Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-02 / 178. szám

Tétlenség helyett az ellenség elleni kemény harcot, példamutatást vár Nagylengyel a kommunistáktól Nagylengyel község eddig több mint 4 és fél vagon gabonát csé pelt el' — ebből azonban csak 14 mázsa került még a magtárba. A tojásbeadási kötelezettség .tel­jesítése 51, a baromfibeadás telje­sítése 8 százalék. A tarftóhántá' 80, a másod növényeik vetése pedig csak 52 százalék. Vájjon mi az oka. hogy Nagy­lengyel község ennyire elmaradt a járás többi községétől? 1 A verseny-szellem nem alakult ki a dolgozó parasztság közölt. A tanács nem népszerű siti azo­kat a dolgozókat, akik élenjárnak a terménybeadásba a. Még mindig a múlt heti eredmények díszelegnek a verseny­táblán. Nincs mozgósítás, nincs népne- velömunka a községben. A pártszervezet, a tanács és a tömegszervezetek elaludtak az ellenség elleni harcban- Nem fo­lyik felvilágosító munka, nem folyik az osztály-ellenség elleni kemény harc. A pártszervezet népnevelői egyáltalán nem be­szélgetnek el egyénileg a dol­gozó parasztokkal. A népnevek) értekezleten a termelőcsoport 'népnevelőin kívül más népne­velő nem jelent meg az értekei- létén. Igv imm tudják megbe­szélni a feladatokat és nem tud­nak jó népnevelő munkát vé­gezni­■ Nagylengyelben is beigazoló­dott: ahol nem dolgoznak a nép­nevelők. ott dolgozik az ellen­ség. Ráadásul: maga a párt-titkár, Kelémen Gyula elvtárs, ahelyett, bogy az ellenség ellen harcolna, 'a kuláknak hordta be a gaboná­ját. — Szegény ember az, nem tu­dom, hogy került a kulákok közé — mondja a kulákrói Ke­lemen elvtárs. Kelemen elvtárs Na j jón nem tudja? Ennek a '„szegény embernek“ 33 hold földje van, melyen állandóan cse­lédeket tartott és nyúzta a dob 'gozó parasztokat. I A pártszervezet tagjai sem lmutatnak példát- Lemaradtak a (munkákban és, még egyetlen párttag sem teljesítette kötelezettségét. így aztán a község dolgozó pa­rasztjai sem teljesítették a be­adást egyvkét ön'tu dalosabb ki. tvébílével. A tanács ás elaludt. Nem vi­lágosította fel a dolgozó pa­rasztokat arról, hogy ha a csép- lés után 8 napon belül nem -tel­jesítik a gabonabeadásit, akkor 5 százalékkal felemelik a kötelező ■gabonamennyiséget. A tanács még ezideig egyetlen esetben sem vont felelősségre olyan parasz­tot, aki a cséplés után még 8 napon belül -nem adta be a köte­lező beadást — bár ezt a törvény előírja. A kulákok szabotálása ellen sem tettek megfelelő intézkedé­seket. Horváth Kálmán 33 holdas fculáknak 6.206 forint, özv. Fitos Józsefné 25 holdas kulákasszonv- nak, akinek a fia a pördeföldei ál­lami gazdaságban könyvelő, 6.900 (forint, Király Lajos 40 holdas kuliknak pedig 7-000 forint adó­hátraléka van. A tojás- és ba- •romfibea d ás i kötelezettségüket egyáltalán nem, vagy pedig csak minimálisan 'teljesítették. így szabotálnak a kulákok és a községi tanács nem hoz erélyes intézkedést, hogy a kulákoka-t a legkíméletle­nebbül elszámoltassák. A kulákok pedig nem alsza^ na'k. Hazugságokat terjesztenek és akadályozzák a dolgozó pa­rasztok munkáját. Azt liireszjte- lik. hogy .mines gabona, nem le­het mit beadni“- A beadást pedig -úgy hátráltatják, hogy „nedves“ a gabona és igy nem veszik be a magtárba, holott már egy hete (nem volt eső a községben. A falu azonban mást vár a kommimistáktóíl és a tanács­tagoktól. Jogosan mondja Halász József 16 holdas középparaszt: mutassanak példát a munkában a kommunisták és legyenek ők az elsők, akik be., lepnek a terme’-őcsoport-ba. Igaza van Halász József kö­zépparasztnak. Ha a komrnu ws- ifiáink élenjárlak, akkor a dol­gozó parasztságunk követi is őket. Most olyan feladatok előtt állunk, amelyeket a kommunis­ták .áldozatos. fáradhatatlan munkával tudnak csak -előre vinni. A begyűjtés harci feladat és hogy ezt alaposan és jó', meg tudja oldani a nagylengeyli pártszervezet, elsősorban az Pártunk II. kongresszusán Rá. kosi elv* ars zárószavaiban mon­dotta: 1954-re mezőgazdaságunk termelésének 1949-hez képest 50 százalékkal kell nőnie, hogy köz- ellátásunkat, népünk é’-etszinvo. nalának emelkedését teljes mér­tékben biztosíthassuk. Termelésünk fokozásához ai mezőgazdaságban elsősorban ár­ra van szükség, hogy megfelelő mennyiségű minőségi vetőmag álljon rendelkezésre. A minőségi vetőmag ugyanazzal a munkával, mint régi szokvány vetőmag holdanként legalább 2 méter­mázsával terem többet. ugyanazon a területen. Az elmúlt évben megyénkben a termelőszövetkezet csoportok minőségi vetőmagot vetettek. Terméseredményeik most bizo­nyítják, hogy általában 2, de több helyen 4—5 mázsával is többel termelnek holdanként, mint azok az egyéni dolgozó pa­rasztok- akik nem fordítottak kellő gondot a vetőmag kiválasz­tására. A nagykanizsai Vörös Csillag, a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak termelőszövetkezet és a pusztamagyaródi Ady Endre tszcs-mél búzából több mint 10 q szemtermést, csépeltek el 1 hold­ról. Ez az eredmény a kellő ta- lajmüvelés — elsősorban gépi szántás — melleit a minőségi vetőmagnak köszönhető. Ebben az esztendőben Pártunk és Kormányzatunk nem csak a termelőszövetkezeti csoportokat, hanem az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is nagy se­gítségben részesíti a minőségi ve­tőmag cserén keresztül. Me­gyénkben a zalaszentgróti járás egész területén Bánkuti minőségi búza vetőmagot kap minden ter­melőszövetkezeti csoport;, min­den egyénileg gazdálkodó, hogy az 1952. évi csépinél már jó­val nagyobb legyen termésered­ménye. A minőségi vetőmagnál figyelembe vesszük a talaj mi­nőségét. is. Ahol a Bánkuti búza termesztésére alkalmas tala­junk nincs, ott Fieischman 481 búzát termelünk. Ebben az év­ben Becsehely, Petrivente és Tótszentmárton községek egész terüle'én Fieischman búzát ter­melünk, mert a letenyei járás talaja erre a legalkalmasabb. A minőségi búza vetőmagon kívül a nagykanizsai járás 34 községében minőségi lovászpato- nai rozsvetőmagot kapnak ter­melőszövetkezeti csoportok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok­A zalaegerszegi járásban 49 községben termelünk B—40 őszi- árpát, mely jóval nagyobb ter­mést ad, mint a régi, fajta nél­küli őszíárpa. Ezen felül megyénk területén valamennyi termelőszövetkezet, tszcs és több mint 240 község kap minőségi vetőmagot cserére, hogy emelje terméseredményeit, szükséges, hogy keményen har. coljának az ellenség ellen, s eb­ben elsősorban a párbtitkár mu­tasson példát. Kelemen elvtárs me a kuláknak, hanem a dolgozó parasztoknak segítsem. A népne­velőkkel együtt beszélgessen a dolgozó parasztokkal, hogy az eddig elmaradt munkákat ideié­iben be tudják fejezni. A járási pártibizottság fordít­son nagyobb gondot a nagyién, igyel'i pártszervezetre. A párt- szervezet pedig erősítse meg a sorait a munkában kLtüjiut, becsü­letes dolgozó parasztokkal. Erős pártszervezettel az osztály ellen­ség ellen vivo bt harcban vigyék igyőzelenire a soronlévő mun­kákat. elérje ötéves tervünkben megha­tározott átlagtermést. Hogyan hajtjuk végre a minő­ségi vetőmagcserét? A Megyei Minőségi Magtermel­tető Vállalat azokba a közsé­gekbe, ahol vetőmagcsere lesz, le­szállítja a szükséges vetőmagot a tennelőszöve-kezetek és egyé­nileg dolgozó parasztok számá­ra. Ezt a vetőmagot költségmen­tesen cserélik ki saját vetőmag­jukkal. Dolgozó parasztságunknak csupán annyi fáradságot kell venni, amig elviszi a meghagyott vetőmagot, a cseretelepre és ott, kicseréli tiszta minőségi vető1- maggal. Ezt a hatalmas segítséget csak úgy tudjuk visszafizetni, ha be­csülettel végrehajtjuk a vető­magcserét, gondoskodunk arról, hogy a kiadott minőségi vető­mag ne keveredjen össze a régi vetőmagunkkal, hanem azt a ve­tés megkezdésekor vetőgéppel elvetjük- Ma már bőven van ve- iőgép, igy nem lesz gond a gépi vetés elvégzése. A jövő évi terméseredmények fokozásához nagyban hozzájárul a talajmunkák, elsősorban a far- lóhántás gyors elvégzése, a íel- hánto'.t tarló lesimitása, hogy a gyommagvak gyorsan kikeljenek és keverő szántással továbbfej­lődésüket megakadályozzuk. Eb­ben az évben gyomosak vol­tak gabonáink, mert a tarlóhán­tást rosszul végeztük. A.z elmúlt évben nem követte az ekét azon­nal a fogas és henger. A gyom- magvak nem keltek ki. hanem együtt fejlődtek a gabonával. A mostani cséplés bizonyítéka an­nak, mennyi gyomot termeltünk csak azért, mere nem végeztük a kellő talajelőkészitő munkát, növényeink alá. Ahol megfogad­ták a jó tanácsot és elvégezték a megfelelő taíajelőkészitésr, ott a jó termés sem maradt el. Bak községben Horváth Vendel 5 holdas dolgozó paraszt jó talaj­munkával 14 mázsánál nagyobb búza-átlagtermést ért el holdan­ként. Feltétlen szükséges, hogy idő­ben végezzük el a talajmunkát, használjunk műtrágyát, vessünk minőségi vetőmagot. Nagyobb terméseredményt érünk el, tisz>* la. gyommentes szemet kapunk — többet tudunk adni dolgozó né­pünk államának, ugyanakkor több iparcikket kapunk cserébe. SIMON JÁNOS megyei főagronómus. nélkülözhetetlen az agitációs munkában Minden gazdát érdekel Készüljünk fel a minőségi vetőmagcserére A nagykanizsai Vasöntöde és Gépjavító dolgossói a selejt ellen — a minőségért A nagykanizsai Vasöntöde és Gépjavító Vállalat dolgozói al­kotmányunk ünnepére szocialista kötelezettségvállalást tettek, amelyben többek között a selejt csökkentése, az anyaggal és a munkaidővel való takarékosság és a minőségi munka .megjavitá'* sa is szerepel. 3 ezer forint megtakarítás Siendli József olvasztókályha- készitő a.z anyaggal takarékosko­dik. Vállalta, hogy alkotmá­nyunk ünnepéig a ká.lyha készí­tésénél kizárólag hulladék sa- molt-téglát használ fel, $ igy 3 ezer forint megtakarítást ér el. Az udvar egyik sarkában egész rakás, szabálytalanul töredezett samoft-tégla látható. Nem köny- nyü dolog ilyen anyagból dol­gozni, azonban Stendli József tudja, mit jelent népgazdasá­gunknak, ha ö ahelyett, hogy a nehezen beszerezhető, drága uj anyaghoz nyúlna, a régit, a $e. lejtet használja fel mindaddig, ■amíg az úgy összeállítható, hogy nem megy az öntés rovására. — Sokkal nagyobb gonddal kell végezni a munkát — mond­ja Stendli József. — Ha uj anyagból dolgoznék, többet ke­reshetnék, magasabb -teljesít­ményt érnék el, de ezért igy is jóval túlszárnyalom a normát. — Augusztus. 2Ö-ra tett vállalását máris 75 százalékra teljesítette. Siendli József augusztus 20 után is ezt a kályharakási módszert alkalmazza s ezzel eléri, hogy ha. vonta 2500—-3000 forint értékű samo.t-téglát takarít meg. Csökkentették as öntési időt — Vigyázni kell nagyon a ra­kásnál, hogy hézag ne maradjon, mert ha a> folyékony vas a külső lemezzel érintkezik, azonnal kü égeti azt. — mondja Stendli József. — Ez pedig nagy kárt jelentene. — Figyelmesen taP°- gafja ki a hézagokat s keni be a samottp őrből készült masszával. A kályhát minden egyes öntés után alaposan megvizsgálja s ahol a koksz ráégett, azt azon­nal lekaparja, leveri s igy nö­veli a kályha élettartamát. A formázok is szép eredményt értek eh ezelőtti 10—12 százalé­kos selejtjüket 5 százalékra csők. kentették és egy észszerüsifés alkalmazásával az öntési időt is majdnem felére rövidi'-efték. — Ezf. az eljárást azonban egyelőre csak a füzhelykarikák öntésénél tudják alkalmazni. Újítással a minőségért Az észszerüsitési javaslatot Lő- rincz Ernő és Pacsa Sándor ad­ták elő a termelési értekezleten. Másnap már ki is próbálták s ekkor jöttek rá, hogy ezzel az eljárással nem csak az öntési időt rövidíthetik le, hanem a mi­nőséget is javítják. Az eddigi módszer szerint a négy egymás­ra helyezett formaszekrénynél öntés után a felsőt ie kellett, emelni az a lat* a lévőkről hogy az alsó szekrényt önteni lehes­sen. Ilyenkor aztán a legna­gyobb vigyázat mellett is min­dig ráhullt valamelyes homok az alul lévő szekrényre, ami az öntvény minőségét rontotta. Most, az észszerüsitée beveze­tése után, lépcsőzetesen helyezik egymás fölé ai szekrényeket, úgy, hogy az öntőlyukak szabadon maradnak s mind a négy öntés' egyszerre végzik eh Táncos János formásó vállalása Táncos János mostanában ka­pott 300 forint jutalmat a se­lejtesükként és és a minőségi munka javításánál elért ered­ményeiért. Éppen egy fogaske- rék-szijtárcsa alsó részének for­mázásán dolgozik. — Bizony itt nagyon könnyen előfordul a se­lejt, ha az ember nem a leggon­dosabban végzi a munkáját — mondja, miközben simitókan*- lával figyelmesen egyengeti az ih-oft mutatkozó kisebb horpa­dásokat. — Ha nem elég a leve- gő-beszórás: selejtes árut ka­punk, ha keményre tömjük a formát, az is a selejtet növeli, h3 laza a forma, megint csak selejf- tet. kapunk, mert öntvény hó­lyagos, vagy homokos lesz. Be ügyelni keR arra is, hogy ,a ma­got pontosan számozzuk. Ha el­mulasztjuk, nem tudjuk a he­lyére illeszteni s vége az egész munkának. Alkotmányunk ünnepére fel­ajánlóba Táncos János, hogy a gondos magkészhéssel havi 400 forint értékben csökkenti « fe­lejtet s minőségi munkáját is még jobbá teszi. A Julius havi értékelés szerint, vállalását már teljesítette. A porzásnál is je­lentős megtakarítást ér el azzal, hagy grafit helyett az olcsóbb ce­mentet használja. A gyakorlat, megmutatta: a cement nem csak. hogy olcsóbb, hanem jobb is por­zásra, mert ® homok nem ragad be és simább lesz az öntvény. A nagykanizsai gyermekkonferencíán kiosztották a sokgyermekes anyák jutalmát Nagykanizsái gyermekkonfe­renciát tartottak, melyen Be- reczki Imréié elv-társnő szá­molt be a budapesti Országos Gyermekkonferencia munkájáról a város dolgozó asszonyai előtt. A gyermekkonferencián szülők, nevelők, orvosok vitatták meg a gyermeknevelés kérdéseit, majd ünnepélyesen kiosztották a sok- gyermekes anyákat illető pénz­jutalmat. Tóth Sándorné 7 gyer­mekes anya ezt mondta a juta­lom átvételekor: „Ma már bol­dogság anyának lenni, boldogság az uj élet számára gyermekeket nevelni— Németh Lászlón« 9 gyermek anyja ezt mondta: ,,Dicsőség sokgyermekes anyának lenni. A nekünk jutó megbecsü­lést gyermekeink gondos nevelé­sével háláljuk meg. En úgy aka­rom nevelni gyermekeimet, hogy valamennyi hú fia legyen a ha­zának“- Mindketten beléptek az iMNDSz-be. Végül Kaszás Jenőné élv társnő a nagykanizsai MNDSz-szervezet nevében vándorzászlót adott át ■a koreai gyermekek megsegítésé­re folytatott gyűjtésben legjobb eredményt elért III. körzeti! MND S z alap s zerve zeti ek, vala. mint a Kiskereskedelmi V üzemi MNDSz-szervezetének. Emlé'kia, pat kapott a jó munkáért az Ás- ványolajkutato és Mélyfúró V, a TextiilnagykereskedeOmi V, a Pa­tyolat és a II. körzet MNPSz- alapszervezéte. Randa Zsófia elvtársnő a? MNDSz megyei tfilb kárságának selyemzászlaját adta ■áit a kanizsai MNDSz-szervezet- nek a gyűjtésiben elért kiváló eredmény jutalmaké it. A város dolgozói között 155.000 forintot gyűjtöttek az MNDSz-asszonyok, ■s ugyanakkor a szervezet 450 taggal erősödött. HASZNÁLT fényképező­gépeket KÉSZPÉNZÉRT VÁSÁROLNAK AZ BfoteSt BOLTOK Zalaegerszeg. Nagykanizsa Csütörtök. 1951, au?. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom