Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-06 / 30. szám
A Tito-klikk szerepe az amerikai-angol imperialisták agresszív balkáni terveiben irta í J , Poptomor, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja Az amerikai'Crngoi imps rialis'ták az uj világháború ki robbanfására irányuló nagysza>- básu tervük kei'etében komoly f ig.y sím s t szemelnek a Balkán félszigetnek. A Tito-klikk árulása és végleges á! állása az imperialist a laborba, megteremtette a talaj ahhoz, hogy átértékeljék a Bal kán szerepét m agresszív angol- ■amerikai stratéglában. A Tito-klikk az utóbbi időben végleg félredobni az álarcot. Az amerikai-angol imperializmus aljas ügynöksége kimutatta a foga fehérét, a tiíóisiáik szolgai alá zaltal teljcsitik a Washing-o.n ál tál reájuk rótt feladatot: hogy Jugoszláviát teljes egészében az előkészületben lévő agresszió iá jnaszpontjává változtassák és minden eszközzel arra kénysz-e rilsék Jugoszlávia népeit, hogy magukat és nemzeti érdekéiké feláldozzák az amerikai monopolisták eszelős világuralmi terv: kedvéért. Az amerikai imperialisták nem titkolják, hogy a litóista Jugoszláviát hűséges csatlósuknak te kintik. Truman a kongresszusi pártok vezetőihez intézett és a Jugoszláviának nyújtandó hírhedt amerikai „segélyről*1 szóló levelében nyíltan kijelentette hogy erre a segélyre „szükség van stratégiai érdekeink megvédés? céljából a világnak, ezen a pontján“. Truman a jugoszláv hadsereget az Egyesült Államok nyugateurópai Jmperfcili&ta sirató giája ..fontos elemének“ nevezi s azt a következtetést vonja le hogy az Atlanti Tömb államainak érdeke a Tito-uralom megmentése. Az amerikai „segély nélkül — íolyta'-ja Truman —. ; tiloisía „hadsereg veszedelmes módon elveszti harckópésségét cs Tito nehezen tud majd ellenállni „a romboló elemeknek Jugoszláviában.“ Trumánnak ebből a nyila tkoz a iából több kövekkeztelest vonhatunk le. Az első következletés az, hogy az amerikai imperialis fáknak „stratégiai érdekeik** vannak Délkelel-Európában, amelyek szervesen belekapcsolódnak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni háború (kirobbanfására, irányuló agresz- eziv terveikbe, Jugoszláviának olyan jelentőséget tulajdonítanak, min- messzire előretolt támasz pontnak, a jugoszláv hadseregnek pedig a „fontos elem’* szerénél szánják az Atlanti Tömb előkészítése alatt álló agresszív háborújában. A második következtetés az, hogy az amerikai „segélyt’1 a itóista hadsereg fölk-egyvérzésére és ellátására nyújtják, és nem azért, hogy a jugoszláv néptömegeket megmentsék az éhínségtől. Harmadszor: még Truman is i vallja, hogy Tito fasiszta ter- ruralmát az elégedetlen népim gek nyomása- -következtében kukás fenyegeti. Ezt alátámasztja a „Monde*1 című félhivatalos rancia lap is. Kijelenti, hogy Ti tót „a rendkívül súlyos anyagi helyzetben lévő nép széles rétegei IMől fenyegeti a- legnagyobb s egyre növekvő veszély“ és hogy „Tito kevésbbé számit pártjára s egyre inkább számit hadseregére.’* A jugoszláv népeik ellenségeinek ilyen ékes szó Jó vallomása után nyilvánvalóvá válik, hogy miért indilo.tak az amerikai-angol imperialisták mentöhadjám tot belgrádi bérenceik érdekében. Az amerikai módra nagy hűhóval beharangozott „segély“1 hátterében természetesen a Wall Street pénzarisztokratáinak hideg számítása húzódik meg. Ök már hozzászoktak, hogy dollárért mindent megvásárolnia nak. Az adott esetben arra törekszenek, hogy minden egyes dollárért minél több vért kaphassanak o jugoszláv néptől. Az ügyletet. mint ismeretes, -ezen az alapon kötötték meg. a Judás Tito ne hány tízmillió dollárért elad’a az amerikai agresszoroknak jugoszláv népek vérét, a Wall Street pénzmágnásai vígan dörzsölik kezüket: elégeditek, mer a íitóista Jugoszláviában saját ki- Ájozcsiik szerint is „a legolcsóbb zöve'ségesre“ leltek szeri. A Ti to-banda a legaljasabb szélhámos-fogásoika't alkalmazza, hogy félrevezesse a jugoszláv népiömegeket s úgy tűn teli fel a rumán okkal és achesonokka rötött gyarmati rabszolgaszerződést, mint Washington urai ,jkö ny őrület ességének“ és „hunvapiz masának’1 legmagasabbrendü megnyila'kozását. Maga Tito Zágrábban a vásári cs-epürágó modo i’ában, nagy hangon jelente ‘e ki hogy az amerikai „segélyt“ „miniéi feltétel nélkül“ bocsátják rendelkezésükre. Ezt bizony sen. ;i sem hitte el neki. A józanul gondolkodó emberek kacajjal fo »adták. S Valóban, már néhány lappal a nyilatkozat u án, Washingtonból-kapott utasításra a litó istáknak sürgős-; u be -kellett je- enl-eniük a belgrádi rádión -keresztül. hogy elfogadnak minden Icltctell, amelyet az amerikaiak szabnak a nyújtandó „-segéllyel’ kapcsolatban. Ebben a közleményben a li'.óisíák esküdöznek, logy a „segélyt’1 kizárólag Jugo szlávi a haderejének megerősi'é- 5éra és „az ENSz elveinek érvényre juttatására“ fordítják. Az amerikaiak Koreában véghezvitt arcátlan agressziója után nehezen akad majd olyan hiszékeny ember, aki n>e értené meg, hogy „az ENSz elveinek érvényre j u t1 a! ása*1 J ugoszlávi ában nem jelent ’egyebet, mint ennek az országnak teljes .kiszolgáltatását a Humánoknak, eisen howereknek és macar huroknak. A 'itóisták alázatosan megadták a jogot az amerikaiaknak, hogy kiszáliitha-ják az USA-ba a Jugoszláviában termelt valamennyi stratégiai nyersanyago- és fél- készterméket. A titóis’ák ahhoz beleegyezésüket adták, hogy Jugoszláviába amerikai „megfi gyelők“ jöhetnek, akiit állitóla»' „segély’* felosz ását fogják el lyorsul a titóisfa Jugoszlávia lőkésziíése az agresszív hábo ■ura. A titóis1 a hadserege: eddig frieszten kérész ül lát'ák el a-me. ■lkai fegyverrel. Most err; a cél- ■a a szaloniki görög kikötő- is Ihásználják. Országszer'e re- íilő'ereket és stratégiai u'akat pitének. Különös jelentőséget tu ajdonitanak a Trieszt -Zagreb— kéig rád—Skoplje-i utvo .nalnak-mely hadászain szempon'ból összeköti Jugoszláviát az A lan i Tömb -erőivel. A bolgár halár menten a titoisták GO kilométer mélységben tilalmi öveze'c lé“e- ’teltek, ahol fokozott iramban ' ülönböző ka’onai objek umoka -piteneik. A litóis'ák teljes mér- ékben bekapcsolódtak az angol- merikai tömbnek Bulgária és Albánia ellen ind'to‘* rágalom- 'adjára'ába és a monarchofa- úszta Görögországgal vállvetve zervezik a felsorol országok el ten irányuló kár evés’, kémkelést és aknamunkát. nőrizni. Nem kélség-s, hogy lugoszláviába küldendő „megfigyelőik*1 Eisenhower vezérkarának ügynökei, következésképpen jugoszláv hadsereg csa lakozik azokhoz a- fegyveres erőkhöz amelyek Washington u‘ásdfására az „európai M.acAr'hur“ parancs, aoksága alá tartoznak. A belgrádi hivatalos köziemén' rnnészetesen egv szót sem szól arrójl a sok más gazdasági és politikai feltételről, amelyet az amerikaiak a ti tóistákra kénysz- - ritcítek. Ilyen fel ételek: a jugo szláv kormány elfogadja az állami szuveréniíás minden korlátozását és minden terhet, amely a Marsliall-fervbűl“ és az ícszak- Átlanti egyezményből folyik, az állami vállala okát fokozatosan tadja a kapitalistáknak. Amint burzsoá caj ó egyes köziemé- .Veiből kitűnik, a •itóisták köfe íztek maguka , hogy olőkészi'ik a talajt egy Olaszországgal kő -endő katonai szerződéshez íem érdeklődnek többé Kari.nlte és Ausztria már déli tar omá- yai szlovén lakosságának sorsa felől, a fiióisták ezenkiviil bsle- gyeztek, hogy még szélesebbre árják a borion kapuit, szabadon bocsátják az összes német és olasz háborús bünösüke-t, a királyság és a régi burzsoá pár ok alamennyi ismert hívét, kibékülnek a ka olikus egyházzal szabadon bocsátják S'cpinac érseket, az amerikai kémet, meg gvezést kötnek a pápával, stbEgyáltalán netn ké1 séges, hogy mihelyt a titóis».ák az amerikai-angol tömbbel megkötik a ka- onai, politikai és gazdasági egyezményeket, még jobban rriegKözismert az angol-amerikai ngresszorok lázas igv-ekez hogy a „Balkáni Ka cnai Töm öt’1, vagyis Görögország. Török ország és Jugoszlávia katona követségét összeeszkábálva meg 'erem'sék az A lanti Tömb dél neleli fiókját. Az amerikai-ango imperializmus balkáni ügynök, az utóbbi időben észrevehe őe.n ’okozták ezirányu tevékenységű 'cet. Az eléggé közism.r' Julcsin 950 december 13-án az „Ulus című török lapban nyil an meg- rta. hogy „a balkáni tömb szüle séges, hasznos és lehetséges c nolsievizmus ellen való harc cél ábói“. Az amerikaiak másik lalkáni ügynöke. Venizelosz, monarchofas iszta Görögoi száj miniszterelnöke 1950. november 25-én sürgősen népszerűsíteni kezdte a jövendőbeli*1 Balkáni Katonai Szövetség hatalmas ka- on.ai erejét. Kijelen le", te: „ha Jugoszlávia rész! akarna venni a Görögországgal és Törökország- ;al kötendő ka'onai szövetségim akkor a három országnak 0 hadosztály állna rendelkezésére.“ Tito leplezetlenül militarist'a é ’ühödt soviniszta beszéde, ame /e, 1950 december 27-én tartó 1 belgrádi Szlcupstinában s a méh elve volt rágalommal és fenye- tetőzés.kikel a szomszédos nép lemokrafikus országok ellen, Hutaija, hogy a ti'óisi'.ák Wash Ingion u asitásának engedelmes.dve^ elfogadták Venizelosz javaslatát. Véglegesen megszakító' ák diplomáciai k'apcsola’uka' az Vlbán Népiköztársasággal s ugyanakkor — néhány nappa esőbben — baráti diplomáciai apcsola ot létesítettek a rao. i rchofasisz a Görögországgal, a i óislák és a görög monarchofa úsztak egyhetesen kovácsolják ssze a balkáni agresszív katonai tömböt, amelyben, tevékeny izerepre szamihna.k. A titóis’ák nogy elnyerjék a görög monarch oi'asisz iák jóindulatát és po Ülkailag előkészítsék a velük aló diplomáciai kapcsola' h:Ev . eállitásáf. újabb gaz árulás! kő- e ;;k -el: kiszolgáltattak a görö uonarchofasisiz Aknáik több görög demokrata emigráns', továb •á sok gyerrn ke:, akilenek szii- 'ei vagy elestek a göregország' nolgárháboruban, vagv agvonlőt ók őket. A i'óisták elnézik a gö - ög monarchofasis-zta hóhéro1' rrorját égéi Macedónia szláv macedón lakossága elten, amelv '■gvveresen vet' részi a görög nép felszabadító harcában. Az merikaiak belgrádi bérenceinek rről &7 uiabb árulásóról a görőe monarchofasisz a «aj:ó nagy meg* légedé-scl és hérával emlék"zik meg. T há a 'itóte'ák Görögország 500 000 fű szláv-maccdon okosságának kiír ásában a g“ 4 Kedd, 1951 febr. 6. i'ög monarchofasisz'ák közv&tl:'- 1 m"i n f á r s a i v á szerződnek. A külföldi sajtó közlés zerint Szalon ki nagy kikötőv.' alaki'ják át és az amerikai im icrialis'ák ezen a kikö ön k*resztül fogják .-ellátni Tito had ereget fegyverrel él mindazzal nini a ‘ámadó háborúhoz szüksé ges. Tito ez cv január 9-én a Unied Press“ íudósitójána’ 'dot; nyila'koza'ában ayiltar ■'■ngsuh'oz'a, hogv a Belgrád- Szalo-.niki vasúti forgalom hely- '•eálíitása fontos mind gazdasági mind sratégiai szempontból. A örög monarchia faslsz'ák azza ■k,a rják meghálálni az' a sö'é rulás.. amelyek a Tito-klikk a mbadságáért cs függetlenségéért ősi esen küzdő görög nép ellem 919-ben a Grammoszon és Viei- ,iél elkövet-e te. hogy Szaloniki ki- 'ö őjét Jugoszlávia rendelkezésé e bocsátják. A Jugoszlávia szá nára nyuj'oti- úgynevezett aine- ukhi „segéllyel*1 kapcsolatban George Perkins, az USA kü’ügv ninisz'erhelyettes-e nemrég nagv megelégedéssel emlékezett mega itóis'áknak erről a „szolgála'á- 01“. Kije'en'ette, hogy „az a segítség am.llyel Jugoszlávia hoz- áiárult a görög parMzánok meg ■0 m m i s i' ,é céhe.z, n)? gvm ér ékben lőmozdi olta a normális rend helyreállítását Görögországban.’1 Az amerikai imperialisták nyil igresszióia Koreában és a Kina: Népköztársaság .ellem, fe’bá'ori- o'lia Ti tóéval és mos úgy vé- Gk, hogy hűtlenségükeú és áru- Asuka" már nem 'kell holnr semtegességg-er1 takaraa ni, ame- 'vet nemrégiben még különleges köz-épu nak“ ‘ünte'e't fel a ké‘ 'ábor: a béke és a demokrácia óbora, vaUa-miir az imperialis1? ' Chorus gvujtoga'ók tábora elő" “'lár neaii restellik nvil'an kije merni hoev az apresszorok tá órában vannak és ho«v e ‘ábor, ■'^ndelkezésére bocsa1 ják Jugo- ■zlávia Imd-rői1 a Szovje'unió é ■* népi d mekratikus országok ’’en készülő háború céljaira. A „New York Times“ eimít m-erikai lap tudósítójának 1950 "»vemh-r 6-án föltett kérdésén? Aíilven áteárr)om 0' fogllalna ‘1 Timo-sr]ávia ^bban az este-ben ha '•z USA és Kina közölt m-egkez- ’-ktepn-iv az edens-éffes hadmű- •N-lek?“ — Ti'o ißv válaszolt- A. m? á’láspcnhmk ugvanolvan ' sz. min1 a *öbbi nemz-r-é. am eh z Roy-Nd" Neni7c'.ek Szervező Amek hatámza'aihoz tar'ja mamit.“ Ez a vő'asz teljesen világo* Ú óóknak csak takaróul szolga1 z Elvesül1 Nemzetek Szervező ? melvnek zász1aiá{ bitorolva •>z amerikai beavatkozók nr ■-'kiól1 áboriit viselnek a szab"d ágál és függetlenségét hősics-en cdelmező koreai nép ellen. A Tito-banda ku.yahűsége az merikai imperialisták iránt eben az állásdtoe’Ukásban Különc i világosan fut kifejezési; gyanakkor amikor még Anglia Franciaország és az Északa'lan Üokkhoz tlan’tozó más államok .zeíő kör.iben is a kétkedés angján beszélnek arról, menny •e kockázatos dolog rész venir gy Kina elleni kilá'ás'alan há sorúban a tiiiőis‘á:k, éppen ellen, c.zőleg, nem rest ellik kij-elente- 11, hogy ők készek még a nagy -inad nép ellen is harcolni, ha vash’ng'oai gazdáik úgy akarók. Ez a tény is bizonyítja, miven esz elen kalandorok korma nyozpak ma Jugoszláviában! T>e ízt is megmu'iarja hogy az USA '■>elgrádi bérencei a Balkán bé- yéjé't és biztonságát mennyire ve. zélyezíeíik. Jugoszlávia népei a zónán még halla-.ni fogják eré- yes szavukat, az amerikai ira- icrialisták dolláron vették meg - nrnnze'közi kémek titóista iian. -láját. de Jugoszlávia szabadság- tz-erető hős népét sohasem fog- 'ák 'iérdrekényszeriteni. Tulko- •án örül a „New York Herald ’rihun-s“, amikor elbizakodottan tij-edenti. hogy „Tito a jugoszláv népek sorsát az amerikaiak ke~ -ébe tafte le’*. Még magúik_ az amerikai kon- ;resszus tagjai is kétségbe von ják azt, hogy a tr.óisták kép-esek ennének irányt szabni a jugo. zláv népek sorsának. A külügyi lizotteág zár1 ülésén a köztársa- ágpárli Foullo.n nem véletlenül ■eitle föl a kérdést Achesonnak: Biztosi!ha -e ön bennünket, sr- -ól, hogy Tito hadosztályai mind- ,Tégig a mi oldalunkon maradnak?“ Erre Acheson igy felelt: Annig Tito a jugoszláv kormány '2je, ezek a hadosztályok mel- ünk lesznek.*1 Sem a kérdésben. S'em a válasz- ián nem tükröződik vissza az a meggyőződés, hogy Ti'-o uralma Prlós lesz Jugoszláviában. Ez a rendszer csak Rankovics gestapo. asiszta hóhérterrorjának s g'1- égével 'artja fenn uralmán ds n-e-m tudja megfőj'ani a jugoszláv nép tömegeknek a nagy Szovje'unió és a népi demokra i- •us országok iránt érzelt mélv- ~éges szeret;'ét, nem tudja kiir- ani a jugoszláv nép ol ha'a'ten gyűlöletét az amerikai-angol ’nperialis'ákkal szemben akik- •ől tudják, hogy esküd! -ellensé- -,ei ia szláv népiknek s ellenségei a haladásnak, békének, de- "••»okráo'ának. (A „Tar- ós békéért, népi demokráciáért!“ legújabb ’számának cikke.) EIité!ték az aigiríai Kommunís*a Pár! titkárát Közvetlenül az -algiriai válasz- ásók elölt, a választási hadjárat •Hős közepén egy évi börtönre '-s 50 ezer frank pénzbírságra élte el az algiriai bíróság Larbi Bouhálit, az algiriai Kommunista Pár: titkárát. Mint ismerics, az algiriai ha- ósáffok perbefog Iák Bouhálit, a Párt titkárát „a hadsereg demo- i’alizálása’* címén. Az elsőfokú úiróság felmentette a Kommunista Párt titkárát az ellene melt vádak alól. Az ügyész azon. >an fellebbezést jelenteit be. A Mlebbvileli bíróság anélkül, hogy Bouhali' m'ghallga.'a vol iá, a felmentő Ítéletet egyévi börtönre és 50 ezer frank pénz- úrságra vál'oz'aUa át. TOVÁBBI ENYHÜLÉS Várható időjárás: Erősen fel. nős, párás idő, többi elé havazás, havaseső, eső. mérsékel déli délnyugati szél. melkedik. A hőmérséklet Válts nyerem énybetéihmi y vet az Országos lakaréhptnziárnál, fiókjainál, postahivataloknál, ás fét é ven kén t Betétedet megsokszorozhatod/
