Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-27 / 22. szám
MÉG JOBBAN DOLGOZUNK mond fák a nagykanizsai vasul élenjáró dolgozói A mezőket és ess útakat vastag hóréteg borítja. Hó lepte el a távojbaszaladó acélsínek talpfáit is. Itt-Olt már kisebb hófúvások is képződtek s a fehér, puha párna rárakódott _ a vágányokra. A mozdonyok prüszkölve fúrják olajtól csillogó fekete testüket a hófüggonyös. köddel bélelt levegőbe és akadályt nem ismerőn száguldanak a cél felé, hogy rakományukat mielőbb eljuttassák a távon állomásokra A tél a legnagyobb ellensége a vasútiak, a közlekedésnek-. Alattomosan támad. Fehéren jön. mint asz ártatlanság, de afaftomo. san kúszik a vonat csattogó kerekei alá. hogy meglassítsa ■ futásukéi m Hideg tehelletévél rácsókol -a mozdonyra, hogy megbénítsa lüktető életét, jegqs karjával át öleli a csöveket, hogy vízzé vál tozfassa n gőzt és jéggé dermesz- sze a vizel, hogy támogatásával n maga módján romboljon, pusztítson. A vasutasok szembe&záilnak az alattomos ellenséggel — a téllel ftalraaíh hanem főbb terhet ka pel*. A jutómat a főnökök vágták zsebre. Az ország akkor, urai ' jód t/udták, jobban jönnek ki, ha a dolgozó helyett a hajcsárt jutalma zzák. A felügyelők igyekeztek meghálálni a jutalma, zást: embertelenül hajtották szorították, fenyegették a dolgozói, hogy a kevés bérért minél több ellenszolgáltatást adjon A vasúthoz a felszabadulás el-S’tf csak az juthat-o’ t be. aki leendő felettesének, erejéhez mérten, sőt erején felül is minél több földi jót jutta-toth — Hogy a vasút olyanná fejlődött mint amilyennek most ismerjük sat elsősorban is a Szovjetunió hősi hadseregének köszönhetjük — mondotta Visiczky élvtárs. — Rengeteget köszönhetünk a &zov jel- vasutasok példamutató* 5ának és oktató segítségének is. A dől gozó, aki ma már közvetlenül ér elekéit a termelésben, gyekszik követni a szovjet vasutasok pél. dáját és a. különböző mozgalmak bevezetésével, szilárd munkaié, gyelemme! s a munkaidő teljes A mozdonyvezetők, a futok, a hideg fM csikorgó nappalokon és éj- | kihasználásával, tudásának álszakákon oft állnak mozdonyaikon s bátran felveszik a harcot a hófúvással, a nehézségekkel s hősies munkával győzik le azokat S biztosítják a forgalom sikerét. De nemcsak a mozdonyvezetők és a fü'ők harcolnak a téllel, hanem oft vannak a harcosok sorában a szénrakó munkások, moz donyfelvigvázók, páh ^munkások és ' szakaszkezelők. műhelyi lakatosok és állomásfőnökök, kazán kovácsok és álló más elő ljáró k — tehát közvetve, vagy közvetlenül küzdenek a féllel, hogy legyűrjék a nehézségeket; s győzelmesen kerüljenek ki a harcból. Pártunk, kormányzatunk a vasú* vezetősége s a miniszférium nem feledkeznek meg a vasutas doloozók jó munka iáról. Ezt mutatja az az ünnepély {$, amelyre a nag-1/kanizsai vasút dolgozói ké szülnek. Sikeresen bonyolították le az őszi forgalmat s a. Icaféljes'ebb felkészülfséanel kapcsolónak be a téli forgalomba, hogy erejük kel, tudásukkal harcoljanak n vasút becsületéért, a forgalom si heréért és a szocialista vasút kiépítéséért. A Vorcsilov-úli Vasutas Szakszervezeti Székházban ünnepélyes kerekek között nyáj fotóik át a iuts 1 nv kai azoknak a do'gozókmk, akik sz őszi for galom lebonyolításánál a legki raagadóbb eredményeket érték öl. A vasút férfi és női dolgozó’ zsúfolásig megtölftóték a termet majd, amikor á párt-, a közi eke désügyi minisztérium és a pécsi ve ^'Igazgatóság íkákül do^te’ megérkeztek, a dalárda énekszó maival kezdetét vette ez ünne r>ély. Knasznai István állom ásf önök megnyitnia után a politikai ősz. fály kiküldötte. Visiczky elvtár? üdvözölife a Ví.sűt dolgozóit. A jutaima zárokkal kapcsolatban elmondotta. hogy ,a múltban ilyes. mi nem fordult elő A múltban a dolgozót nem sz öntudat, nem a munka becsüle'é sarkalta jobb és több munkára, hartem az e bocsátástól va'ó féle cm és a ?ar kykfccm á-'ló felügye 6> kényüze €k, hogy teljes erejűid sói. sőt erejükön felül i? dolgozzanak. A d olgozó ló munkájáért); nemjul'-ndó emeléséve] magasén túl szárnyalja az imperial isfa or szagok vasutasainak teljesemé nyét. Visiczky elvfárs beszéde után ess isztu ska-számok következeid. Az öt'etes,- fordulatos, ügyesen megszerkesztett dalokban egy. másuíán kap'ak szárnyat a ki. váló teljesítményt elért doLgo zók nevei A csasztuska eihans zása után Pozsgai elvtárs, & Te rület-i Bizottság titkára emelkedett szólásra, majd a közieke désügyi minisztérium részéről Nemes elvtárs üdvözölte a vasát dolgozóit. — Ha hallgatjuk a"rádiót, vagy olvassuk az újságokat -—.mond'a többek között — két hang halak zik felénk: az egyik a. béke- tábor, a másik pedig a háborús uxzí ók hangja. Az egyik hang forrása az az eszmei amit Lenin elvfárs vitt diadalra. Az az esz. me, amely a mi jó munkánkon keresztül győzelemre viszi a béke ügyét és boldog élelet teremt valamennyi do’gozó számára. A másik hangból e’ég, ha egy amerikai újság néhány sorát idézzük amely így hangzik: A legrosszabb.' amit nekünk Oroszország tehetne —- ha megkötné a béké!<< M i ismerjük a két hang értékét. Ezt az is mulat .ja, hogy ma a vasút dolgozóinat jutómat ősz'hatunk, olyan dolgozókat jutalmazhatunk, akik Lenin e]vfárs szellemében, £ párt útmutatásával harcolnak r- forgjom sikeres lebonyolításával a háborús uszítok ellen a béke megvédéséért. A következő felszólaló, Lavrek elvtárs, s> jutalmazásokkal kap- csontban a további jó munka fon*osságáról és a megnöveke delit feladatokról beszélt, majd megem'ékezve Rákosi elvtárs 60 születésnapi áról, bizalmának adott kifejezést, hogy a nagyka.- rúzsai vasútnál a közeljövőben még több dolgozó szerez érdeme arra, hogy jó munkájáért juta Amban részem1 ion. Ezek után cor kerül" a vándor - ász] ők ős § nénzjutórnak ki Nyolc darab vörös ee iyfepibŰI vHridöTzáfzl'O állt ez Emelvényen, hogy néhány perce» belül a dolgozókhoz kerüljön s hirdesse, hogy nálunk a munka dicsőséget és megbecsülést jo- lent. A jutalomban részesített dolgozók egyenként, ahogy a nevűket felolvasták, mentek az emelvény elé, hogy átvegyék a vándorzászlókat és » pénz jutóimat S ebők István kalauz, aki a nagykanizsai állomáson, mint tehervonatvezetö teljesít szolgálatot , az őszi forgo lom alatt szolgálatát brigádjával együtt baleset- és meghiányolás- mentesen végezte. Szorgalmas, komoly munkaerő. Munkatársai szerelik és megbecsülik. Jó eredményét úgy éri© el, hogy & me. ne lírányi 1 ókkal a forgalmi szolgái a', tévőkkel és a mozdonyszemélyzettel áü-ndó, szoros kapcsolatot tartót fenn. Az őszi forgalom ideje alatt 190 vonatnál 28 kilómé‘eres óránkénti átl ago* utazási sebességet tartott, am: 143 százalékos teljesítménynél-: fel©] meg. 21021 kilóméiért uta zott szolgálatban. 892 kilométert önköli ségben. Távolléti órája: 2223. Brigádjává] együtt az or szagos versenyben első helyezést ért el s ugyancsak brigádjává' együtt 16íiö forint jutalomban részesült. Botó József vezető szeútámok Az őszi forgalom egész ideje a1 ab a kiküldetésben, lévő szám dója munkáját saját munkájának el. végzése mellett jó műnk a heasz 'ássál hlánymentosen o1végezV Átlagos •ío’jesifcménye 295 százaié kos Az egy munkaelemre eső önköltséget 65 százalékkal csők kentej'te. Munkamódszerét dolgozó társainak átadta'. Az orsza gos versenyben első helyre ke rült. Vándorzászló' nyert és 1000 forUi<- pénzjutalmat kapott. H orváth Sándor, sztahanovista kocsimosó a.normája" a minőségi munka figyelembe vételével 136 száza ékre teljesí. tette. Összes munkaóráját telje sít-ménybérben végez'e. Műnk módszerét ál* .adta társainak. Ván dorzászlá- és 800 forint pénzju ta'ómban részesült. Pálfatói I. János sztahanovista : asztalos a minőségi munka fi gy elembe vétó éve 1 normáját 202 százalékra teijerite,'te. Garancia- 1-évéiben vállalta, hogy kötele, ze-tfiségének 100 százalékban e'e get tesz és minőségi munkát vé géz Munkamódszeréi átad*'« dől gozó társainak. A vándorzászür mellé 600 forin1 pénzjutalmat ka - poft. Kovács Ferenc szftóánovis- ta kocsimosó, aki &z or. szagos versenylóén harmadik let' vándorzászlót kanost s ezenkívül 600 forinttal ju4a'mázták. Simor János sztahanovista műszaki intéző 500, Magyar József sztóhá- noviata k-szánkovács 350. Kanos: Teréz kereskedelmi pénztárfőnök pedig s raitó kívül még 14 dolgozó 250—250 forint jutalmazásban részesült. A jutalmazottak azzrl fejezték ki cár unk. kormányzatunk irán. H hálájukat, hogy többen közülük az ünnepélyen fogadalmat te'teik, hogy a jövőben az eddiginél jobban végzik munkájúval, amit Rákosi elvtárs szüle utóap jóra bo is akarnak bizonyí’ani. _____________Takács Elemér, — E GY BORDÉAUXI szállító*. vállalait igazgatója dokkmunkás, kát akar* félvenni egy amerikai eher h aí ó hadi a n yagrak om á n y á- rak kirakására Amikor a dokkmunkások meg’adtak. milyen munkát követelnek tőlük, egyse, gesen megtagadták a rakomány kirakását, — AZ AMERIKAI hatóságok ..vizsgálata“ szerint a westfrank- forti bányaszerencsétlenség 119 á dozata „Isten akaratából pusztult el“- A „vizsgálat“ elhárította a íelelősséoet a bányatulaidonO sokról, akik a jövőben sem szán dékoznak bizton<?ár»i intézkedéseket tenni a bányában- — ADENAUER BÁBKORMÁNYA az USA-tál a háborús keretszerződés megkötésé után / o hb száz millió dolláros Icölcsőrtf kaparj háborús célokra, amelynek terhét természetesen a nya- nn/rtSm^a hérl'/r/'U yasántsp. *952. tan. 27. i A SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ HAZA HÍVJA A LEÁNYAIT A pacsai traktoros Iskola lányai szombaton este a kutfvrofí. honban gyűltek össze, ahol Hadnagy László elvtárs, a népmüve» lési osztály vezetője tartott,előadást. A nők a termelő muriké» ban címmel Az előadás után a zalaegerszegi vasutas szakszervezet kultúrcsoport ja nívós műsors zűmaiv a 1 köszöntötte a traktoros» lányokat s azok leg jobbjait. Hadnagy László élvtárs beszédében foglalkozott a nők múltbeli és mai életével, a nők száméra nyűt új lehetőségekkel. ^ Gyalázatos, aláv&Iő és oosmány dolognak nevezte az emberiség n-'gy tanítója, Lenin, azt az állapotot, amelyben a tőkés világ a nőke|- tartotta. „Ismerjük az asszonyok megalázását, a. férfiak előjogait __ írrck — Gyűlöljük, igenis gyűlöljük és meg akarjuk szüntetni mindazt, ami a mun. kásnőt, a munkás feleségét, a pa reszt asszonyt, a kisemberek feleségét... nyomja és kínozzál.“ fis ez a gy-lázai o$, alávaló é-' ocsmány rend uralkodik még ma is egy sereg nyugati országban minden álltamban, ahol még a tőkés kizsákmányolás az úr, az Ínséggel és a munkanélküliséggé: küzdve dolgoznak a nők s az egész napi keserves munka után az anyák sokszor még egy pohár tejet sem tudnak adni gyermekeiknek. A tőkés országok gyarmatain Pedig elképzelne étjén nyomor ban és kiszolgáltatottságban, álla i sorban élnek a nők és gyermekek. Indiában minden észtén, dobén százezrek halnak éhen Bombay, Kalkutta utcáin s a többi indiai nagyvárosokban a gyárak környékén a csupasz földön tölvik ez éjszakát a munkásnők. Lenin országába^ Lenin országában azonban több mint három évtizede már va- óravála, amit Ö tanított. A nagy Szovjetunió évezredek óta először szabaddá és emberré emelte a nőket. 1917-ben győzőül a Nagy Októberi Szocialista For radaiom, szétzúzta' a föld egylia- todán a lökés rendet, megszün ef.eitt minden kizsákmányolást ás elnyomást, s szovjet földön örökre végétvetett a nők nyomó. rú tógának. it szocialista munkaversenybem résztvevő magyar dolgozók mint. egy harmadrésze nő. A szocialista termelés forradalmárai, a sz ahánovisták közöt ezer nő van És büszkeségei egész népünknek azok a nagyszerű lányok és ' asszonyok — mint például Szilágyi Margit, a mezőtúri Rózsa Ferenc tszcs brigádvezetője, aki ötmázsás gya pof termés á'lagot ért el — akinek becsülő.es helytállásra, mint a motor viszi előre a szövetkezeti mozgalmat. A magyar dolgozó nő egyen jogú lett, azonos munkafelté e í-ek szerint dolgozik, mint a férfiak, “gyermekét bölcsődében, napközi otthonban helyezteti el, kiléphe; * háztartási rabszolga ságból. És mégis: különös é-; szemmel nem látható akadályokat kell még legyőzniük a ma gyár nőknek, míg elmondhatjuk hogy nemcsak a törvényben, nemcsak a világ közvéleménye előtt, de önmaguk és a férfiak szemében is vallóban egyeníőek Let'tek. A láthatatlan akadály: a maradisáq Ez a láthatatlan akadály mélyen gyökeredzik, erős és sokszor mint vakmi á’hághatatón fa' emelkedik a termelésbe újonnan be'épő nők elé. Fal, amelyen nem tud ál ju ni ós amelyet úgy hív nak: maradiság Hol van há’ ez a fal. miféle téglából emelték hogy még mindig nem döntö'tük leV És miről lehet felismerni?- Közismert a régi magyar anek. do>!g a kis Jánoskáról, akinek húga. született. Mit csinál a kis ember? — kérdeztek a fiuk. — Nem ember -az, csak leány — válaszolta a parasz!fiúcska. Ezt a felfogást vallja sok felnő! férfi is, amit az anekdó'abeli kis fiú: hogy a leány, a nő nem ugyanolyan ember. Erről árul ködül a nép nyelve íh Vidékér csak a fiúgyermekre, használ-ák azt a ki feierest, hogy ..gyerek — a wásyoúk es nem járt $3 Ar/ ői'élet, © régíljea vafó rággtó kerdáö qz ez áináglíEttiatiap f* amely előtt már-már megforpr a termelésbe belépett nő, hogy visszamenekül jön a főzókanálhoz és ® pelenkamosáshaz. mint egyedüli életfeladatához. A kapitalista hazugság és rágalom a nőkről, » „gyengébb nema‘-ről szóló ostoba fecsegés mélyen gyökeret vert a dolgozókban és ez a hamis szemlélet az, amely megák, dálvozza, hogy, a dolgozó asszonyok még nagyobb tömege kérjen részt a termelő, munkában. Ez a hamis felfogás visszaállítaná ° nők kizsákmá- nyo’ítságáü visszazavárná őket a konyha falai közé, ez o hamis. felfogás ii'ányítja ° műhelyfőnököket, mestereket és egyes f ér fim unkáaoka t a nők segítsége helyett ahhoz, hogy idegenül, bizalmatlanul fogadják a nő dolgozókat Legyőzzük a nehézségeket A bírálB'l, a h -rc a marad: felfogás el en, rendszerint eredmény» nyel jár" És ez az oka, hogy ezek’ a nehézségek nem riasztják visz- sza az asszonyokat, leányoka , ha valóban részt akarnak venni a szocialista hazánk építésében Azonban sokszor találkozunk a maradi felfogásai maguknak a nőknek a körében is. A kisvárosi, falusi asszonyok gyakran nem jutnak odáig, hogy le kelljen küzdeniük ezeke: a kezdeti ne. kézségeket, mert húzódoznak, félnek a«’.tói, hogy elhagyják a házi tűzhelyet — a biztonságos és ismerős konyhát felcseréljék az idegen termelő üzemmel. Sokszor arra sem gondolnak, hogy népünk ellenségeinek a szekerét tolják, ha a nők alacsony abbrend üregéről, a termelőmunkára való alkalma bánságáról gyártó't ellenséges szólamokat elfogadják. - Harcolni kell a maradiság ellen, amely a nőket vissza akarja tartani a termelő- - munkából. Az ellenség gyakran azt vágja a munkába lépő no szeme közé, hogy tönkre fog menni, hiszen nem nőnek való munka a n-agy gépek kezelése, a „gyengébb nem” .szervezete nem bírja el az lyesmit. Ám az asszony óik, akik életet adtak, ismerik a fájdalmat és tudják, ml a nehéz Vájjon el lehet-e hitetni egy józanul gondolkodó asszonnyal, aki gyerekkorától kapált *> mezőn, vagy súrol’, nagymosás felett görnyedt, hogy a gyárak gombnyomásra járó modern gépeinek a kezelése nehezebb, vagy csak megközelítőleg is van olyan ne-* héz, megerőltető, mint ezek a csak kézzel végezhető női munkák, mint a nagymosás, suroláa S'fo. A nők előtt nyitva áll a felemelkedés minden lehetősége Mindezekkel az ellenséges érvekkel szemben ez alkotmány a örvény erejével biztosítja, hogy a mi hazánkban a nők ugyan, olyan munkafel' ételek mellett dolgozzanak, mint a férfiak, ■ ugyanolyan munkabért kapjanak, nyitva álljon előttük a fel- emelkedés, a ma gasabbra jutás minden 1 ehe'őségé. És a mi állmunkban a törvény nemcsak író' t szó, hanem mindennapi élc- ünk. A magyar nők map mint nap meggyőzödnek róla', hogy nem ebocaült személyek Ribbé, nem másodrendű emberek, ír nem o’y as valakik, akikre az ország- ’ iáik. a szocialista építésnek múl*. | ha ta'I'nul szüksége van (A? előadás mán olhanazofl kultúrműsorra ci keddi számunk- j ban visszatérünk) Adjatok mennél naovobb lehetőséget a munkzsoknab. hocjv bfanak ujcánutikba. hogy uiitia ’énről fis^roTnt'an i^octanak. %oav mennél többet írhassanak 'övendő é^étfffcröl^ éijáéksíkrő] é«t 'St? ^ /■' * (Italai)
