Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-11 / 35. szám

A minisztertanács határozata A MUNKAERŐTOBORZÁSRÓL pi őiparban 200 forint jutalmat kapnak. Az állami vállalatoktól önkényesen kilépők jutalmat nem kapnak. 7. A toborzó váll a1 at igazgató­ja személyében felelős az uj n i u nk ások m u nk ába állításáéi'". amennyibe’! a szerződés szerin' szállást kell biztosítani, tiszta egészséges szállásuk biztosiiásá- ért, a bányászatban cs építőipar­ban á 'oborzási jutalom haladék- alan kifizetéséér’ és a szerző­désben vállal; egyéb kötelezett­ségek pontos ’eljasitéséért. 8. E határoza' és a- toborzásra vonatkozó egyéb rendelkezések megszegőit különösen azokat, akik a toborzás önkéntességének alapelvé; megsértik és a dolgo­zókul: kényszerrel, vagy megté­vesztéssel bírják rá a szerződés megkötésére, szigorúan meg kell bűn’élni. A minisztertanács felhívja a falvak és tanyák dolgozó paraszt, ■ságál, parasztas.szony.ai; és ifjait, vegyenek részt a hatalmas ütem­ben fejlődő ipar munkájúban, a gyárak, lakóépületek hazánkban j még sohasem lá'ott méretű épi- és.ébcn. Az ipari munka nagyobb! jövedelmei. magasabb’ Ófeiszls» vonalai jelent és a szakmai t!*- dás elsajátításának lehetőségeit nvilja meg az üzemekben, épít­kezéseken munka1' vállaló dolgou zók számára. Az ipari munkások támogassák, segítsék a gyárakba özönlő uj munkásokat, adják á számukra sok éven át szerzett gazdag tapasztalataikat. Az ipari munkára jelentkezők járuljanak hozzá munkavállalásukkal is az, ö’évcs terv sikeréhez, a béke vé­delméhez. (MTI) A sokezer kilométerre élő kínai népet közelhozza9 hogy a békéért való küzdelemnek, a szabadságért és a függetlenségért való harcnak ugyanarra az útjára léptünk ünnepélyesen megnyílt Budapesten ax 9>Uj Kína“-kiállítás Szombaton délben Budapesten a Szépművészeti Múzeumban ünne­pélyes keretok között nyitották meg az .Uj Kína* kiállítást, A megnyitó ünnepségen megje. xentek Révai József elvtárs és KÄ dár János elvtárs, a Magyar Dől gőzök Pártja főtitkárhelyettesei, Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Horváth Márton etvtárs és Szabó István elvtárs, altábornagy a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag /ai, Dobi István a miniszitertainécs lnöke és mások. Megjelentek a kiállítás megnyi ásán J. D. Kiszeljov, a Szovjet­unió nagykövete, Huan Con a Ki nai Népköztársaság nagykövete valamint a többi baráti államok ■'ülképviseleteinek vezetői. Majláth Jojón a kulturkapcsoU ok Intézetének főtitkára üdvözöl­te a megjelenteket, majd Révai József elvtárs, a Magyar Dolgo zók Pártjának főtitkárhelyettese népművelési miniszter mondott beszédet. Révai elvtárs beszéde Beszéde elején utalt aira, hogy népeinket szoros rokonszenv fűzi össze és a magyar dolgozók az utolsó esztendők során eok min­dent megtudtak a kínai népről, a kinai nép életéről. Mindez azon­ban kevés, hogy megértsük azt a világtörténelmi jelentőségű fórra- dalmi átalakulást, amely most Ki nában végbemegy, — A kinai nép: 500 milliós nép, többezer éves nemzeti kultúrával — folytatta Révai elvíárs —. Ezt a nagy népet évszázadokon át a hazai feudalizmus igázfa le, egy évszázadon át a külföldi imperia­lizmus. Ez a nagy nép száz év óta folytat szinte szakadatlan har. cot a belső feudális bilincsek és a külső imperialista bilincsek össze­AZ 1051-es népgazdasági terv teljesítéséhez mintegy 160 ezer uj munkás munkábaálJi fására van szükség. A munkanélküliség Magyarországon végleg meg szűnt és 1950-en az iparban és építőiparban munkás-hiány lépett fel. Az üzemek nem tudják töb­bé egyedül a műnk ti síel vél el régi módszerével, tat gyárkapunál je­lentkezők felvételével munkaerő- sziíks ég le lükéi biztosítani. Ezért az ipar munkaerőszükségletértek jelentős részét 1951 ben szerve­zett toborzás utján kell fedezni. 1. Az ipar uj, állandó munká­sait jelentős részben a mezőgaz­da ágiból felszabaduló dolgozók, is nőik és az ifjúság köréből kell toborozni. 2. Az 1951 első felében az épí­tőipar számára 38.200, az építő- anyagipar számára 1900, a bá nyászat számára 3200, a nehéz­ipar számára 8100, népgazda­ság egyéb ágai számára 10.700, összesen 62.100 főt kell toboroz­ni. . , A 62.100 munkavállalóból leg­alább 23 ezer legyen a nők szá­ma. A toborzást 1951 február 20-án kell megindítani. 3. Bács-Kfekun megyéből 3500 fő", Baranya megyéből 1400 főt, Békés megyéből 5500 főt, Borsod megyéből 2100 főt, Csongrád me­gyéből 5200 főt, Győr-Sopron me. gyéből 1400 főt, Hajdu-Bihar me­dvéből 6000 főt, Heves megyéből iiÖOO főt, Nógrád megyéből 2200 főt, Pest megyéből 1200 fői, So­mogy megyéből 4000 főt, Szabolcs megyéből 8500 főt', Szolnok me gvéből 2500 főt, Vas megyéből 5600 fő", Zala megyéből 7000 fő! kell toborozni. 4. A toborzást a következő a 1 apaivek szerint kell végrehaj­tani: a) A toborzás önkéntes, a to­borzás eszköze a felvilágosítás, a meggyőzés. b) A toborzásra jelentkező dol­gozó ugyanolyan nnuukafel'éter lekkel. ugyanolyan munkabér mellett dolgozik, mint a vállalat többi azonos munkakört betöltő munkavállalója. A munkavállaló részére biztosítani kell a munka helyre való ingyenes utazást és — amennyiben szükséges — cso- poros szállást. A toborzás utján munkát vállaló dolgozónak a többi munkáshoz hasonlóan biz­tosítani kell a szakképzés és to­vábbképzés lehetőségét*. c) A toborzást a jóváhagyót állami terv alapján a helyi taná­csok közreműködésével azok a vállalatok végzik, amelyek a. do’ gozókát foglalkoztatni fogják. A megyei, járási és községi tanács elnöke felelős a saját területén a toborzási munka megszervezésé­ért és ellenőrzéséért. A "oborzás országos irányítása, a különböző megyékben folyó toborzás egybe­hangolása és ellenőrzése a Mun- kacrőlartalékok Hivatalának fel­adata. A tervben megállapított körzeten kívül, vagy a terviben megszabott létszámon felül egyél - len vállalat vagy üzem sem foly­tathat toborzást. d) Állami vállalatnál alkalma­zol' dolgozókat toborozni nem szabad. 5. A íoborzó vállalat a munká­ra jelentkező dolgozóval írásbeli szerződést köt. A szerződés idő­tartama általában egy év. A szer ződésben a dolgozó kötelezettsé­ge’' vállal, hogy a megadott idő­pontban munkába lép és a szer­ződés időtartama alatt a rábízok munkát öntudatos dolgozóhoz méltó módon, lelkiismeretesen elvégzi. A vállala* a szerződés­ben kötelezi magát1, hogy a dől gozót a megállapított helyen és időben munkába állítja, számára a z érvényes, rendeletelkben elő­irt munkabért megfizeti és jut- "atásokat biztosítja és szükséghez képest szállásról gondoskodik. A dolgozó: a szerződés időtartama alatt, amennyiben a szerződésben vállalt kötelezettségeit íeljcsi'i, elbocsátani nem szabad. 6. Az egyéves toborzási szerző­dést kötő dolgozók munikábaáL láskor a bányásziá'ban 400, az töréséért. 30 évvel ezelőtt vette kezébe a szabadságharc vezetését egy uj erő: a kínai munkásosz­tály, a Kinai Kommunista Párt. Ebben a 30 éves harcban sikerült megoldani a sokezeréves kínai tör­ténelem legfájóbb kérdéseit, sike rül't megteremteni a győzelem fel tételeit és kivívni a győzelmet az évszázados idegen elnyomás fölött. — E 30 év alatt azért ért öl a kínai nép nagy nemzeti szabad­ságharca ilyen eredményeket, mert a kínai nép felszabadulási küzdel­mének élére álló kinai munkásosz tályt, a mi nagy kinai testvérpár tunikat, a Nagy Októberi szociális. t!a Forradalom eszméi, Lenin és Sztálin tanításai. vezérelték. A nemzeti újjászületés a győztes felszabadulási bare következménye —: A kommunizmus eszméinek segítségével valósította meg a kí­nai nép azt a nagy nemzeti újjá. születést, amelynek hatása nem csak a százados gyarmati sorban, feudális elnyomásban sínylődő ki nai nép életét alakítja át gyökere., sen, hanem az imperialisták álfai leigázott ázsiai népek és általában a gyarmati népek életét is. az egész nemzetközi helyzetet alapjá­ban megváltoztatta, egy 500 mii- iós felszabadult nép roppant friss erejével gyarapítva a haladásért, a szabadságért, az elnyomás és ki zsákmányolás e]len, a békéért küz­dő népek táborát. — Ez a kiállítás ízelítőt ad ab­ból a hatalmas nemzet] újjászüle­tésből, amely a kínai nép felszaba­dulási harcainak és győzelmének kísérő jelensége és következmé­nye lett. Ennek a kiállításnak az alapján megérthetjük és jelentős részben megismerhetjük a kínai felszabadulási harc nyomóban já­ró nagy népi kút túr-forradalom elő­rehaladását, mélységét és ará. nyait. — A kinai nép a földkerekség legrégibb kulturnépei közé tarto­zik. De ez az ősi kultúra, amely­nek hordozója és megalkotója végső soron a nép volt. évezrede­ken, évszázadokon át a kínai tár­sadalom elnyomó osztályainak, ki váltságos. uralkodó rétegeinek szolgálatában állt. Ezen a kiállítá­son nyomor, követhetjük, hogyan ujult meg egy ősi kultúra, ho­gyan vált a nép felszabadulási har. cának fegyverévé, hogyan fogadta magába más népek kultúrájából mindazt, ami a nemzeti újjászüle­tésnek használt és megújulva ho­gyan őrizte meg mélyen nemzeti Idnai jellegét­A példakép: a szovjet kultúra — Örömmel láthatjuk a kiállítá­son. hogy éppen a szovjet kultú­rától megtermékenyülve válik tartalmában, feladataiban, iránya, ban rokonná a kis magyar nép és a nagy kínai nép kultúrája anél­kül, hogy nemzeti jellegzetessé­geiktől megfőszíódnának, E ki­állításon Láthatjuk, hogy például a kinai_ fametszet, a kínai művé szí tevékenység ősi formája, a mandardnmüvé-zet eszközéből ho. gya-n vált a nép felvilágosításának eszközévé, a nép forradalmának fegyverévé, „úgyszólván képesuj sággá, egyenesen művészi röpirat la. E kiállításon láthatjuk, hogyan hatolt be a kínai művészit be a né oi forradalom eszme- és érzésvi’á- aa,_ hogyan segítette a felszabadd iási harcot a nép szenvedéseinek könyörtelen feltárásával, az <JnvO mó régi rend, a múlt leleplezésé vei én hogyan fordul ez a művé­szet a jelen és a jövő felé: az’ épi tés, az iparos-itás. a munka fejada t-ait ábrázolva és népszerűsítve. E ktiállításon láthatjuk, hogy egy nép, amely sokezer kilométeres tó volsáigbam él tőlünk és amelynek múltja, történelme, gazdasági és társadalmi viszonyai annyira kii lönböznek a mienktől, hogyan bfe kozák ha nem is azonos, de sok­ban hasonló feladatokkal, mint a mi népünk. A kulturális kölcsön hatás, az eszmei rokonság, az egy­mástól való tanulás feltételeit ép­pen azzal teremtettük meg, hogy •a társadalmi fejlődésnek, a sza­badságért és függetlenségért való harcnak a békéért va]ó küzdelem­nek, az imperial-;sia elnyomássá1 vailó szembeszállásnák ugyanarra az útjára lépjünk. — A mi népünk, amely egyben máéban — az ipari színvonal], az ipari és mezőgazdasági termelé'- aránya, a technika tekintetében — talán fejlettebb viszonyok kö­■ ék nyilvánítani Kinát, mert á kínai önkéntesek testvéri segítsé- get nyújtottak a hős koreai nép­nek, Hadd jelentsem ki kormá­nyunk és népünk névében, egy or­szág nevében, amelyet ép oly jog' íalanul, mint Kínát, elütöttek at­tól. hogy tagja legyen az ENSz- nek, hogy «szolidárisak vagyunk a Kinai Népköztársasággal és teljes mértékben osztjuk a kinai nép fe.lháborodását az imperialisták aljas és képmutató rágalmai fe­lett. A nagy 800 milliós béke­frontban, amelyet a Szovjetunió vezet, az 500 milliós natfy kínai nép és a kis, 10 milliós magyar nép egyek az imperialista agresz- szorok elleni helytállásban, a sza- szabadságért, függetlenségért, bé­kéért való harcban. — Mélyítse el ez a kiállítás a kinai és magyar nép barátságát, Mao-Ce-Tung és Rákosi Mátyás pártjainak szolidaritását, járuÜnn hozzá a nagy Sztálin vezette bé- ketábor erejének és egységének további megszilárdításához! — fe­jezte be' lelkes taps közepette be­szédét Révai elvtárs. Huan Con nagykövet beszéde A nagy tapssal fogadott beszéd után Huan Con, a Kinai Népköz- társaság nagykövete mondott be­szédet — Ma nyílik meg Budapesten az Uj Kina kiállítás — kezdte be­szédét. — Engedjék meg, hogy ez alkalomból elsősorban is mély bá­lámat feiezzem ki a Magyar Dol­gozók Pártjának, a Magyar Nép­köztársaság kormányának és a Kul- turkapcsolatok Intézetének. — Óriási messzeség választja el a távolkeleti Kínát és az európai Magyarországot A hatalmas Szov­jetunió vezetésével azonban elér­tük, hogy népeink ma már egy 800 milliós nagy család tagjaiként testvéri egyetértésben fogtak ösz- sze. Nincs tehát többé semmi aka­dálya annak, hogy továbbra is erősítsük a kölcsönös megértést és támogatást, elmélyítsük egymás életének tanulmányozását. — A kinai nép a Kommunista Párt és Mao Ce’ Tung vezetésével hosszas hősi harcok árán kivívta nagy győzelmét. Ezzel megnyílt előtte az ut, amelyen letérithetet- lenül haladva teljes mértékben ki­bonthatja képességeit. A népköz­társaság megalakítása óta önzetlen kitartó munkával építi hazáját és hatalmas eredményeket ér el. Beszéde tovbbi részében mél­tatta a kiállítás jelentőségét, majd igy folytatta: — A győzelem soha el nem múló dicsőséget hozott a kinai népnek, vezetőjének, Mao Ce Tungnak egyaránt. Lenin és Sztálin bölcs tanításainak diadala ez távolkeletén. — A szovjet kultúra a leghala» dottabb az egész világon. Az Uj Kína kultúrája is a szovjet példa nyomán fejlődik. Miközben szem­tanúi vagyunk a Szovjetunió és a népi demokráciák békés munkájá­nak, az amerikai imperializmus el­lensége minden népnek, ellensége a világbékének, az igaz demokrá­ciának és kultúrának. A kinai né«, pét mélv remény töli j el, hogy a világ valamennyi népével együtt, Lenin és Sztálin dicsőséges zász­laja alaft, kivívják majd a szabad, demokratikus, boldog életet az egész emberiségnek — fejezte be beszédét Huan Con nagykövet. Az ünnepség résztvevői ezután megtekintették a kiállítást. Tői mííif kétszázezer kalsnát veszifeltek az amerikai és I szinmatiisla csapatok Koreai összefoglaló hadiielentés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága közölte az 1950 június 25 és december 25 kö­zött eltelt hat hónap harcai­nak összesített eredményeit. A nagy felszabadító hon­védő háború 6 hónapja során — mondja a közlemény — a ko­reai néphadsereg csapatai a következő veszteségeket okoz­ták az amerikai imperialista agresszorok csapatainak és a Li-Szin-Man-féle hadseregnek. 1. Megsemmisítettek és meg­sebesítettek több mint 169.700 ellenséges katonát és tisztet, és több mind 38.500 foglyot ej­tettek. Az amerikai agressziós csapatok és a liszinmanista hadsereg a fenti idők folyamán összesen több mint 208.200 ká­lónál és tisztet veszített. 2. Megsemmisítettek 97 tan­kot, 273 gépkocsit és sok más haditechnikai felszerelést. 3. Zsákmányoltak 137 tan­kot. 112 páncélkocsit, 2485 kü­lönböző rendszerű és kaliberű tüzérségi löveget és aknavetőt. 4833 gépkocsit- több tízezer puskát és géppisztolyt és más hadifelszerelést. A hat hónap során összesen 618 ellenséges repülőgépet -lőt­tek le, illetve zsákmányoltak és rongáltak m.eg. Gépesítés « lupényi bányában A Szovjetunióból1 érkezeit gé­nek felhasználásával megkezdték a lupényi bányában az újabb gé- pesi esi munkálatokat. Az uj gé­pesítés üzem behelyezéséhez még gv alomoszíéra légnyomás szük­séges. Erre uj transzformátorokat cs- kompresszorokat szerelnek ’el. Egy uj épületet is építenek a 100 köbméteres kompresszor el. -elyezése számára, amely rövi­desen szintén megérkezik a Szov­jetunióból. Megtörténlek az elő­készítő munkálatok egy vágón- berakó gép özembeheiyezésére is. zött él, mint. a kínai nép, sokat tanulhat és akar is tianulni a kina, néptől, a kinaj kultúrától. Nem utolsó sorban tanulni akar és fog tőle abban a tekintetben, hogyan kell a kultúrát a nép nevelése esz. közének tekinteni, fegyvernek mely az ellenség mellének van szegezve, amely soha, semilyen körülmények között nem szakad­hat el a nép életétől és harcaitól — Ez a kiállítás akkor nyílik meg, amikor a Kinai Népköztársa­ság az amerikai imperialisták vé zette háborús tábor rágalomhadjá­ratának és uszításának pergőtüzé­ben áll, amikor az ENSz-t fügefa­levélként felhasználó háborús uszítok vakmerő arcátlansággal és jogtalanul „agresszomák‘‘ mer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom