Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-27 / 48. szám

VILÁG PROLE 1 ARJAI Szovjet válás* ie<jfv«éU az olasz kormányhoz Béke-gyiilés Zalaegersxegen AZ NDP MLiNEeiYEl PÄRTBIZOTTSÄGÄÜAK NAPILAPJA Vili. évrolvam 48. szám. Ara 50 fillér 1952 február 27. Szerda Ismerjék íel a munkavédelem jelentőségét a vállalatok igazgatói I a vállalatvezetőket. Mindez hiá­bavaló volt. a vállalatvezetők nem tartják forrósnak a mun kavédelmet, amit az is mutat, hogy legtöbb helyen megelógesz- nek azzal, hogy egy cédulára ki­írják: „Őrizkedj a balesetektől“- Az ilyen feliratú cédulákat a kapitalisták is kirakták a mun­kahelyekre. Mi azonban nem a kapitalisták nyomdokán hala­dunk, nekünk nem cédulákkal kell harcolnunk a dolgozók éps-égéért, egészségért.banem komoly, reá­lis munkavédelmet kell teremte­nünk s ebből a munkából ka kell venni részüket a vállaltaitok igazgatóinak is. A munkavédelmet a Megyei Tatarozó Vállalatnál is teljesen elhanyagolják. Bartos István elv társ, a SzOT megyei elnöke javasolta, hogy a munkavédelmi értekezletre meg kellene hívni az o yan dolgozó­kat is, akikkel a baleset megtör­tént s meg kellene hallgatni az ő véleményüket, mit javasolnak a ba esetek elhárítására, meg­akadályozására;. (T. E.) A FELSÖBAGODI GÉPÁLLOMÁS FELKÉSZÜLT A TAVASZI MUNKÁKRA Aki munkaidő alatt meglátogat­ja a felsőbag'odi gépállomást, nem mindennapi látványban részesül. Olyan a gépállomás, mint a meg­bolygatott hangyaboly. Szerve­zett munka folyik. A szerelők nagy igyekezettel dolgoznak. Selaesen forog az esztergapad, hullanak a vékony férniorgiácsok _ amott kékes láng­gal ég az oxigén alkatrészt he­geszt az egyik szerelő. A tmmka- gépjkezelűk is kiveszik részüket -a javításból, törölgeták a piszkos, olajos alkatrészeket. Mi adja ez* a nagy munkalei- dületet? Február 19-ét Írunk. A gépállomás dolgozói Rákosi elv­ára születésnapjára munkafel- QjáínLás-t tettek. Vállalták, hogy február 28-1 határidő helyeit feb­ruár 20 ig kijavítják, üzemképes­sé teszik az erő- és munkagépe­ket. Délután 4 órakor az alolsó Irak forral is fii Járlak a szerelő műhelyből. , Rákosi _ elv társnak tett válla­lásunkat t élj esi tettük —, mondták a műszaki dolgozók. Az irodai dolgozók kezében megállt a töl­tőtoll: hát mégis sikerül'! Egy hónappal ezelőtt még nem folyt ilyen ©zerveze.iten a munka. Tóth László igazgató elv'-árs és Bognár István üzemi pár étit kár tanfolya­mon voltak s így előfordult az, ami nek ebben az ese:ben sem szabadna előfordulnia: meglazult a nmnka- t'egyélem. aminek hátrányai a ja­vítási -műnk állatokban erősen ni e grau ta tko ztak. Hogyan javult meg a munka a gépállomáson? Tóth elvtárs és Bognár elvtárs visszaverve a tanfolyamról, lát­na a gépállomáson uralkodó rendetlenséget, mondhatnám úgy. is: . fejetlenséget* Azonnal vezetőségi értekezlete! hívtak össze, hogy megbeszél­jék a legsürgősebb tennivalókat. Először is mint biá iy osság o- megállapították, hogy a beterve­zett műszaki oktatások e'ma­rad1 lak a munka is rosszul volt megszervezve!. Ami pedig a munkafegyelmet illeti a vezető­ség féltemért« hogy a gépállomá­son a dolgozók két csupor [tea so­rolhatók: az egyik csoportba azok tartoznak: akik a gépállo­mást szeretik és állandó mim­A becsehelyi dolgozó parasztok teljesítették Rákosi elvtársnak tett felajánlásukat cégvédelmét szolgáló dolgokkal túlságosan takarékoskodnak. A fúvók nem kapják meg a védő- ételeket. Az újonnan bekerült dolgozókat nem oktatják ki eléggé a munkavédelem elemi szabályaira. A. nagykanizsai Magasépítési Vállalat munkavédelmi felelősé­nek hozzászólásából kitűnt, hogy az elmúlt hónapban aránylag is ok volt a baleset a vállailiatnál. A balesetek következté­ben 199 munkaDapot veszítettek el. Bár súlyosabb baleset csak egy voR, fjc ha a vállalat vezetősége több segítséget adott volna a munkavédelemnek, akkor nem le^t volna ily nagy az elveszített munkanapok száma. Tóvárosi elv társ felszólalásá­ban, mint súlyos hibát említi meg, hogy egyetlen vállalatveze­tő som jelent meg a munkavé­delmi konferencián. A minisz- táriumból küldték ki a meghívó­kat, azt is megígérték, hogy mióViú Zalaegerszegre szállítják sápot leállítani a nagyüzemi gaz­dálkodásról, hogy a termelőszö­vetkezetbe csak dologialan embe­rek mennek be. De Becsehely dol­gozó parasztsága válaszolt a ku­káknak: A községben azok voltak a doloyta,Ionok, aki]c a> dolgozó pa­rasztság vérét szipoly ózták, akik képesek voltak egy fazék aludt­tejért egész nap kaszálhatni a szegény parasztsággal. Egy kocsi fát ha haza hoztak neki, azért 6—7 napszámot kellett szolgálni. A kulák azt hite, hogy a dolgozó parasztság már erről mindről megfeledkezett. De a -pa­rasztságunk nem olyan könnyen felejt. _ Becsehely dolgozó parasztsága figyelte a már olt megalakult Becsehely-Szurda-puSztai Rákosi termelőszöv ctkezet eredményeit. Jóval többet termeltek holdan­ként, mint az egyénileg dolgozó ■parasztok. Ezt a nyári termés is bebizonyította, amikor búzából holdanként 3 mázsával több ga­bonát termellek, mint az egyéni­leg dolgozó parasztok. Látták a hatalmas fejlődési, amit 2 éven keresztül megtettek- A Rákosi ter­melőszövetkezet 6 lábas jószággal indult a nagyüzemi gazdálkodás­nak; ma már 700-on felüli állai- úllo mán nyal ven del ke zik. . Becsehely dolgozó parasztsága érdeklődéssel olvasta Turkeve termelőszövetkezeti város meg­alakulását és a poll íikai iskolá­kon is a pártonkivüliek tömegei veitek részt, ahol megtárgyalták a nagyüzemi gazdálkodás előnye­it és megbeszélték, hegy Becse- hely község is a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás útjára kelt, hogy lépjen. így alakult meg Becsehely községben az első ter­melőszövetkezet 1951 december 23-án, 21 családdal, 173 hold föld­del. Ez a csoport mindjárt hozzá­fogott a felvilágosító munkán ké­rész'ül, hogy a lobbi dolgozó pa­rasztot is meggyőzze a terme­lőszövetkezeif. a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyösségéről. Az uj termelőszövetkezet tagjai már kora reggel várakoztak a Hundes udvarán, hegy munkájukat ösz- szehangolva mehessenek a felvi­lágosító munkára. Meg is volt az eredménye. Mind több dolgozó pa­raszt lépetf be a termelőszövetke­zetbe. Örültek, hogy Becsehely községben megindult az egészsé­ges fejlődés. Balassa István (Juhász), az első termelőszövetkezet elnöke, nagy lelkesedéssel ment a, megyei tszcs és ÁMG’értekezletre, ahol látta, hegy még nagyobb segítséget fog kapni a termelőszövetkezeti moz­galom kiszélesítéséhez, amin ke­resztül még előbb el tudják érni, hogy Becsehely község szövetke­zeti község legyen. Balassa István az L termelő­szövetkezet elnöke ezen az érte­kezleten elmondotta, hogy ö szeb­bet és jobbat elmondani nem tud, mint felajánlja, hegy Rákosi elv­társ 60. születésnapjára Becse­hely községből szövetkezeti köz­séget alakítanak. Az értekezlet­ről hazatérve mindjárt felkeres­ték azokat a dolgozó paraszto­kat, akik már a termelőszövetke­zetről érdeklődtek és már más­nap csatlakozlak is hozzájuk. Ba­lassa István (Titár), Balassa Ist­ván (Biss),''Tizedes Gyula,' Ba­logh Péter, Ivóm János, Németh György, Andor János, Pál József együtt léptek be a ffirmelaszövei- kezetbe. Becsehely község má­sik nav már a népnevelők soka-, sásától volt h-angos és 70—SO népnevelő dolgozott azok közül, akik a termelőszövetkezet, útjára léptek. A községet nem foglalkoz­tatta más, mindenki arról be­széd, hogy a termelőszövetkezet­ben sokkal több jövedelmet tud­nak biztosítani, mint ha egyéni­leg dolgoznak. Esténként 10—12 dolgozó parasztot összehívlak egy-egy dolgozó paraszt házához, ahol elbeszélgettek a nagyüzemi gazdálkodás fontosságáról és an­nak előnyeiről. Így történt, hogy 1—2 nap leforgása alatt Becse­hely községben S—10 termelőcso- port alakult. R.övid napok alatt Becsehely községből szövetkezeti község lett. Becsehely dolgozó parasztsága megértette, hogy akkor lesznek igazi harcosok, ha a termelőszö­vetkezet, a nagyüzemi gazdálko­dás útjára lépnek, újabb csapást mérnek az amerikai imperialisták csapósaira, a Tito bandára­Becsehely dolgozó parasztsága vállalta, hogy járásuk egy-egy községébe hetenként legalább két­szer elmennek, ahol felvilágosító munkán keresztül meggyőzik a dolgozó parasztságot a nagyüze­mi gazdálkodás előnyeiről és un­nak fontosságáról. Becsehely község dolgozó pa­rasztsága ígéri Rákosi elvtárs­nak, nemcsak ebben a munká­ban járnak élen. hanem a többi feladat, a tavaszi munkák idő­ben való elvégzésében, valamint a begyűjtésben is példát fognak mutatni az egész járás és a 'me­gye dolgozó ;parasztsága előtt. Oh u 1 kehely üknek tartják; a másik csoportba azok. akik a gépállo­máson csiaili ideiglenesen akar­nak dolgozni. Valóban voltak és ma is vannak dolgozók, akjk a gépállomást csak ideiglenes mun. raliéi vüknek tekintik, arni't bizo nyit az, hogy nem lépték szc-rző- léses viszonyba a gépállomással. Ezek, akik nem bírták a megkövetelt munkafegyelmet. ' el­hagyták a gépállomást, a többie­két pedig jó felvilágosiVé mun­kával igyekeztek jobb belátásra bírni. Meg is javították munká­jukat Ugyancsak helyesen. látta meg 'a vezetőség azt te, hogy a dolgozók lkai állaudóan fogialkozui kell. A. vezetőség a dolgozókban mé­cseik a munkaerő^ lássa, hanem lássa meg benne az' embert te, aki nemcsak dolgozni, hanem eb­ül, szórakozni is akar. A vezető­cég elhatározta, hogy ezen a té­vén is felszámolja a hiányosságo­kat. Tóth elvtárs szinte napok alatt megszervezte a kulturgár- 4át. Előkerültek a műsoros fü­zetek. összeállították a műsort s már folynak is esténk inti a pró­bák. Jelenetek, népi táncok, énekszámok, vidám csasztuskák 'eszik változatossá a műsor.. Tavaszra, mire a génekkel ki­mennek a brigáde'rülétire, . & traktorosokat jóé felszerelt br. - gádszáljlások várják, ahol a mun­ka után pihennek, szórakozhat­nak. A terv sikeres teíjesitése érdekében Bognár István elvtárs. üzemi pár,[titkár javaslatára a brigádokat úgy szérvéztók meg, hogy a bonimuiűsíükat arásiyo§an eloszíoílák a brigádok közölt. De bármennyire is megjavult a felsőbagodi. gépállomás munká- !a. bármilyen szépnek, bármilyen zökkenőmentesnek mutatkozik is a tavaszi munkák beindítása, vannak hiányosságok ás. Ez leg- uiikább a női munkaerők beszer­vezésénél mutatkozik meg. A ve­zetőség hél leányt küldött a ua- csai traktoros iskolára, de azó a sí aiők beszervezése megállt. Úgy látszik sem a párlvezetőség. cení a gazdasági vezetéséé nem foglalkozót:-, azóta vele komolyan, é. gépállomás munkájának meg- iavdtása érdekében sürgős intéz­kedésekre volt szükség, de még . -uuve.n az es-e'beu sem szabad a nők beszervezését másodrendű kérdésként kezelni. A vezetőségnek arra keld töre­kednie. amit Gerö elvtárs kon­gresszusi beszédében mondott.: a gél)állomásnak állandó 'törzs- gárdája 'alakuljon ki olyan dol­gozókból. akik szeretik üzemüket, ragaszkodnak hozzá és soha sem­mi körülmények közölt jósziui- Mikból, saját kezdeményezésükre el nem hagyják. Csak így biztosítható a gépállo­más jó munkája és a terv téljesi. tése. túlteljesítése. POLGÁR LAJOS, a felsőbagodi gépállomás kör?,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom