Zala, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-27 / 251. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJE! EK.' A dolgozók kezdeményezésével hozzák be lemaradásukat a zalalövői téglagyárak Miért nem kötnek szállítási szerződést Zalabéren ? AZ UDP ZALAMEGYE1 PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■II—■■—»■■IIMIM .......I UH— ----------1 -------------—------------------'-----------------------------" .................................. .................. Vl l. évfolyam 251. szám. Ara 50 fillér 1951. október 27. Szombat SS Teljesítsék építőipari üzemeink Rákosi Elvtársnak tett fogadalmukat! Építőipari üzemeink megteltték értékes vállalásaikat népünk sze. retett tanítójának Rákosi Elv- társnak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom ünnepének tisz­teletére. 1951. évi tervük túltelje­sít ésére: A nagykanizsai magas, építő vállalat még nem tette meg vállalását terve befejezéséért, ahol a pártszervezet, a vállalat, vezetőség és üzemi bizottság még az alkotmányi versenyszakaszba, bóráin pihen. A téglagyáraink­nál, a magasépítő vállalatinál Za­laegerszegen megindult a harc az adott szó teljesi'éséért. Építőipa­ri üzemeinkben a tervtel j esi lés­nek hátráltatójaként jelentkezik a munkaerő problémája. Pártunk II- Kongresszusa meg­mutatta a munkaerőgazdálkodás nehézségeiből kivezető utat. Hogy is áll építőipari üzemeink­ben ez a kérdés? Komoly gon­dot okoz ,a téglagyáraknál, a magasépítő vállalatoknál a mun­kaerő biztosítása. A vállalatveze. tőségek, üzemi bizottságok úgy gondolják, hogy két-három niun. kaerőtoborzó kiküldésével ezt a problémát megoldják. A tapasz, tálát azt bizonyítja, hogy ami­kor két.három toborzó nenn segít, még több toborzó kiküldésével próbálnak ezen változtatni. Üze­meink munkaerő problémáját kizárólag a külső .munkaerőto­borzás oudja meg, mert a nem rég toborzott munkások közül sokan elhagyták üzemeinket. Mi­ért? Elsősorban azért, mert az üzemi bizottságok és nnunkaveze. tők nem foglalkoznak az üzembe került uj munkásokkal, nem ne­velik őket politikailag, nem segí­tik uj munkakörülményeiknek megismertetését, nem magyaráz­zák meg a kereset kiszámítását, nem világosítják fel őket arról, hogy az üzemben újonnan beke­rült dolgozó az első hetekben tnem kereshet annyit, mind az, aki már megismerkedett a mun­ka fogásaival, módszereivel, be­gyakorolta magát a munkába. A Megyei Tatarozó Vállalat, a Ma­gasépítő Vállalatok határidős munkájukat gyakran nem tudják megkezdeni, vagy befejezni azért, mert nem kapnak: munkaerőt, pedig, ha alaposabban foglalkoz­nának a munkahelyek dolgozói­val, iha politikailag megmagya­ráznák .annak az építkezésnek, tegyen az bölcsőde, napközi ott­hon, orvosirendelő, vagy bármi más, a jelentőségét, hogy mit je­lent dolgozóink, a falu lakossága számára az építkezés megkezdé­se. határidős betartása, akikor ezt dolgozóink megértenék. Gyak­ran az is a hiba, hogy a dolgo­zók, sok esetben a munkavezető maga sem ismeri az épitke.zés határidejét. Ahol pedig ismerik, nem mozgósítják a dolgozókat az építkezés határidejének betartá­sára. Ezen .a téren a politikai felvilágosító munkán keresztül a dolgozók mozgósítása az építke­zési határidők teljesítéséért dön­tő feladat. A v ál La 1 a t ve ze'tp sé gek n ck és üzemi -bizottságoknak sokkal kö­vetkezetesebb harcot kell foly­tatni az építkezési tervek határ­időre való teljesítéséért, hogy ki lehessen küszöbölni a népgaz­daság szempontjából káros ha­táridő meghosszabbításokat, hogy ne fordulhasson elő az, ami a Megyei Tatarozó Vállalatnál, vhol alig van olyan építkezés, amelyet határidőre teljesítettek volna. A határidők feltétlen teljesítésére a műszaki vezetés­nek biztosítani kell a műszaki előfeltételeket, hogy a brigádok és a dolgozók ismerjék egyéni terveiket, feladataikat. Építő­iparit vállalataink gyakran nenn tartják be a kormány rendeletét- Munkakönyv nélkül alkalmaznak dolgozókat, mint például az Út­fenntartó Válla latin ál, Borbély Sándort a teskándi téglagyár dolgozóját munkakönyv nélkül alkalmazták- A munkakönyv '.nélküli alkalmazás megnehezíti, gátolja a niuntaerőhuUámzás megakadályozását. A Megyei Ta­nács illetékes osztályának ezen a téren feltétlenül rendet kell te­remteni és szigorúan eljárni azok ellem, akik megszegik a kormány rendelkezését és munkakönyv nélkül alkalmaznak dolgozókat, A munkaerőhullámzás megaka­dályozása érdekében feltétlenül meg kell szüntetni azt, hogy egyes toborzók túlzott ígérete­ket tegyenek ,a dolgozóknak, hogy minden áron eredményt mu­tassanak fel és amikor a dol­gozók a túlzott ígéreteket nem kapják meg, becsapva- érzik ma­gukat és otthagyják üzemeinket, A munkaerőbizto.sitás érdekében el kell érnünk azt, is* hogy az üzemek műszaki vezetésében a munkavezetők feltétlenül bizto­sítsák a munkalapok időben való kiadását. A v álla latvezet ősé - gek és az üzemi bizottságok lép­jenek fel a dolgozók ilyenfajta megkárosítása ellen. Biztosítsák a személyi felelősség érvényesi- tésé’t. Különösen sok tennivaló­ja van e téren a Megyei Tatarozó Vállalatinak és ,a nagykanizsai Magasépítő Vállalatnak. Terveink teljesítésének egyik legkomolyabb akadályozója, épí­tőipari üzemeinkben, téglagyá­rainkban a munkafegyelem terén még mindig mutatkozó lazaság. A zalaegerszegi pontházépitkezé- sefanéü, a téglagyárak építkezé­seiméi nem dolgozzák ki a 8 órai munkaidőt és a munka befejezése előtt már 20—30 perccel előbb abbahagyják a munkát és a szer­számok lerakását, a munkából való kknosakodást pontosan a munkaidő lejártáig' befejezik. Bár a munkafegyelem megjavítá­sa terén az utóbbi időben, első­sorban ,a politikai felvilágosító munka fokozása nyomán, vannak eredmények, azonban a meglévő lazaságok még igen komoly mér­tékben hátráltatják az 1951. évi terv maradéktalan teljesítését. Ha a Zalamegyei Téglagyári Egyesülés irányítása alá tartozó téglagyárakban az igazolatlan hiányzások Számát csökkenteni ■tudták volna, akkor ma nem kel­lene a téglagyárak dolgozóinak szégyenkeznie amiatt, hogy adó­sai a népgazdaságnak, hogy nem teljesítették nyersgyártási és égetési terveiket. Az a feladat tehát, hogy épí­tőipari vállalataink elsősorban a politikai felvilágosítással, a dol­gozók nevelésén keresztül har­coljanak a munkafegyelem meg­szilárdításáért, következetesen hajtsák végre a párt. és a kor­mányhatározatokat. Kövessék a za.aegerszegi II. számú téglagyár dolgozóit, vezetőit, akik eltávolí­tották a munkafegyelem javítha­tatlan megbontod: mint Kiss Fe­renc és Török László munkává!, lalókat. Mutassanak ;rá az üze­Vándorzászlót alapított a Minisztertanács a begyűjtési versenyben győztes megye számára Egyre jobban kiszélesedik a versenymozgalom a begyűjtési tervek túlteljesítéséért a dolgo zó parasztság körében. Mind többen vannak, akik túlteljesí­tik beadási kötelezettségüket. A minisztertanács a begyűj­tési versenymozgalom lendüle­tének fokozása érdekében a ver­senyben győztes megye részére most vándorzászlót alapított. A minisztertanács vándor zászlaját az a megye kapja meg, amelv begyűjtési tervét legjob­ban teljesítette. A vándorzász­ló átadásával egyidejűleg a győztes megye 5Ó.Q00 forintos pénzjutalmat kap, amelyet a megyei, valamint a járási és községi tanácsok dolgozói kö­zött osztanak szét. A vándorzászlót évenként há’ romszor adják át, elsöizben a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulóján. A ván- dorzászlét november 7 én az a megye kapja meg, amely ke­nyér- és takarmánygabona, ku­korica, napraforgó, valamint burqonyabegyüjtési évi tervét addig a legjobban teljesítette. A vándorzászlót és az ezzel iáró pénzjutalmat másodízben felszabadulásunk ünnepén az a megye nyeri el, amely az előbbi terményeken kivtil. az élőállat, zsir, tej. baromfi, tojás és bor- begyűjtési, tehát az összes be­gyűjtési tervek teljesítésével a legmagasabb eredményt éri el. A győztes megye tanácsát a be­gyűjtésben végzett jó munká­jáért elismerő oklevéllel is ki tünteti a minisztertanács. A vándorzászlót és a pénzju­talmat harmadizben Alkotmá­nyunk napján az a megye kap­ja meg, amely az évi kenyér és takarmánygabona begyűjtési tervét augusztus 2(Kg a legjob­ban teljesíti. A minisztertanács által ado­mányozott vándorzászló a dol- aozók államának legmagasabb elismerése a begyűjtési verseny győztese számára. A zalaszentgróti járás is kövesse ax élenjárók példáját Teljesítsük vállalásunkat! Minden járásban, minden köz-l ségben eeyie fokozódik a Nagy Októberi Szociális a Forrada­lom 34. évfordulójára tett vál­lalások teljes’tése. A népneve­lők és a dolgozó parasztok lel­kesen végzik és teljesi ik a ha­za iránti kötelezettségüket. A verseny állása az elmúlt nap óta nem vál ozott( de a nagyka­nizsai és a zalaegerszegi járás jelentősen emelte a teljesítését. Az első helye­zett a nagyka­nizsai járás kukoricából 60, burgonyá­ból 44, napra­forgóból 45 százalékra emel e fel az eredményét. A gabona begyűjtését is jelentő­sen emelték. A járás dolgozó parasztja- a népnevelők és a ta­nácsok jó munkája folytán ki­emelkedő eredményeikkel igye­keznek, hogy megszerezzék a járásuk számára a dicsőséges első helyet és továbbra is meg­tarthassák a Megyei Pártbizott­ság versenyzászlaját. Népneve­lők, dolgozó parasztok munká­tok jó végzésével harcoljatok a járás és megyénk győzelméé1-!! A letenyei járás a megindu­láskor szer zet' elő­nyével még tartja a második helyet . Eredményüké, (nem növel­ték olyan iramban, mint azt a I lenti és a nagykanizsai járásban ;ették. Kukoricából 55, burgonyá­ból 39 napraforgóból pedig 75 százalékban teljesítették eddig a tervüket, A gabonaibegyüjtésük sem halad úgy, mint a többi já­rásban. A népnevelőknek, mint a verseny kezdetén te ték. lendüle. tes. szívós felvilágosító munkát kell végezniük az első hely visz- szaszer zéséért. Letenyei járás népnevelői! Bátran végezzétek munka1 okait, hogy a járás dolgozó parasztjai teljesítsék Rákosi elv­társnak rett vállalásukat’! A harma­dik helyet a lenti járás tart­ja. Ered. ményük: kukorica 61, burgonya 33. napra­forgó 47 százalék. Teljesítményű, két nekik is jobban kell emelni- ök, min- ahogy az elmúlt napok­ban tették. A népnevelők ne elé­gedjenek meg azzal hogy a já­rásuk a harmadik helyen áll. ha­nem további lendületes munká­val szerezzék meg az első helyet. A jó termés lehetővé fe-ie, hogy kiváló eredményeket érjenek el. Előre népnevelők ez első hely megszerzéséért l A zala- egerszegi járás az y ■ elmúlt napon je­lentősen emelté ,a teljesi' ését. Ku­koricából 58, burgonyából! 34, napraforgóból 34 százalékra. A gabonabegyüjtési eredményük is a legkiválóbb ezen a napon, 115 mázsával ■émel'-ék a teljesítésü­ket. A népnevelőmunka hullám­zó a járásban. A mai nap ered­ményeit. hasznosítsák és minden nap lelkesen harcoljanak, hogy a járás az elsők közé kerüljön a begyűjtési versenyben. Erre a ’mód megvan, amit bizonyít a mai napon elért’ eredményük is A csiga hátára fe­lült zalau Steent grófi járás nem akarja elhagyni a paripáját. A gabonabegyüjtésben élenjáró já­ráshoz ez nem mébóv Kukoricá­ból 55, burgonyából 46, nsprafor. góból 26 százalékban tettek ele­get a beadási kötelezettségüknek. A napi eredményük is igen cse­kély és ha nem igyekeznek ez eredményeiken javítani, hamaro­san kerékkötői lesznek annak, hegy a megyénk ez elsők közé kerüljön a begyűjtési verseny­ben. A járás népnevelői r*te té'- lenkedjenek. induljanak harcba, hogy a dolgozó parasztok teljesít­sék a' hazájuk iránli kötelezettsé­güket. mi bizottságok, a munkavezető* arra, hogyan károsítják meg a munkafegyelem megbontói ha­zánkat. népünket, de saját ma­gukat is azzal, hogy elesnek a szociális juttatásoktól, az üdülés­től, a táppénztől. Az öntudatos dolgozók bevonásán kérész'ül vonják felelősségre az igazolatlan hiányzókat, mivel az ilyen feüe- lősségrevonáskor minden dolgozó tanul. A terv teljesítése során egyre többször kerül előtérbe az anyag biztosítása, az anyaffhránv. Hogv is áll ez a kérdés? Ép ■ őipari üzemeinkné1 döntő hiányosság az. hogy. a munkavezet ők, telep­vezetők és vállalatvezp őségek nem gondoskodnak előre az anyagok igényléséről. Dolgozóink követeljék a felelősségrevonás't. a vállalatvezetők pedig biztosítsák a személyi felelősséget, az anya­gok igénylésének tervszerű biz­tosítása érdekében. Gyakran az is a hiba, hogy a.z anvagmo'zga- ’tás rossz megszervezése miatt több építkezési helyen felesleges anyagok hevernek, míg a másik munkahelvek anvag hiányában álLnak. a Megyei Tatarozó VáL lalat több mint 6 hétig '.nem tud­ta megkezdeni a rendkívül fon­tosságú kutépifési munkálatait anyag, ku'gvürü hiánya miatt, ugyanakkor Naev’-inizsán előre­gyártót! kutgvürü'k áubak ren­delkezésre. Ugyanennél a válla­latnál több nagykanizsai építke­zési helyen a dolgozók kénytele­nek voltak kavics hiányában áll-1 ni, az anyagigénylés tervszerüt- lensége folytán. Javítsák meg építőipari üzeme­ink az anyagigénylés, anyag- mozgatás munkáját, biztosítsák ezen a téren is a tervszerűsége* s ezzel nagy mértékben tudnak javítaná munkájukon. Rákosi Elvtárs, a párt és a kor­mány azt várja Zala megye épi. 'őipari üzemeitől, hogy teljesít­sék adott szavukat, hozzák be le. maradásukat, teljesítsék túl 1951. évi terveiket. Az üzemi pártszer­vezetek irányításával harcolja­nak következetesen a munkaerő probléma megoldásáért, a mun- kafegve’em meg«;::!.'iudkásáért, az anyaggazdálkodás tervszerűségé, ért, népünk felemelkedéséért, a békéért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom