Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-08 / 5. szám

Papírhulladék «yüjíésébeu versenyre hívjuk a megye összes iskoláit! Zalla megye. összes úítáláttos cs középiskoláit papír gyűjtési ver­senyre hívja ki a zalaegerszegi Adyíjaiboai éVáÓiános leányiskola. A takarékossági _ mozgalmat akarjuk kiszélesítem a verseny, nyel. Ne menjen veszendőbe egy darabka papír sem, hanem igyftjteék ossz:.' a tanulóik és ezen keresztül biz!tos?-sóik az 1952—53. .iskolai évre könyveik készítésé­hez és füzetedéihez szükséges pa­píranyagot. Tanuiióiíjuságunk ne csak tanulásával, hanem 'takaré­kosságával is járuljon hozzá öt­éves tervünk sikeréhez. Egyik legszebb feladatát 'teljesíti ifjú. Ságunk. ha a jó tanulás mellett © harcot is sikeresen megvívja. VERSENYFELTÉTELEINK: 1. Minden felsó tagozatú ta­nulónak egemként 2.5 kilő pa­pírt kell gyüj'-eni rjjaaikonyveik előáilitáá-áihóz és 50 deka papírt a füzeteik előtáíEtásáiioz, össze­sen 3 kilát • 2. Minden alsoitagozatu ftianu'lő- nak könyvhöz és fületekhez 80 dkg papír.} keli egyenként gyüj-tnle. 3. Közép-ifkoiásoknaJc szemé­lyenként 4 káló papírhulladékot keli gyűjtenie. A gyűjtés megindítása: 1952 január 10-én, befejezés március 1-én, KIÉRTÉKELÉS: 1. Melyik iskola teljesig.ette elő­ször íeCadatííi az iskola alsó és felső tagozat tanúiéi összlétszá. mának megfelelően az iskolára eső ösfezmennyiség begyűjtését. Elsődij. 2. Melyik iskola teljesíti túl igényéit .legjobban (jtttÖttelj-esijés százalékosan). • Második dí j. 3. Ha az iskola mindkettőt együi|t teljesltii és legnagyobb szá­zalékban is üuliteljjesiíi, kapja meg az első és a második dijat. 4. - A Mégy el Ölctaltási Osztály által megái lapított dijakat tel­jesítési és tulte-ljeskési sorrend­ben osztják ki. 5. Megkérjük a Mög_yei Tanács Otkítaiöási Osztályát és a Pedagó­gusok Szakszervezete Területi Bizottság,á’-, hogy állítson fel egy bizottságot, mely a kiértéke­lést végrehajt!] a. Jelentéseket a Megyei Oktatási OszuiáDyhoz kell beküldeni. 6. A december hóban begyűj­tött papírmennyiség beszámít, a gyűjtésbe. 7. A begyűjtött papírmennyi­ségeit a földmüvesszöve'Jkvze,: iga- zoija. Ezen igazolás nélkül jelen­tés nem fogadható el. Bánki Miklós igazgató, Ko. vács Zsuzsa Vili. o. í. utitö- rő csap. elnök. Borbóljj Já­nos né úttörő vezető. Méltók akarunk lenni a szovjet pionírokhoz A papírgyűjtés.; versenykihívás gondolába az u torőcsap’-'gyűlé­sen vetődött fel, amikór az anyagtakarékossági mozgalom kiszélesítéséről beszéltünk. Üze. mi dolgozóink példáját dk arjuk követni, az 1952 tervév sikeres megvalósl1 ásóhoz a jő tanulás melleit ezzel akarunk- hozzájá­rulni. Ha minden tanuló orszá­gosan teljesits a felad.tát, a tankönyveikre és füzetekre szánt papíranyag értékét még hasz­nosabban használhatja fel nép­gazdaságunk iparunk fejleszté­sére, a falu szocializálás ára. A szovjet dolgozók a háború utáni 5 éves tervet ké h-rmad' rész_ oen a rejtett tartalékok helyes kiaknázásával valósi'to'-ták meg. Mi ©z ő példájukat köve jíil-r. Méltók skarunk lenni a szovjet pionírokhoz. KOVÁCS ZSUZSA VIII. o. t- elnök, Zegerszeg Ady-u. ált. iskola. .4 természettudományos előadássorozatból.* A naprendszer kialakulása, a föld keletkezése A föld égitest. Ebben a kurta • mondatban, igen nagy dolgok, voltaképpen egy egész világné­zet benne van. Először Galilei adott, ennek kifejezést abban a mondatban: hogy a föld mozog- Egy egész világ választja el e mondat elhangzása előtti kor­szakot az utáimkövétkezőktől. A korábbi szemlélet szerint a Főid fix pont és a világ közepe- (Geo' centrikus világnézet.} Azzal sem voltak egészen -tisztában, hogy mi is az a Föld? Ha .körülnéz­tek, síknak látták, olyannak képzelték tehát, mint egy ko­rong- Ezt a korongot 4 elefánt tartja a vállán. Ezek az elefán­tok egy teknősbéka hátán álla­nak. A római rnithológLa ^ £ze- rin'% Atlasz tartja a vállán a világot. 7 bolygót ismertek és ezeket a klasszikus inithológia iste-neírói nevezték el; Nap, Hoki, Merkur, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, bolygók- Úgy hogy a föld körül 7 égbo’t van, 7 szféra. Ezek a szférák mozgás közben zenélnék- Ez a szférák -zenéje, amit azonban cealc az istenek élvezhetnek. A bolygók mozgásának ma \ gyarázata a geocentrikus világ- nézei korában meglehetősen sok nehézséggel járt, mivel az égen az állócsillagok között hol e’őre. hol hátra mozogva húrokat ir mik le- Éppen ezért már a k'asz- szikus ókor, legkiválóbb - -’mói: Pith agora.Eratosthenes, Aris- iarchos, Thales feladták a. geo­centrikus elképzelést. Tud Vsuk azonban akkor még nem vált közkinccsé, Így az egész közép­koron át, a geocentrikus világ nézet uralkodott. A XVI. század közepén, Nico­laus Copernicus Lengyel csilla­gász rájött arra, hogy a bolygók .látszólagos* mozgása sokkal könnyebben magyarázható, ha a Napot tesszük a világmindenség | középpontjába. (HolioceutHkus ’ világkép-) Szerinte a bolygók és velük együtt a fold, a Nap körül kőra'aku pályán kerin­genek. A Hold, a Föld körül, 8 vele együtt kerüli a Napod Ily módon a bolygók mozgása, egy szerükbe és világosabbá vú t. Galilei volt az első, aki táv­csövet szerkesztett és azon ke rósztül felfedezte a Jupiter 4 holdját. Ezekbek a mozgását megfigyel-e, s a copemicusi vi­lágnézetnek döntő bizonyítékot szolgáltatott. A napfoltok rnoz gésából aura következhetett, hogy a nap is forog tengelye körül. 1600-ban a keresztény világ, mindé» részéből sareglettek a hi. vők tízezrei, a magas egyházi mc'tóeiágok Rómába, hogy. mél­tóan megünnepeljék az uj ea& zadfordulüt, a VIII* Kelemen pápa által meghirdetet szent évet Nem véletlen, hoary az, Av vide c. római lap 1600- február ,18 i számában »A végtelenre', a, vi’ágegyet-emrőí és a világok- tó• * - kitűnő munka «z erdőjéről, Giordamó Brúnó ról a követke­zőket írja: »Tegnap reggel a vi­rágok mezején elégette'-ett az a bizonyos No’ábói sziármajzó do- minicánus barát, akiről már mbbizben tudósítottunk. Csökö­nyös eretnek volt Hóbortjában különböző elméleteket kotyvasz­tott, a Szent Hit, e különöskép­pen. a Legszentebb Szűz és a Szentek ellen“' Valamennyi haladó természet­tudósnak börtön, illetve ha­lálbüntetéssel fizetett ragyogó felfedezéséért az uralkodó tár sadalmi osztály. Johannes Kepler fejlesztette tovább a Copernicus világképet azzal, hogy médiái'api'qtta a bolygók mozgásának törvényeiL­Az egyik legfontosabb tör vényg-zcrüeég, amit a XVIII • szá­zad óta ismerünk, Newton tö megvonzás "örvénye, amely sze­rint minden fest vonzást gya kőről minden niás testre. Az egész világmindenség az általunk ismert és még isme rer’en fizikai törvényeknek van alávetve. A világűrből hozzánk érkező égitestekben, meteorok ban semmi olyan anyagot nem találni, ami a föld felszínien ne volna mag. Ez tehát annyit je ’ent, hogy a világűrben mindé nütfc ugyanazok az anyagok v.anniak'ée mind ugyanazoknak a fizikai törvényszei-üsée-eknek hó­dolnak. Az egész világűrt kitölti az anyag körülbelül úgy, ahogy egy poros levegőjű szobában, el­osztanak a porszemek, Az anyagnak ha’inazáirapota van- Szilárd, cseppfolyós és lég­nemű- Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs egy negyedik féle halmazállapot, amivel a fö’d felszínén nem találkozunk, tehá’ nem ismerjük- A világűrt kitöltő anyagra érvényes New­ton gravitációs törvénye. Ez Q<z az erő. ami az anyagot nyugat mi állapotából mozgásba hoz­za, ille've a mozgásban _ lévő anyagot iránvábó’ kitéríti. A világűrben lévő anyagot ez az erő hozza mozgásba, ha pedig nem is volna mozgásban, a más tömegek á’tal reáevakorólt von­zóerő mozgásba hozná. Ez a vonzóerő idézi elő. hogy a boly­gók nem egy ose'ben összeüt­köznek. A meteorok ráesnek a földre, ame’y hozzájuk képest sokszorosan nagv. E""-egy au gusztusi éjszakán százává' szá- molhahmk ilyen hulló csillagot. A newtoni gravitációs erő dön tő jelentősége aM'arf» ál1, hogy megadja a lehetőséget ^ arra, hogy a naprendszer IHalaku ’á- sát a természettudomány 'ör- vénysz erőségének megfelelően magvarázzuk. Immánuel, Kant vo't áz eTső, aki fej áll ltot'a a . hipotézisét a naprendszer km1 a. kulásáról a newtoni tömeirvor zásra épitvé- O abbé’ indul ki; hogv a naprendszer helyén va­lamikor ősköd volt, amely­ben #. kihűlés kőveíkeaféhen tö­Í mörülési, centrumok ketietkeztek, amelyekből bolygóik fejlődtek ki. Kantár,sa, La-Placc hasonló hi­potézist áll'iitöítit fel. csupán abban 'különbözött a Icáméi hipotézistől, hogy ő az ősködöt, az egész Vi. lágniin dens égre kiférj edő n.ek képzelte, melyből egy ősnap fej­lődött ki, .amiből születtek a tiöb. bi nagyobb égitestek. Nagy feltűnés;; keiítcstít az utób­bi évtizedben Jeans elmélete. A bolygók keletkezését, annak tulaj­donította, hogy a naphoz véletle­nül közelkerült. idegen égitest vonzóereje kiszaki.oiifa a napból a bolygók főin egét. A komoly 'kritikát azonban ez a hipotézis nem bírja ki­A. fente miijeit elméritek mind. egyikére komoly csapást mért O. J. Sclimidit szovjet, akadémi­kus és más tudósok munkaközös­sége. E tudósok abból indultaik ki, hogy a bolygók annak az anyag­nak az összesürüsödéséből jöttek létre, amely por és mejeoritok alakjában van jelen a világmin­denségben- Számos ilyen anyag, felhőt figyelhetünk meg az égen a Tejút síkjában. Ez a szétszórt anyag a „kozmikus por“. Schmi'dtnek sikerült pontosan megindokolnia, hogy ezeknek a Nap .körül keringő részecskéknek előzőleg is szabályszerű eloszlá­suk vollt, €igy síkban keringtek és igy megkapta a keletkező boly­gó tengelykor üli forgásának és Nap körül: keringésének magya­rázatát. A belső bolygók keletkezése Schmidt elmélete szerint úgy történi, hogy azok a részecskék, amelyek közel voltak a naphoz, egyrészt jelentős mennyiségben a. nappal egyesülnek, másrészt a sugárnyomás követhez ében eltá­volodnak a naptól, ennek követ­keztében .a Nap közeiében nem 'teljesülitek azok a fel-tál.elek. ame: lyek mellett nagy boHgók kelet­kezhettek volna- Megfordítva a naptól távolabb az anyag összegyűlt, Cz pedig bülygóóriások keMfcezésére ve- ze ett. A nap köze ében _ lévő részecskéket a nap felmelégitepie igy az illanó. anyagok eltávolod­jak. ennek következtében a nap­hoz közeli belső bolygók ösazotc. telében tulnvomó részt magas forrásponiu anyagok kő és vas szerepelnek mrig a többi bolygók Jupiter, Saturnus, y^b. nagyobb mennyiségbe a tartalmaznak hid- rogénlt ér) ennek szén és nitrogén vegyülerteit. A csillagásza'(ban körülbelül 200 éven keresztül uralkodó fel­fogással, mely szerinj az égites­tek eredetileg izzó gáz és izzó cseppfolyós állapokban voltak, az uj éhnél ö* arra a köveit kezdői és re jut hogy a Föld é$j a többi bolveók eredetileg hidegek vol talk. Ez « következte*és teljesei uj alapot szolgába" a Föld szer kezűére valamint a benne mű ködő erőkre és folyamadóikra vo na|Okozó kérdések vizsgá’latühoa. BánMdí nyerte Zalaegerszeg város assíalíteüfsg tizek bü|aoksagát4i Zalaegerszegem a városi TSB szombaton és vasárnap rendez te meg „Zalaegerszeg város ti­zek bajnoksága“ asztalitenisz versenyét a férfi felnőtt és férfi ifjúsági számokban. A két napos torna jó küzdel­met és helyenként szinvonaks játékot hozott, a jő formában levő Báhhidi megérdemelten nyerje a bajnokságot. Küjön ki kell emelni a még ifjúsági sor ban levő Peter teljesítményé , aki nagyszerű játékkal szerezte meg ,a rutinos felnőttekkel szem­ben az előkelő, második helyet. Meglepetés vol'fc Gondy jó jú'téki is. Az ifjúságiaknál Géri okos játékkal biztosan' került az első helyre Az ifjúságiaknál Ihliü- nést keltett még Csertán Id'-ünő helyezése a technikásabb End reyvel és Takáccsal szemben. Eredmények. Férfi: I. Bánhidi Tibor Z. Vörös Me­teor Népbolit 9 győzelem. 2. Pé­ter Richard Z. Bástya 8 győző lem, 3 Gondy István Z. V. M Népboit 7 győzelem, 4. Zsidó Benedek Z. V. M. Népboit 5 győzelem, 5. Rőrössy Rudolf Z. V M. Népboit 5 győzelem. Ifjúsági: 1. Géri István Z. V. M. Nép­bolt 8 győzelem, 2. Cker án Ká’mán Z. Bástya 8 győzelem, 3 Trkács Béla Z. Bástya 6 győzelem, 4. Endrey Tibor Z. Bástya 6 győzelem, 5. Gábor Pál Z. Bástya 5 győzelem. A kétnapos tornán jó rendezés, biztosilotí a a verseny-.k zavar. talamágát az Ady utcai isicol ' ornatemiében. Kár, hogy a vá rosi bajnokságban csak két | egyesület: a Z. Vörös Meteor Népbolt és a Z. Bástya verseny­zői veü-ek részt- Kivánato' A föld fejlődése során az ere. detíleg hideg bolygó fokozatosan felmelegedett. A föld melegé­nek forrása a belsejében végbe­menő radioaktiv bomlásban ke­resendő- A föüd különböző mély­ségének hőmérsökleltie meghatá­rozható. A szovjet csillag ász atnak ezek az eredményed uj szakasz; jelen­tenek a világmindenség, az égi­tek el< kekíkezése és fejlődése j-ék int etében. A szovjet csillagászat a vélo- mények és a szabad tudományos kritika harcának kedvező félté- lelci között fejlődik. Nincs kétség afelől, hogy a materialista szovjet ludomáriy arn-'ly Marx Engels. Lenin és Satáíin tanításaira támaszkodik és amelyet a kommiibiizmus ép:. tésének gyakorlati kérdései irá­nyi iának mcgoldi« a * öbbi csil­lagászai i problémákat is. A bur- zsoá természetitudonány még a problémák megfogalmazását is elzavarositia. Az égi*estek keletkezésével az örökké lé ező és változó Világ- e g ve f e m fejlődé s értek ké r d í s é v e' foglalkozó 'tudományág su ypon.' ja a Szovjetunióba helyeződött ác. ySfunegi Béla) volna, hogy as említett két egyesületen kívül a többi egye- üiet és sporikör is nagyobb érdeklődést {amisKara az &íz- ' lit-misz iránt, A sportkörök január hónap folyamán rende­lik meg az asz' aliienisz házi­bajnokságot. Erre nag:*-szerü felkészülési alkalom lehetett volna a tizek bajnokságában való minél nagyobb számú -észvétel. A tizek bajnok?ágának első 4 —4 helyezettje résztvesz a fo­lyó hó 12-cn és 13-án Nagyka­nizsán megrendezésre kerülő „Megyei Tizek Bajnokságáé­ban.-A 12 TALÁÍRATÓS SZELVÉNY (X—‘Y) Dorog—Sz. Honvéd re —2:2, (V—Z) Bástya—Pécsi Lók. 1—6:0, Kelt ex—Gvnzvagon 1— 2:0, Autótaxi—Bp. Építők 1—5:2, N. Bank—Kőbányai Lók. 2—1:5, Bp. Szikra—Eiekiromoa 1—5:2, ungári a—B oh ány gyár 1—2:1 > Honvéd—Dózsa x—3:3, Cs Vas®3 —Keltex x—2:2, Pamu‘feex‘ii— Honvéd 2—2:4. Haladás—Ganz■ vili. 1—9:5, Tüker—Kinizsi l— 9:6. Jegyzet: A Dorog—Szegedi Honvéd mérkőzés 2x45 perces eredménye számit a Totóban NEM VOLT TELITALÁLAT A t°-0i'0gadás°k ehe*i forduló,, jábatt 12 találatos szelvény nem akadt. 11 tailúiatos szelvényt 7-et talállak, egyenként 6050 fonná nyereménnyel, a 74 darab tiz- '-Iálatos szelvény tulajdonosai 575 ícriritot nyertek. A 626 ki- lenctalále-os nyereménye 90 fo­rint. APRÓHIRDETÉS A ZALAEGERSZEGI belsped Vállalat vezetőkönyvelőt azon­nali belépésre felvesz. Jelen .ke„ 2és Zalaegerszeg, Kossuth La­jos-utca 21. (346) PÁSZTOROKAT vesz fel a. Mik­lósai Legeltetési Bizottság. Jelentkezni lehet a községi .ta­nácsnál-. (ű) HÁLÓSZOBABUTOR eladó. Cinr a nagykanizsai kiadóban. (9) A NAGYKANIZSAI Díjbeszedő Vállalat Szabadság1 ér 7. (Törvényház I. em. 30. ajtó) megkezdd működését. Befizet­hető dijak villany, gáz, viz, kéményseprő, szemétdij. Pénz­tári órák 9—11 óráig. (16) VZÖLÖ OLTVÁNY OK, j Ugas* gyű j termény ek b eszeivehe tol: Fülöp Jánosnál, Márkáz 107. (11) BÉKE MOZGÓ Hétfő ől—-szerdáig? TITKOS MEGBIZATÁB * 29 * 29 Z A L A Magyar Dolsroiófc Pártja Z"-la menyei Uizottsáaáuais lapja- — Föl#- !us saerkesztö: Szántó Jenő. — Föle'ős kiadó: Darabos Iván- - Szerkesztő-ép: talaosrers/osr, Kossuth Lnjos niea 23« ‘>1 250 Nagykanizsa, Zrínyi M u. 29. Tel- 54 — Kindoh’vatnl /.alReser- -zeß-, Széelionyi tér t Tel IS3- Nagy, iínnizsán Zrínyi u. 29 Tel. 15—S0. — lésizíiit a Vastnearye Nyomd *bap Szóra, tathely. Kossuth L. n. 6 Tel- % — Feldös reeetö; Hevedé»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom