Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-22 / 116. szám

Aratási, cséplési és begyűjtési versenyre hiv Komárváros Komárváros község dolgozó pa­rasztjai, akik a növényápolás munkáját örök riválisukkal", a kiskomáronxi dolgozó parasztok­kal párosversenyben végzik a ma­gasabb terméshozam érdekében, már jóelőre gondolnak az aratás, ra, cséplésre, a kenyérgabona be­gyűjtésére és ezeknek a feladatok, nak minél gyorsabb elvégzésére versenyre hívták a nagykanizsai járás valamennyi községét. A ver­senykihívás igy szól: Jlk Komárváros község dolgo­zó paraszljai járásunk valameny. nyi községéi versenyre hívjuk az aratási, gabonabehordási, cséplési munkák, valamint a kenyérgabo- nabegyüjtés határidő előtti elvég­zésére. Vállaljuk, hogy kenyérga­bona feleslegünket már a cséplő­géptől beszállítjuk a termény- gyűjtőhöz és a C-jegycs előír ány- w'ot 20 százalékkal túlteljesít­jük, Ezekn&k a munkáiknak határ­idő előtti sikeres elvégzésével öt­éves itervünk sikeres megvalósitá. sál, nemSetgazdaságunk erősíté­sét és egyben a béketábár erejé­nek növekedését akarjuk elősegí­teni. s a határainkon leselkedő ellenségre akarunk újabb súlyos csa.}>ási mérni. BEDö JÓZSEF községi párttitkár, MAZZAG FERENC községi tanács BV->elnök h. GULYÁS ISTVÁN mezőgazd. biz. elnöke. A kedvező májusi időben a gyomnövények több tápanyagot vesznek el a kultúrnövényeinktől. Fontos tékát, bogy a kikelt kuko­ricát, napraforgót és burgonyát könnyű fogassal' fogasoljuk meg. Ezáltal megőrizzük a csapadékot a talajban, ugyanakkor elvégez­zük a gyomirtást is. A íogasolás után, amikor a kukorica 3—1 le­vele kifejlődött-, végezzük el az cgyelést és első kapálást. A bur­gonya első kapálása után, ami­kor a növény ,a 12—15 centis ma­gasságot elérte, meg kell kezdeni az első töMögetést. A töltög-désnél arra ügyeljünk, hogy nedves talaj ikerüljön a bur- gonyatöveikhez. Az első töltöge- lést sekélyen végezzük. A máso­dik, majd harmadik löltögetésnél érjük eí a töhögetés magasságát. Arra nagyon ügyeljünk, hogy a burgonyát virágzásban töltögetni nem szabad, mert ilyenkor a nö­vénynek pihenőre van szüksége. Kukoricánál az első kapálást 10 —12 centiméter mélyen végezzük el. a többi kapálást azonban már sekélyen. A napraforgó, amint. 3—4 ieve- lét kihozta, azonnal egyeljük meg. Arra azonban nagyon ügyel­jünk, hogy a legfejlettebb növé­nyek maradjanak meg. A napra­forgó első kapálását 6—8, a má­sodik kapálását már csak 5—6 centis mélységben eszközöljük akár (oló, vagy fogatos kapával. A növények közötti távolságot azonban kézikapálással ejtsük meg! A kukorica és a napraforgó fejlődését nagyban elősegíti, ha az első kapálást megelőzően a so­rok közé nitrogén műtrágyát szó­runk. ~k Általános rossz szokás. hogy rétei.iket es egyéb kaszálóinka' akkor kaszáljuk, amikor a füvek virágzása bef sjeződött. Az ilyen módszerrel betakarító'*t takar­mány mennyisége talán valamivel több, a minőségre nézve azonban sokkal silánvab'b, mintha virág zás megkezdésekor végezzük el a kaszálást. A késői kaszálás káros a sarjufiivek fejlődésére is, mert a virágzás után lekaszált fű nem sarjadzík úgy, mint a virágzás, időszakában lekasizált. Amennyi­vel mennyiségileg anyaszénából! esetleg nagyobb termést kapunk* sarjutermésünk ennél sokkal ke­vesebb lesz. A rétek kaszálását! tehát minél előbb végezzük el, ai virágzás befejezésekor csak azo­kat a területeket kaszáljuk, ahol sarjuterméssel nem számolunk,, (erdei füvek sifb.) Ebben az évben olyan bőséges, széna termés múl átkozik, hogy az előző évek termése -meg sem közelitet,te. Éppen ezért ne csak a réteket kaszáljuk meg, hanem a legelőiket .is. A legeltetési bizolU súgok feladata volt, hogy a sza-» kaszos legeltetést vezessék bő. Azokat a területeket, ahol .az ál­latállomány nem tudja fellegelni a füvet, kaszáljuk le. Gondoskodó junk annak betakarításáról, igy, az állattenyésztési tervünk végre­hajtásához szükséges szála «'takar­mány unkát biztosíthatjuk bősége-* sen De időben gondoskodnu.ilc kell a termés betakarítás áról. Azokon a helyeken, ahol nincs elegendő munkaerő a kaszálás gyors elvégzésére, napszámbér, vagy részesbérben kell a kaszá­lás .betakarítását elvégezni, Lc- gelőbizot'tságok, mezőőrök, düiő- felelősök állandóan kísérjék fi­gyelemmel ezt a harci feladatott Ahol hiányosságot állapítanak meg, .azonnal hívják fel a taná­csok figyelmét annak meg­szüntetésére. Aki dolgozó népünk vagyonát nem becsüli, nem végzi d időben az egyes munkákat, az ellensége fejlődésünknek, -ellensége ötéves tervünknek. Fogjunk hozzá a munkákhoz, minden perc?t hasz­náljuk ki kellőin, mert a soron- lévő feladatokat csak úgy tudjuk elvégezni Időben, ha nem hallga­tunk az ellenség hangjára, lelep­lezzük az ellenség;!, részen:luk a munkák időb.ni elvégzésig KERESE JÓZSEF BEGYŰJTÉSI TERVE A tanácaháx előtt még megálljt egy pillanatra. Arcát lágyan, simogatták a nap sugarai, amelyek ott kint a határban olyan szépen növelik ® gabonát. Ez: ötlött fel benne, amikor egy pillantást vetett arra a cédulá­ra. amit egészen mostanáig a kezében szorongatott. Csak az­után lépett be abba az épületbe, amelyhez azelőtt mindig rossz ér­zésekkel közeledett. De amióta tanács van... azóta ő is isme- rőskérit jön ide. — Na nézzük csak, hová is? .. Igen, a tanácstitkárhoz ... — Be­kopogott, aztán benyitott, — Szabadság! — Szabadság. Kerese elvlárs — üdvözölte a tanácstitkár. Mi járatban? A könyvecskéért? Hát csak foglaljon helyet, mind­járt előkeressük a gazdialajstróm­ból ai maga nevét, aztán egy­kettőre kiszámítjuk, mennyit kell beadnia. Amíg a titk ár keresgélt Kerese gazdának egy régi eset jutott az eszébe. Évekkel ezelőtt történt, még ai háború alatt. Akkor is igy ült itt és ak­kor is arról volt szó. mennyit kell beadnia: a Jurcsek-t örvény szerint. Az volt óm csak a be­szolgáltatás, még most is cifrát káromkodik,, ha rágondol. Hiszen szinte mindenéből kifosztották az urak. Bezzeg a kulák — akkor úgy mondták: nagyparaszt — még abból is hasznot húzott. Ke­vesebbet adott be, hogy a rák egye le a húsát mint a becsületes dolgozó ember. Annak még ak­ikor is tele volt a kamrája, mi­kor tőle a esendői szurony ok ár- myékában az utolsó szem gabo­nát is elvitték. Utolsó szem gabonát? Erről i jut eszébe, éppen a minap hal­flotta — a határon túlról jött a Ihir, — hogy onnan is elviszik a Iparaszttól az utolsó szem gabo­nát, ee utolsó falat füstölthust is lés helyükbe ótt hagyják az ud- hások puskatusainak nyomait. ’Kutya világ járja odaát. De az ebadtat kulákja az után áhíto­zik, mert a: kuláknak otr is jó, akárcsak nálunk volt a felszaba­dulás előtt. Az a hitvány Tito nagyot csinált belőlük. Ilyen gondolatok hősül riasztja fel Kerese Józsefet a tanácstitkár hangja. — 16 holdja van. ugye? — kérdezi. — Pontosan — feleli a gazda és máris figyelmesen várja, mi is lesz most. A titkár kérdez, ö meg szorgal­masan felidgct. Elmondja, miből mennyit vetett, mennyi termésre számit a tavalyi községi termés­átlag alapján. Három hold búza után 22,8 mázsát, 2.5 hold rozs után 27 mázsát, egy holdon 8 mázsái zabot, egy holdon 32 má­zsa lóhert vár és igy sorolja: a többit is. Most már nem keil egyéb, mint egy kis számvetés és már kész is van a dolog. — A beadási kötelezettsége — mondja a titkár, Kerese gazda pedig feszülten figyel — 1227 bú­za kilogramm. Kerese Jóxsef elcsadálkoxiki — Csak ennyi? Hát ez igazán nem sok. — Kicsit gondolkodik, számolgat magá­ban. aztán újra megszólal: — Hát én igy képzelem el a dolgot, titkár elvtárs, írja esek-: Hal mázsát beadok búzából. iaiztán beadok két mázsa zabot, hát má­zsa szénát, másfél mázsa kuko­ricát, persze a rozsból is adok. Hiányzik még. no jó, ekkor Írjon hozzá még fél mázsa zabot. — Elmosolyodik egy kissé, aztán igy szól a felnéző tanácstitkár­hoz: Azért jó az, ha az ember már előre ldszámitgathatja igy', hogy miből mennyit tad be. Tud­jia1, én úgy nézem, hogy az állam isi jól járjon. meg nekem is könnyebb legyen. Kiszámitják a zsirbeadást is. 1488 buzakilógrammot kell bead­nia. Ez megfelel 3 mázsa húsnak De ő egy 5 mázsás tehenet Szán erre ai célra. Két mázsa még fennmarad. Az megy a, burgo­nyabeadáshoz, ami 447 búza-kilo­grammot tesz ki. Azlán még az állati termékeket is kiszámítják és.. . — Azt hiszem, rendben is vol­nánk — mondja, a: gazda. A ta­nácstitkár pedig kiállítja a köny­vecskét, aláírja és átadja Kerese gazdának. Az meg nézegeti, for­gatja és ismét ai Jurcsek-beszol- gáltotás. meg a határon túli beszolgáltatás jut az eszébe. — Mennyire más ez most nálunk — mondja félhangosan, csak úgy maga elé. — No, jól van titkár elvlárs, mosl ki számi f ga ti uk, mennyit adok én be, de meglát­ja. hogy ami feleslegem lesz. 'azt is mind beadom. A. gabonát meg — csak figyeljen jól — már a géptől viszem. Tudja, példát sze­relnék mutatni ai többieknek. Meg aztán ... ez a kötelességem a dolgozó néppel szemben. A petriventei önálló tsz alakulásánál nagy sikerrel szerepelt a tótszerdalielyi kulturcsoport A múlt héten alakult meg Petriventén az önálló termelő- szövetkezet. A tsz alakulását a tótszerdahelyi kulturcsoport ma. gasszinvonaiu műsorral tette fe- lejthdt'etlenné. Az Államvédelmi Határőrség kufturgárdája, mint már számos esetben, most is együtt szerepelt velünk s ez még nagyvonalúbbá előadásun­kat. Szmpompás felvonulás 8 kocsival indultunk Tótszer- dahelyről Petrivenlére. Már ma­ga! ez a felvonulás oly lelkes és Szinpompás volt, hogy Valóság­gal élménynek számított. A lo­vak is fel voltak diszitve. A ko­csikon vörös és nemzetiszinü de­koráció, forradalmi jelszavak és vörös zászlók. Vidám énekléssel vonultunk végig a község utcá­ján és ez bőségesen pótolt min­den hirdetést, minden plakátot, mert már az előadás megkezdé­se előtt körülöttünk tolongott a község apraja-nagyjia'. Amikor a tsz megalakulásával kapcsolatos beszédek elhangzót­Jólsikerült járási íözelíónap Egerszegen A zalaegerszegi járás tűzoltói vasárnap Egerszegen jó'lsikerült tüzoltonapot tartottak. Délelőtt a tűzoltólaktanya udvarán Gondos István elvtárs, a járási páríbizott. ség tagja ismerteitte azokat a ha­talmas feladatokat, amelyek a mó­dosít d'lt ötéves terv során a íüzoL tótestület tagjai előtt állnak. — Az egyre éleződő osztály­harc közepei'e a tüzof t.!( esküiét tagjainak fokozni kell az ébersé­get — mondotta Gondos elv társ. -— Majd szólt: arról, hogy a, fia­talokat nem vonják be öléggé a, munkába, pedig azok már lobb­izóén bebizonyították, hogy meg, állják helyüket a munka bármely frontján. Végül hangsúlyozta, hogy u tüzoltótesiiület tagjai vé­gezzék feladataikat úgy. ahogy joggal e’-várja tolülk a dolgozó magyar nép, biztosan számíthat­nak a Párt segítségére és támo­gatására. Ezután kezdetét vét'te a járási tüzol'tóverseny. Végeredménykép az eDő helyezést a pusZtaejdericsi testület tagjai szerezték meg ki. váló leljesi ítmény ükkel. A fecs­kend őszer elégi munkát például 35 másodperc alatt végezték el. Jól szerepeltek a bo'ifai és az egervá­ri testület tagjai is. Az elért eredmények bizonyít­ják, hogy a tűzoldók megvédik a dolgozó népünk vagyonát, bizto­san számíthatunk rájuk. tiak, kezdetét vette 2 órás műso­runk. amely nagyon érdekes és színes volt s élénken kidomboro­dott) belőle Pártunk nemzetiségi politikája. Magyar és h orvát énekszámok hangzottak el. 4 egyfslvcnásos darabot adtunk elő. Az egyes darabok között szavalatok voltak és népi táncok tarkították a mag'asszinvonalu műsort. „Kár, hogy megellem már kenyerem javát44 Hogy a határmenti községek­ben mily nagyfokú a kultúra térhódítása, azt mutatja, hogy az érdeklődők túlnyomó többsége nem fért be a tágas kultúrót t- honb®. De azért ezek is ctt!ma_ radísk, mert ha nem is láthatták, de a nyitott ajtón át hallhaták a színdarabokat, énekeket és sza­valatokat. A műsor uLán egy idősebb néni ezeket mondta: — Háti én meg­értem már 68 esztendőt, de ilyent még nem latiam Petriventén. Csak att sajnálom, hogy ily ké­sőn következett bo ez a szép élet. amikor én mái* megettem a kenyerem javát. Az előadás, emellett, hogy szó­rakoztató, nagyon tanulságos is veit. A petriventeiek megtanul­hatták. miért van szükségünk a békeharc kiszélesítésére. Ez az előadás irányt is mutatott a dol­gozó parasztoknak, hogy miként kell végezniük munkájukat, hogy ebben az országban magyarok és nemzetiségiek egyaránt bold.ogan élhessenek. JAKOBOVICS BÉLA, Tótszerdabely. Kedd 1851, mai. S3. r ÖTÉVES TERV 3 22 ezer forint a ióíszerdaiieiyi iskolára Tito Jugoszláviájában az egész népe! embertelen nyomorba 'taszí­tó terrornál Í9 jobban üldözik, mondvacsinált okokkal elhurcol­ják, a kétségbeesés határáig ker­getik a magyar kisebbséget. A mi országunk, ,a mi Pártunk nem tesz különbséget magyar és dél­szláv között, az ötéves terv egy­forma bőkezűséggel ontja áldáséit magyarra, délszlávra. Ezt a sze­rető gondoskodást, egyenjogúsá­got tapasztalják napról-napra megyénk délszláv dolgozói, aki­ket az elmaradottságból eme!kul- turálb színvonalra az ötéves terv. Tótszerdabely délszláv dolgozó parasztjai már kaptak egv kul- turotühont az ötéves 'tervtől. Eb­ben az évben nagyobb iskolával ajándékozza meg őket a terv. 22 ezer for'irt költséggel kibővítik., modernizálják az iskolát, ahol majd saját anyanyelvükön is 'ta­nulhatnak a tótszerdahelyi dél­szláv gyermekek. Hatalmas összeggel segíti ebben az évben megyénk kulturális és egészségügyi fejlődését a Terv Az eredeti ötéves terv második évi előirányzata 2 millió 863 ezer forintot szándékozott megyénk­ben kulturális és egészségvédelmi építkezésekre fordítani. Ebből ciz összegből 510 ezer forintot szülő­otthonokra, iriO ezret bölcsődék­re, 5S0 ezeret orvosi rendelőkre, 150 ezret a nagykanizsai belgyó­gyászati pavilion felépítésére, 282 ezret mozira, V20 ezret kútfúrói t- honra, 160 ezret 'iskolajavításra szándékozott fordítani. A módosított ötéves terv, amely negyven százalékkal ma­gasabb összegei fordít beruházá­sokra negyven százalékkal többet: fog beruházni ebben az évben megyénkben is kulturális és egészségvédelmi építkezésekre. Az •eredeti ötéves terv megyénk kul­turális és egyészségügyi színvo­nalát soha nem látott mértékben emelte volna, a módosított terv pedig még egy hatalmas lépéssel előbbre segíti a zalai dolgozókat, ezen az utón. 3 és félmillió tsses-fejlesztésre A módosított ötéves lerv há. { inas serlésfiojztatát, 20 eher fo­rintot pedig istállóépilésrc fordít.. A lenlikápolnai tsz 100 ezer fo­rintot kapott az ötéves tervtől is- táltóépitésre. Igen sokat épít a nagykanizsai Vörös Csillag tsz,; amely legjobban kiemelkedik a: társadalmi munkában is. A ha* talmas összegű beruházásokat jó szervezéssel osztják el, nagy meg- takarítást érnek el, többet iádnak építeni, mint amennyit a részük­re juttatott összeg kifutott. Az ő példájukat kell követniük többi tszcs-inknek js, hogy helyesen gazdálkodva az ötéves terv beru­házásaival, megsokszorozzák az összegek értékét. rom és félmillió forintot irány zott, elő erre az évre termelőszö- vetkezeteink és • csoportjaink m egerős ifés é re, gazdas ágának modernizálására, a magasabb ter­méseredmények elősegítésére. Ebből az összegből h a t a l- m a s arányú épüké zése­ket hajtanak végre tszcs-inlc dol­gozói, akik a. részükre jut látott összeget társadalmi munkával, megtakarítással jelentősen meg­toldják. Az egyik legjelentősebb beru­házás a zalaegerszegi „Dicsőség Sztálinnak“’ termelőszövetkezeteit, erősiti meg. Ez a tsz 200 ezer fo_- rint beruházással épit egy hatat­Kapáljunk! Kaszáljuk a füveket!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom