Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-09 / 33. szám

A Szovjetunió kormányának válaszjegyzéke Franciaország, Anglia és az USA kormányához a négyhatalmi tárgyalások kérdésében Ez év január 23-án Chataigneau, Franciaország nagykövete, Barbour, az USA ideiglenes ügyvivője és Nicholls, Nagy-Brüannia ideigle­nes ügyvivője Francíaoi'szág, az USA és Nagy-Britannia kormánya nevében azonos tartalmi! jegyzé­ket nyújtott át, válaszul a Szov- jetúnió kormányának 1950 decem­ber 30-i jegyzékére. Az 1950 de­cember 30-í szovjet jegyzék a Szovjetunió, az USA, Nagy-Bri­tannia és Franciaország külügymi­niszterei tanácsának összehívásá­val foglalkozott, a Németország démílítarizálását kimondó potsda­mi egyezmény teljesítése kérdésé­nek megvizsgálása céljából. Ez év február 5-én Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügymi­nisztere fogadta Chataigneaut, Franciaország nagykövetét. Bar- bourt, az USA ideiglenes ügyvivő­jét, valamint Níchollst, Nagy- Britannia ideiglenes ügyvivőjét és átnyújtotta nekik a szovjet kor­mány válaszjegyzékét, Alább következik Franciaország kormánya 1951 január 23-i jegy­zékének és a szovjet kormány „A Szovjetunió külügyminiszté­riuma a francia kormány 1951 ja­nuár 23 i jegyzékevei kapcsolato­san a következőket jelenti ki: j A Németország demilitari- -*-• zálása tárgyában kötött pots, dami egyezmény teljesítése és a négy hatalom álláspontjában e kérdéssel kapcsolatosan mutatko­zó nézeteltérések kiküszöbölése igen nagyjelentőségű a nemzetkö­zi helyzetben érezhető jelenlegi feszültség enyhítésére és kétség­telenül jelentősen elősegítené a viszony megjavítását Franciaor­szág, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, illetőleg a Szovjetunió között. Ugyanakkor Franciaország, az USA cs Nagy-Britannia külügy­minisztereinek 1950 szeptemberé ben tartott snewyorld tanácskozása és a három hatalom kormányának ezt követő intékedései határozot­tan arra irányulnak, hogy Nyugai- Németországhan ujjáíöremísék a reguláris német hadsereget és a fegyverkezést Európában és az Egyesült Államokban oly nagy mértékben növeljék, hogy a,z egy­re nagyobb aggodalmat kelt a né­pek körében, amelyek csak nem­rég élték át a második világhábo­rú megrázkódtatásait és csapásait. Éppen ezért a szovjet kormány már az elmúlt év november 3-án vállalta a külügyminiszterek taná­csa összehívásának kezdeményezé­sét Németország demilitarizálása kérdésének megt árnyalására. Amennyiben Franciaország kor­mánya — éppúgy, mint Nagy- Britannia és az USA kormánya — szintén kijelenti, hogy Franciaor­szág, Nagy-Britannia, az Egye­sülj Államok, illetőleg a Szov­jetunió viszonyának tartós megjavítására, továbbá a mostani nemzetközi feszültség okainak kiküszöbölésére törekszik, a szovjet kormány úgy véli, hogy ebben az esetben nem lehet alap a külügyminiszterek tanácsa ösz- szehlvásának további halogatásá­ra. A szovjet kormány nem *“'* hagyhat ja szó nélkül az utóbbi hónapokban mindenki sze- me:áftára lejátszódó eseményeket. A bárom hatalom külügyminiszte­reinek newyorki tanácskozása még csak felvetette a német fegyveres erők ujjáíeremt ősének és a német hadiipar újjáépítésének kérdését Nyugat Németországban. Azóta azonban már sok tekintetben fel­tárult a három hatalom e határo­zatának valódi jelentősége. Az egész világ e:,őtt ismeretes, hogy Fronciaország, az USA és Nagy- Britannia kormánya, illetőleg- Ade­nauer bonni kormánya már nem első hónapja messzemenő tárgya­lásokat folytatnak. Európa vala­mennyi békeszerető népe megérti e tárgyalások veszélyes jelentősé­gét. Ezzel kapcsolatosan meg keit említeni azt a tényt is. hogy Eisen hewer tábornok a revansvágyó Adenauer kormányával megbeszé­léseket folytatott. Ezek a tárgyá­riból' arról folytak, hogy az .tijjá­1951 február 5-í válaszjegyzékének szövege. A francia kormány jegyzéke A francia kormány jegyzéke ki­fejezi a tárgyalási készséget mind­azokban a problémákban, amelyek békét fenyegethetik. A jegyzék azt igyekszik bizonygatni, hogy a meg­előző szovjet jegyzék nem fejti ki világosan. vájjon a szovjet kor­mány hajlandó-e más, a békét fe­nyegető kérdésekről is tárgyalni, vagy csak az Ausztriával és Né­metországgal kapcsolatos kérdé­sekről. Ezután leszögezi a francia jegyzék, hogy a tárgyalások alap­jául nem fogadhatja el a prágai nyilatkozatot a német kérdés meg­oldására vonatkozóan. Végül a jegyzék Párisi javasolja az előze­tes tanácskozás színhelyéül, a ta­nácskozások időpontjára vonatko­zóan pedig a négy hatalom meg­egyezését javasolja. A Szovjetúnió kormánya feb­ruár 5-én juttatta el alábbi szö­vegű válaszjegyzékét a francia kormányhoz: A szovjet kormány jegyzéke teremtés alatt álló német hadsere­get bekapcsolják az úgynevezett .,Egyesült Fegyveres Erők“ kötelé­kébe és magának Eisenhower tá­bornoknak kinevezéséről c fegyve­res erők főparancsnokává. Mindez nem fér össze a béketörekvéseket hangoztató hivatalos nyilatkozatok­ká:. Nincs semmi meglepő sem abbán hogy éppen ennek a hely­zetnek következtében Nyugat-Né- meterszágban felütik fejüket a szélsőséges militaristák és re vans- vágyók, nagy jelentőségre emel­kednek azok, akik tegnap Hitlert szolgálták és akik a legagrésszi- vabb elemek közül kerülnek ki. Az a kétségtelenül meglévő szándék, hogy az újjászervezés alatt álló német fegyveres erőket a hatalmak egy bizonyos csoporto­sulása engedelmes eszközeként használják fel, ingatag talajra épült, minthogy Nyugat-Németor- szágban most az Adenauer és Schumacher féle revansvágyők kormányának védelme alatt egyre inkább fokozzák befolyásukat és nyílt uralmukat a hitleri uszály­hordozók soraiba tartozó, a balsi­kerek miatt felbőszült militaris­ták, akik a kialakult helyzetet ag ressziv imperialista céljaik érde­kében maguk akarják kihasználni. Az a körülmény, hegy ezenkívül Európa egész sor országában és az Amerikai Egyesült Államokban hallatlan méreteket öltött a had­sereg növelése és a fegyverkezési verseny, magától értetődően nagy­mértékben fokozza a nemzetközi helyzet feszültségét és a népek körében uralkodó nyugtalanságot. Olyan helyzet alakult ki, hogy a külügyminiszterek tanácskozását ezzel, vagy azzal kapcsolatosan egyre halogatják és ugyanakkor nemcsak hogy nem folyik Német­ország demilitarizá'ása, hanem el­lenkezőleg, intézkedéseket tesznek a reguláris német hadsereg és a nyugatnemetországi hadiipar újjá­építésére. Sok más lépés* is tesznek az uj háború erőltetett üfemii elő készítése érdekében. Ha ez a hely­zet továbbra is igy marad, akkor a külügyminiszterek tanácsa szem- melíáthatóan befejezett tényekeié kerül. A szovjet kormány már ki­jelentette, hogy ellenzi a befejezett tényeknek ezt a politikáját. Lehet­séges, hogy ez a politika megfelel egyes agresszív körök törekvései­nek, de a szovjet kormány nem teheti, hogy 17e fordítson figyelmet a kialakult helyzet megengedhetet­len voltára. A szovjet kormány lehetségesnek találja, hogy a külügyminiszterek tanácsának ülésein más kérdéseket is megtárgyaljanak, feltéve, hogy ezeket a kérdéseket a miniszterek tanácsa olyan összetételben és olyan rendben vizsgálja meg, amint ezt a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország között kötött potsdami egyezmény előírja. Ami a francia kormány­nak azt a megjegyzését illeti, hogy a prágai nyilatkozat nem fogad­ható el tárgyalási alapul, a szovjet kormány e kérdésben már 1950 december 30 1 jegyzékében kifej­tette álláspontját. Magától értető dák, a szovjet kormány ezzel kap­csolatosan abból indul ki, hogy a külügyminiszterek tanácsa vala­mennyi tagjának egyenlő joga van, hogy a tárgyalásra elfogadott kér­dések bármelyikével kapcsolatosan tetszésszerinti javaslatot terjesszen a tanács elé. A Franciaország kormánya ja * nuár 23-i jegyzékében fel- vei i a négyhatalom megbízottai előzetes tanácskozása feladatainak kérdését, A szovjet kormány 1950 december 30-i jegyzékében ezt a kérdést illetően ís kifejtette állás­pontját, A szovjet kormánynak *js a véleménye, hogy Franciaország, az USA, Nagy-Britannia és a Szov­jetunió képviselői előzetes tanács­kozásának a napirend kidolgozásá­ra kell szorítkoznia, beleértve a kérdések tárgyalásának sorrend­jét­Ilymódon ne tartozzék az előze­tes tanácskozás feladatai közé a napirendbe iktatott kérdések ér­demi tárgyalása. A szovjet kormány nem el­lenzi, hogy a négy hatalom képviselőinek tanácskozását Paris­ba hívják össze.“ A szovjet kormány ugyanilyen szövegű jegyzéket intézett az US a és Nagy Britannia kormányához is. 5. As ENSs teljesítse kötelességét és fékesse meg a távolkeleti amerikai agressziót Ismét működött u szavazógép az ENSz politikai bizottságában 3. Franciaország kormánya * jegyzékében közli, hogy a szovjet kormány e'őbbi jegyzéké­ben érintett néhány kérdéssel kap­csolatosan szükségesnek tartja ma­gyarázatot kérni. A francia kor­mány főbbek között megkérdezi, hajlandó-e a szovjet kormány Né­metország demilitarizálásának kér­désén kivüí más kérdéseket is megtárgyalni, bár ezúttal sem mondja meg, tulajdonképpen mi- Ivon kérdésekről van sző. Az ENSz közgyűlésének politi­kai bizottsága február 7-én dél­előtt folytatta az Egyesült Álla­moknak Kína ellen indított agresz- sziója miatt benyújtott szovjet panasz tárgyalását. Nősek a csehszlovák küldöttség nevében határozottan elutasította az Egyesült Államok válaszát, minthogy ez megkísérli elvonni a földkerekség békeszerető népeinek figyelmét arról a tényről, hogy az Egyesült ÁFamok agresszió­ja közvetlen veszélyt jelent a kínai nép és a többi ázsiai nép biztonságára és veszélyezteti az egyetemes békét. A határozati javaslat, amelyet az Egyesült Államok a közgyűlésben keresztülerőszakolt, ékesszóló pél­dája az Egyesült Államok Kínával fenntartott ..baráti viszonyának’1. Az Egyesült Államok azért köve­telte ennek a határozati javaslat­nak az elfogadását, hogy háborúi idézzen fel Kína ellen, épp úgy, minthogy ugyanezzel a céllal száll­ta meg Taivant is. A csehszlovák küldött ezután az Egyesült Államoknak a kínai piac elszigetelésére irányuló kísérletei­vel foglalkozott. — A második világháború után az Egyesült Államok próbált Ja­pánnak. Kína főkizsákmányoló fá­nak helyére lépni — mondotta Nő­sek —. Az Egyesült Államok ural­kodó körei „elavultnak“ minősítik a kairói és a potsdami egyez­ményt, mert ezek az egyezmények akadályozzák az USA terveinek megvalósítását, Japán és Nyugat- Németország remilitarízálásának végrehajtását az amerikai imperia­lizmus agresszív tervei érdekében. Nősek befejezésül felszólította a politikai bizottság tagjait, fogad­ják el a Szovjetúnió által benyúj­tott határozati javaslatot, amely követeli, hogy a Biztonsági Tanács tegyen iníczkeüésekeí az Egyesült Ál­lamoknak Kína eilen irányuló agresszív cselekményei meg szüntetésére. Ezután Demcsenko ukrán küldött hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Tajvan megszállásával, Taívau haditengerészeti blokádjá­val, Kína belügyeibe történt fegy­veres beavatkozásával és az USA légierőinek kínai terület ellen vég­rehajtott bomba- és tüzfegyvertá- madásaival agressziót követett eh •— Az Egyesült Államok az utolsó öt esztendőben 6 milliárd értékben nyújtott katonai segítséget a csődbe ju­tott Csang-KarSek-k'-ikknek, Nem teljes adatok szerint az 1950-es év első kilenc Hónapjában az Egyesült Államok és Kanada többszáz repülőgépet és 700 pán­célost küldött Csang-Kai-Seknek. Demcsenko befejezésül hangoz­tatta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének — amint erre a Szovjetúnió áltál benyújtott javas­latot: rámutatnak — intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy dz Egyesüli Államoknak Kína ellen irányuló agressziója megszűnjék. Ezután Carapkin. a Szovjetúnió képviselője válaszolt Austin ame­rikai megbízott február 2-i kije­lentéseire. Hangsúlyozta, hogy Austin Trumannak és az amerikai vezérkari főnökök egyesített tanácsá­nak Taivarmal kapcsolatos paran­csaira hivatkozott, hogy megcáfol­ja az Egyesült Államok éllen emelt agressziós vádakat. Ezek az okmányok azonban csak megerősí­tik a vádak helyességét, minthogy konkrét utasításokat tartalmaz­nak az USA 7. hajóraja számá- ra. Carapkin ezután kipellengérezte Austinnak, az Egyesült Államok képviselőjének azt az állítását, hogy MacArthur missziót küldött Taivanra, hogy „megteremtse' en­nek a körzetnek a biztonságát“. Senki sem jogosította fel az Egye­sült Államokat vagy MacArthurt az USA távolkeleti proconsulát, hogy Taivan „biztonságát védel­mezze ’. Ez a jog egyes egyedül a kínai népet illeti meg. Most — folytatta a szovjet küldött — különösen fontos megállí­tani az amerikai agressziói, mert ellenkező' esetben fenye­gető, hogy az USA agresszió­ja egész Ázsiára kiterjed. MacArthur Koreában most Csang- I^ai-Sek csapatait akarja felhasz­nálni és bombáztatni akarja Mand­zsúriát. Befejezésül kijelentette, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének teljesítenie kell kötelességét és in­tézkedéseket kell tennie a távol- keleti amerikai agresszó megszün­tetésére. A szavazás során a bizottság 49 szavazattal öt ellenében, három tartózkodással elutasította a Szov­jetuniónak a Taivanra történt be­hatolással és Taivan haditengeré­szeti blokádjával elkövetett ame­rikai agresszióval kapcsolatosan benyújtott határozati javaslatát. A bizottság ezután 50 szavazat­tal öt ellenében elutasította a Szovjetuniónak Kína légitere ame­rikai részről történt megsértésével kapcsolatosan benyújtott határo­zati javaslatát. A bizottság ülése ezzel végeiért. A kanadai békevédcJmí kongresz- szus táviratot küldött a külügymi­niszternek, amelyben hangsúlyozza, hogy a kanadaiak többsége Kína elismerése mellett foglal állást. A kötelező katonai szolgálat ellen küzdő ifjúsági bizottság a parla­menthez intézett felhívásában el­utasítja a militarizálást. Quebec tartományban a 8 ezer farmert ígyesítő több mezőgazdasági szer« rezet vezetői a napokban felhívás­sal fordultak a miniszterelnökhöz és követelték, hogy szállítsák visz- sza Koreából a kanadai csapato­kat, s ne küldjenek katonaságot Európába. Követelték, hogy Kanada a béke megőrzésére irányuló füg­getlen külpolitikát folytasson. Oktatófilm készült Makszimenko gyorsfalazási módszeréről A több mint három hónapig ha­zánkban tartózkodott kiváló szov­jet sztahanovisták: Makszimenko, Koba' és Zujev munkamódszereiről filmet készítettek. A mintegy hét­száz méter hosszú hangosfilmét rövidesen bemutatják az építő­munkások téli szállásain, hogy megismertessék az építőipari dol­Pcöfebj) 1951. febr. «. Egyre nagyobb Sendíüeflef folyik a szovjet dolgozók szocialista versenye a Legfelső Tanácsok választásának tiszteletére A szovjet saj;6 beszámol arról, hogy a szovjet nép mint nagy ünnepre készül -a Legfelső Taná­csok megválasztására. Mint a Pravda közli, a Lenin- grádi Kirov-válasz-tókerület dol­gozói lelkes munkateljesítmé­nyekkel válaszolnak arra az örömhírre, hogy I. V. Sztálin be­leegyezését adta, hogy a kerület őt jelölje képviselőjének a Leg­felső Tanácsba, a lcningrádi dől. gőzök élén a háromszorosan ki­tüntetető Kirov-üzem dolgozói ha­ladnak, akiknek teljes-miénye túlszárnyalta a januári tervet. Riga üzemeiben és gyáraiban a választás tiszteletére szintén szélesedik a szocialista verseny a termelési tervek határidő előtti teljesítéséért. Különösen nagy­arányú politikai len diliéit cs lelkes munka tapasztalható ezek­ben a napokban a rigai III. szá­mú választókerületben, amelynek dolgozói I. V. Sztálini jelölték képviselőjüknek. I Az Izvesztyija jelenti, hogy a kamgandai szénbánya.vidéken a [■ legjobb szlahánov isták százai egyéni fídjestüméntyszámlát nyi­tónak a választások tiszteidére. Ennek a mozgalomnak kezdemé­nyezője Sein komszomolista bá­nyász, a 31. számú tárna hánya- kombájn vezetője, aki kötelezte magát, hogy február 18-ig lelje- sitményszámláján 1000 tonna szén lesz, amelyet terven felül ter­melt. Mind a Iírasznij Flot jelend, a leninszki-bányavidék egyik legnagyobb szénbányájának, a Kirov bányának dolgozói napon­ta több 100 mázsa szénnel többet lierníelnek, mint január megfelelő napjaiban. Nagy lelkesedéssel dolgoznak a ,,Kommtern‘‘ exkavátor üzem dolgozói is és határidő előtt tel­jesítik a megrendeléseket a kom­munizmus nagy építkezései ré­szér,?. * Tiltakozások Kanadában a kormány háborús politikája ellen gozók tömegeivel a szalagrendsze- rü gyorsfalazás módszerét. A film levetítése után a sztahá- novi.sfa instruktorok gyakorlatban is bemutatják a gyorsfalazás mód­szerét és annak előnyeit­......... _ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom