Zala, 1951. május (7. évfolyam, 101-118. szám)

1951-05-20 / 115. szám

'ELMÉLETI KÉRDÉSEK * PÄRT É L E T '* Eltérések Pártunk parasztpolitikájának végrehajtásában A zalaszentgróti pártbizottság a nagyobb terméseredményért. „Minden erővel támogatnunk kell a termelőszövetkezetek mun­káját, segítenünk kell nekik a ne. kézségek,elhárításában. A segít­ségben járjon élen a Párt, a P>lSz, az állóin, a tanácsok, az állami gépállomások, az állami gazda­ságok“ Rákosi elvtárs a Párt II. kongresszusán döntő feladatként tűzte az egész dolgozó nép elé a termelőszövetkezeti mozgalom további kiszélesítését). megerősí­tését. A termelőszövetkezetiek fejlesz­tését napirendre tűzte szocialista fejlődésünk, „amely parancsolóan megköveteli, hogy minél előbb szűnjön meg a jelenlegi állapot, amikor egyik lábunkkal az ipar­ban már szocialista talajon állunk, a másik lábunk a falun a sok­százezer egyénileg művelt paraszti gazdaságon nyugszik.“ Sztálin elvtárs 1928_ban — ami­kor a Szovjetunióban az volt a. helyzet, ami jelenleg nálunk — a következőket mondta: „Vagy megoldjuk ezt a feladatot. s akkor biztosítva) van országunkban a szocializmus végleges győzelme, vagy lemondunk róla, nemi, old­juk meg ezt, a feladatot, s akkor elkerülhetetlenné válhat a. vissza­térés a kapitalizmushozA Szov­jetunióban diadalra jutott a szo­cializmus, győzelemre vitte a Párt, Pártunk a Bolsevik Párt, harci tapasztalataival szélesíti mezőg'az- ídaságunk szocialista fejlesztését és vezelti azt a harcot, amely a nagy Szovjetunió mérhetetlen se­gítségével a mezőgazdaság szocia. lista átalakításáért folyik ha­zánkban is. Ennek a harcnak q, si­keres megvívása nálunk is a le­nini hármas jelszó, de mégis egy­séges feladat alapján történik: ,,Támaszkodj a szegénypardszt- ságra, egyezz meg a középpa- raszt-tal, egy pillanatra sem szün­tesd meg a harcot a kulák ellen“ Egységes, elválaszthatatlanul egy a hármas feladat, mégis Pártunk parasztpolitikájának gyakorlati végrehajtásánál megmutatkozó el­hajlások azft mutatják, hogy bi­zony a uii tanácsaink, párttagsá­gunk, sőt pártfunkcionáriusaink egyrésze sémi érti meg, nem al­kalmazza, helyesen a helyi viszo­nyokra a lenini hármas jelszót. Sztálin elvtárs „Lenin és a közép- paraszttal való szövetség kérdése“ cimü válaszában Sz. elvtársiak a következőket mondja: „Próbálja meg és vegye a formulának csak egyik részét a jelenlegi falusi munka alapjául, megfeledkezve <v többi részeiről — és feltétlenül zsákutcába kerül. Lehet-e a szo­cialista építés jelenlegi szakaszá­nak viszonyai közepeit a középpa- raszt'tal valóságos és tartós meg­egyezést létrehozni, ha nem tá­maszkodunk a szsgénypanasztság- ra és nem folytatunk harcot, a ku­lák ellen? Nem lehet,“ Tehát a középparasztsággal vailó tartós szövetség nélkül nem lehet eredményes a falusi oszlály- harc, nem valósítható meg a me­zőgazdaság kollektivizálása. Bő­ven hivatkozhatunk itt Zala me­gyei példákra. A tavasz folyamán termelőszö- veLkézeti mozgalmunk megszi­lárdítása és kiszélesítése idején azokban a községekben, ahol a pártszervezet és a dolgozó közép­parasztok között jó volt a vi­szony, szép eredményeket értünk led. halászéntmihályon például a Párt sorait erősítették a termelés, ben élenjáró középparaszíokkal, megismertették velük Pártunk parasztpolitikáját. Ezek a dolgozó parasztok be is léptek a III- tí­pusú termelőcsoportba. Belépési nyilatkozatokat vettek a kezükbe, ellátogattak középparaszt: csalá­dokhoz, a saját példájukkal, az el­múl/ esztendei eredményekkel agitáltak. Nem erőliették a III. szembén. így leit terrnelőszövst kezeli község Zalaszentmlhály Viszont a szövetkezeti mozga­lom, fellendülésekor egy-egy köz­ségünkben hibákat követtek el egyes elvtársak Pártunk paraszt- politikájának végrehajtásánál. Az elkövetett hibák, a szövetkezetek további fejlődését akadályozták, így történt ez ai lenti járás több községében. A középparasztsággal való tar­tós szövetség megteremtése a for­dulat évében történt meg, igaz, hogy előtte is igyekezett a mi Pártunk megnyerni egy-egy ak­ció végrehajtására a középparasz­tokat. Mit mondott erről a kérdés­ről Rákosi elvtárs? ..Azt. hogy az ingadozó közéi> parasztok zömét 1947 nyaráig, a magyar reakció ellen vívott har­cunk eldöntéséig a magunk olda­lára vonjuk, nem tűzhettük ki cé­lul. Fő törekvésünk odairányult, hogy ha a középparasztság zöme minket, nem támogat, legalább el­lenségeinket se támogassa, semle. ges maradjon. Mihelyt azonban a harc eldőlt és a, középparasztság meggyőződött róla-, hogy a népi demokrácia nem átmeneti. ha­nem maradandó alkotás, nálunk is megváltozott a helyzet. Ennek a megváltozott helyzetnek megfele­lően 1947—48 telén már iránya vehettünk arra, hogy a középpa- raszstságot, mint a dolgozó pcv- rasztsóg részét, szövetségesül megnyerjük.“ Falun fő támaszunk természete­sen az agrárprolétiariátus, a sze­gényparasztság marad továbbra is. Egyes pártfunkcionáriusaink nem értik meg a középparasztság- gail való szövetség hatalmas jelen­tőségét és a rendszeres politikai felvilágosító munka, a meggyőzés helyett feléjük bizonyos admi­nisztratív intézkedéseket alkal­maznak. így történt ez Zalaeger­szegen is, ahol kény szeri tették a középparasztokat, hogy adják be a földterületeiket. Másutt a Iculá- kok elleni harc helyett a középpa,- rasztokra miértele csapást. Mások úgy akarnak megegyez­ni a középparaszttal, hogy lemon­danak a szegényparasztság iszer- vezésére irányuló munkáról, vagy gyengítik ezt a munkát: ,,A sze­gényparasztság szervezése — mondják — a Szegényparasztság elkülönülésére vezet, ez pedig el­riasztja lőlünk a középpairaszto- kat.“ A helyes vonaltól való ilyen elhajlások eredménye az, hogy ezek az elvtársak megfeledkeznek arról a marxista tételről, hogy a középparaszt ingadozó osztály, a vele való megegyezést csak úgy lehet tartóssá tenni, ha .,határőr zott harcol folytatunk a kulákság ellen és fokozzuk a szegénypa­rasztság közötti munkát, hogy e feltételek nélkül a középparaszt a kulákság felé lendülhet, mint erő felé.“ Pártunk paraszlpoli libájától való elhajlás egy másik formája az, amit Q lerménybegyüjíés so­rán Pákán tapasztaltunk. A kö- zépparasztokat nem serkentették az állami kötelezettség teljesítésé­re, mondván ,,csínján kell bánni a mi szövetségeseinkkel“, A dol­gozó ki spar asz tok felé annál lul- zottabb követelésekkel állottak elő. Mit mondott ezzel kapcsolato­san Rákosi elvtárs a Párti II. kon­gresszusán? Azt, hogy ia középpa­rasztnak az udvarlás nem impo­nál. „Neki imponál az, ha látja. Dobri község dolgozó parasztjai becsülettel tesznek eleget tejbe- áyiijtési kötelezettségüknek. Gaz­ötödikéig egy íétién után 92 liter 'tejet aaoít be E havi elönáriyZa- tál már 148 százalékban teljesítet­te, Böröcz Ignác is jó példával jár hogrj a népi demokrácia állama vaskézzel sújt la a kulákm, kö­vetkezetesen erősíti a szegénypa­rasztságot és uemcsaJc politikai felvilágosító munkával, de kézzel­fogható tettekkel segit a, közép- pa.rasztokon is,“ Kemendolláron a középparasziok rendkívül he­lyeslésével találkozott, amikor a tanács kemény kézzel sújtott le a termény begyűjtést és a tavaszi vetést szabotáló Kiss Lajos, vojt 100 hold'ais kulákra. Megerősítette népi demokráciánkba vetett bizal­mukat a megyia középparasztjai­nak is az uj begyűjtési rendelet. Nálunk most a kulákság korlá­tozásán van & sor. „Elvitathatatlan — mondja Sztálin elvtárs —, hogy a kulák erőt gyűjt és aki ezt nem veszi észre, aki azt mond­ja. hogy ez lényegtelen, hogy a kulák — madárijesztő, az azt a veszélyt hozza a Pártra, hogy el­veszti éberségét és fegyvertelen­nek bizonyul a. kutakkal a kapita­lizmussal vívott harcban, mert a kulák a kapitalizmus ügynöke a faluban.“ Vannak nálunk is olyan funk­cionáriusok, akikre ráülenek Sztá­lin elv társnak cae'k ai szavai. En­gedményeket tettek a ,.jő kidá­koknak“, a „szorzószámos kulá- koknak“ a mi elvtársaink 'több helyen azokat mint középparasz- tck'ait tartották nyilván a gazda­lajstromban. Nemesnépen négy kulák íurakodott be középpara:szt álarcban a III. tipusu termelőcso­portba.. Az egyiket még brigád- vezetőnek is 'előléptették. A járási pártbizottság segítségével azonban ai tszcs-tagok kitelték a, szűrüket az elmúlt napokban. — mondván, jobb később, mint soha ... Riamo- csán is hasonló volt a helyzet. Itt is azt várták, hogy majd „béké­sen belenőnek a Szocializmusba“. Egyik-má^ik elvtársunk azon­ban túlságosan előreszalad. Hoz­záfogtak a kulákok felszámolásá­hoz. Pusztamagyaródon például a volt .tszcs-elnök a kulák portájá­ról egyszerűién, elhúzása a. szekei- ret. Ehhez hasonló eset több is előfordult már a megyében. Elfe, lejtették ezek a pártfunkcioná­riusok Rákosi elvtárs figyelmezte­téséi: „A kulákok elleni harcban soha egy pillanatig el nem szabad felejteni, hogy a középparaszt a kulákot is parasztnak tekinti és hai nem jól válogatjuk meg a módszereinket, minden csapásun­kat. amelyet a kidákra verünk, a középparasztság is a maga elleni támadásnak tekinti.“ Azok az elhajlások és elferdíté­sek, amelyeket Pártunk paraszt- politikájának végrehajtása során tapasztalunk, nem utolsósorban az elméleti képzettség hiányosságá­ban gyökereznek. Éppen ezért gondosan tanulmányozzuk Lenin és Sztálin elvtársik tanításait, új­ból és újból vegyük át Pártunk II. kongresszusának határozatait, Rá­kosi elvtárs ott elmondott beszé­dét, mert mindenféle elhajlás gá- tolja a falu szocialista építését. Most, amikor Pártunk II. kon­gresszusa az egész dolgozó nép elé napirtcindre tűzte a falu szo­cialista szektorának fokozott nö­velését, ne felejtsük el a lenini hármas jelszót: „Támaszkodj a szegényparasztra, egyezz meg a középpimszttal, egy pillanatra .sem szüntesd meg- a harcot a ku­lák ellen.“ elöl a faluban, mert begyűjtési kö­telezettségének tizenötödikéig ő is százszázalékban eleget tett. A jó termés legfontosabb té­nyezője a helyes'agrotechni­ka, amely minden körülmények kö­zölt biztosítja a termés állandó emelését. A kedvező időjárás csak növelheti a jó munkával biztosított jó termést. Mi ugyan még nem tartunk ott, ahol a Szovjetúnió mezőgazdasága, amely valóban úrrá lett a természet felett és csodála­tos átalakító munkával, fokozato­san megváltoztatja a természeti viszonyokat. Ott azonban már mi is tartunk, hogy a Szovjetúnió eredményeinek, hazai tapasztala­tainknak, tehát az eddigieknél fej­lettebb agrotechnikai módszerek felhasználásával — még kedvezőt­len időjárás esetén is —• emelhet­jük terméshozamunkat. A zalaszentgróti járási pártbi­zottság Pártunk II. kongresszusa után ezeket a tapasztalatokat fel­használta mind a tavaszi vetés so­rán, mind most a növényápolási munkáknál is, A termelőszövetkezeti elnöki ér­tekezleteken megbeszélték a nö­vényápolási munkákat és az ott tapasztaltakat az elnökök a mun­kahelyükön is bevezették. Például a bezerédi termelőcsoport elnöke a burgonyáé hetesnél olyan újítást vezetett be, hogy hat csoporbtag 7 óra alatt elrakott 7 hold burgo­nyát Ezt úgy érték el, hogy elő­ször fogatos ekével kisorolták, majd belehelyezték a burgonyát és az arra elkészített osusztatóval le- simftotlák. A tiürjei termelőszövetkezetnél idős Stefáit Gáspár munka- érdemre’ndes brigádvezető a micsu- rini tapasztalatok alapján a kuko­ricát négyzetes vetéssel vetette el. Ezzel biztosítják a magasabb ter­méshozamot. A növénytermelés fejlesztésé­ről szóló minisztertanácsi határozat megállapítja, hogy mö- v ény termelésünk színvonal á nak. termésátlagaink emelésének a leg­hatékonyabb és legcélravezetőbb eszköze a tudományosan megialia- pozolt agrotechnikai módszerek széles körben való alkalmazása. A helyes növényápolási módsze­rek alkalmazásának hiányát meg­találjuk az őszi gabonafélék gyomtalanításánál, amikor nem végeztük el kellő időben az acai. t olást, egyéb gyomok irtását. Tiszta és nemesitett vetőmagot csak az a gazda tud biztosítani, ;akí szárbaindidás előtt megtisz­títja kalászosiait a gyomoktól. Minden területnek a gazdáját arról ítélik meg, hogyan tartja rendben és tisztán portáját. A terméseredmények Legjobban ak­kor mutatkoznak meg, ha időben elvégezzük a gyomirtást, kapásnö­vényeknél az ápolási munkákat. Nem véletlen, hogy a zalaszent- halázsi, nagykanizsai és becsehelyi termelőszövetkezetiek az elmúlt évben átlagon jóval felüli burgo­nyatermést érteit el. Időben, jó minőségben végezték el a nö­vényápolási munkákat. A növényápolási munkák elha­nyagolása különösen megmutat­kozik ai burgonya., kukorica, cu­korrépa,. napraforgó, rostnövé­nyek és gabonafélék lermésered- ményieiben. Ezért ezeknél a növé­nyeknél a növényápolás módsze. reit fokozottan kell érvényesí­tenünk, hogy terméseredményeink fokozását biztosíthassuk. Az állattenyésztés és 'takatr- mánylermesztés fejlesztéséről szó­ló minisztertanácsi határozat meg­állapítja, hogy legelőink és reth­ink elhanyagoltak, szántóföldi t'Su karmánytermelésünk elmaradott. Az állatlétszám emelésének érde­kében fokoznunk kell a növény­termelést, biztosítani keli a takar­mány termelés fokozását, a rétek, legelők jobb kihasználását. zantóföjüí növényeinknél, *'■' amint jiükaiíek. szöínisí vé­gezzük ei a saratíBiási munkákat, a sarabolás után közvetlen a cu- j korrépa, 1: karmányrépa egy elését. I — Mindennapos munkánkban érezzük a Párt, a Szovjetúnió se­gítségét — mondotta Stefán Gás­pár. Ilyen módon dolgozott még több fcermelőcsoportunk: ZJalaszentlász- lón, Zalaszenítgróton. Mutatkoznak azonban, hiányossá­gok is. Például Zalaapátiban, Eger- aracsán, Dióskálban. ZaLaszentmár- tonban, ahol nem szervezik meg jól a munkát és hiányos a vezetés is, de az űzetni pártszervezet sem foglalkozik kellőképpen a munkák­kal. Ezeknek az üzemi pártszerve­zeteknek ezután mi is több segít­séget adunk, A növényápolási munkákra ter- melőcsopontjaink a munkaerőt úgy biztosítják, mint például a tőrjei és a zalabéri termelőcsoportok, ahol napköziotthont állítanak fel, hogy a női munkaerőket is beállít­sák a termelésbe. A fiatalokat is a legnagyobb mértékben beVonják a munkákba. Az egyénileg dolgozó paraszt­jaink követik a növényápolásban is a termelőcsoportok jó példáját, amit bizonyít az a tény, hogy já­rásunkban a mák és cukorrépa sá- rabolásaí befejeződtek, A népne­velők tudatosították, d munka fon­tosságát és most a bőséges esőzés után még szebbek a határaink, job­bak terméski lát ásaink. zeket az eredményeinket i békeharc jegyébén tovább fokozzuk, hogy ezzel is csapást csapásra mérjünk az imperialist.' agresszor bandára cs példát mu­tassunk a szabadságért harcoló hős koreai népnek, akik cldüket is fel­áldozzák azért, hogy szabadon és boldogan éljenek a világ dolgozói­val együtt testvéri egyetértésben. * Simon István, A cukorrépái talajánál ügyeljünk arra, hogy ne legyen rögös, mert a rögös talajt nem lehet géppeL művelni. Amennyiben nem rögös a talaj, ha arra egy mód van, " géppel végezzük el a sarabolási munkákat. Amikor a cukorrépá­nak három-négy levele van. egyeljünk. Az egyelés, Q cukorré_ pa' bő termés egyik legfontosabb előfeltétele. A korán kifigyelt répa gyorsan fejlődik és többet terem. Ha csapadékos az időjárás, ne várjunk az egyeléssiel, hanem kéz­zel végezzük azt el. Kéziegyelés- nél használjunk 17—22 centiméte­res mérőbotot. Ügyeljünk arra, hogy a cukorrépának ne legyen nagy tenyészterülele, mert így nem tudja a talajt beárnyékolni, a talaj gyorsabban kiszárad, ha­marabb gyomosodik. Az egyelési munkát meggyorsít­ja, ha az egyelést megelőzőleg átvágjuk kapával és utána a fe­lesleges növényeket kézzel ki. szedjük. Itt azonban arra ügyel­jünk, hogy meg Telelő távolságra megmaradjon a növény. Egyts- lésnél különösen ügyeljünk arra, hogy a legfejlettebb növények maradjanak meg. A kitépett, felesleges palántá­kat távolítsuk el a területiről, mert ez a későbbi kapálást aka­dályozza. Egyelés után, mikor a sorok jól látszanak, újból meg kell a répát kapálni. E művelet­nél már nemcsak a sorközöket; la­zítsuk meg, hanem a sorokat is. Ahol két növény maradt meg az egyelésnél, a felesleges növényt távolítsuk el, meg megmaradt ré. pát pedig kapáljuk körül. A zon a területen, ahol jól be- vált a répa, kát. holdankint 72—82 ezer a növényeknek szám®. A cukorrépa rendszeres további ápolási munkája a többszöri ka­pálás. Amennyiben a vetésekben rovar, vagy más kártevők követ­keztében a növények fejlődésük­ben visszamaredtak. a sarabolást' naegelözvo, vagy az első kapálás előtt használjunk .nitrogé^l&irá gvát ami elSsegi-U a cukorrépa fejlődését. f, /. Egész havi tejbegyüjíését 2 hét alatt 148 százalékra teljesítette Egy tehén után 92 liter tejet adott be Dobriban Gazdag Ignác Saraboljuk, egyeljük a cukorrépát!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom