogy mögötte aljas érdekek húzódnak. Érdemes belelapozni a Zalai Közlöny 1936. julius 10-1 számába. A kis templom nem képes befogadni a hiveket, ezért szükség van a templom nagyobbitá- sára A plébánosnak segítségére van Kosa. Sándor körjegyző, aki teljes erejével támogatja a temp- lomcpitési mozgalmat _ Salamon Lajos és családjának 40 ezer tégla adományozása után csakhamar jött a község többi lakosa is. Zoltán Eoldizsár, Gál János, Varga János, Lukácsi Sándor, Zsiga János példáján felbuzdulva, mindenki hozta a maga filléreit.”" Keserves fillérek voltak ezek. Vájjon mit mondanak ma a nagy- bakónakiak buzgóságulc szorgalmazóiról ? Tíósa Sándor, mint körjegyző nem sietett filléreivel a templom- épitéséhez, De arra volt gondja, hogy aki hozzáhasonlóan fukarkodott, arra mégegyszer annyi adót vetett ki. s be is vasalta az összeget. A Zalai Közlöny azt irta, hogy kanizsai munkások végzik az építkezést. Igaz, hogy szakmunkások onnan jöttek, de a segédmunkásokat, a fogatokat a községnek kellett állítani. Ingyen. Aki nem vállalta azt meglátogatták a csendőrök. Vokosz- lovics Radonét háromizben is elhajtották téglát és maltert hordárai. Kedli Mária sem volt kevesebbszer. Amikor a munkát már mindenki unta, a csendőrök nem fukarkodtak a biztató pofonok kai sem. Müller Károly, akkori plébános mindezt áhítattal nézte. Azt mondogatta: csak dolgozzatok híveim, majd a lusták meg- bünhödnek a másvilágon. Tp sténként szükkörü baráti vacsorákon a csendőrökkel beszélte meg, hogyan biztosítsák másnapja a munkaerőt. Kosa Sándor körjegyző ur hasznos tanácsokat adott. Tapasztalat teszi a mestert, s ebben nála nem volt hiány. Ha három dolgozó paraszt ügyes-bajos dolgával egyszerre kereste fel irodájában, röviden fejezte ki vélekedését róluk: _ Kettő azoimal menjen ki, me rt nagy büdösség van. A bakónakiak nem csoda, ha ha nem felejtenek. Sokat tűrtek, szenvedtek. A köves útról sem tudnak megfeledkezni. 1938-ban épült. Az állam kiutalta a pénzt a körjegyzőségnek s megkezdődött az útépítés. Kosa Sándor körjegyző akkor sem fukarkodott az ötletekkel. A munkaerőt a falu dolgozóiból biztosította. Ingyen. A kiutalt pénzből — ma már mindenki tudja miért — a dolgozó parasztok munkabérére nem elett. A község dolgozóinak feltűnt, hogy a körjegyző ur abban az évben villát, szőlőt vett s ráadásul egy uj gépkocsit. Ebből a pénzbői telett mindenre, az esti lakomákra is, melyeken a csendőröket igazi áhítattal, felebaráti szeretettel Müller Károly plébános üdvözölte. Erről csak maguk leütött beszéltek a bakónakiak, mert a hangos szóért bcvonultatás, internálás volt a válasz. A mikor Bakónakra betoppan- tak a szovjet katonák, a dolgozó parasztok félve fogadták őket. Kósa Sándor körjegyző ur híresztelése alapos munkát végzett. De ahogy eltűntek az utolsó német katonák, úgy foszlott szerte ez az ijedelem is. Amikor Kósa Sándor látta a dolgozó parasztok „pálfordulását“, igyekezett elmenekülni. De ez nem sikerült. Náci barátainak értékesebb volt saját bőrük megmentése s eléhez igénybevették a ba- kónakiak pénzén vásárolt autót is. Kósa Sándor körjegyző ur taktikát változtatott. Vokoszlovics- né, aki a szovjet katonák tolmácsa volt, gyakran megjelent a községházán. Kósa Sándor úgy gondolta, hogy minden felejtve lesz, ha jóbarátságot igér s megosztja vele társaságát. Vokosz- lovicsné visszaemlékeztette arra az időre, amikor kidobatta az irodából. Kósa Sándor sirva kö- nyörgött, bocsánatot kért. Nem érezte magát biztonságban s Pécsre költözködött. „Tiszta- multu“ emberként szürke dolgozó lett a Borforgalmi Vállalatnál. Úgy gondolta, az évek elkoptatok a múltat, elkoptatták a bakónakiak emlékezetét is. Kósa Sándor és felesége most a nagykanizsai Borforgalmi Vállalatnál dolgoznak. Kosa Sándor műszaki vezető, akire rá van bízva megyénk borbegyüjtésének terve, annak megvalósítása. Nézzük meg röviden, hogy áll a horbegyüjtés. A kötelező beadás biztosítva van a tanácson keresztül, azonban a C-vétell terv — melynek telje sitése a vállalat, műszaki osztá- lyától függ — mindössze 14 szá zalékot ért el. Megyénk borbe- gyűjtése mindössze 57 százalékra van teljesítve. FA o ne feledkezzünk meg Kósa Sándor bakőnaki barátairól sem. Gál János kulál; mindennel megpróbálkozik, hogy eltagadja a kulákságot.. Felaján lotta földjét, de igy scan sikerül a. kulákságbői kimosakodnia. Fiának már több sikerült, Budapesten a Rákosi Müvekben dolgozik. ök örömmel fuvaroztak a templomépitkezésnél. s hajtottak másoltat is, de most a beadási szabotálják. Gál János kulák sem a tojásbeadásnak, sem a sertés leadásnak nem. tett eleget. Lukácsi Sándor, az akkori szekeresek buzgó irányitója szintén elmaradt beadása teljesítésével. A múlt évi beadásával is tartozik, most az első negyedévi baromfibeadását sem teljesítette. Igyekszik ott. akadályozni a begyűjtést, ahol csalt lehet. Zsiga János példáján felbuzdulva, mindenki hozta a magi- filléreit — irta a Zalai Közlöny. — Azonban most azt kell meg írni róla, hogy beadását nem akarja teljesíteni, a békekölcsön • jegyzésnél lebeszélte a dolgoz«/ parasztokat a jegyzésről azzal, hogy úgy sem kapják vissza Mást mond erről a napjainkban lezajlott tcivkölcsön negyedik sorsolása. \f arga János templomatyai ’ kötelességén kívül a rémhírek tevékeny terjesztője. Nem tudni, neki mi a véleménye, de a nagybakőnakiak szerint c kettő nem fér össze. Nagybakónak dolgozó parasztjai egyre jobtí|an megértik pállunk szavát és leleplezik a köz ségben bujkáló ellenséget, a klerikális reakciót, akik az ünpe- rialista baktériumháboru gyilkosainak szekértolói s a begyűjtés; uj életünk építésének akadályo zői. Nem feledkeznek meg arról az időről, amikor Kósa Sándor körjegyző ur teljhatalommal irányította sorsukat S ebből az irányításból most sem kérnek — határozottan tiltakoznak. Papszt László Petya Dubravin szorongva ült az iskola padjában és aggodalmaskodva figyelte Ivan FuMPjonovicsot, a tanítót, megírták a,fe első iskolai dolgozatot, amelynek a tanító ezt a címet adta: „Elbeszélés magamról'*. — Magatokról, szüléitekről, otthonotokról írjatok — magyarázta a tanító — hogyan éltek, hogyan vesz. tek részt az otthoni munkában! Petya nehezen látott a dolgozat írásához.’ Míg körülötte sereegtek a sebesen sikló tollak, a füzet első lapja előtte még mindig üresen fehérlett. A többinek könnyű írni, de milyen nehéz nekem — gondolta Petya —, hiszen alig tudok magamról valamit, csak amit a nagymama elmondott, £s eszébe jutott az is, hogy valahányszor a nagymama beszélni kezdett a múltról, az emlékekről, mindjárt könny öntötte el a szemét. Aztán mégis megkezdte a dolgozat írását. Lesz, ahogy lesz — gondolta —, s amikor letette a tollat, érezte, hogy erre aligha kap kettesnél jobb osztályzatot. Ezért ült most. olyan szorongva, mert tudta, ezen az órán kerül sor a dolgozatok ismertetésére. A tanító már meg is szólalt meleg, baráti hangján: — Jól van, gyerekék, elég jó dob gozatot írtatok. Mondhatom tetszett az első munkátok _ Sok jó dolgozat van és a jók között is van egy. amely, de különben mit, 1 reszeljek róla — inkább felolvasom! Levette a legfelső füzetet, maga elé tette. Az osztály elcsendesedett és. a tanító megkezdte az olvasást: DOLGOZAT Irta: Viktor Petrov „A nagymamával élünk kettesben Petya meghallotta az első monda- tot és a szíve összeszorult, a feje zúgott és a szeme előtt színes szivárványkarikák táncoltak. Hiszen ez az ő mondata, dolgozata első páT szaval A tanító olvasta, tovább; „A nagymamát Darja Eomanová- nak hívják, engem Pjotr Dubravin. nak. De lehet, hogy nem is Dubravin és nem is Pjotr vagyok. Ezt sem tudom, de nem tudja a nagymama sem. És senki az egész kolhozban. 194.S júliusában — ahogy nagymama elmondta — amikor a fasiszták Voro- nyezshez értek és mindenki elhagyta a várost, a nagymama is elindult Kelet felé. Két asszony csatlakozott hozzá, az egyik bőröndöt cipelt és nagy batyut a hátán-, a másik egy kis gyermeket, aki a karjában aludt Ez a gyermek én voltam. Ilengcleg nép vándorolt az utcán, s ahogy a nagymama mondta-, a fasiszták repülőgépekről lőttek ránk és bombákat dobtak le... Arnika' Kovája Usz- many falu határába ériünk, -megint bombázott egy repülőgép. A nagymama kezén cs fején megsebesült, s amikor magához tért, fehér kórházi ágyban feküdt. Én is ott voltam mellette, mindkét lábamon megsebe- sültem ... Az asszonynak, akinek a karján aludtam, nyomaveszeit és nyomtalanul eltűnt társnője is, aki a bőröndöt és a batyut cipelte;- Amikor u nagymama fel gyógy ült, magához vett, elesett fia után Pjölrn-tíÍA nevezett és a Dubravin is a nagymama fiának neve. A -nagymama, ha kicsit hangos is, igen jó asszony. Mindenben segítek neki az otthoni munkában, még pad, lót is mosok. Jól élünk a nagy marná- val, mindenki gondoskodik rólunk, a kolhoz is, a falusi szovjet is. Anton Grigorjevics, a párttitkár olyan, mint. ha rokonunk lenne, gyakran ellátó, gat hozzánk és a nagymamát marná- nolle nevezi. Most valószínűleg 15 éves vagyok, Iskolába járok, szorgalmasan tanulok, nyáron pedig a kolhoz méhészének segítek a méhek gondozásában. Ha elvégzem az iskolát, beiratkozom az egyetemre, mert szeretnék minél többet tudni. Nagymama azt -mondja, ha sokat tanulók, talán fel tudom kutatni az apámat. Sokszor mondogatja a nagymama azt is, hogy mindennek a háború az oka, s azért kell erőseknek lennünk, azért kell harcol- n-unk a békéért, hogy ne legyen többé háború. Anyámat is a háború ölte meg, a háború miatt maradtam anyátlanul és apátiamul... Pedig apám tálán cl, de hogyan tálaljul: meg egymást? Ha tudnám, mi az igazi nevem, könnyebben menne, de így — ki tudja, megtalálorn.c valaha? Hiszen én Pjotr Dubravin vagyok és lehet, hogy ó. egy — Iván Yasaüjevet keress Az osztályban mély csend volt. Mindenki Pjotrra nézett, akinek sze„ me könnyesen fénylett. A tanító lassan letette a füzetet és. halkan eay. nyit mondott: — Te1yn._no.gygv. s?ép dolgoséi# ériéi Zalaszombatfa sem marad el
