Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-29 / 302. szám

December havi taggyűlések: December 20-én: I- körzet 19 órakor Braun Vbmos, II- körzet 19 órakor Horváth István, III. körzet 19 óra Mészáros Gábor, IV. körzet 19 óra Nátron János, v. körzet 19 óra IIoll Lajos, Ma. iraőépjtés 17 óra Autós Sándor, Vajgyár 17 'óra Laki "Ferenc, Ru­hagyár IS óra Nagy Kálmán, Fosta 18 óra Varga Pál, Megyei tanács IS óra Darvas József né, Megyei rendőrség 14 óra Gábor Ernő. Tsz- 19 óm Szabó János, Téglagyár 17 óra Tanai István, Za’a szerk. 17 óra Léboczki Sán. dór. Mészöv. 14 óra Vágner György, Pénzügy 15 óra Farkas Antal, Teherfuvar S óra Bori)ás József, ÄMK 17 óra, Kárász Vi-- mos, Útfenntartó 17 óra Laki Ferenc, Erdőgazdaság 15 óra Pudner László, SzTIv 17 óra Mi­ko Zoltánné, Beit. r- őrs 18 óra Marton László, Tűzoltóság 10 óra Déri Imre. Cártliirek Taggyűlések Nagykanizsán December 29 ér.: MÁV IV-es: délelőtt 10 órakor Éles István, MÁV V.: 4 órakor, Kolontári Jór z séf. Vajgyár: este 8 órakor, Vá­mos Jénő. Vörös Csillag tsz-: este 7 órakor, Molnár e’.vtá.rs. Városi Tanács: 5 órakor, Maiek József. Kiskereskedelmi V.: 6 órakor, Szerdahelyi Józsefné. IV. Körzet: (> órakor, Nyerges István. V. Kör­zet;: 6 órakor, Kassa István. VI. Körzet: 6 órakor. Domonkos Sán­dor. December 29-én: MÁV I.: dél­előtt 10 órakor, Lidith Imre. December 30-an: Fúrás III.: fél 2 őrekor, Barta Ferenc. Fémáru- gyár: fél 2 órakor. Rudolf elv- társ. Üveggyár: 2 órakor, Hersics elvers Vörös Akadémia: fél 2 órakor, MáramaroSj elvtárs. Tűz­oltó isk.: 2 órakor, Fendler elv- társ. Állami Gazdaság: 2 órakor, Molnár elvtárs. Textil Nagykor.: fél 6 órakor, Malek József, Kór­ház.: este 7 órakor, Havas elvtárs. Vendéglátó: 2 órakor, Kelemen elv társ. December 29.én: Gépgyár Il­iéi 5 órakor, Hersics József. Falvaink villamosításáért! (1947. dec, 30-án döntött« rneo a román dolgozó nép a Román Munkáspárt vezetésével a bel- és külföldi reakciót s alakult meg a Román Népköztársaság.) Országszerte' ha:almas erőmüve­ket. építünk. Vízeséseink és olcsó tüzelőanyagaink végtelen energiá­ját használjuk majd ki ezek segjt- ségével. Szolgálatunkba állítjuk a természet gigán ikus erőit. A villamosénergia nagymennyi­ségű termelésének az ipar fejlődé­se szempontjából igen nagy jelen­tőségé van. Az ipar vérkeringése a villanyáram. Ezért tanította Ló­riin. hogy ,,a villamosításnak egy lépéssel az iparosi ás elölt kell haladnia'1. Meglévő és mcst épülő nehéz­ipari üzemeink léte és fejlődésé, valamint egész szocialista iparunk megteremtése szorosan a villamos­sághoz kapcsolódik. Hazánkban a szocializmus építése szempont já- ból,..ol§őrendü kérdés most a -szo­cialista Iparosítás kérdése. Szocialista iparunk nem támasz- kodhatik olyan alapra, amely kö­zelebb áll a kapitalizmushoz, mint a szocializmushoz. Ebből a Hely­zetből csak egy kivezető út van. Meg kell teremteni a nagyüzemi mezőgazdasági termelést. Ezt pe­dig gépesítéssel, /villamosítással valósíthatjuk meg. Ezt. kell' ten­nünk, ha győzni akarunk. Kimagasló jelentősége van tehát * falvak villamosításának, a me­zőgazdaság új technikai alapokra való helyezésének, Mikrócenlrálékat kell építeni! halváinkban' helyi -erőforrások ki' használásával helyi kis-erőműveké (mikrócentrálékát) kell építeni! így nagy mér ékben hozzájárulunk a villamosítási terv valóra váltása hoz, a mezőgazdaság szocialista átalakításához. Ezzel a dolgozó parasztok gazdasági és kulturális felemel kedésének alapjait vetjük meg. A mikrócen' ráiék építésének fontosságira Gheorghe Gheorghiu- .Dej eívtárs is rámutatott. ..Különösén figyelmét kell for­dítani a kisebb folyók szabályozd sara és ezek kihasználására kisebb, körülbelül 500 kw erejű vizierornű- vek részére, amelyek ellátnak egy j vagy több falu', a helyi ipart, se-1 gííenek megoldani a csatornázási és a haltenyésztés, stb. kérdését, Az üzemben lévő-, vagy elhagyót vízimalmok és egyéb hidraulikus berendezések zsilipjéig és gátjait megjavítják, és villamosgénerátoro­kat .szerelnek fel, amelyek a fal­vak villamosítását szolgálják. A vizikerekeket, ahol szükséges, tur­binákkal helyettesítik“ — mondot­ta Gheorghe Gheorgbiu-Dej elv- társ az ország villamosításáról teli; j elentésében. Az ötéves tervben villamosítan­dó 2000 faluból közéi ezret helyi mikro central ék épl ésével fogunk megvalósítani. Vagyis a falvai: villamosításának mintegy 50 száza­lékát belső tartalékokra, helyi erő­forrásokra támaszkodva váltjuk valóra. Számítások szerint kisebb fo­lyóink és patakaink energiájának kihasználásával körülbelül 500.000 kilowatt beépített teljesítményt ér he1 ünk el. A mikrocentrálék építése terén már eredményeket értünk el. Nem­rég fejezték be kolozs'várrajoní Bonchida községben egy 70 lóerős kis vizierőmű építését, amely Szokholov 'turbinával működik. Borszéken (Marostartomány) a már felépült ki sár önül üzembehe­lyezés elötA áll. Viso rajonban Ha. vasmező községben építettek helyi erőforrásokkal kis villanytelepet. Országunk imínden sarkában fog­lalkoznak mikrócentrálék felszere­lésével. Azonban korán sem lehetünk elé­gedettek eddigi eredményeinkkel, hiszen ebben az évben mindössze száz és egynéhány községet villa­mosítottunk. Az ötéves terv folya­mán csak Kolozsvár tartományban körülbelül 130 faluban kell, hogy felgyűljön a villany. Ebben á tar­tományban a villamosítandó fal­vaknak 35 .százalékában építenek rr.ikr ó center ál ét. A mik ró centi- ál ék- nak .80 százaléka vízzel hajtott lesz. Villamosgépgyártó üzemeink mun­kásai hozzájárulnak a falvak vil­lamosításához. Dolgozó parasztsá­gunk munkájú támogatják a vil­lamosításhoz szükséges gépek és felszerelések előállításával. így biztosítjuk, hogy az ötéves terv jövő éveiben nemcsak száz, hanem hazánk sokszá,z falujában kigyúl jón a villanyfény. Kútfej uj iskolát épített Sokáig emlegetik majd Kútfej dolgozói azt a tnagy ünnepséget, ami most zajicitlt íe fajújukban. Felavatták az iskola újonnan épült két tantermét. Amerre az ember néz, minde­nütt boldog mosolygós arcokat lát. Együtt vennrk valamennyi­en, készen az ünnepség megkez­déséhez. Itt van Szfabó Zoltán elvtárs, a Közoktatásügyi Mi­nisztérium kiküldöttje, Palkó József elvü'U's, a Megyei Párt- bizottság részéről, Orsós Jakab elvtárs, a lovászi üzemi pártbi- zctjjság titkára Széked! Károly elv társ alhadnagy, Rónaszékiné elvtársnő, a Megyei Oktal árt Osztálytól, azok a dolgozók, akik méltón kivették részüket a mun­kából, és itt van az egész falu apraja, nagyja. Az ünnepi beszédet Falusi Fe­renc elvtárs, tanító mondja. El­mondja a kis pajtások lelkese­dését, munkáját, hegy tanítás után hogyan segítették „építeni az uj termeket. Beszél a (szülői Munkaközösség áldozat-készségé­ről, igyekezetéről; hogy lázasan dolgoztak, mert megértették, mi- yen nagyjelentőségű - az. hogy gyermekeik egészséges, tiszta ter­mekben. tanulhatnak. Beszél - sz Államvédelmi Határőrség - égi tő­ségéről. Legelsöse-rbcn pedig ar­ról a támogatásról; amit a párt nyújtott a dolgozóknak. A párt let te lehetővé, hegy a két tante­rem felépítése nemesek terv ma­radt, Enném valóság lé‘-t Kife­jezi a kis úttörő psjíásoj-c hálá­ját és ».erejeléít, a. ipáit iránt és dolgozóink iránt, akik elősegiltet- ték ■?! tantermek'építésével az ut- • lőrők még .jobb munkáját, a ta­nulás eredményesebbé tételét. A nevelő testület és tanulók Több gondot a begyűjtött zsír tárolására ! Zalaszentiván dolgozó paraszt­jai már eleget tettek a termény- bcadási kötelezettségüknek. De nem elégedtek meg eredményeik kel. Ok minden terményből, igy <a zsirbeadásból is rendezni akar­ják adósságaikat. Ezt bizonyítja a zsirbegyüjtés nagy lendülete. A földművesszövetkezetben egy­mást érik az asszonyok, akiknek első dolguk öles után a zsirdézs- ma beadása Maguk hozzák, mert ilyenkor mód nyílik arra, hogy eldicsekedjenek, milyen hízót vág­lak s ki milyen zsirt sütött. New akármilyent, a javát hozzák ide is, legyen a munkásoknak, a vá­rosiaknak is. ' Czanger Fercncné sem marad el: ——— Nyolc kiló zsirt adtam át a szövetkezetben. Ha inár idejében teljesítettük minden terményből a beadásunkat, ebből is eleget te­szünk. Érjünk el most is olyan ,eredményt, ■mint a gabombegyüj. lésben. Németh György 6 holdas dol­gozó paraszt is.joggal büszkélke­dik: — A'terménybeadásnak eleget tettem, « husbeadclst is'200 szá­zalékra teljesítettem. Hogyan"ma­radhatnák el mbst a zsírral? Van dolga a boltkezelőnek. Ki­szolgálni és a zsirt átvenni, bi­zony együtt nem a legkönnyebb feladat Három nap alatt 141 kiló zsirt vetf, át a földműves­szövetkezet. A sok gond azonban nem indokolja meg. hogy a zsirt olyan helyen tárolják, mint a zalaszen tiváni földműn es szövet­kezetnél. A raktárban a földre- terilatf papíron legalább 70 látó zsír várja azt, hogy a begyűjtő- szervek elszállítsák. Az üzlet dolgozói azt mondják: a zsír azért van a földre rakva, mert a ládá­kat az előző szállításnál a BARNEVÄL elvitte s még nem szállította vissza. Nem hinnénk azonban, hogy a szövetkezel erre a. néhány napra is ne tudna a községben olyan edényeket. vagy zsirpapirral bé­lelt ládákat biztosítani, melyek megóvnák a zsirt a szennyezéstől. A dolgozók öntudatáról beszél az, hogy igyekeznek eleget tenni a zsirdézsma gyors beadásának. Az ■a mód azonban, ahogy a földmű­vesszövetkezet a zsirt kezeli, me­rőben ellenkezik a becsületes dol­gozók helytállásával. Forditsana.k több gondot a nép vagyonára, a zsír tárolásá­ra A földműves szövetkezet nem­csak egyszerű átvevő szerv, ha­nem dolgozó népünk megerősö­dését is szolgálja. A becseheiyi uj Iszcs-íagok péld íja 5 ezer forint békekölcsön Községünkben nem egy gazda kapott kártérítést azokért a földterületeként, melyek közvet­len a határra estek s igy meg­művelni nem 'lehelért. Amikor államunk - megígér le a kártérí­tést. az' ellenség hangja azzal igyekezett megtéveszteni a dől. gozó parasztokat, hogy abból agy sem lesz semmi. Aranyos Ferencnek. 3 holdas dolgozó pa­rasztinak Is völit ilyen földterü­lete, mely után kártérítésit várt. Most mikor megtudta, hogy megérkezett a kártérítésként járó összeg, motga jö-t el a községi tanácsra: — Államunk ismét bebizonyl- toila, hogy Ígéretét mint eddig most is- valóraváitobta. Ez ben nlinket; is kötelez, hogy mi is megtegyünk mindent, audit az állam tőlünk kér. Ezért elható, róztam, hogy a kapott összegből 5 ezer forint békekölcsönt jegy­zek. Aranyos Ferenc beváltotta igére1 ét december 20-án 5 ezer forint békekölcsönt jegyezett. Ildi i József nevében kihivjoj a megye vala mennyi iskoláját 'tanulmányi és fegyelmi versenyré. Az uj ter­mékben még jobb munkát akar­nak végezni a leni'! ók és tanu­lók, hogy szeret-etüket j&y mu* 1 asSák meg Rákosi elv társ és a párt iránt Felnőttek és gyermekek arcán látszik, hogy az a 72 napos mun­ka nemcsak a tanulmányi téren nagyjelentőségű, hanem megérő sitette szivüket is, még jobban egybef űzte a Szülőket, tanítókat és tianulöksí. Nem veleden, hogy Sztálin elvtárs szül tés.n apjára készültek el munkájukkal. Ki akarják fejezni ezzel békéharcu. kait, ,szersjö ükét Sztálin .elvtárt iránit, ickinek végeredményben köszönhetjük, hogy ma az orszá­gunkban ilyen építkezések, ilyen kezdeményezések folyhatnak. ZALA A Magyar DoIs'ozóIe Pártja Zala megyei Bizottságának (apja. — Fele lös szerkesztő: Szántó Jónő. — Fele'ős kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos utca 22 Tel. 2Ö0. Nagykanizsa, Zrínyi M. n 29. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalaeger szeg, Széehcnyi-tér 4 Tel, 1S2-. Nagy bnnizsán Zrínyi-u. 29 Tel. 15—50. - Készült a Vasmegye Nyomdában Szom »a-thely. Kossuth L. u. 6 Tel- 75, — Felelős vezető: Hegedűs Gyula. V,argai J ánoeék konyhájában barátságosan duruzsol a tűz és a kályhát körülülve együtt me­legszik a család. Vidáman folyik a beszélgetés. Itt van náluk Ba­lassa István is, akivel serényen váltják a szavakat Valami uj dologról beszélnek, ami a köz­ség életében történt. Már régen erről folyik a szó a iail'ubcn, de valójában most ér­tek odra, hogy meg is valósítsák. Arról beszélnek, hogy is történt az első este, amikor négyen vol­tak együtt és egyet gondoltak: beléptek a tszcs-be. Nehezen ment először. Gondol­kodtak, pedig már valamennyien látják o cs-oportok munkáját. Ott van elöltük a községben a Rákosi és a Szabadság termelő­szövetkezetek példája. — Emberek — szólt Varga Já­nos — mindannyian látjuk, hogy ez a helyes ut, ezen kell járnunk omit a párt mutatott számunkra. Amikor aláírta a belépési nyi­latkozatot és utána Balassa Ist­ván, Varga István és Stsfáb András dolgozó parasztok is, o hir peicek alatt elterjedt a faluban — Két nap múlva már M-en jöttünk össze — mondja Balassa István. — Mi négyen, ekük már megtettük a magunkét és 10 hozzánk hasonló becsületes dol­gozó paraszt. Azt mond ak, ami nektek jó, az nekünk is, mert egyforma emberek vegyünk, mindannyian dolgozunk. — Ezen az eslén ujrra kézbe kerültek a ceruzák és még nyolc dolgozó paraszt irta alá a belépési nyilatkozatot. Erről beszélgetnek VargáéknáL Tervezgetnek hegy miként is fognak majd ők dolgozni. — Mi példát akarunk mulatni — szól Varga János, — megmu­tatjuk minden dolgozó paraszt­nak, hegy minket bátran követ­hetnek. Versenyezni akarunk a többiekkel. Láttam már több csoportot, több felé járrtm. Kü­lön megfigyeltem a nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezet életét. — Láttam amikor megalakult — mondja. — Akkor még alig volt; valamijük és mi már olyan eredményeket értek el, amire mi, egyéni dolgozó parasztok soha nem voltunk képesek. Eecsehely dolgozó parasztjai nem maradnak cl mögöttük. Csatlakoznák a példamutatókhoz. SPORT Hogyan dolgozott a lenti járási TSB Aimnlt évben? Ebláei az évben hozta létre kormányzatunk az OTSB-t. Egy­idejűleg megalakultak Budapes­ten a k:rülc'.i TSB-k, megyeszék­helyeken az MTSB-k, járási szék. helyeken pedig a JTSB-k. _ Á TSB-k mega lak u ása, mint mindenütt az egész országban, a Ica ti járásban- is változást ho­zott.. Ma már nincs ,a járásban egyetlen olyan község sem. amely legalább egy-két csapattal ne rendelkezne. -Legnépszerűbb itt is a labdarúgás, azonban szé­pen fejlődik a teke, röplabda asztalitenisz és kosárlabda is. Örvendetes jelenség a., járásban a nők bekapcsolódása a sportba. A JTSB munkája nyomán je­lentős mértékben,megnöveked-tt az MllK.zók száma. Addig, amiig 1950-ben a járás terüle[én alig próba zott le 250 lő, ebben az év­ben tuüiala-diták az 500-aít- A já­rási TSB megrendezne a járási labdarugó- éa röplabdabajnoksá- gol. valamint a járás: labdarugó kupát. Lenói csapata állandóan a tabella végén kullogott. A JTSB szervezetek segítségéi; sem látta meg időben a járási TSB. Leg­főbb hiba azonban az, hogy ke- vésbbé sikerült a járás dolgozói, val a. szocialista sport fontossá­gát, az MHK jelentőségéi nieg- értétni. Ezek a hibák a munka, ban .aztán lépten-nyomon meg. mutatkoztak. Okulva a hibákon a JTSB arra törekedjék, hogy az 1952. évben a sikerek mellett .a hiányosságok eltörpüljenek. APRÓHIRDETÉS A LEGELTETÉSI Bizottság nagykanizsai pásztorokat fel­vesz. Jelentkezni lehet. Kiska- nizsán. Varasdi-ut 67 szám 5-Ia‘t. december 31-ig (820) A BORFORGALMI VÁLLALA3' értesíti a termelőket, valamint a borkimérő vállalatokat, szö­vetkezeteket és korcsmái o-oka f. hogy le* tarozás miatt jajiuár 2-től 4-ig a borátvétel és bor- kiadás: ezüno'c-- (Sí 7; \/. FOGYASZTÓK F1GY EL ML BE! Ma. szombaton dé'után 2 —4 óráig Nagykanizsa terülő, lén gázszünet lesz- (84S) TOROZOTT szoba., fürdőszo­ba hasznú'at tál kiadó. Cím a nagykanizsai kiadóban- (830) l UVUÜU• megvizsgál [a ift eredménytelen, ség okát. Kitűnt, hogy a hiba a vezetőségben van. Amióta a ve­zetőséget' újraválasztották, ,a csa­pat is jobban szerepel. Legutóbb példáu'l a jó-képességű N.-ka.ii. z?ai Bányász II. csapatát győz. ék le a megyei kupában. Az eredmények közé kell so­rolni a játékvezetői tanfolyam megrendezését, a most folyó társadalmi, edző- és versenybírói tanfolyamok valamint a falusi sportkörök részbeni megalaki (á. sát és a sportköri elnökök isko­lára küldését is. Természetesen voltak hibák is a jTSB -munkájában. Legna­gyobb nehézséget okozta a JTSB elnök személyének háromszori változása. Főleg c személyi vál­tozások miatt, nem sikerült kel. lóiképpen kiépíteni a- sportkörö­ket. N'em alaki. oííta ki eléggé a JTSB a társadalmi aktívák cső. portját sem, igy úgyszólván egyedül sokkal kévés.’bl> felad-a *.ot tudott megoldani, mint kel. | le'tt volna, ÁKalá-ban a tömeg-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom