Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-27 / 22. szám

í

Eretyeshesü, gyors, példás, gyökeres rendcsinálást as orossíonyi gépállomáson

GéspáHomásainkoíi és üzemeink. 3>an a nieaógiaízdaság minden t<e- rfttetén lejjfomtosabb feladat a <am rakafegyel era megszilárdítása.

Gépállomásaink vezetői és dolgozói egyre többen számolnak be szóval és levelekben arról, hogyan harcolnak a fegyelmezetlenek elten. Gyűlöletüket fejezik 1c1' a fegyelem megbont ói éllen. őket a le gm essz ebbm e nőleg elítélve.

Stfhat be»%élneh a munkafegyelemről

az orosztonyi gépállomáson is- Tudják. hogy csak fegyelmezetten Idler ló munkát végezni és a tér- vet teujesiteni. M:t is fcttbetk tehát az orostftonyi gépállomás vezetői ég dolgozói a fegyelem megszilár- clütásáért? Semmit. De nézzük meg. hogyan folyk a raunika.

Lassú. egymást ritkán fcövefő kalapácsü'tések csöngése hallatszik. Lassan és szervezetlenül, fegyelmezetlenül megy a munka. A szabadságon lévő gépállomás, vezető mondja:-v A do gozók nappal lejárnak a faluba bevásárolni.

ügy látszik erre is vaa idejük. Számukra nem sürgős a javítás portos és jó elkészítése. Ennek később megtaláljuk az okát is. Bevált az a közmondás: ,,fejétől büdösődik a hal*4.

A gépállomás vezetősége nem sokat törődik a dolgozókkal. Mórocz elvtárs, a gépállomás vezetője iskolán volt és szidó alap Erdőd! elvtárs. vezető mezőgazdász vezette a gépállomást, mert a főgépész'is iskolán van. előadó. Erdőd- elvtárs elmondja, hogy • amikor 6 odakerült a gépállomásra — a vezető elvtárssal egv- idöben —, egy részeges társaságot találtaik, akikkel csak nagy nehezen tudtak újra rendes raun, kát végezni. Felsorolja azokat az érdemeket, amik

szerinte az ő nevéhez fűződnek•

Keve^ef beszél arról, hogy a sok érdem mögött, mégis az utolsó helyen végzett az őszi munkáknál az oros

2tony: gépállomás.

Estén kint he-bej ártam a dolgozók szobájába — mondja —, elbeszélgettem velük a mnnkafe. gyelemről. Napközben is foglalkozok a dolgozókkal, felhívom

figyelmüket ha valami hiányosságot találok a munkafegyelem (terén.

—• Többször találtam a kályha mellett melegedni még a brigád- vezetőket is. -- De miit tett azért, hogy ue találja őket ülve. talán legjobban Mihálies bácsi, a gép. állomás Legidősebb asztalosa

mondja el. Ö még más hibát is talál a gépállomáson.

— Dolgozunk mi rendesen, ne ni is ,'gen voina hiba —

csak többet

fog lakkozná a a fe ve léi n h*

De ha acsm is többe;-, legalább ne úgy, mint a'Zt Erdődi elvtárs teszi, aki Iia bejön a műhelybe, körülnéz, nem szól semmit. Később a hátunk mögött az ő emberétől, Hercegtől tudjuk meg. hogy fe- gyemit ígért, inert ettem, amiko-v bejött és munkaközben voltunk. Ezt helytelennek tartom magam is. de jobb lenne, ha szemünkbe mondaná, és felhívná a figyelmünket. ne a hátunk mögött mondja.

Mi az oka, annak, hogy munka közben kénytelenek az emberek enni? Vagy a fa.uba menni és ■ élelmet vásárolni? Üzemi konyha van, de mint Erdőd! elvtárs igyekszik a hibát -szépíteni ■ de. l'dttel zárt a muH hónapban, amit ugyan, rendeztek ég ezért egy kicsit most rosszabb a koszt- A rossz kosztnak máshol vau az oka.

— Herceg elvtárs az üzemi

konyha uj bevásárlója előbb sokat hangoskodot. mondják c dolgozók — $j& előbbi e Iá ás

miatt, pedig akkor még teje%kávé volf-a reggeli. Most, hogy 6 iTi -i bevásárló, csak e'gy Iris feketekávé jut. Ezért esznek délelőtt munka közben is az emberek és

kevesebbet dolgoznak. Herceg elv- társnak erről az a véleménye, hogy

ő nem tehet róla,

elhagyta a 310 lifer tejkiutalásra szóló jegyet és igy legalább nem lesz deficites az üzemi konyha. Megfeledkezik arról, hogy éhes gyomorral ő sem szeret dolgozni.

— A vezetőség ebbe nem avatkozhat bele — mondja Erdődi elvtárs.

Pedig a vezetőségnek is érdeke a munkafegyelem ilyen irányú megszilárdítása is.

De van márik ennél, nagy-óbb hiba is. Nincs meg a vezetőség szoros együftműködése. helyette tapasztalható, az egymás elleni uszítás, a dolgozók széthúzása. Mórocz elvtárs a gépállomás veze_ tője már hétfőn hazajött az iskoláról, de a gépállomáson azóta ueim sokat tartózkodott.

— Nem volt kedvem bejönni, mert a lakásomon felkeresett 15 dolgozó azzal a hírrel, hogy itt jártak a központtól — az F. M. pénzügyi központjától — és az; a kijelentést tették, hogy már úgysem sokáig leszek gépállomás- vezető. _ Egy éjszaka éjiéiig yár. ták. Kanalovies eivt ársat, megye- központ vezetőjét az uj vezetővel. A várt vezető még a mai napig * sem érkezett meg. Erre Mórocz elvtárs

kivette a szabadságát.

Néha meglát0‘gatija a gépállomást és elnézi ezt az állapotot, De elnézi a megyeközpont is, aki tud ezekről a hibákról és u-ern intézkedik, hogy megjavuljon a munka. Köztudomású az egész környéken, hogy kétfelé szakadtak a dolgozók. Egyiiik része a gépállomás, vezető inéllé, a másik a vezető mezőgazdász mellé csoportosult Itt aztán munkáról szó sem lehetA gépállomás pártszervezete sem tölti i>e feladatait. A jelenlegi pohttiikai helyettes, aki a pártiskolán lévő Jankó elvtársat helyettesíti,

maga is szítja

a vezetők közötti ellentétet. Nem megy a poMcai oktatás. A dolgozók szombaton az oktatás ideje alatt hazafelé igyekeznek azzal a kifogással, hogy vidékiek- Élen jár ebbel maga Bognár elv-fársnö. a politikai helyettes és Kovács elvitárg mint brigádvezető. így a középfokú políttktai iskolán tízből csak négyen je.ennek meg. Fontosabb számukra az. hogy a gép. állomáson dolgozó lányok közül .kinek mi a vélemény« a vezetőkről Azon folyik a harc. hogy ki érdemli meg a brigádvezetői ál lásf. Emiatt Kovács elvtársnő a gép álomig vezető mellé állt mert az . tette be traktorosnak. Überpakäser elvtársnő a vezető mezőgazdász mellé áll, mert szeruje ő ad több segítséget.

Félnapokon át folyik a vita -az orosztonyi gépállomáson és az emberek ide-oda lógnak, csak dolgozni felejtenek el. A szét. húzás ég fejetlenség közben: vezetőség. pártszervezet nélkül kilátástalan az orosajo'iyi gépállomás tavaszi munkája. Egy mód van a munka megjavítására: a megyekőzpout, a járás* pártbizottság és az öntudatos dolgozók erclyedkezü, gyors, példás és gyökeres rendcsinálása.

1 Konyecsni István

Á nagykanizsai gépgyár pártszervezetének harca a napi terv teljesítéséért

Az öiévas tervünk harmadik tervéve nagyobb feladatokát dilit pávtszervezcteinli és az üzem vezetősége elé. Ezért nagij fontosságát kdl, hogy fordítsanak a napi terv teljesítésére és annak túlteljesítésére. amely biztosítéka a harmadik tervév maradéldaUm megvalósításának. Hogy ez valóra- váljon, ű nagykanizsai Gépgyár üzemi pártszervezat vezetősége nagy gondot fordít a műszaki ve- zeitőkícei és a dolgozókkal való foglalkozásra.

Hersics József elv társ a pártszervezet titkára személyesen ellenőrzi a napi terv felbontását, hogy az minden dolgozóhoz eljusson. Mégis vannak olyan nehéz, ségek, hogy egy-egy műhelyrész- leg nem tud a terv szerint dől. gozni.

— Estnek oka az - mondja Her. sics elvtái s —, hogy az anyagellátásban hiány mutatkozik. Nem érkeznek meg azok a nyejsaitya- gok, amik éppen a készülő munkához szlcségesek„ A dolgozóknak munkaidőben ne legyein kiesése, úgy oldjuk meg, egy olyan munkát adunk nekik, ami néni volt előirányozva részülme, de<* felaján. lásukat ludjáli teljesíteni' Ez a jelenség, hogy nem érkezik meg a nyersanyag kellő időben, főleg a traktorműhelyben fordul elő, a többi cnűhelyrészlegben főleg az a feladatunk, hogy a pártvéz&iő- ségi tagok segítsék azokat a dől gozófea't, akik a tervük teljesítésében lemaradlak, Ha a pártszervezet észreveszi, hogy egy dolgozó terve teljesítésében hiány mutatkozik, a munkahelyén keresik fel és megkérdezik tőle, hogy

BELÉPJÜNK

Amikor as népnevelők ■— voltak vagy négyen is — megjelen, tek a falunkban, attól kezdve a Kövecses felől jártam a mezőre Kertek alól. Megmondtam. Katának is, az asszonynak, hogy arra járjon, a szövetkezetbe meg küldje el Boriskát, a keresztlányunkat, Az utcára minél keve. sebbet nézegessen. Mi kibírjuk akár egy hétig is, a. népnevelők meg nem maradnak örökké a. faluban, Majd csak elviszi őket a fene.

Az első két nap csendesen eltelt. A harmadikon az ebédnél ültünk, amikor Boriska hozia a dohányt, meg az élesztőt a sZÖ vetkezető öl

— Már tizennyolcon beléptek — újságolta — pedig reggel még- cstak hatan voltak kiírva a tanács dicsőségtáblájára,

— Lépjenek — mondtam. — Te meg ne járasd a szádat

Attól fogva pár napig nem hallottam semmit. A föld, amin akkor a szénát gyűjtöttük, volt vagy 4 kilométerre, bent a szom. szed határban. Mivel a ;földosztáskor nekünk ott jutott az uraságéból. Ott teft el jónéhány nap, így aztán senki falubelivel nem beszéltünk.

Kodéval sem beszéltünk még erről. Évek óta nem hajlani a szavát. Nem jár a szomszédokhoz sem. A tavaszra gyereket vár Hogyan leszünk a munkával akkor a 10. holdon?

A hét végén, ahogy n gyerek megint belibbent, valahogy kicsit, szőtt a számon:

—■ Hányán léptek már be? — De a gyerek nem válaszolt. Én meg nem kérdeztem többet, •mert Kata úgy nézeti rám, mintha valamit én is forgatnék a fejemben, Este megzörgették a kaput.--Jő estét, Tóth bácsi!- aztán már ott voltak az istállóajtóban. A népnevelők. Letettem a vellát. aztán valami köszönésfélét morogtam. Megnézték az állatokat az istállóban, kérdezgettek egyet mást a .gazdaságról. Én rendr■ megfelelhettem. Közben az as: -zony Is cáaáltt a teóesdézsával Fejes ideje volt

— Hanem — mondtam nekik - jöjjenek beljebb Innen, hiszen van nelcünk rendes lakájunk -is.

— N^m vagyunk mi olyan kényesek — mondta az egyik —, hiszen magunk is parasztemberek vojnánk.

A másik meg:

— Szép ház Egészen új. Mikor építette? -— kérdezte.

~~ Két éve -— mondt-arn, — A felszabadulás után.

Aztán még beszélgettek Sokáig. Amelyiknek annyira tetszett a ház, elmondta, hogy cseléd volt ő is.

Arról volt nekem is mondanivalóm. A nagyságos báró úr kereken 10 évig nyomorgafott ben- nünket Mit kaptunk ezért,? Ros- kadt tetejű szobát, amelyik konyha is vojt, Ételf, de nem elege f. 1944-ben meg, amikor képendör■_ göltem nZ intézőt, mert Katát, aki akkor fiatalasszony volt, mindenáron magáénak akartja, bevo. nultattak katonának. Én bevo nullám, Katát meg kiköltözteti ék a fészerbe, mert a szoba kellett az új házvezetőnőnek OH a fészerben hxfilt meg születése után a gyerek, mert a szél odahord,la a havat, az asszonyra meg nem nézett senki.

— Mosf. aztán van 10 hold földem, új házam, két tehenem, meg szekerem,

Kata ott állt az isftáltóajtóbaw. Nem szólt nz egy szót sem. Hél éve, hogy olyan szűkszavú left. Azóta. ..

Akkor sem jött közelebb, amikor a tszcs-re került a szó. Meg arra, hogy mennyi gép, támogatás jön az ott dolgozók segítségére.

— Dolgozhatok a család apraja- nagyja, ember asszony együtt ~ folytatták — Hiszen a napközi- otthonok olyan bánásmódot adnak a legkisebb gyereknek is, amilyenre valamikor csak a legnagyobb uraknak jutott.

Erre már az asszony is megmozdult, Mivel akkor éppen gye.

reket várt.

★

Korán keltünk másnap, hogy a szénát délelőtt még megforgassuk, aztán délután hadd kerül- :ön a tető alá. Hanem a munka ■tz nem ment„ Az asszony csak tilt a velionyélre támaszkodva. Valami szöget ütőit a fejébe Az hát, a tszcs. Én som szóltam, legyen az övé a szó.

— Te, mért n-em forog &z a

vetla a kezedben9

Ijedten kapott a vdhnyél után, még él is pirult. Már jól a fejünkre tűzött a nap, amikor hazaindultunk A kertben Boriska. futott elénk:

— Maguk nem lépnek be? —■ szegezte a mellemnek a kérdést. Ebből értettem, ők beléptek, ■

Délután félúton voltunk vissza a mezőre, amikor megszólalt Kata:

— Nekünk is be kellene lépni.. . — de nem nézett rám.

— Aztán? — mondtam

— Tudod, hogy kevés az. a. hét állat a földnek . -. meg mindig kölcsön kell kéregéiül vetőgépet, boronát Aztán n t-szcs-ben az a föld sem lesz olyan messze... meg ha ketten dolgozhatnánk, együtt.,, és a gyereknek is mennyivel jobb lenne ..,

— Szóval most úgy egyik óráról a másikra megváljunk min. derűtől, amiért megszenvedtünk — jött ki a számon,

— Miért? fordult felém Kata — tán az a föld, amin dolgozunk nem lesz a. miénk? A traktorok nem, nekünk segítenek? Nem nekünk épült már eddig -is a gépállomás? A kultúrotthon? A szö- vetkezet? Az új hid? Amíg cseléd voltál, mindig azt mondogattad, hogy lesz másképen is, meglásd Kata Fogunk mi még másképpen, jobban is élni. Hát most miért nem akarod?

Aztán szó nélkül megfordult ott a gyalogút mentén, kézre fogóit:

— Na gyepünk, ne mi legyünk az utolsók.

Az a piros arca egészen í$ttü- zesedett. A szőke haját lobogtatta a szél.

— Te, Kata, Te úgy megfiatalodtál — próbáltam szóbaegye. ledül vele,

— Sokat beszélj csak — húzta össze a szemeit a naptűzésben — amíg n szénaforgatásban ide-oda mászkálunk a rétre, már Hzi munkaegységet is szerezhettünk volna a tszcs-ben . .

Aztán egyenesen az utcán végig, mentünk be a tanácsházba

n>. R.)

Vasárnap, 1952. Jan. 275

mi az aha annak, hogy a tervét, nem tudja megvalósítani. Ha a szerszámban, vagi] a gépekben van a hiba. akkor a pártszervezet a művezető figyelmét hívja fel, hogy vizsgálják meg a dolgozó munkapadját- Ha úgy látják, hogy a dolgozóval politikailag kell foglalkozni. a Vezetőségi tagok többször feUceresik és a munkahelyén is segítik. Az üzem pártszervezete nagy gondot fordá a kommunista példamutatásra, főleg arra, hogy a sztahánovisták ne csak az Ő eredményükéi érjék el, hanem se. gitsék a gyengébb szakmunkásom kait is. Ez a munkamódszer elősegíti a napi terv teljesítését. Fodor Ernő 'efutárs, alapszerve- Zeti vezetőségi tag, sztahanovista nagy gondot fordít az ipari la, naiókra. Csögei Gyula sztaháno- visfa rendszeresen foglallcozik <*2 ifjúmunkásokkal. Nemcsak szakmailag oktatja, őket, hanem a munkafegyelem megszilárdítását is szigorúan megköveteli. A pártszervezet harcol a munkafegyelem megszilárdításáért, meri, ez a terv teljesítésének egyik alop- vefö feltétele.

Németh László elv társ prop a- qaudista szerint az ipari tanulóknál mutatkozik meg legtöbb eset. ben a munkafegyelem meglazi- tása. Fehér László tanuló, alávet, a párfszervezet vezetősége sokat foglalkozik, oktatja, neveli, még sem akarja megváltoztatni a tanuláshoz, a munkához való viszonyát. Nem lantja be pontosan a munkaidőt, későn jön. legfőbb esetben már egy negyedórával előbb abbahagyja a munkáját. Horváth Tibor nemhogy példát mutatna a szakma eisajáHiásá- ban, hanem igyekszik a szorgalmas lányolcat lebeszélni a lakatos szakmáról AZf mondja nekik, hogy mié"t nem mentek varrodába? a lányok erre azt felelik: Van éppen annyi jogom a munkához, mint neked. Azt a szakmát tanulom, amelyik nekem tetszik. mert igy segítjük elő az ötéves terv megualósitását. A pártszervezett behívatta Horváth Tibort és jeivUágpsifotta helytelen nézetéről, jobb munkára buzdította, Lehetne felsorolni több ilyen ipari tanulót, akik maguk- rávették azj a szép ruhát, amit a párt és a kormány adóit nekik-, eszel szemben elfeledkeznek a kötelezettségükről. A DlSz.szervc- zettől távolmaradnak, ami helyiden. Ezek az ipari tanulók vegyenek példát Csohdor lenre DlSz.fia-taltól. akit a műhelyben, a segédek szeretne]., mert jól tanul, a reábizout munkát maradók nélkül elvégzi. Vagy Szilajk Sándor tanulótól, aki a szakma ct~ sajáHtásában elsők között áll• Ha a pártszervezet megbízza feladattól, örömmel végzi el, több eset. ben maga keresi fel a párt titkári) és munkái kér. Az ilyen ipari tanulók nemcsak a szakma elsajátításában válnak népgazdaságunk jó munkásaivá, hanem a pártszervezetnek aktiv és hű káderei. akik nem ijednek rney a nehézségektől, hanem azokat, legyőzve, segítik a pár/szervCzet munkáját a terv maradéktalan végrehaj tásábai i.

Párífeirelí

A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Története ÍV-fa jezetéfoöi három koníeroncíát tartunk- Az első konferencia anyaga az útmutatóba« feltüntetett I-, II. és III- hét anyagából.

Felsőfokú konferencia; íeh ruár 2 én, középfokú konferenciai íel’raiár 8-énÄ második konferencia anya «#a a IV-, V„ VI», Vlí. és a Vili, hét anyag«, A felsőfokú koníO" renciát március 8. a középfokút pedig március lí én tartjuk.

A harmadik konferencia anyaija a IX-. X és XI. hét anyagából,

Á felsőfokb konferencia máy- dEds 23-ér*. a középfokú pedig április 5-én tesz.

MB. OKTATÁSI OSZT-