Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-09 / 33. szám

Hiba az is. Hogy a kongnesszusi emlőidetpakal. nem vsAjjak ki a dolgozók közöli, úgy gondol,kod­nak, mint & kanizsai Városi Pártbizöilitság: „majd a -kongresz- szu's után”, vagy úgy. mini. a ka­nizsai Magasépítési V. párUIlká­ra: „csak a vállalásukat teljesítő dolgozók kapnak“, vagy mint Varga elviárs Lovásziban, aki nem is nyilatkozott arról, mit szándékozik vele tenni. Fontos feladat, hogy a kon- gru-szusi verseny további részé­ben ezeket a hibákat tervszerű munkával, jobb szervezéssel ki­javítsák a termelés vezetői és ez­zel is uj lendületet adjanak a Párt kongresszusi zászlójáért fo­lyó -versenynek. PÁR 1 1 fokozott agstáciés munkával szélesítsük, szilárdítsuk a feíiieiszlwaitoti mozgalmat megyénkben A falu szocialista építésének meggyorsítása, termelőszövet- Ä eseti mozgalmunk fejlesztése, megszilárdítása az élesedő osz­tály hare viszonyai közben egyik, legfontosabb megoldan­dó feladatunk, amely harcos, következetes és opportuniz­mus t ó l t n ej í i c>- - i h < ■ a jjö zvt;) 'c oKipozoit munkát kíván. SzéleT selib teret kell engedni agitá- ciós munkánkban a. kulákok, mint. kizsákmányolóknak le­leplezésére, megmutatni a ku­lak arcát a múltban és meg­mutatni ma is. Helyileg kon­krétan szembe kell állítani ve­lük a kis- és középparasztokat. A szovjet kolhozok példáira, a magunkéra is hivatkozzunk Ne az eredmények egyoldalú ismertetésére . szorítkozzunk a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél — habár azt nem kell eltitkolnunk —, de élesen leplezzük le a kapitalista me­zőgazdaságot, annak nyomo­rúságát. Itt kel fokozottabb mértékben tudatosítani a Szov­jetunió kolhozainak eredmé­nyeit. Ezen a téren bizony ko­moly hiányosságok vannak munkánkban. Fokozottabban kell felhasz­nálni a Szovjetunióban járt garasziküldötteket beszámoló- ggülések tartására. Általuk a helyi sajtónkban, a Zalában, népnevelő munkánkban mu­tassunk rá a Szovjetunió ered­ményei mellett a mi eredmé­nyeinkre is. Arra, hogy Pö- löakén, Beésekeiyen, Andorhá- zűrt 3—4 métermázsával maga­sabb terméseredményt értek el az egyénileg dolgozó pa­rasztokkal szemben a nagy üzemi gazdálkodásra kezelt csoporttagok. Sztálin elvtárs 1946-ban rá­mutatott, hogy a győzelemhez a Nagy Honvédő Háborúban nagy köze volt a szovjet kol- hezparaszí;súgnak is, amely az anyagi alapot szélesen segí­tette biztositan i a győzelemhez •T .diát különös jelentőséggel bír a béke védelme, a-z erős h dvereg kiépítése szempont­jából is a nagyüzemi gépesi- ' itt gazdálkodás. Ezt kell megmagyarázni dolgozó pa­rasztságunknak, Látnunk kell azt is, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlesztése hozzájá­rul a szocialista ipar gyor­sabb ütemü fejlesztéséhez. Főfeladat: a működési szabályzat ismertetése mákra. Az I, és II. tipusu mű­ködési szabálynál meg kell mutatni annak előnyét, a ked­vezményeket a kisparcellákon történő, egyéni gazdálkodással szemben. Agitációnkban is szem előtt kell tartanunk a fontosság elvét. Ahol még nem értették meg a dolgozó parasz­tok a fejlettebb tipusu cso­portba való belépést, ott vi­gyük bátran feléjük — mint Szépéin eken is — az I, vagy II. tipusu csoportba való belé­pés érdekében az agitáeiót, A III, típusnál ismertessük a föld járadék kérdését: a ka­taszteri tiszta jövedelem min­den aranykoronája után 9 kilo­gramm földjáradékot kap, amiből levonandó az adófize­tés. Beszéljünk a szövetkezeti demokráciáról Termelőszövetkezeti mozgal­munk fejlesztésénél ag'itációs munkánkban hosszú időre i'ő kérdésként kell beállítanunk a termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatának is­mertetését, ami eddig el ivói hanyagolva. A tszes-tagok leg­többje nincs tisztában vele. Ami komoly hiba, mert a mű­ködési szabályzat ismerete ad elsősorban, feleletet a dolgozó parasztság problémaira. Hány és hány dolgozó pa­raszt a megyében tépelődik azon: Ha belépek a csoportba, mi lesz az (illatúimmal, a ma­gam gazdája, leszek-cf stb. Ezért a legfontosabb kérdés, hogy feleletet adjunk éppen a működési szabályzat megis­mertetésével ezekre a problé­De ezt sem általában véve vigyük. Agitátoraink mutas­sák meg konkrétan, főleg a középparasztoknál, hogy mit jelent ez az ő számára összeg­ben. Ugyancsak szükséges az ál­latbevitel kérdésének tudato­sítása is. Egy év alatt két egyenlő részletben a bevitt ál­latok értékét a csoport — a 15 százalékos oszthatatlan alap kivételével — kifizeti. Erre a célra még kedvezményes hi­telt is biztosit a dolgozó nép állama. Erre különösen szükség van nálunk, Zala megyében, ahol az állatok kinthagyása azt le­het mondani divattá vált, ami oda vezet, mint a neszelei ter­melőszövetkezetnél, is, hogy az állatokkal egyénileg fuvaroz- nah. Ez aláássa a munkafe- szövet-* gyeimet. Egyes területeken levágják, eladják az állatokat, hogy ne kelljen beadni a cso­portba, A nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése érdekében az agitá- ciós munka során a szövetke­zeti demokrácia kérdését is magyarázzuk meg. Mutassunk rá. hogy a tagság a, szövetke­zet gazdája. A legkeményeb­ben szereljük le azt a helyte­len nézetet, amely a belépő tagok között ugv vetődik fel: „felajánlom a földemet”. Nem, nem! Hanem aki belépett a termelőosoportba, az most már nem kettő, öt, vagy 15 hold, hanem 500, meg ezer hold gazdája lett. A közgyűlés dönt a szövetkezet minden kérdésé­ben, Nem parancsolgatás van, mint ahogy az ellenség hirdeti Neszeiében is! Végzett munka szerint részesedik a közös mun­ka jövedelméből minden egyes tag, A szorgalmas nem dolgo­zik a lusták helyett, sőt a be­csületes munkásokat a Párt, kormányzatunk kitünteti, mint Tűrjön, Nővén, Vöckön­2 dön és Nagykanizsán, vagy Becsehelyen is ott a példa. Kikre támaszkodjunk? Hogy minden feladatot a tszcs agitációja során helyesen tudjuk megoldani, elsősorban pártfunkcionáriusaink kell, hogy megismerjék a működési szabályzatokat. Nem fordul­hat az elő, ami Káváson is történt, hoey Fehér elvtárs, a zalaegerszegi JB tagja nem tudott feleletet adni több olyan kérdésre, ami pedig a szabály­zatban benne van. A tanács apparátusában dolgozó elvtár­sak — még a mezőgazdasági osztályon is — többen nem ismerik a tszcs működési sza­bályzatát. Ezen sürgősen vál­toztatni kell. Az agitációs munkát azon­ban nem lehet rábízni általá­ban népnevelőinkre. A gya­korlati tapasztalat azt mutat­ja, ahol azok agitálnak — mint Pölöskén is a szövetkezeti al­kalmazottak —, akik egyéb­ként földdel rendelkeznek, de nem léptek be a tszcs-be — an­nak nincs eredménye. Kőkre építsünk tehát? A falu szocia­lista szektoraiban dolgozó nép­nevelőkre, tszcs-tagokra, akik a saját példájukkal is meg tudják győzni _ az egyénileg dolgozó parasztot, mint Tófe­jen. Be kell vonni ebbé a mun­kába a nőket és a fiatalokat, a gépállomások, áll. gazdasá­gok tagjait. A DISzésMNDSz szervezeteknek is meg kell ja- vitaniok munkájukat. Pártunk Kongresszusára úgy készüljünk Párttagjaink felé meg kell magyaráznunk, hogy a kom­munisták feladata: példát mu­tatni nemcsak a termelésben, hanem a szövetkezetbe való belépésben is, A belépéstől nem lehet függővé tenni a a párttagságot. Ezt tartsuk szem előtt. A szövetkezet ön­kéntes a párttag számára is. De látnunk kell, hogy nem nyugodhatunk bele párttagsá­gunknak különösen az utóbbi időben tanúsított passzivitásá­ba. Lássuk azt is, hogy községi t an á cselnökeink nagyrésze egyénileg dolgozó paraszt. A községben tszcs is van és sok helyen még mindig nem lépj tek be. Párttagságunk felé sokkal inkább ki kell dombo­rítani, hogy a falu szocialista építése Pártunk politikája, Pártunk kongresszusára úgy készüljön falusi párttagsá­gunk, hogy egyéni magatar­tásával felvilágosító munkájá­val segítse elő a szövetkezetek fejlesztését is, NÉMETH KAROLY MB ágit. prop, titkár Nagy érdeklődés megyénkben a mezőgazdasági tanfolyamok iránt Zala megyében a huszonnyolc helyen megtartott mezőgazdasági alapfokú vándortanfolyamnak nagy­számú hallgatója volt. Az egy tan­folyamra eső átlagos hallgatói lét­szám az első előadáskor 34/ az utóbbiakon 51 volt. A nők létszá­ma kezdetben nem valami kielé­gítő volt. A záróvizsgákon az át­lagos létszám 85 főre emelkedett amiatt, hogy itt a nem rendsze­res hallgatok is megjelentek. Vol­tak n megyében olyan tanfolya­mát is, niif.il a megyei áfbigüt ló! A Dtmaä Vasművé! és a földalatti gyorsvasutaf építi a Vasvázasban most elkészült 25 szállítószalag Határidő előtt készítették cl a nagykanizsai Gépjavító V. dolgozói újabb 25 darab hor­dozható szállítószalagot, ame­lyek építőiparunk további gé­pesítését szolgálják. A szállí­tószalagok kékesszürke Szinti­re festve ott sorakoznak most a Vasvázas udvarán és várnak elszállításukra. A Pártkon« gresszus tiszteletére idő előtt elkészült futószalagok a Du­nai Vasmű és a budapesti földalatti gyorsvasul építke­zési munkálatait segítik elő. Az ellenség eltávolítása után megjavult a munka a salai gépállomásokon Zala megye gépállomásainak dolgozói az új normák bevezetése után lendülettel fogtak hozzá a gépek kijavításához és a szerző­dések megkötéséhez. De egyes gépállomásainkon még az ellenség meghúzta magát, és igyekezett a munkákat meggátolni. Ilyen eset fordult elő as orosstonyi gépállomáson is. Az ősszel Zrínyi László belé­pett a gépállomásra először mint szerelő, majd később mint körzeti szerelő és utána főgépészhélyettes lett. A szociáldemokrata pártnak volt tagja. — Az én elvem nem egyezik a kommunistákéval — szokta gyakran mondani. A ku- lákság egyik legjobb cimborája a nyár folyamán is Farkas József kulák cséplőgarniturájával csépelt úgy, mintha megvette volna. így leplezte a kulákot, A gépállomás dolgozóit állandó elbocsátásokkal fenyegette'. — Az orosztonyi gépállomás vezetősége 3zt tűrte, holott tudott Zrínyi szennyes dolgairól. A dolgozók azonban leleplezték. Hosszabb időn át figyelték. Nehezen ment, azért ás, mert hiszen politikailag nem dicsekedhetnek valami nagy kép­zettséggel. Vágó Kálmán nem nagy gondot fordít a munkások politi­kai nevelésére. A dolgozók éber­sége következtében a gépállomá­sok megyei központja kivizsgálta az ügyet és a nép ellenségét ki- Denderítetíe a gépállomásról. Az­óta lényegesen megjavult a munka, A felsőbagodi gépállomáson sem alszik az ellenség. Az egyik traktornak az olajozó pumpája csövét bedugták és ezáltal a csap. ágy kiolvadt. A gép a csapágy ki­olvadása előtt a lenti gépállomá­son dolgozott 2 napig. A lebenyei génállomás vezetősége között a kialakuló ellentétek nagyban hát­ráltatták a javítási munkálatokat és á szerződéseit megkötését. Pé­ter Lajos, a paliní gcpállomá. me­zőgazdásza még reggel 8 órakor is azon gondolkozik, hogy fe!keljen-ei már. Aztán nem kelt fel, mert a traktorosok még a mosdóvizet sera vitték helyébe. Úgy gondolja Pé­ter Lajos, hogy traktoristák elő­ször őt szolgálják ki és csak az­után fogjanak munkához. Való­színűleg ezután kétszer is meggon­dolja — mielőtt vizet hozat. A siidalárnohi gépállomás dolgozói a javítási munkák mellett a szerződések megkötéséről sem feledkeznek meg. A helyes munka- szervezés mellett kijárnak a dol­gozó parasztsághoz, hogy biztosít­sák a szerződések megkötésével az új norma teljesítését. Horváth Fe­renc és Kránic Lázár traktorístálc az új normájuk túlszárnyalásának’ előfeltételeit szerződések kötésével már biztosították. Horváth Ferenc traktorista egyetlen községben, már, két gépnek a munkáját biztosítot­ta. Ezt úgy érte el, hogy a dolgozó parasztság megszerette. mert jó munkát végzett a múlt évben. Most! várják, mikor megy, hogy a szer­ződést megköthessék vele. Druskóciyi . Ahol hiányos a vesetőség, rosssul megy as oktatás is haladták. Itt főként a nők emel­ték a létszámot. Csömödéren az előadásokat például 17’nő és 36 férfi hallgatta végig, amiért okle­velet is kaptak. Lovásziban 56-an, Baktüttősön áltagosan 75-eu vet­ték részt a tanfolyamon. A bak- tüttősiek közül 35 nő volt. Az eddigi tapasztalatok azt lű- ; zonyítják, hogy egyre nagyobb ér- j dcklődés nyilvánul meg a dolgozó parasztok részéről a mezőgazda- i Ság fejlesztéséről szóló előadások í I Ilii I A zalaegerszegi II. számú tégla­gyár pártszervezetében az agitáció és pórtélét vontatottan halad. A népnevelők és a bizalmiak nem hogy az üzemen kívül agitálnának, még az üzemben sem tevékenyked­nek. Pár'‘Vezetőségünknek csak 2 tagja van, így aztán a munka sem megy úgy, ahogy kellene. A■ hiba meg is mutatkózik c téglagyárban, ahol nagyon nehezen megy a párt- építés. Népncvclőórtekczletekef. az üzemben nem tartottunk. Az V. körzeti pártszervezethez vannak az elviársak beosztva, de csak ritkán jelennek meg a népnevelő értekez­leten. Az ebédszünetben lehet ve­lük legjobban foglalkozni. Ilyen­kor aztán foglalkozom mind a párt­tagokkal, mind a párlonkivüliek- kel. Az üzem dolgozói előtt ismer­tetem Pártunk és a népi demokrá­ciák előtt álló feladatokat, de nem feledkezem meg a Szovjetunió eredményeinek ismertetéséről sem. Rámutatok arra. hogyan lehetnek méltók az elvtársak és a pártonkí- vüliek a Szovjetunió bizalmára. Az ötéves tervvel kapcsolatban elmondom a feladatokat és ismer­tetem, városunk mit kapott és mit káp a jövőben a Tervtől. Ismer­tetem, hogyan kell fokozni a ter­melést s hogy a népnevelők mun­kája milyen eredményekkel jár a termelés terén, ha ez a munka rendszeresen és helyes folyik. A minisztertanács határozatait taggyűlésen tudatosít juh az elvtár­siakkal Máskor pedig rövid beszél­getést folytatunk, megvitatjuk a /Hifii leérti ú r, ekel, (i kori g res S S11 s i felajánlásokat és a brigádmozgal­mat. A Szabad Nép-kampány sorún a dolgozók kollektiven rendelték meg a Szakad Népet, de vannak egyéni előfizetők is. Ezenkívül elő­fizettünk az Uj Világra és a Nép* szavára is Üzemi könyvtárunk a dal gőzöli rendelkezésére áll s így párt- és szépirodalmi, valamint szakköny- veket is olvashatnak. A jobboldali szoedemek, a hulá- kok és a klerikális reakció rom« koló munkájára ügy mutatok rá, hogy helyi példákat hozok fel. Á pártépítéssel csak egyedül foglal­kozom, ami az én hibám, mert nctii neveltem ki a megfelelő segítsége! Javasolom, hogy új vezetőséget válasszunk alapszervezeiünkbe. A politikai iskolát is meg kell szer­vezni, mert jelenleg nem folyik az oktatás, ami snagy hiba. SÍPOS LAJOS. a II. sz. téglagyár üzemi párttitkára. MOZI VÁROSI MOZGO NAGYKANIZSA Péntek, szombat-, vasárnap. . GÁT Hogyan formálja egy nagy épít« kezes a természetet és az em­bereket, UMFI híradó. Vasárnap délelőtt 10 órakor m:üin$ II .Hl GAKO/t II. rém%.

Next

/
Oldalképek
Tartalom