Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

.£P'a£ytaíás az 1 oláafaét) tefc vizsgáivá mégállapitihatjuik, feagy pár.[bizottságaink, párfszer- veze.eink még nem ismerték fel ta levelező mozgalom, a munkás, ■és panasz levelek nagy je'enitő- ségél A Politikai Bizottság haté. rozfa őta minőségileg és szám­szerűleg javult levelezőink mun­kája. Most az a feladatunk, hogy ez|L a fejlődést meggy or si.s-uk, ál­landóvá tőgyük. E térin most két iont ős feladat áll előttünk. 1. A levelező mozgalom to­vábbi fejlesztése, módszerei «eb megjavítása a uáribizott- sáp és a szerkesztőség részé ről- 2- Levelezőink tennivalói az ötéves terv harmadik évé nek megindulásával, amely­hez az alapot Rákosi elvtársi november 30 í beszéde adja meg* Nem kell kü.önősen bizonyíta­nom, hogy levelezőink száma ke­vés. A köve ikező időkben jelsza­vunk. legyen, minél több levelezőt., a Szabad Népiek, a Zalának, a pár-sajtónak. Nem elég azonban a jelszót kiadná, ehhez meg kell rennt a szükséges elvi és gya­korlati intézkedéseket. Tudató, sióni kell a levelező-mozgalom fontosságát. Ennek nemcsak a saj óban keid ália idóan hangot adni meg kel'l ennek mutatkozni pár. bizottságaink segítő, moz­gósító munkájában. Azzal is mérnünk kell egyes pártbizottsá­gaink pártszerveze'eiink muriké, j-át, hogy muikaterületűkrő'" hánv levelező, milyen problémá­val keresi fel levelein keresztül a pártsajtó:. Pártunik politákai is­koláin helye- kell biztosítani a levelezőknek. A levelezőmunika további fejlődését nem lehet el­képzelni anélkül, hogy levelező ink ne tanuljanak, ne saíáfiVsák el a marxi-lenind tanyásokat, amely megtermékenyíti munká­jukat. Másrész: a politikai isko- Jákon a pártszervezet,. az üzem a község legfejlettebb pártbeli és pártonkivüli dolgozói vesznek rész:, nyilvánvaló, hogy elsősor. ban közülük Lehet és kell megta­lálni az ujafcb állandó levelező- ke: a prole*ár közvélemény jö­vendő parancsnokait-. Felada­tunk, hogy a leve’ezőket szerve- 26-ileg összefogjuk, munkájukat segítsük. A hangsúly a nevelésen van, nevelni minden levelezőt az­zal. hogy bevonjuk a rár*ok* tatásba, hogy ankétek»«, újságcikkeken, beszélgetős« ken keresztül felkészi jük Őket eísősorhaa politikaijai», felelősségteljes munkájuk el­végzésére. A leve’ezőkeí a -ermélőmunka, ban részvevő munkások, dolgo zó parasztok, érte’irr'ségiek so­raiból toborozzuk- Sokkal több figyelmet kell fordítanunk a dolgozó asszonyok és fia a'ok bevonására. Természetese^ szűk ségünk van a tanács, tömeg- «szervezeteink támogatására an nál is inkább, mert a levelezők tanácsainkat. íörnegiszervezefein- keí is segítik helves bírálatuk­kal. hasznos javaslataikkal. Vé­gű' ismételten arra hívom fe1. a figyelmet, hogy a levelezők munkájához a Iiegiszólesebbkörü demokráciát kell biztosítani­ksT] éberen figyelted «aaüer« & próbálkozásokra és kiraélefcleuü ©leplezni békénk1 ellenségeit- A érvért harcolni a 'egszebb fel adat, hiszen egyet jelent a bé­ke ügyének szolgálatával. Amikor levelezőink leleple­zik tönünk ellenséaeit, ami kor átadják a közö&séanek hasznos tapasztaliataJkat, a tervért, a békéért hsrcolnak. Falusi levelezőinktől függ nagy mértékben, hogy falvainkban olyan légkör, alakuljon ki, amely nem tűri a begyüj és szabotá- lását, a« ál'ampolgári fegyelem megsértését. írjanak minél föb bet a termelőosoportok eredmé nyerről, de mu ássák meg a hi búkat isi Levelezőink mindeze­ket a feladatokat csak akkor udják eredményesen megvß ósi- tani, ha maguk is élenjárnak, pé'dát mutatnak- Bírálni csak annak van iofí-u, aki safátmarn becsti’e'tel tsf- jesiti kötelezetiteégeit- Az a levelező nyújt igazán se­gítséget feladataink megoldásá­ban, aki maga is eredményesen do'gozik, szüntelenül azon fára dozik, hosrv minél :obb mód azé reket ku ásson fel terveink túl­teljesítésére­— Külön szeretném felhívni le­velezőiek figyelmét, hogy fel­adataink jó megoldása itt Zala megyében azt is jelen'i, hogy éberen figye jünk fel a_ Tito. ham da és ügynökeinek próbálko­zásaira. Tito és gyilkos bandája nem e'égszik meg azzal, hogy a jugoszláv munkásokat és Pa“ rasztokat nyomorba taszítja, az j a céljuk, azt a felada ot kap- j ták amerikai gazdáiktól, hogy a j népi demokráciák szomszédé a- gábah tűzfészket teremtsenek, háborúra készül jenek a Szovjet* unió és a népi demokráciák e - len. Tudatában kell lennünk, a Tito banda olvan mélyre súly- vedt, hogy minden gonoszságra kép««, itt gáráfcSAk váz. 6^. hogy ha'árainkon átlövöl- doznek. kémeket, diverzansoka* igyekeznek átküldeni, akikre kí­méletlenül le kell 6ujtani, hanem arról is szó van, hogy hazai ügynökeiket, a ku ákokat, a fekete reakció mozgósítják e’Ienünk. Amikor tehát ezek ellen harcolunk, a Tito-bandát és amerikai megbi zóikat iá gvensi'jük, a béke ér dekében cseleke-zünk. — Külön szólok a hatáirmc-nt* ég délszláv községeink munkás és par asz levelezőihez, akik közel­ről látják a jugoszláv dogozó nép. munkások és parasztok nyomorúságos életét. írják meg ezt bátran, összeíráson-^va a saját megváltozott életükké’, ezzel segítenek a fegyverrel a kezükben harcoló jugoszláv ha­zafiaknak is. hogy mind na ervobb méreteket öí'ő szabad ságliar cuk elsöpörje a T'to byn da homokra épült hatalmát és visszahozza Jugoszlávia dolgozó népét a Szovjetunió vezet'e is®ir­hád népek nagy családiéba, ^ — Befejezőiül arra kérem a za ai levelezőket, hogy segítsék a pár- tet további fejlődésében, őrköd ienek ogyü't a párfbe’i és pár- tonkivü't levelezők a párt fisz tásága fe’ett, harcoljanak me­részen a párt és koraiányhatáro- zafok végrehajtásáért. Ebben a munkájukban érezzék maguk kö zött a;z egész bárt és dolgozó népünk támoga ását- • * A beszámoló elhangzása után került sor a hozzászó ásókra, az országos konferencia küldöttei- nőik megválasztására és a jég jobb levelezők jutalmazására. Majd a levelezők közösen részi­vé’fék a konferencia tiszte’été­re rendezett kultúrműsoron. A konferencia Iefo’yására a szerdai lapban visszatérünk. A pttesai n munkájáról A dolgozó parasztok a nyár foyaman is elmarad-ak a begyűjtésben Tervüké sem telje­sítették Később azonban hozzá­fog talk és lemaradásukat igyekéz. kék pótolni. Az ősziek be. gyűjtésénél is lendülő*-esen kezd- ‘ék tHjesi'tenii kötelezettségüket A lendület azonban nem sokáig ioriatt* Hamaro^an lassult a napi felvá­sárlás S'eme. Egyre kevesebb kukorica és burgonya gyűlt a ráki árba. Kukorica begyűjtési tervüket teljesít1 «Félk, elmarad­jak azonban a burgonya, ba romfi és tojás begyűjtésévé’!. A tanács éa a pártszervezet közoi'l megvan ugyan a* jó kapcsolat, a hiba nem is itt van„ A hiba, a műnk áljukban va.i. Nem érzik feladatuknak a begyűjtés szór galmazását, azf egyszerű admi- ratáv intézkedésekkel igye­keznek biztosítani, népnevelő murik a nélkül. A tanács alkal. mázzá a törvényeket és végre­hajtja a ha'ároza okát. Azonban nem leéri munkájához a pártszer vezej segítségét- Dylgvovai elv­társ, a tanács ,titkára, aki az egy­séges pártszervezet1- veae-Őségi tagja is: így vélekedik: —- A népnevelők nem szívesen mennek dolgozni, megunták. Véleménye nem helytálló, mert a pártszervear nek nem , ilyen“ nép neveinkre van szüksége, akik megunják a felvilágosító mun­kát. E2Jt meglát»'.® már a párt- szervezet is. Újra összehiváík a népnevelőket, azokat akik becsű­iét,él teljesít ették köté-ezelötsé­A homok komáromi tanácselnök összetévesztette a tanácsot saját magával — Levelezőink tennivalóit abbaa ■ehetne összefoglalni, hogy írja­nak minél többet- Hesznos szol­gálatot t&sznek ezzel pártunk egész dolgozó népünknek, a béke ügyének és saját maguk n-ak is. Arról írjanak, ami egész népünket foglalkoztatja: az öt* éves terv ^ harmadik évének megindulásáró’, az állampolgári es munka fegyelem megszilárdi tájáról, eredményekről, és hi­bákról. Ehhez alapot nyújt Rá kosi e'v’árs legutóbbi beszéde amelyben dolgozó népünknek újabb győzelmét jelenteje be. A jegy rendszer eltörlése, a termé­nyek szabad .forgalmának bizto­sítása akkor válik valóban győ. ze’emmé. ha minden dolgozó éberen őrködik ennek az uj, nagy vívmánynak állandósá­gán- Az ellerség nem nyugszik mos* sem- Mövpróbá1 spekp’ál- ni. ’«beszél - a 'ennénybeadásró', igyekszik vásárlási lázi kelteni, a munkafegyelem lazításával, a •»elejt fokozásával a termelést *ks.dá-lyeín: Levelezőinknek mi sem természetesebb, hogy a saját padlásán tárolta. Úgy gon­dolta, az a biz- os„ árui a saját padlásán van. De nem volt eny- nyíre figyemes sok más olyan dolog ír árt ami a község érdé. ke lelát volna. Tavaly télen ősz­ből i'iavaszig fagyó-kod :ak a ta­nulók az iskolában, mert nem bíztositoítü.a a -üzifá} az. iskola részére. A kulfurof'ihon megvan, sőt rádió is van benne, de a DiSz fia4alak mégsem ha lgaí- h-a'íák. mer., csak akkor lehe et't bemenni, ha ő vagy a felesége is ott volt- Később a rádiói is átszereiteile a saját lakásába, nem zavarta őit., hogy az a kul- '.urottho ié, a- falué és nem az övé. A kulákolstól tanulta a du­csetkvést is. A tanács tábláján mindig a jólteíjesitők bözö it volt a neve. holott a gyakorlatban el­marad'. mindenben. A beképzelt és kulákbarát ho- mokkomáromi tanácselnökéit le. vákofiák. Olyan ember, aki el­árulta saját osztályát, dolgozó paraszt).ársairfc. Többét ért neki a kutak barátsága, min!1- a dol­gozó parasztod: megbecsülése. Összetévesztene a tanácsolt, sa- jábmagával. Elfelejte.te. hogv a lanács a dolgozó népé, g min. d-:rii{. ami a tanácsot,, a dolgozó, kát Illeti meg, sajájt magának akarta tulajdonítani. Ez a idő elmúlt Homokkomárornban is, mer. .a dolgozó nép által lét­rehozói f tanács a dolgozók érde­keit védi és azj keli, hogy védje Hainotkí-comáromban is (Rigó János) gükat és Tnegálitáát helvüke-. A népneveiőérfékv.<zJ<e..en megbeszél- ’ék, hogy most az uj cs-Z-endő. ben pótolják azt, ami-t eddi:; elmulaszt attak. Szégyen rájuk hogy az utO'.sók közöUt kullog­nák. Burgonyabeadási fervükó’ 88 saáza'ékban tvljes/efíék. Úgy ha lároataA, hogy megiindiltjáV náluk is az *««fe burgonya* mozgalmas, ami már nem egy helyen sikerre vezfefe-t és eleget esznek a bee dá-mak a há'ralókos parasztok í:.. Elhatráro» á'k, hogy a burgonyabe gyűjtéssel együJkt .eljesii »ifik a ba. romfibegyüjtés,1 is. amivel még csak 62 százaléknál far-anak, A népnevelő munka megjavíts . savai tervet készítve indulta: újabb munkára a pacsai népnt velők, hogy községük is teljesít­se begyűjtési ['érvét. Párfiiiirek Etöaüac .gíz a Városi Fartői. '-otuág 'nagytermében j.nu&r bén, sz'-rdán délután 6 órakor: „Nyugat Néme. or.zág fejfegy ­vérzésé és a német imperiaü-ták újra válasz á?a’‘ címmel, melyre meghívjuk a pártszervezetek ve - ^tőségé-, prop: gandistákvt. nép nevelőket, állami és (ömeg.-zei vea.xek vezetőségét és az üierr vezetőket. Nagykanizsai ágit, prop. osztály. I Kjfly?‘á»os munkám fapaszíaiatel mert kultúrterem hiányában egy kis könyv árszobát rendezeti be. Mosf már vein hova elhelyezni könyvtárunkat és igy összegyűl hetünk olvasni és kmulni. Így már eredményesebben tudunk harcolni a kuUurforraidalom meg- valósításáért Példaképül lehet állítani a helyi pártszervezetet és tanácséi a megye többi köz­ege elé. Most pedig & népkönyvtá­runkról szeretnék néhány ~ szól mi. Amikor hazajöttem a nagy kanizsai egy hetes könyv áros főfolyamról, átvettem a könyv­ár kezelés&t. Az előző könyvtá ms tehetségéhez mértan jól ke­zelte a könyvtárat, csak hiány- 'ott nála a szakmai képzettség és igy 02 adminisztrációs mun­kát nem tudta elvégezni. Első munkám az volt, hogy a ''önyvekröl pontos leltár* hé szt'sek, Azután az olvasókról fontos névjegyzéket vettem fel. A katalógust is összefűztem Most aztán qz olvasók létszáma Jj ficic kibővítéséhez fogtam hozzá. J As oívsfők ssámát W ! A begyűjtés hírei; Buzi tan rmrérl&Uék Rákosi elv társ beszédé!, gyorsan halad a dézsmazsir berdása. a kiadott 9ó vágási engedély után 8S a® tettek eleget kötelezettségüknek Dicséretükre legyen moudvs, e községben feketevágás sem tör tént, Eajtck múlik, hogy maku­látlan megőrizzék a közién Mr asvéfcS ~k Nagylengyelen hiba van a be.. gyűjtéssel. Most, január elején burgonyából és kukoricából' leg- hátid varrnak a járás községe> között. így nem csodn, ha a járó-' is elmaradt a begyűjtési verseny. ben. A tanács elnököt felfüggeszt tették állásától, mert nem haj­totta végre a törvényes rendel­te zésekei, de azóta sem emelke- de’i jelentősen eredményük. Va­lahol hiba van . _, Nem folyik a. népnevelőmunka, tehát nem se­gíti c, pártszervezet sem a be„ gyűjtést. A fanács sem tud arról 'elmlágosiiást adni. hogy leiep- 'ezték e az ellensége ? Pedig az dyen gyenge eredmény mögött feltétlen ott áll az ellenség keze is. Amig azt meg nem találják, nem tudnak elérni újabb ered. ményekek alatt 52-re emeltük fei, Faíwte>. dolgozóink mind többen jönnek rá arra. hogy milyen hatalmas segítséget nyújt munkájukban a politikai és szakmai tudás, hogy ezt a tudást a könyvekből sze­gezhetik meg. Személyes meggyő­zéssel. egyéni agitációval elértük azt, hogy dolgozóink 10 nap alatt ül könyvet vittek lei a népkönyv­tárból. Ezt a jó eredményt a ’tanfolyam elvégzésén kívül még a párt, tanács és a népművelési ügyvezetőnek köszönhetem. Nagy örömmel közölte velem a ta­nácselnök. hegy SCO forint pénz- falaimat kapott a község és ezt az összeget könyvek vásárlására eordítjuk, Minden dolgozó kielégítheti tudásszomját, tanulhat, művelőd, hei, főbb tudással, műveltséggel szilárdan megátlhcja helyér »*> szocializmus építésében SZABÓ GYULA BÖdehdza. H o mokk ooiár ómban i-enék-if tejfel az élet -— így. gondolta Sasvári György .tanácselnök. Nen igy, azonban a dolgozó parasztok Hihetetlen, de az utóbbi idő­ben úgy volt hogy a dolgozói csak akkor mentek be a tanácc- ! hoz. ha már elk er ü I'he- etleniil főm os dolguk volt és nem lehe­tett elhalasztani, a tanácselnök káromkodó durvaszáju ember, alkivel nem szívesen elegyednek I beszélgetésbe a falu dolgozói. Azonkívül ugv érezték, a -tanács, elnök nem képviseli hűen a dok gozókat, mivel köztudomású az egész faluban hogy minden al­kalma. megragad, hogy a falu ku Iák jónál mulatozhasson egy ki­csit. így fortém akkor is, mikor a kuláík lánya férjhez meit. Az elsők közölt jelent meg a lakodalmas háznál, nehogy kimaradjon valamiből, s utolsó volt, aki hazament- Egy másik alkalommal szintén ,,hiva. tálas“ vo-i. a kuláknál egy pár pohár pálinka me.ietiti beszélge. ésre. Akkor agy vitt ék haza. Ezeknek a lát ugatásoknak hatá­sára jöttek aztán Sasvári György­nek a Jobbnál-jobb“ gondola ai. A fizetés már kevés lett, hiszen egy kés „leleményasséggei“ siók­kal főbbe- kereshet. Kivágatott vagy negyven — a község tulaj, donát képező — diófát és elad a az állami vállaLa-nak- Községi közmunkában száléi! iatta el a fát. kirendel: szekeretek.-1. A pénz el­számolásáról azonban nem fűd 'eiiki, a tanács kasszájába nem folyt be de nem kapták meg a fuvarért járó pénzükéit 3. fogalo- sok sem. A Ti lilák barát sáw miatt őisszeveszetit a rokonaival is. Ta­valy, amikor az ellenség a közeiliá- tás területén 'támadást intézett a nép ellen, ö a tanácselnök is úgy cselekede é. mint a kulúkok. Al. tataival e-ete fel a gabonát. Egy házban lakó l sógorává akiiek hajt gyermeke van és akinek fel- mondta mezőőri állását. Az apn- í 'áS'atok réssára rásároiít gaboáéít.! A ^ bödéházai pártszervezet é tanács mind fokozo labb gond®] fordít a község politikai é. kulturális fejlődésére A községi pártszervezet és la nács eddigi munkája nyomán c falu dolgozóit nem tudta bevon­ni a feladatok megoldásába meri feiüle'esen kezelte c felad-;- tokai Most jelentős vált ózdi állof,f be a község életében, mert a párt- és ű tanács gazda és rö’pciyüléseket szervezett és a dolgozók széles rétegeit mozgó siteti-a a munkák sikeres végre­hajtására. különösen a politikai és kulturális területen. Páli Lajos megyei kiküldött felhív‘a figyelmünket arra. hogy •7 községben kevesen olvasnék újságot és így a politikai fejvi lágosultságban, valamint a napi problémák megismerésében el­maradtunk. Pedig ez a Tifo szomszédságában feltétlen szűk séges, mert csak igy tudjuk az imperializmus elleni Ivaron' eredményesen megvívni. A reális megállapítás* magunkévá, tettük 4c hd' inai+áciő során a község 90 százalékát bevontuk ez újságol va sásba. Kulturális ©foníáoa {3 dicsé­TSfci érdeméi e'pért és aa

Next

/
Oldalképek
Tartalom