Zala, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-01 / 50. szám

kiharcolja, a szabadságot!

A nagy tapssal fogadott fels"n!a!ás után. Nógrádi Sándor elv társ bejelentette, hogy Rálcösi Mátyás elvtárs referátumához líí hozzászóló jelentkezett. Ebből már ötvenen felszólallak. Nógrádi elvtárs javasolta, hogy három felszólalás után a vitái zárják le. A kongresszus a javaslatot egyhangúan elfogadta.

A 9Iagyai>8zovjet Társaság' üdíőxloíe

A Magyar Szovjet Társaság tagjai, üdvözletét-Mákuk József né elvtársim, az MSzT titkára tolmácsolta.

— A MSsT ■munkájánál', megjavításában, megerősítésében igen varig útmutatást adnak a Pártkongresszus határozatai — kezdte. Munkánkban eddig is értünk el komoly sikereket Ezek a.z eredmények megmutatkoznak abban is, kocrv' amíg 1950 februárjában 420 ezer tagunk volt. ma közel 800 ezernél tartunk, A sikerek azonban nincsenek arányban dolgozóink a Szovjetunió iránti egyre növekvő szeretető vei.

Nem sikerüli még elérni, bogy az üzemek dolgozóinak nagy többsége tagja legyen a MSzT-nek, Nem sikerült ki- elégitően elérnünk, bogy üzemi MSzT-szervezetelük a szak-, szervezettel karöltve, a szovjet módszerek ismertetésének bar- cos propagandistáivá váljanak.

A, termelőszövetkezetek fejlesztésében — mondotta — szervezeteink a szovjet kolhozok eredményeit ismertető előadásokon, kiállításokon kívül kultúrműsorral. vetitőgépes előadásokkal és aktívákkal vesznek részt. Az előadásokkal összekötött tszcs szervezésnek sokhelyütt komoly ered menye volt, Segitmünk kell' abban is, hogy a már meglévő tezes-k alkalmazzák a szovjet agronómia eredményeit és a mezőgazdaság élenjáró dolgozóinak tapasztalatait.

A március hónapban megtartandó Magyar-Szovjet Ba- MSzT szervezeteket, adjanak megfelelő iránymutatást, hogy könnyebben tudják végezni az MSzT-ben rájuk váró feladata ts ági Hónapban szervezeteink komolyan fognak fejlődni. A. megyéi pártbizottságok segítsék a megyékben lévő tokai — fejezte be felszólalását

•ív a kuk József né eíytársnő.

• Ezután Szaló Lajos elvtárs a Győr-Sopron megyei párt- bizottság kádertitkára beszá molt arról, hogy a megyében gyakran „káderhiányról“ panaszkodtak, miközben a me "'ve területén lévő gyárak munkásai közül nem emelték ki megfelelő számban a kádereket.

Kákosi Maivá« elwtárs válasza

Percekig tartó taps. éljenzés és hurrá fogadta Nógrádi Sándor elvtárs bejelentését, hogy Pártunk és népünk forrón szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs következik szólásra, A taps alig' akar elülni, amikor Rákosi elvtárs a mikrofon elé lép, hogy a,z első napirendi pontban elhangzott felszólalásokra megadja válaszát.

Rákosi elvtárs megállapította, hogy a, bárom napig tartó vitában több, mint 50 küldött vett részt. És amint ezt a Kongresszus megállapíthat; a minden kérdésben, amelyet ő beszámolójában érintett, egyetértettek a felszólalók. Az 50 * hozzászóló egységes helyesléssel kifejezi és képviseli a kongresz- szus álláspontját is.

Viharzó tapssal válaszoltak a

küldöttek Rákosi elvtárs szavaira. Az ünneplés lecsillapnlíávai Rá kosi elvtárs így fejezte be rövid felszólalását: — Amilyen -egyetér éssel helyeselték itt az elvtársak a beszámolójában kifejtett nézete két és tennivalókat, ugyanolyan egyetértéssel hajtsuk is végre azo kai

Szűnni nem akaró hatalma tapsvihar. A kongresszus tagjai felállva, lelkes, ütemes tapssal éltetik Rákosi elvtúr sut. Felkiáltások „Éljen Rákosi!“ „Éljen a Párt!’“, ..Párt és Rákosi!“, ,.Sztálin! Rákosik1, többször ismétlődő háromszoros hurrá felkiáltás.

Ezzel a, Magyar Dolgozók Pártja. II. Kongresszusának harmadik napi tanácskozása végétért.

A. PáriJkoug^resszus* szerdai tanácskozása

Gerő Évii« elvtárs beszéde;

Áx. ötéves terv első évének eredményei és . további feladataink a népgazdaság szocialista épiíé§e terén

A Magyar Dolgozók Pártjának II- Kongresszusa olyan időpontban ülésezik, amikor már módunkban áll részleteiben Is kiértékelni ötéves népgazdasági tervünk első évének eredményeit. Ha népgazdaságunk fejlődését egészében tekintjük, tidzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy az ötéves tervidőszak első évében jó munkát végeztünk, Gyáriparunk — a helyi ipar nélkül — mintegy másfélszer gyorsabban fejlődött az előírtnál. Mint ismeretes, a gyáriparunk a menetközben felemelt előirányzatot is 9.6 százalékkal túl teljesítette, ennek eredmé- A/nt egész tervkötelezett iparunk termelésének növekedése 1950-ben, a hároméves terv utolsó évéhez, 1949-hez képest, 35.1 volt,

Olyan hatalmas növekedés ez, amely a legvérmesebb remé- dyeket ís túlszárnyalta, amelyhez foghatót soha nem ismert semmiféle kapitalista, ország.

A _ szocialista iparosítás sztálini törvényének megfelelően nehéziparunk termelésének fejlődése meghaladta a k ön n y ü i p a r u n két. N ebé /.iparunk termelése az ötéves terv első évében 36.2 százalékkal '-'vk.'W'(jíCf n megelőző évhez kúpost, könnyűipar linké pedig 34 százalékkal. Az egész ipar'és ezen belül a, gyáripar termelésének fejlődését. is messze maga mögött hagyta gépiparunk, amelyeknek termelése egyetlen év alatt 42.3 százalékkal ugrott előre, ami ugyancsak megfelel a szocialista iparosítás sztálini törvényének.

N ehéz és kön i.i y i i i i > a i: u n k

C (if8rinii,19Sl.mä!*e. 1.

nelíett. komoly fejlődést mulat építőiparunk, amelynek termelése az ötéves tervidőszak első évében, a megelőző évhez képest 116 százalékkal növekedett, s amely termelési tervét kereken 30 százalékkal teljesítette túl.

ötéves népgazdasági tervünk előírta, hogy a gyáriparban a munka termelékenységének öt- év alatt 50 százalékkal kell növekednie. Ismeretes, hogy már az első évben gyáriparunkban a termelékenység az egy teljesített munkaóra alatt termelt értékben mérve több, mint 20 százalékkal emelkedett. Nem ilyen kedvező a kép, ha azt vizsgáljuk, hogyan változott a termelés értéke 100 forint kifizetett munkabérre vonatkozóan- Itt nem emelkedés van, hanem némi. csökkenés: a nehéz és könnyűiparban egy év alatt 100 forint kifizetett bérre vonatkoztatva, a. termelés értéke 2.0 százalékkal, az építői párban pedig 1.6 százalékkal csökkent. Másszóval iparunkban a béralap gyorsak ban növékeiéit, mint a termelés, .unit nem lehet normálisnak tekinteni.

Az önköltségcsökkentést ötéves népgazdasági tervünk 1950—54 évek» időszakára 25 százalékban irta elő. Ennek megfelelően az ötéves terv első évében az ipari termelés önköltségének mintegy 5 százalékkal kellett volna csökkennie. Különféle számítások azt mutatják, hogy ezt az önköltsége sö kkeulést körül belül elértük.

Gyáriparunknak és építőipar fiuknak egészében rendkívül gyorsütemü fejlődése nem terelheti el figyelmünket azokról a hiányosságokról, amelyek a már end Ítéltekén kivid, iparunk fejlődésében megmutatkoznak. így. jóllehet ötéves tervünk eredeti előirányzatéhoz képest, alapanyagiparunk termelésének fejlődése is meg gyorsult, mégis

rJap.'inyagtermelésiiak, a vas-, acél-, ;j hengereltacél- és a széntermelés ’ gyorsulásának üteme jelen lesen elmarad az egész ipar gyorsulásának üteme mögött.

Hasonlóképen: jóllehet már az ötéves terv első évében több villamoseinergiát termeltünk, mint amennyit tervünk szerint termelnünk kelleti volna. Vil- lanioseuergia termelésünk gyorsulásának üteme elmarad egész iparunk termelésének gyorsulási üteme mögött. Á tapasztalat bebizonyította, hogy sokkal-sokkal több szénre van szükségünk, mint ezt magunk gondoltunk akkor amikor ötéves népgazdasági tervünket kidolgoztuk.

Iparunkban az ötéves terv első évében az igen komoly eredmények mellett megmutatkozó hiányosságokról szólunk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kisipari szövetkezeti mozgalmunk két év óta lényegileg egy helyen topog és helyi iparunk, tehát a túlnyomórészt helyi • nyersanyagokat feldolgozó és a helyi szükségletek kielégítésére hivatott, a tanácsoknak alárendelt ipar is még gyermekcipőben jár. Pedig*

a kisiparosok között megvan a hajlamosság a szövetkezésre

és kisiparosaink jelentékeny része látja már. hogy számára ez a lehetőség arra, hogy végleg beleilleszkedjék a népi demokrácia gazdaságába, az épülő szocialista gazdaság rendiébe. Ami a helyi ipart ; ileti, itt a helyi tanácsok lét; ’•eb ozása, számos gazdasági tevékenység fokozatos átadása a helyi tanácsoknak és a helyi ipár i ga zga tó s á gokn a k meg te - vTipépp; ke) 1, hogy jelentős

mértékben meggyorsítsák a fejlődést.

Közlekedésünk lépést tudott tartani népgazdaságunkkal,

s különösen gyáriparunknak es epiíkezeseinknek az ötéves tervben előírtnál jóval gyorsabb fejlődésével is. Vasutja- 1950-ben kereken 70 százalékkal szállítottak több árut, mmt a második világháborút megelőző utolsó esztendőben. Ha figyelembe vesszük, hogy a „második világháborút mtg- alozo időszakban a magyar vasút, forgalmának növekedése évente átlagosan 2—3 százalék volt, ez világosan meginti- ■atj-a ,egész népgazdaságunk ?rő teljes fejlődését is, amely -■akis a, szocializmust; építő népi demokrácia rendjében vált lehetővé. A vasúti gamely szállítás 1950 folyamán még* nagyobb mértékben emelkedett, mint az áruszállítás: 25.7 százalékkal, ami nemcsak gazdasági fejlődésünket mutatja meg, hanem egyben jelzi dolgozó népünk életszínvonalnak emelkedését is.

Mezőgazdaságunk részben a

kedvezőtlen időjárás miatt

ISaő-bcn nem fejlődött egyenletesen.

így míg kenyérgabonából 9.2 százalékkal termeltünk többet, mint 1949-ben, addig takarmánygabonában és a takar- m árny nö v ény éknél általában, valamint' az ipari növények jelentős részénél elmaradtunk. Az 1950 évre előirt tervhez viszonyítva, különösen jelentős az elmaradás a kukoricánál és cukorrépánál, mely terményekből több termett ugyan, mint 1949-ben, de az ötéves terv első évére előirt feladatot csak 79, illetve 65 százalékra sikerült megvalósítani.

A takarmánynövények gyenge terméshozama lassította, sőt részben visszavetette állata Horn á n y un k f ejlő dósét,

amiben persze az ellenség aknamunkája is szerepet játszott. Sertésállományunk 1950 októberében nem sokkal volt nagyobb, mint az előző év ugyanezen hónapjában, tehénállományunk pedig mintegy 50 ezerrel csökkent. Ugyanok kor jelentősen megnövekedőit az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeti csoportok állatállománya... Az állami gaz daságok állatállománya* (számosállatban kifejezve) 1950 folyamán 125 százalékkal emelkedett és emelkedésével tui- i. a lad fa tér velőirányzatát.

Komoly lépést. tettünk előre az ötéves terv első évében mezőgazdaságunk gépesítése (erén.

Egy év alatt gépállomásaink ós állami' gazdaságaink gépállománya 4400’ traktorról •növekedett, s ezenkívül nagyszámú egyéb mezőgazdasági Jeepet is adtunk a mezőgazdaságnak. A műtrágya felhasználás mezőgazdaságunkban 1950 folyamán több mint 50 százalékkal emelkedett. A minisztertanács ismert határozata nyomán az agrotechnika nemcsak az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, hanem az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokban is bizo- iyos javulást mutat.

Egészében véve azonban

mezögazlaságunk fejlődését, az ötéves terv első évében nem tekinthetjük kielégítőnek.

Mezőgazdaságunk elmaradását nem is mutatják meg eléggé világosan csak a. termelési adatok. Á mezőgazdasági termékekből a falusi lakosság jelenleg a népi demokrácia idején összehasonlíthatatlanul nagyobb hányadot fogyaszt el. mint amekkora hányadot elfogyasztott _ a nagytőkés, nagy- birtokos II orthy-Magya r országon. Nem hunyhatunk szemet az ellőtt, a tény előtt, hogy ma szétaprózott mezőgazdaságunk nemcsak keveset, de * főként kevés árut termel, hogy

mezőgaz a asá ru nlc sí ru í e r m elé se hallatlanul wrmsríul iparunk árutermelése mögött.

így 1950-ben gyáriparunk árutermelése 35 százalékkal emelkedett, mezőgazdaságiinké pedig csak 4—5 százalékkal,

A mezőgazdaság elmaradásának legfőbb oka az, hogy iparunk már túlnyomó többségében szocialista nagyipar, mezőgazda súgnak pedig még túlnyomórészt szétaprózott, ki «árutermelő ós kevés árut termelő gazdaság. Emellett szerepet játszik az is, hogy egyéni paraszt-gazdaságaink fejlőd as érc nem mindig fordi- te ttunk elég gondot.

Ebből azonban nem azt a következtetést kell levonni, hogy rneg kell lassítani, országunk iparosításának üteméi, hanem azt. hogy

fokoznunk kell az iparosítás ütemét, fokoznunk kell a mezőgazdaságnak műtrágyával munkaeszközökkel, szállj; desz - közökkel való ellátását, s a fokozott iparosítás utján meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy mezőgazdaságunk fokozatosan nagyüzemi, sok árut termelő, iparunk és lakosságunk összes szükségleteit bőven kielégítő szociálissá gazdasággá szervezhes-. síik át.

Belső áruforgalmunk 1950 folyamán nagymértékben megnőtt. Az állami nagykereskedelem forgalma (tehát egész nagykereskedelmünké, mert 1950-ben már nem volt nálunk m agán-na gykereske delem) egy év alatt 57.4 százalékkal emelkedett >s az áruforgalmi tervet nagykereskedelmünk közel 7 százalékkal túlteljesítette. A kiskereskedelem (tehát’ az állami, a. szövetkezeti és a ma* g a ük j s ke re sk e del o m é g vr i it tv é - ve) 1950 évi forgalma 18.8 százalékkal haladta meg az 1949 évit.

Az 1950-ben bekövetkezett fejlődés eredni én .vekén t jelentősen megerősödött belső áruforgalmunkban a szocialista (tehát az állami-szövetkezeti) kereskedelem szerepe. Jelenleg a szocialista kereskedelem á fogyosztói áruforgalomnak mintegy 70 százalékát bonyolítja le.

Belkereskedelmünk jelentős fejlődése és szocialista kereskedelmünk komoly megerősödése azonban nem .jogosít bennünket fel arra, hogy szemet hunyjunk a hiányosságok előtt.

Mindenekelőtt meg keli állapítanunk. hogy mig az előző evekben gyakran a. fölös mennyiségben raktáron fekvő áruk elhelyezése okozott számunkra gondot, addig 1950- boii

a termelés általános emelkedése dienere a kereslet számos területen elébeszaladt a kínálatnak.

Magában véve ezt nem lehet negativ jelenségnek tekinteni. Például az, hogy 1950-ben 156 ezer kerékpárt és közel 10 ezer motorkerékpárt termeltünk, s ez a mi viszonyainkhoz képest hatalmas mennyiség som mutatkozott elegendőnek, mutatja mennyire felemelkedett dolgozó népünk életszínvonala.

De természetesen, a belső Vruf Orgalomban lap aszta R

rendellenességek nemcsak erre vezethetők vissza. A belső áruforgalom ban megmutatkozó vendel 1 euc sségek bei i szerepe 1 játszik mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés elmaradása, de szerepet játszik e mellett az is, hogy a dolgozók, a keresők száma s ezzel együtt a béralap rendkívül gyors ütemben növekszik, másrészt pedig a dolgozók számúnak ez a gyorsütemü növekedése átmenetileg csak kisebb mértékbeli jut kifejezésre a fogyasztási javak termelésének emelkedésében, mert a szocialista iparosítás megköveteli, hogy most mindenekelőtt nehéziparunkat, illetve általában a termelőeszközök termelését fejlesszük. Mindezekhez járul nála 1 tapasztalatlanságunk <$b

Szerdán reggel a kongresz- szus Piros László elnökletével nyitotta meg tanácskozásait. Piros elvtárs üzemek és községek táviratait olvasta fel a kongresszusi verseny eredményeiről, illetve uj szövetkezeti

I községek és uj tezes-k alakulásáról.

Ezután rátérték a második napirendi pont. megtárgyalására, amelynek előadója Gerő Ernő elvtárs, a Párt főtitkárll Ps! TTXvf.fptp, voll',