Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-26 / 47. szám

Gyűjtsük,

őrizzük meg népviseletünket

Beszélgetés Homenkovval a kolhoz atlétákról

Régen a dolgozó nép magú' rahugyatolWigában kénytelen volt szükségleteit telje,» mértékben a rendelkezésére álló anyagokból saját kezein unkájával fen • lezni. Maga készitétté — főleg iából — szerszámait, maga építette meg borotuakázát és maga szőtte meg a termek, lenből és kenderből vúszonr uhuját. A gyáripar fejlődésével egyre na gyobb mértékben visszafejlődött a kis- és a háziipar. Anyagi helyzeténél fogva a szegénypa- rasztság körében élt legtovább a régi népviselet, ma pedig — szocializmust építő korunkban

— már nem okoz gondot a népnek sem, hogy munkája el lenében a szükséges gyári ruhaneművel ellássa, magát. A fejlődést jól szemlélteti te hált a viselet változása, aizért kell ösz- szegyüjtenünk és kiállításon bemutatnunk oz egyre jobban pusztuló régi népviseleti anyagot, melyet eok helyen már vsaik színdarabokban használnak, vagy az öregek tartják vissza maguknak halotti ruhának*

A Göcseji Múzeum elődjének, a Göcseji Gyűjteménynek értékes népviseleti anyaga volt, ezt azonban a háború barbár pusztítása teljesein megsemmisítette. A Göcseji Múzeum megalapítása, 1950 óla azonban már ismét sok értékes darab került a. múzeumba, mely fényt vet a népviselet helyi fejlődésére. A dolgos hétköznapokon természetesen a használtabb holmit viselték- Múzeumunkban látható egy — házilag készített, vászon ingből és gatyából álló — gyermekruha-. A férfiak is vászonruhát hordtak- A nők fehérneműje ugyancsak vászon volt. Az ing melle

— mint az általában szokás ~— szépen kivarrott. Ettől eltekintve a régi viselet Göcsejben nagyon egyszerű volt- Díszes, ünnepi női viselet megyénkben két vidéken fejlődött ki: Zalakaros környékén, ahol a nők csizmás, hőszoknvás, gyöngyökkel kivarrott főkötős („necces“) viseleté ma is el ée általános. Ennek a viseletnek értékes darabjai láthatók a nagy kanizsai múzeumban- A népviseleti szempontból másik értékes terület (Hetes: Bödcliá- za környéke) már a zalaegerszegi Göcseji Múzeum körzetében van. Az itteni, egykor gazdag női népviselet már korábban visszafejlődött, az egyes jellemző ruhadarabokat már csak ^gy-két helyen lehet hasznaar jon kívül megtalálni. Legszebb és legjellemzőbb darabjai az 't- teni egykori népviseletnek a

szélén piros rózsáikkal' .kivarrott fekete kötény és a fehér) szélén színesen hímzett kendő- A. hajat »négyszögletes fehér fejkendővel kötötték le. Mindegyikből több darab i« van a Göcseji Múzeumban, ahol azok bármikor m egt c k i n'Tj üők•

Ugyancsak jellemző volt;a régi pásztorvise.et ie. A Göcseji .Múzeumban van egy hatalmas karimáju pásztorkalap, mely még a XIX. század : elején készült, Ugyanott ezines virágokkal kivarrott juliászmcllény is látható, valamint pászforfarag- ványok: kampós juhászbotok, tükrösök, gyufatartók, borotva- eb- és dohány tartó stb. A szebbnél-szebbein faragott darabok népünk tehetségét dicsérik.

A Göcseji Múzeumban máris értékes darabok vannak, ele a múzeum gyűjteménye még tá- vo.ról sem teljes-. Ezért arra kérjük, azokat, akik hasonló darabokkal rendelkeznek, hogy juttassanak belőlük a- Göcseji Múzeumnak, mely az értéke sebb darabokat megvásárolja és készülő, a népviselet fejődését szemléltető kiállításon bemutatjaUgyanez vonatkozik a- ,fel- szedett-himes* szőttesekre (törülköző, abrosz, fej vékaboritó- kendő, kötény, stb.) melyekből szintén ritka szép darabok kerültek a zalaegerszegi múzeumba a hetési községekből és Ze becke környékéről- A. gazdag mimiakincs dolgozó parasztságunk .fejlett művészi érzékének a bizonyítéka, ugyanis egyik sem takács-készítmény, hanem mindegyiket dolgozó paraszt- osialádok fonták-szőtt ék hosszú téli estéken.

Népi demokráciánk a művé- szí tehetségeket felkarolja. Ma már nem a juhnyáj mellett faragnak, hanem az iparművésze, ti Főiskolán tanulnak és továbbfejlesztik képességüket művészeink, — de otf sem szakadnak el népünktől, hanem tanulmányozzák és felhasználják elődeik, a névtelen népművészek hagyományosan kialakult hala dó művészetét. A népviselet is — a Szovjetunió útmutatása alapján — uj éétre ébred. KuL turo.tthon.aink fiataljai népi táncokat sajátítanak el és azokat helyi •népviseletben mütaUok be, min* pl- a zalaegersz-gi Vasutas Szakszervezet tánccsoportja, mely a zalai népi táncokat a Göcseji Múzeum kötény- mintáinak felhasználásává! eh készített népi ruhákban adja elő.

Szentmihályi Imre

Teremtsen rendet a portája körül a járási népművelési osztály

Talán méo sohasem telt meg igy a kultúrterem dolgozókkal Zalalövön, mint vasárnap dél inán. A falu minden részéből el. jöttek ide, hogy megnézzék az úttörők előadását. Sokan már előre tudták, hogy az ut örök előadásával nem ér véget a kul turmüsor- Zalaegerszegről a nép művelési osztály megígérte, hogy 5 órakor sajtódélutánnal egybe, kötött kultúrműsort ad a dolgozó parasztok részére.

Az úttörők előadásának vala mennyi száma betöltötte feladatát. Különösen kiemelkedett a műsorból az első osztáyosok ..Piroskája“, a hatodik csztályos lányok orosz-tánca és a csasztus ka-brigád, amely s'róíáin sok tennivalóra hívta lel a minta- község dolgozóinak a figyelmét.

Azonban jogosan mondhatjuk, hogy a sajtónnp nem sikerű f Így- Oká abban kereshetnénk, hogy a járási népművelési ősz fály nem cselekedett megfele löen. nem ?jiztos;tott jól felké szült előadót. E helyett Sik'ósi elvjárs szervezőt hízta meg az elő I? észJ léssel, majd az előadás wr1-T usával Sem tám^gatárt, sP-m oeriiíi közvetlen irányítást senki sem gyakorolt Siklósi elv. iáa» leiéit- Az ereűmáüv az lett.

hogy az alig 8—10 perces beszámolóból nem látszott meg a za- lalövői dolgozó parasztok hangja, állásfoglalása a szabad magyar sajtó irányában; a munkás- parasztievelezés fontossága, a dolgozókkal való szoros kapcsolnia. A dolgozó parasztoknak nem magyarázta meg, hogy milyen nagy a különbség a kapitalista sajtó és a kommunista sajtó között. Ma már az ország minden dolgozója, közötte Za’a- lövö dolgozó parasz jaj is bátran fordulhatnak a párt, a kommunisták sajtójúhoz, felvethetik a hibákat, eredményeket és sajtón keresztül élűének a sajtószabadsággal. Meg kellett vohia magvaráznia, hogy mi a nárt sajtójának a je'entösége, Mit jelent az, hogy a párt minden időben beszél sajtón kereszUíl a dolgozókkal.

A kultúrműsorban is volt hiányosság. Ezt bizonyítja az is, hogy a „MEZOKER1 kulturgúr- dájának tagjai nem készültek fel. A „Két pajtás“ című egyfel- vonásos színdarabjuk, jobb fel- vészü ésükkeí nagv siker4 arat ható t volna. A kultúrműsorban csupán egy kiemelkedő rész volt, Viola Ferenc énekszáma

Odesszában ősszel zajlottak 'len falusi sportolók összszövaíséyi versenyei. Ezeken a versenyeken 232 férfi cs 129 nő küzdött a győzelemért — tíz szövetséges 'köztársaság (Orosz Sz. Köztől'sens ág, h Jcrajna, Bjelorusszia, Grúzia, Üzbegisztán, Turkménia, Grúzia,'Lat- vain, Litvánia, Esztenia) falusi sportolói milliós tömegének képviselői.

Beszéljünk röviden a legfontosabb eredményekről. Mindenekelőtt meg kell állapítani a vezető kolhoz atléták sporkudásának fejlődését. A versenyek alatt meg- javkották majdnem az összes előbbi eredményeket. Egyes sportolók kitűnő eredményeket ének el, így például I. Belsá. kou 8-I-.35 m-t ért el gránát hajításban. Jó eredményeket értek cl még sokan mások: I. Csemov 100 m-es futásban ~ 10.9 mp. A Igná y.ijev 400 m-en 50.6 mp.m R. Bíkcsurin SoO m.cn — 1.58:1 p,, V. Dayidov az országos maraton- fulás résztvevője Odesszában 5000 m-en kitűnő időt — 15-20,2 Pit erf el, E. Bászleájev gránát- hajításban —- 78.25 mj. a nők eredményei gyengébbek, de közödül: is sok jó sportoló akad- Ezek N. Djergánova 100 m.cs futásban — 12.9 mp., ugyanő td- volugrásban — 5.03 m., Á. Milova 800 m.cn — 2.22.7 p., a. Záválisi- na 400 m-en ~~ 1.02,6 p.

A falusi sportolók fejlődése nem véldlen. ez törvényszerűség. Ez a Bolsevik Párt és Kormányunk gondoskodásának az eredménye, akik a falusi lakosok testnevelését és sportjéy szívügyük., nek tekintik. Azonban az összszö- vetségi bajnokságon részlvejt falusi sportolók általános fejlődése még nem érte el a kívánt színvonala1. A férfiaknál a 100 m-es futásban a legjobb és a legrosz. szabb eredmény közölf a Jeülönb- sén 2 I mp . a 400 m.en a legjobb eredmény 50.n mp- — a legrosz- szabb 1-06.1 mp., az 5000 m-en 15.20.2 p — a legjobb és 20A9. p. a legrosszabb.

Ilogy mennyire nem elégséges a résztvevők általános tudásszinvo. Halának az emelkedése, erre bizonyíték, hogy 6461 résztvevő közül 273 nem érte el a minőségi szintet.

Ez a jelenség természetesen csak időleges- Vifcin felül áll, hogy már a legközelebbi összszö- vclscgi bajnokságban a falusi atléták eredményei magasabbak lesznek. Országunkban egyetlen

spoitegyesületnejí sincs olyan íe/_ lődési lehetősége, mint a kolhozt spor f egyesületeknek.

Fedetlenül szükséges,\hogy a kolhoz sportolók erős iramban használják ki a lehetőségeket sport, tudásuk fejlesztésére és ehhez segítséget kell nekik nyújtani. Ez a sportszervezetek cgyik leg fontosabb felnd&ía. A megoldáshoz vezető ut elég világos.

A kolhoz sp°r<tegyesületnek elsősorban arra; kell fordítani a figyelmei. hogy meglevő sportköreiben erős. jól megszervezel sportszakosztályokat létesítsen és rendszeresen tervszerű sportok, látási munkát szervezzen. Különösen támogatni kell az egészévi "dzést. Ideje, hogy végezzünk azzal az elavult hduiBcn nézettel. mely szerint a falusi spor ■falók sportja — idénvhez vnV kötve- Be kell vezetni a faluba is élenjáró, veze'ö sportszervezeteink 1 tapasztalatait — az at.lé fák téli edzéséről Télen a szabad levegőn való edzésen kivid f(d kell használni a kolliozi klubok és más társadalmi helyiségeket Mindez l eher övé teszi a jéli idény kihasználását, amikor a mezöanz- dasáal dolgozók kevéssé vannak megterhelve munkával Az össz- szövebséai és köztársasági testnevelési bizottságok kötelesek a kolhoz sporlegyesülct tanácséinak a

A járási népművelési osztály vonja le a tanulságot és ha máskor valamilyen akciót akar végrehajtani, jó7 szervezze meg. Kapcsolja be ezután a többi fejlettebb üzemi és falusi kulturfalusi sportolók egészévi edzésére való áttérésénél komoly segítséget nyújtani. Be kell ebbe szólni Tudományos Kutató Intézetünknek is. Tőlük várják a falusi átló fák az egészem edzés módszerének tudományos kidolgozását,

Hagy jelentősége van a falu tömegsportja fejlesztésében a propagandának, a tervszerű és ki elégítő sportirodalommßl való ellátásnak, a népszerű előadások, nah és beszámolóknak, valamint a városi sportolók védnöki tevékenységének. A falusi atlétáknak szükségük van módszertani és szakirodalomra, falragaszokra és segédeszközökre. Ebben a fontos ügyben nagy segítségei, kell, hogy nyújtsanak a könyvkiadások, valamint, a köztársasági cs megyei időszaki sajtó.

Fontos toveibbá a jól átgondolt versenynaptár a falusi sportolók versenyeiről. Kétségtelenül hasznos lenne a versenynaptárba bevonni. a falusi sportolók pos. taversenyéi.j Ez a fújta verseny ösztönzőleg fog hatni a falu sportjának t'ömegszerüsihésé. rc és az atléták tudásszinvonalá- nak emelésére. segítséget fog nyújtani újabb lehetséges tízezrek feltűnéséhez. Legjobb lenne hái'om részben rendezni a posta_ versenyeket — télen, tavasszal (vetés után) és ősszel (betakarítás után). A verseny napitár összeállításéinál gondosan meg kell tár gyűlni, hoqy hol és mikor célszerű a falusi sportolók összszővet- ségi versenyét rendezni. l95l.ben például a falusi sportolók bajnole- ságál (atlétika) Odesszában rendeznék. Sokkal célszerűbb lenne ezt a bajnokságot közvetlenül az országos baj nőieséig után és

ugyanabban a stadionban megrendezni. Ez feltétlenül segítené a falusi atléták fejlődését, költségmegtakarítással is járna. lehető, ségef nyú jtana sok atlétának a leg erősebb aHétják versenyek megfigyelni és esetleg technikájukat el- tanulniVégül az ilyen szervezett bajnokság lehetővé teszi, hogy na. gyobb szárny edző és elsőosztálya sportoló vegyen vészt a falusi sportolóknak előkészítésében és összszövetségi versenyük megrendezésében. így ez a verseny nemcsak az eredmények szemléje, hanem a versenyzők részére kitűnő iskola is lesz.

A falusi spoiyolók, a kolhoz sportégyesületek tagjai ~~ sportunk Eggazdagabb tartalékát képezik. A falusi fiatalság soraiból került ki sok nagyszerű spor. tolónk; a Szovjetunió diszkoszvető bajnoknője N. RomUskova, országos csúcs'artók I. Szemje. nov és N Bjclcrukov, a szakszervezeti és AZ. Főiskolai világbajnoknő P- Szolopova, az országos bajnoknő N Szmirnova és sokan mások kezdték sportpályájukat « falusi, vagy kolhozi sportpályákon vagy pladionokban. Nincs már messze a napmidőn a nagy összszövetségi atlétikai versemnek rajtjánál megjelennek a különböző kolhoz sportegyesületek sportolói, hogy az ország legjobbjaival összemérjék fuduisukat. Országunk falusi sportjánál; fejleBsége viláaos _ b{ zengitek a kolhoz-falu qazdaságá- nak és kultúrájúnak emelkedésé_ re — ez eggike a sok bizonui]ék- naj; a város és falu közöld határ eltűnésére. Nagy jövőjük van trim; a falusi sportolóknak és az összes íestncvclési szervezetek kötelessége, hoqg segítséget nyújtsanak további fejlődésükhöz, tudásuk minél nagyobb emeléséhez.

BÉKE MOZGÖ MAGVK ANIZSA

Keddtől—péntekig

FELHŐK TITÁNJA

cspportot is a kultúrműsorok baTeremtsen rendet a portája körül a járási népművelési ősz álj»

NAGY BRNO

VaRpalo j:*\i Bax YÁSZ—

Z. VÖRÖS METEOR 3:1 (2:1)

Zalaegerszeg, 1,500 néző, Vezette: Darázs.

Góllövő'k: Kedves, Kőműves és Borbély, illetőleg: Dolgos.

Kezdés előtt, a játékvezetők tus : előirt pályahi'telesitést végzik eh i

V Bányász: Vajda —• Kazári, Zombori, Csiszár — Fii lop. Flamm —- Galambos, Kedves. Terhe (Borbély), Kőműves, Bába.

Z. Vörös Meteor. Varga (Molnár) — Bieter (Eher). Zsidó, Nádas! —■ Loppert, Fülöp — Dolgos, Oláh, Kerkai. Szabados. Per, laki.

Az egerszegi csapat indijja el a labdát. Előbb a hazai, majd Perlaki jó lefutása révéi a Bányászok kapuja forog veszélyben, Mindkét csapat nagy erőbedobás, sál. játszik, a 14- percben jobb- i j oldali támadásból a zalaegerszegi , kapu előtt folyik a játék. Nádas! j közelről haza akar adni. ez sikerülne is, azonban Varga bent* j ragad, Terhe elcsípi a labdát', Kedveshez játszik, akinek gyenge lövését Varga még beljebb pofoz, za a hálóba. (A gól nagy kapushibából esett.) A góil után mezőny. I játék folyik. A 22. pereljen Zsidó | a sáros talajon elcsúszik. Komik 1 ve3 utat nyer, egyedül tör kapu- ! ra és 12 méterről laposan a jobb \ sarokba lő. (2:0). Ezután az eger- í szegj csapat fámád, de a csatárok : a kemény palotai védőkkel nem j boldogulnak. A 35. percben Ter. 1 be 20 méterről leadott erős sza- • badrugásáit Varga remekül szög- 1 letrö nyomja. Három perc múl- . va Perlaki isiükerffit sarokrúgásából ] Szabados gyönyörűen Dolgos Iá- >. búra teszi a labdát, áld közelről, )] egyből a jobb felsősarokbá lő. 1 (2:1). A hátralévő időben a bú- | nyászok teljesen beszorulnak, a í Z. Vörös Meteor egymásután két \ szögletét harcol ki de az ered- ; inény a félidő vegéig nem váltó- \ ziiik.

A II. félidőben mindkét csapat- j ban változást eszközölnek. A Z. ; Vörös Meteorban Varga helyett ] Molnár véd, Ritter kiáll, Dolgos i lesz a jobbhátvéd. Oláh a jobb. 1 szélső és Eller a johbösszekötó, | — A bányászoknál mindössze ■c-gy I csere van: Térbe helyett Borbély f játszik.

Rohamos egerszegi támadások- | kaC kezdődik a második félidő, j mégis a bányászok érnek el vóí j ratianul újabb gólt. A 13. perc- | ben egy előrevágott labdára Bor, ■ bély szalad, a védők lemaradnak £ és Borbély 15 méterről laposan íu \ jobbsarokba ló. (3:1).

Továbbra is az egerszegi csapaj! t támad. Fülöp ívelj lövésére Kér- i kai é Vajda szaladnak a labda * Szabadoshoz kerül és az összekö- j tiő hajszállal a ka,pub mellé ló, j (Nagy helyzet volt.) Szinte áh ! landóan a bányászok kapuja előtt folyik a játék. A 34- percben Per, j laki sarokrúgásából a hálóba esik 1 a labda, de előzőleg a sarokvona- j Ion már fül volt és igy a gól^er- ] meszelésen érvénytelen. _ Zala*1 j egerszegi támadásokkal fejeződik j be a játék. 1 {

Apróhirdetés

KOVÁCS és bognánnühelyberen-i ] dezést vásárolunk. Ajánlatokat ■ I a Nagykanizsái Belföldi Szállítmányozási Vállalat Vorosilov

n. 6. alá kérjük. (98)

ELADÓ hálóbut'or és egyéb tárgyak. Nagykanizsa, Somogyi Béta-utca 31- (99)

HIMEZTESSE ágyneműjét és bábákelengyéj61 géppel, özv. t Horváth írénél, Magyaru. 51.

(íooy

ZALA

A Magyar Dolgozók Pártja Zal.t megyei Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő: Szántó Jenő. — Felelős kiadó: Darabos Iván- — Szerkesztőséit:

'-iq.eg’-prs^p'r, Kossuth Lajos-nlca 22.

Tel. 2ó0. Nagykanizsa, Zrínyi M-u.

29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalncsror- Rzcgr, Széehenyi-tér 4. Tol. 1S2.. Hagy-, < k-nnizsán Zrínyi-n. 29. Tel. ló—50. — Készült, a Vasmerrye Nyomdában S.-.oms hallioly. Kossuth T..-u. •>.. T-.v. 75, — Felelős vozető: K<?ííícüs GyulaOlvasd

a Zalát