Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-02 / 178. szám

V Javítsa ki a hibákat — küzdje fel magát az utolsó helyről a nagykanizsai vasúti kereskedelem A .aaigylcanizsai vasúti kereske­delem az utolsó helyre szorult, a minisztertanács augusztus 20-i vándorzászlajáért folyó verseny­ben. Az elmaradás legfőbb oka: rosszal szervezték meg a munkát nem használták ki megfelelő mértékben a kocsikat. Számos esetben előfordulj, hogy a BELSPED értesítést ka­pott & vasúttól az áru érkezésé­ről. Amikor aztán a kocsikkal megjelentek az állomáson, hogy az árut elszállítsák, hosszú ideig kellett várniok a kirakodás meg­kezdésére, mert a vasul a vagont nem tolatta ai kirakodó helyre. A vasút azt som hozhat!3 fel ment­ségül. hogy egyes vállalatok hát“ ráíratták a versenyben, A BELSPED a szállításoknál úgy szervezte meg 3 munkát, hogy 'az mindig folyamatosan ment — ha nem kellett a vagontolatásokra várniok. Bár fogatok 'tekinteté­ben a BÉLSPED-nél is akadtak nehézségek, mégis sikerült úgy megoldaníok a szállításokat, hogy ezídeig fekbérf, kocsiállás-pénzt nem kellett, fizetníök. , Kes2i István főintéző, a nagy­kanizsai vasúti kereskedelem fő­nöke magasnak találja az eddigi tervet. Azt mondja, a 16 tonná teljesít­ményt Ia, nagykanizsai vasútnál nem érhetik el, mert a gyakori ingóság-, gyümölcs- és egyéb szállítmányok, melyek 18 tonna, helyett 3—5 tonna súlyt tesznek ki, eredményeiket lecsökkentik. Felveti, azt: is. hogy egyik-másik vállalat túllépi rakodási idejét, s ezzel a vasúti kereskedelmet is hátráltatta a versenyben. Az elmaradást nemcsak ez s/ néhány dolog okozta, amit Keszi István főiniéző elmondott. A hiányosságok egész láncolata kel­lett ahhoz, hogy a vasúti keres1'* kedelem az utolsó helyre kerül­jön, Mennyivel jobban teljesít­hették volna tervüket, ha a. ko­csikat és a rakszereket mindig a kellő időben rendelkezésre bo- csájtjak, ha a vasút és a szállító felek között jobb a kapcsolat, jobb a politikái felvilágosító munka a. dolgozók között, A rak- tárnokok nem tartanak éjjeli szolgálatot ® Így, felelős vezető nélkül nem lehet rakodást vé­gezni. A darabáruraktárban nincs folyamatos szolgálat, sok a fu­varácsorgás, a szállításokat vég­ző vállalatoknak az előzetes kó- csimegrendelés is sok nehézséget okoz. A nagykanizsai vasúti ke­reskedelmi szolgálatnak módot kell találnia rá, hogy a jelenleg fennálló hiányosságokat meg­szüntesse. Alkotmányunk ünne­péig még elegendő idő áll ren­delkezésre s igy jó munkával be tudja hozni az elmaradást. Júliusi eredményeik azt mu­tatják, hogy nem akarnak az utolsó helyen maradni. Lázasan készülnek :a Vasutas Napra is, amelyre 5 százalékos felajánlást lettek. A felajánlást Mecsi József, a pécsi igazgatóság területének legjobb dolgozója már túl ig teljesítette. Mecsi Jó­zsefen kivül többen is H-untek a nagykanizsai kereskedelmi szol­gálatnál. Tóth Dezső 35 jó pont­tal a legjobb tervhivaíalnok eb mef. nyerte el, Veílák Ferenc a legjobb ólmozó, Kaposi Teréz-, Baj József — egyre többen tűn­nek ki jó munkájukkal, A kocsi­kihasználás terén is minden le­hetőt elkövetnek, hogy a legkö­zelebbi értékelésnél a mostaninál sokkal jobb eredményt érjenek el. Tito szlovéniai helytartói ' Ä TÖRTÉNELEM SORÁN még soha son verődött össze egy raká­son annyi gyilkos, hazaáruló, kém és egyéb gonosztevő, mint Tito Jugoszláviájában. Ha ma valaki Jugoszláviában az ilyen kérdések­re, hogy — „besúgója volt-e a Gestapának. vagy az amerikai • kémszolgálaitinak?“, „gyilkolt-e partizánokat és kommunistákat?“, gyűlöli-e a szomszédos népeket?“ .— igennel tud válaszolni, annak meg van alapozva a „becsülete“ és „jövője“. Ilyen „megalapozott becsületü“ '''“'Kan,ditákat,.ültetett Tito a szlovén nép nyakára is. Szlovénia: Jugoszlávia egyik, ha­tárainkkal szomszédos, nemzeti kisebbségi területe, amelyben kü­lön titoista bábkormány és külön szlovén titoista párt biztosítja a szlovén nép legkegyetlenebb fa­siszta elnyomásét. Napjainkban a szlovén nép, amely a német fa. sisz'a uralom elleni partizánfelke­lés tizedik évfordulóját ünnepli, izzó gyűlölettel tekint elnyomóira. Elegendő csak néhány elnyomó bandita múltjába pillantani, hogy megértsük miért gyűlöli a szlovén nép még talán a náciknál is job­ban a tPoisták szlovéniai banda- vezéreid. AZ EGYIK LEGISMERTEBB és legnagyobb közutálatnak ör­vendő bendifa', Miha Marinko, Szlovénia miniszterelnöke és a titoista párt szlovéniai titkára. Ma minisz* erelnöki bársonyszékben ül, pedig néhány éve még mint ügynök ácsorgóit imperialista' kémszolgáMok és a Gestapo elő­szobáiban. „Érdeme“, hogy ő árul­ta el és küldte biztos halálba a novomeszta,ni partizáncsoportot. Emellett átadott a Gestapcnak egy kommunista pártszervezetet, majd sajátkezüleg gyilkolta meg Slan- dro, Klavár és más régi kommu­nista. elvtársainkat. Régi mesterségét ma sokkal nagyvonalúbban űzi. Sajátkezűiig ugyan nem gyilkol, hanem ő tart bérgyilkosokat, ir alá elfogatási és ki végzési parancsokat. Mindent el­követ, hogy Tito méltó helytartó­ja legyen. A PÁPA VOLT ÜGYNÖKE, a klerikális kereszténydemokrata párt volt vezetője, a leggazdagabb szlovéniai burzsoácsalád fia, Ma­rian Brecely is felelősségteljes ál­lást kapott Titotól. A szlovéniai titofasiszta pái-t központi bizott­ságának tagja lett. aki „különle­ges* gazdasági ügyeket intéz. Nézzük csak, hogy milyenek is ezek a „különleges“ ügyek? Brecely hivatala arról hires, hogy itt adnak egymásnak találkát a b3inkárok és az „államosított* gyárosok, nagykereskedők, akiket ő helyezett el a különböző mi- niszitjériumok vezeti állásáéba. Munkás, vagy paraszt még az elő­szobájába sem teheti a lábát. Bre­cely csak az „államosított“ tőké­sek ügyeit intézi, A lehető leg­nagyobb összegű „kártérítést“ jár­ja ki számukra Ti tónál, A SZLOVÉN NÉP az elmúlt években alaposan megismerkedett a gyilkos Krajge testvérpárral is. Mindketten a Ges'apo dédelgetett kedvencei voltak. Ezért nevezte ki Tito Borisz Krajget jutalmul még a háború alatt a szlovén katonai főparancsnokság politikai vezető­jévé. Olyan kitűnő banditának bi­zonyult, hogy a háború után őt találták méltónak arra. hogy az UDB szlovéniai főnöke legyen. Nem csalódlak benne. Néhány év alatt tízezreket jutatott börtönbe és kínozhatott halálra. Testvére, Szergej Krajge, aki 1942-ben egész pártszervezetét át. Nagyon furcsájuk azt az el­járást, amit a nagykanizsai Te­nyészállatforgalmi Vállalat ré­széről t3PaSZtaltunk. Múlt hét elején telefonon értesitebék a bánokszentgyörgyi tanácsol, hogy juHus 26-án Pusztamagyaród, Szenf-iszló, Bucsufa* Várfölde és Ol'-árc községek részére borjúvá- sárt rendeznek községünkben, ahová az érdekelt gazdák hajt­sák fel eladó állataikat. 15—20 dolgozó paraszt jött be ezen a napon az említett községekből kocsin, s hozták az eladó állalö- kat. Délig vártak, de a vállalat felvásárlója nem jött. A dolgozó parasztok délig vártak, aztán dolgukvégezet’enül elmentek. Váltsa be nyári mozibérlet­ad^a a Gestapónak, semmivel sem különb mája s ezért lehat a titois­ta párt központi bizottságának iagja. A KÉT KRAJGE feladatai közé tartozik az is, hogy a Zágráb— Belgrádi műüt a Doboj—Banjalu­ka-vasútvonal és a bányák részére kényszermunkásokat szállítsanak. Az ő számlájukat terheli az ilyen hladiépiikezéseknél és a bányák­ban. elpusztuló ezrek élete. Nem különb e néhány kiski- rályoskodó banditánál a szlové­niai titofasiszta pártnak és 0 szlovén kormánynak t'öbbi veze­tője sem. A háborúi uszítok és főlakájaik ez ő kezükben látják biz ositva terveik megvalósulását. De ezak a. mindenre képes elvete­mült gyilkosok, a béke legvesze­delmesebb ellenségei megtorpan­nak és megrémülnek akkor, ha nem gyükolbatoalk orvul, hogyha nem fegyvertelennel állnak szem­ben. hanem szilárd, öntudatos erő tornyosul eléjük. Közben jogosan zúgolódtak, meri mig hiába időztek Bánokszent- gyergyen, otthon végezhették volna fontos mezőgazdasági munkájukat. Ilyen eset nem for­dulhat elő a jövőben. Különösen akkor nem, amikor dolgozó pa­rasztságunk minden erőt a be­gyűjtés, a iarlóhántás és a má- sedvetések sikeres lebonyolításá­ra fordít- Ilyenkor dolgozó né­pünkkel szemben elkövetett bűn. ha ezektől a fontos munkáktól akár egy fél napot is elvonnak hiába. BICZÖ ISTVÁN tanácselnök, Bánokszen tgyörgy. MOZI Csütörtökből—vasárnapig legyőzhetetlen város Olvasd a Zalát Ne vezesse félre a Teayészállatforgalmi felvásárlója a dolgozó parasztokat! A bánokszentgyörgyi tanácselnök levele SPORT Megkezdődtek az előkészületek a falusi dolgozók spártákiádjaira Az MTSB kiírása nyomán a megyében_ megindult * munka az e.ső falusi spártákiádok megren­dezésére. A községi, járási, me­gyei spártákiádok egymásba kap­csolódó rendszere a magyar sport történetében először mozgatta meg a falusi fiatalság egészét, ä versenyszerű sportolás irányá­ban és komoly feladatot ró a szervezés tekintetében is a TSB- kre. sí társadalmi aktívákra, a sportolók tömegeire. Már több helyen, mint Zalalövőn, Zala- szentgróten megalakultak a köz­ségi rendezőbizol'tságok. 3—5 tagból álló bizottság szervezi a községben a falusi spártákiád megrendezését. * községi spártá­kiádokat megelőzi az egyes ter­melőszövetkezetek, gépáliomá1- sok, mezőgazdasági üzemek, er­dőgazdaságok, állami gazdaságok, illetve azok egyes üzemegységei­ben háziversenyek formájában rendezendő spártákiádok. Ezeken a versenyeken el kell dönteni a férfiak és nők között külön, hogy kik a legjobbak abban, a részleg­ben a ICO méteres síkfutásban, az 1000 méteres síkfutásban, a 20 km-es kerékpározásban, A legjobbak indulnak a községi spártákiádokon. A községi spár- tákiádon a röplabda házibajnok- Ságokat mindenütt kiesési rend­szerrel kell lebonyolítani. Gon­doskodni .kell valamennyi köz­ségi szervezőbizottságnak arról, hogy a háziversenyeket komoly edzés előzze meg. A háziverse­nyek győztesei és helyezettjei in­dulnak a községi spártákiádokon A községi spártákiádokat au­gusztus 20-ig kell Lebonyolítani. Ahol fejlettebb a község sport­élete és az előkészületeket köny- nyebben el lehet végezni, ennél korábbi időpontban is megren- dezhetők a spártákiádok. A községi spártákiádok egyes számainak első három helyezett* je. továbbá község válogatott férfi és női röplabda csapat# vesz részt a szeptember lLén és 2-án rendezendő járási spártákiádo- :kon. A járási spártákiádokon a pontozás dönti el a helyezések sorrendjét: az egyes községek kö­zött. Minden számban az első 6 helyezett kap pontot, 8—6—4—3 —2—1-arányban. Az indulók száma szerint a községek juta­lom-pontban is részesülnek: lő férfi versenyző indulása esetén 8, éttől lefelé, 6—4—2-jutalom pontot kap az a község, amely legalább .9 férfi versenyzőt elin­dít. 15 női versenyző elindításá­ért 12 jutalompont jár A röp­labda csapatok ebben á létszám ba természetesen nem számíta­nak be. A járási spártákiádon a legtöbb pontszámot elért köz­ség lesz a járási győztes, Egyenlő pontszám esetén a legtöbb ver­senyzőt elindító községé az első­ség, A járási győztesek és helye­zettek indulnak szeptember 15-én és 16-án rendezendő me­gyei spártákiádokon, ezek győz­tesei pedig szeptember 27-én és 30-án az országos spártákiádon vesznek részt Budapesten, A köz­ségi, járási, megyei és országos spártákiádok győztesei éremdija- zásban részesülnek, A spártákiá“ dókra való előkészületeket össze kell kötni az MHK próbákkal. A röplabda kivételével a spártá­kiádok valamennyi férfi és női száma egyben MHK szám is. Az MHK bizottságok a spártá­kiádok háziversenyeit és ma­gukat * községi spártákiádokat is az indulók kérésére egyben MHK tömegversennyé is nyilvá­níthatják. Ez esetben az itt hi­telesen éjért eredmények egy- egy MHK követelmény teljesifé- séi is jelenthetik. Természetesen a spártákiád műsorában nem szereplő követelményekből külön kell majd az év folyamán próbát tenni. A most folyó cséplési és be­gyűjtési munkában járjanak elöl a versenyeken induló sportoló dolgozó fiatalok. Mutassanak példát, a sportban, munkában megállják jól a helyüket. ~SZÄB<5'JÓZSEF MTSB. A vezetőség nem törődik az MHK-val a Vörös Meteornál — ezért próbáztak csak húszán a 200 sportoló közül Nagykanizsán a Vörös Meteor egyike a legnagyobb sportkörök­nek. Alig bárom hónapba «fa­kult. de már élénk sportélet fo­lyik valamennyi válla lábnál. A sportkörnek közel 200 tagja van. Ebből mintegy 120 aktiv sportoló. Ez a szám máris túllé­pi az 1951. évi előirányzatot. A szakosztályok közül « (labdaru­gók a legeredményesebbek. Egy csapatuk a járási bajnokságban szerepel, négy csapat pedig a városi bajnokságban az elsők kö­zött van. Eredményesek a. tor­nászok is, akik az Országos Szak- szervezeti Alapfokú Tornászcsa­patbajnokság elődöntőjében az ■elsők lettek mind a női, mind a férfi versenyben, a döntőben pe-' dig második, illetve harmadik ■helyezésit éritek el. A tekeszak­osztály a városi bajnokságban harmadik helyen végzett- Jelen­leg állandó edzéssel, mérkőzések rendezésével igyekeznek javítani a hiányosságaikon. Asztaliké ni­szezőik harmadikak leltek a vá­rosi bajnokságban. MHK-ra 110 dolgozó jelentke­zett. Próbázás eddig négy szám­ból volt. Azonban eddig csak az aktiv sportolók próbáztak. Ezek •is csak húszán a 120-ból. Nagyon kevés.! Ezt maga a sportfelelős, Tóth József is elismeri és azzal védekezik, hogy egyedül kell el­végeznie mindent, irányítani, ad­minisztrációs ügyeket vezetni stb- Ez helytelen; azért van a sportvezetőség, a munkát feloszt­va dolgozzanak. Mi az oka annak, hogy az MHK testnevelési rendszer igy elma­radt a Vörös Meteor sportkör­nél? A vezetőség egy tagja igy válaszolt: Nincs idejük és ked­vük a dolgozóknak!? Ez persze nem helytálló felelet. Miért van a sportvezetőség? Miért nem tud kedvet adni azoknak, akik ked­vetlenek? A sportvezetőség egy­általán nem foglalkozott beha­tóan az MHK-val. „Maguk a szak­osztályvezetők sem ismerik elég­gé az MHK követelményeket“ — mondotta Tóth sporKfefélős. Ért. hető, hogy a dolgozók kedvetle­nek és nem megy az MHK-pró- bázás. Ezen sürgősen változtam kell. Nem fordulhat elő. hogy 200 tagból álló sportkörben csak húsz MHK-próbázó van. Nagy hi­ba, ha a vezetőség másodrangu feladatként kezeli az MHK-t: Az MHK az alapja valamennyi sportágnak, erre építik aztán az illető sportkört. Nemcsak a Vörös Meteornak, hanem a többi sportkörnek is eredményesebb MHK-munkát kelé végezni. Már eltelt a félév és még sok helyen a negyedévi előirány­zatot sem telj eskették a sport­körök. Az MHK bizottsági tagok­nak sürgősen hozzá kell íátniok az MHK-próbák mielőbbi meg­szervezéséhez! APRÓHIRDETÉSEK 100-AS DKV motorkerékpár el­adó jókarban. Matyók Újudvar, (425) * 29 ZALA A Magyar Dolgozók Fártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fele­lős szerkesztő: Szántó Jenő — Felelős kiadó: Darabos Iván — Szerkesztőség: Z ‘ rerezeg, Kossuth Lajos.utca 22. Tel. 250. Nagykanizsa, Zrínyi M..n. 29. Tel. M. — Kiadóhivatal: Zalaeger. szeg. Széchenyl.tér 4. Tel. 102. Nagy. kanizsáci Zrinyi-u. 29. T: 15-50. Ké szült a Va8inegye nyomdában 8zom_ bathely, Kossuth L..n. A Tel: 78, — Felelős vezető: Hegedd* Gyűl».

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom