Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI Sztálin clrfárs távirata Rákosi elv utrmak SzííSiii elvtárs távirata K'iszi Ivamofáuqk, a Kiodo h'rüiíviiÖKsáo to^zcr'*ének %2B ZAÍ.&JSECiYKl l»ARTBIZírmÁtíAA’A14 NAPIB,APJA 1952 január 3 Csü ötibh A gépállomásokon folyó politikai oktatás s Megválasztották a küldötteket, a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének országos vezetőségválasztó küldöttgyűlésére Pártunk II. Kongresszusán Rákosi elvtárs, mint egyik leg­fon osabb tennivalót jelölte meg a gépállomások számára a poli- tikai szinvon.l emelésé.. Gép­állomásaink döntő többségén fel­ismerték ennek az utmuja ásnak jelentőségét és a Polilik-i Bí­zol. súg május 17-i ha ároza-s alapján keidnek hozzá s\z 1951— 52 ok atási évad előkészítés éhez. A gépállomások pártszervezetei a propagandisták száz-it küld.ék el ben lakásos tanfolyamokra, hogy onnan visza térve eredményesen tudják elvégezni a. párttagok és a pár onkivüliek politikai okta­tását. Az oktatásban részi vevő dclgo. zók becsz ására háromtagú bi­zottságok alakultak, om-iyek minden gépállomáson — néhány hely.öl elfekin ve — eredménye­sen végez ék el a halig-- ók be ősz'.á-át különböző oktatási for­mákba. Ez komoly eredmény az elmúlt évekhez képest. De az elmúlt ok- ta'ási év tapasz alatai arra inte­nek minket, hogy korai volna még azt mondani, hogy most már minden rendben van. a több: megy m-gától- Erre semmi okunk . nincs, a munka neheze még ez­után következik Ha a megye: politikai usz ályok, a gépáUomá sok politikai helyettesei és kom­munistái nem tesznek meg min­den tőlük telhetői az okta ás si­.yw- í, iíuvK-O-r rnegismedődhe _ •nek mindazok a hibák, emelyek az elmúlt évben voltak. Az őszi (érvünk teljesítésében mutatkozó lemaradás, a munka­fegyelem lazasága, a dolgozó nép vagyonával való gondtalan bá­násmód mind egy.egy bizonyíté­ka annak, hogy ez elmúlt okta­tási év-adban elhanyagoltuk a dolgozók politikai okta ásáf. Melyek voltak azok a hibák, ame­lyek az elmúlt évben előfordul­tak s amelyeket most ki kell küszöbölni. Elsősorban az alacsony színvo­nal. A párt úgy értékelte a gép­állomásokon folyó politikai okta­tás színvonalát, hogy alacso­nyabb mint általában a falusi oktatás színvonala. Már pedig ez ezt jelentet,te, hogy a gépállomá­sok nem oídha'ták m:g ilyen körülmények között teljes egészé­ben feladatukat. Az oktatási munka. alacsony ezinvcnula abból adódott hogy propagandistáink nem készüljek fel megfelelőén, nem tanulmá­nyozták az anyagot, a politikai iskola füze'eit igen gyakran c-sak felolvasták Ennek nyomán {természetesen a hallgatók sem ve tek komolyan a foglalkozáso­kat, igen gyakran úgy. mentek el oda, hogy bele sem néztek a sze mináriumi füzetbe, sőt előfordul' nem ritkán az is. hogy el sem mentek a foglalkozásokra. Súlyos hiba volf még az is- hegy eddig a termelési idények­ben nem folyt rendszeres poli i- kri ckt-itá.s, kiindulva abból a rendkivü.i helytelen néze'ből. hogy üzemeltetés alatt nem lehet oktatni. Különösen a gépállomás. veze'ők részéről hallatszottak olyan hangok, hogy vagy okta­tunk. vagy termelünk egyszerre csak egyet lehel csinálni. Tehá' lényegében szembeállították a termelésé a tanulással, hivatkoz­va a gépállomások s-játos hdy- zelére. Figyelmen kívül h.gy ák az-', hegy éppen a politikai ok- atás az, amelynek segítségével a dolgozók öntudatának emelésén kérészül, biztosithn!juk a terv leljesi'ését. a műnk: fegyelem megj-svulását és az állam vagyo­nával való lelkiismeretes bánás­módot. Ezeknek a hibáknak a kiküszö­bölését tüz.ük ki most célul Me­lyei politikai ősz ály inkn.k, po. itikai helye leseinknek ukv kell az oktafás érdekében dolgozni, aosy eredményes elvégzése „ki- nduló pon ja lehessen a gépál lo- násekon folyó politikai munka V- alános megjavul árának. Természetesen vannak még nehézségeink rz oktatás terén s. Elsősorban az, nc-gy a trak c- ro'-ok szerte a határban sokszor ávol - gépállomástól dolgoznak. Ezeknek fár-dtságos pz, hogy be­menjenek a gépállomásra. KL ■ebb nehézségeket okoz az is, ícgy elhelyezés szempon jából sem állanak valami jól a határ­ban dolgozó traktorosok. Ez:k a -.ehézségek azonban nem olyanok ahogy azt egyes helyeken igye- ceznek feltüntetni nemcsak a rakforcsok, hanem még az egyes czetök is. Ezeket -a. ír.hé-ségeket elsősorban jó politikai felvilágo­sító munkával, jó szervezéssel meg lehet oldani Minden trk- oros megérti azt, hogy a politikai Iskolán való részvétel.nem -a ter­melőmunkából való kiesését je- enti, hamm annak megjavítását, íiszen jobban tud dolgozni ez, aki felismeri a munka Ion os'-á- lát, felelősségét-. A pártszervezet népnevelő cső. árijának egyik legfon os.sbb fel­adata az oktatás jelentőségének uda'ositáS’o, az oktatáson való negjelenésre és Elkészülésre való mozgósítás kell, hogy legyen. A népnevelők, a párlesepor.bizal­miak, a pártszervezet aktívái be- ’.zélge'senek el rendszeresen az oktatáiba bsvent dolgozókkal és felvilágosító munkájukkal érjék ol. hegy ezek a. dojgo'ók minden őg’alkozáson felkészülten jelen­tnek meg. Minél képzeLfebb:k politikailag gépállomások dolgozói, annál aagyobb politikai erőt képvisel 1 gépállomás, ann.á’ eredménye- ebbsn tud hozzájárulni a terme- 5‘zövetkezetek megszilárdi áfá­hoz és ezen keresztül szocialista 'pitésünkhöz. Az * dolgozó, aki -e-ndsz" regen képezi magát po_ i ikailaíT. látja, hogy :.,z a mun­ka melyei ő kint végez a czá.ntó. 'cldön. vagy berk a gépá' lomás műhelyében, hogyan járul hozzá i békéért folytriott kü'delemhez \ képzett dolgozó sokkal ön'u- iatoAibban és lelkesebben végzi munkáját, meri tudja, hogy min­ien hold fö'd, arnelyet géppel "ántunk meg. minden darsb al- ka'rész. amelynek életrir'amát meghosszabbítiuk, egy-egv lé­mást jelent előre a szocializmus celé. A gépál'omáson dolgozó kom- munis'ák figyelme' fel kell hív­ni arra, hogy a párt Szervezek Szabályzata kcte’ezővé teszi a mrrxi-lenini elmélet tanu'm.á nyczárild és elsajátítását A tár1!onkivülieknek meg kell ma gyí rázni: számukra meg'irztel'e- tés és kitüntetés az, hogy a párt A Szakszervezetek Megyei Tanácsának nagytermében gyűl­lek össze az állami gazdaságok, a gépállomások üzemegy égéinek küldöttei, hogy megváksszák azokat a küldök eke' akik rész‘- vestnek az országos veze őségvá lasztó küldöttgyűlésen. A megyei értekezleten nemcsak a gépállomások, az állami gaz. d -súgok és erdőg zda- ágok küL döt'ei jelenlek meg, hanem itt voltak azok az üb. ’itkárck, üb elnökök és sztahánovisfák, akik megyénk jelentősebb üzemei ré­széről már eddig is hasznos mun kál fejtetlek ki. hogy a mrző valanvn* az erdőg:zd iságck dől. gozói minél jobban felzárkózhas­sanak a szocializmus építésénél élenjáró ipari munkássághoz Ezen az értekezle'en kitűnj, hogy --zok zz állami gazda'ágok. gépállomások, amelyek patrihá- lását egyes nagyobb üzemek val’al'äk — ha követtek is e! hibákat — sokkal jobban niegoMcíták feladataikat, mint azok, ame­lyeknek kapcsolata gyengébb veit az ipari munkássággal. Ez a tény azt mutatja, hogy az a szakszervezet, amely most alakul. ,;ny ly eggjm d-ováeeotja a mezőgazdasági és az erdőgszda- :ági dolgozókat — r jövőbe mű­iéit. A szakszervezet, amely mos' alakul, száz és száz, ezer és ezer hiányosságról rám ja-le a leplet és szabja meg az utat, amely ál­lami gazdaságaink, gépál lomá­raink és erdőgazdaságaink fellen­dülés. fejlődése, a szocializmus épi éss felé vezet. Ma már nem vonhatunk éles határ­vonalét az ipar és a mező- gazdaság között. Amió1 a Négy Ferencet, Pfeiffe- réke félreá-Utottuk fejlődéünk utjából, amió'a az áruló Rajk- bandát lelepleztük, amióta bébi. zenyi ct uk hogy Mindszenty és követője Grő'z. a m. gyár dolgo­zó nép pusz'u'ásál készi ette elő jzóta az ipari és a me'őgazdsisá- gi dolgozókat összekötő szálak elszaki hat i'lamrá edződt.k. M? már a mezőgazdasági dolgozók is tudják, hogy ugyanazért a célért küzdenek, mint az ipari dolgozók. — Uj megye épül fel — mon­dotta Bartos István elvtárs be- s'ámo’ójábm. — A Horihy f&sizmus egy ipa- rijeo szegény megyé' hagyott reánk s mi ebbö! az iparilag szerény megyéből iparilro és mezöpazdaságlíaa eovaránt gazdag megyét csináltunk. Nemcsak a megye volt sze­gény, szegény volt az egész őr­sbe tővé teszi az ő részükre is az ' mél e‘ (an ulmdnyozásáb -Népnevelőink állítsák példské ■ül a dolgozók elé a ck-t, akik :snd' zenesen képezik maguka,J és ezért jól végzik el munkaju­I volt alacsony, alacsony volt me­rőgazdasági termelésünk i-. A oár1' mutatta meg a hriyes u(a amely ől kezdetben a reakció gyekeze t eltéri eni dolgmó pa­rasztságunkat. de umely ma már '.isztán, felismerhetően áll dolgo ó parasztságunk előtt. Ez. bizo. nyitja -z is, hogy ma már 13P tsrmelő:zöve'kezeti csoportunk ran Bartos elvtárs szemlélteden ária fel, hogy az ipari munká‘- ág mily h?italmas segítsége idoft a7zal. hogy mezőg-zdaság gépekkel, műtrágyával lá-ta el í gépállomásokat, t'zcs-ket és ál ami g-zdaságok:if. A kulák ma már nem zsákmányolhatja ki a ',c1go7ó parasztot. Ahogy a traktorok, az arató cséplőgépek száma pő, úgy javul a mezíígazdasági dolgo­zók élete. — 13 erdőgazdaság alakult s megyében, amelyek a népgazda- águnk számára fonj os f.anya­got termelik ki. Az erdő- és a mezőgazdaság elvála'ztha tatlan 3z ipartól; egymás* kiegészítik s :gy ha"adn_k a cél, r. szocializ­mus megvalósítása f-lé. Egészen uj helyzet alakult ki s ez az uj helyzet te’ta szük­ségessé sz uj szakszervezet, a Mezőnazdasáai és Erdőgaz­dasági Dolgozók Szakszerve. zetéaek megalakítását., — A DéFOSz, amely eddig — ’öbbé-kevésbbé —helyesen o’dot- ta meg feladatát írem lenne e'ég erős, hegy sz uj helyzet megnövekedet.t felad taival nri gbirkózhasson. Az uj szerveze — pár-unk segítségével — job­ban -ud harcolni a munkafegye. 'eim megrzilárdil ásáért jobbat! tud harcolni a munk:verreny ki- smle'íté óért és eredményesebD harcot foly'a'hri a mező- és erdőgazdasági dolgozók munká­idnak racionalizálásával £ szo­cializmus mielőbbi megvalósítá­sáért. — Az uj szc.krzerveze* fék data 'e'z, hogy a m.zőga7d-isági ter­melés eddigi hiányosságait fel zámclja, többek kö'ött, hogy a mezőgazdasági üzemek ne defi- nib*el dolgozzanak Egyes gépállomások csak 45- 50 százalékra teljesítették évi érvüké f. A muPka szervezetlensétre. a vezefésben mepnvilvánuió hiápyosfárok nagy mérték­ben há’rál'afíák xnezegszda- sáounk szocialisía fejlődését- Á’lami gazdaságaiiuknál és génáRomásainknál nem lép­tek fel határozottan a mun­kafegyelem megszegői ellen. v Üir’ék. hogy egyesek mpokat. heteket mu’asszanak igazolatla. k f is. Ma megbecsü'és jár azok­nak akik tanulnak, mert ennek legvégével tebb és jobb mun kát tudnak végezni. Tekin'se zivügyének ^ gépállomások va­lamennyi dolgozója a saját poli­nul. Ez-kután nem kell külön magyarázat, hogy miért nem udták eljesiteni a tervüket. — A gépállomások és áll mi gaz de i: ágok egyik nagy hibája /olt az is, hogy kevés női munkaerőt foglal­koztatlak, holott ezt pártunk, kormányza.. unk elsőrendű feladatként ,je- ölte meg számunkra. Hogy ez a üányos'ág előfordulha oft, a fe- e’ősség főleg a mezőgazdasági, izemi bizottságokat terheli. N:m erem'et'.ék meg azokat az a'ap- í’eltéfeleket hogy a nők bátran, íremmel, kedvvel jelent kezze- iek munkára a gépállomások­hoz és az állami giuzd-cságokhoz Ezen a téren is sok tennivalója ’e?z az uj szakszervezetnek ' — Állami gazdaságok, gépál- 'omásek és erdőgazdciságok dol­gozói azonban ne várják, hogy 3z uj szakszervezet egy csapásra megszüntet minden hiányosságot. Ez a szakszervezet kezdeben még csak gyerekcipőkben jár és nagy szükség lesz a dolgozók segítsé­gére is, hogy mielőbb levethesse ■a gyerekcipőket és komoly segít. 'éget adhVsoh ®i fejlődéshez. A küldöttek közül 27_en kér­dek hozzászólást. Valamennyi hozzászóló felvetette azokat a hiányosságokat, amelyek gépállo­másaink, erdőg:-zdaság:ánk és álkmi gazdaságaink munkáját hátrálta'ták s helyesen rnuiat- 'ak rá az uj szakszervez', t meg­ír ki ’ ásának fontosságára. A Megyei Pártbizottság részé- "ől Köves elv'árs beszélt a szak­szervezet jelentőségéről, amely pártunk transzmissziós szíjának zerepét tölti be. Jó munkát végzett a jelölő, bizottság. Az országos kük döftek egyből egyig a óénál- íomások, állami és erdőgaz­daságok legjobb dolgozói kö­zül kerültek ki, akik mind a termelésnél, mind a politikai felvilágosító munkánál jól megálltak a helyüket. A küldő*, tválasztó értekezlet komoly lépést je-l&n'ett mrzőgaz- laságunk fejlődésében. Amellett, hogy a nagy számú küldőt !ek kö'ül kiválasztották ezokpt, akik na’d jó lenditöiévé válnak a gépá dóm .sok. állami gazdaságok ás erdészeti dolgozók munkájá- '’pk az ér'ekezlet megmutatta sz oddigi hiányo'ságcksif a hiá­nyosságok okát is. ezáltal lehe- toséget nyújtott, hogy már most- mielőtt az uj szakszervezetek ko­molyan munkához fognának, el­hárítsuk az akadályokat, ame- 'yek a szakszervezet első lépé­seit megnehezítenék. lkai képzését, fáradtságot nem jnálva igyekezzen elsajátítani azt az elrr:é'ete|f, meij-nek bir'o- -•‘ib ,n több és jobb munkával hárulhat hozzá szeretett hazánk felvirágoztatásához. szag. Nemcsak ipari termelésünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom