Zala, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-06 / 30. szám

„Nyírfácska^ a salassentiváni Az esti sötétség: hirtelen lepte meg' Zalaszentiván utcáit, A házak ablakai egymásután világosodnak ki. Ujabb téli estére készül' a falu. Valamikor az est beállta az unalom időszakát jelentette. Hova is mentek volna ilyen­kor, Ha összejöttek is a szom­szédok, csak a sokat sanyar­gatott. nyomorúságos életük­ről esett szó. Halkan, szinte suttogva beszéltek, mert a csendőrök egyenletes lépései sűrűn kopogtak végig az abla­kok alatt. Ilyenkor elhallgat­tak, mert a becsületes dolgo­zónak félnivalója volt Horthy knkastollasaitól. Mindez elmúlt, rossz emlék. Zalaszentivánoxi is uj élet in­dult a felszabadulás után. Menjünk csak végig a széles főutcán. Hallhatjuk a boldog,, szabad embérek vidámságát A fiatalok csoportokban igye­keznek a kultúrotthon felé. Nevetésük belecsilingel a sö­tétségbe. Beszédjüktől hangos az utca. De figyeljünk csak. Most egy mély, öreg hang szó­lal meg, Szegleti Imre 2 hol­das kisparaszt a maga 60 éves tapasztalatavl inti a fiatalo­kat. — No, csak lassabban. Semmi helye nincs az elbiza­kodottságnak- Ne feledjétek el, hogy a megyei döntőbe már ;i legjobbak kerültek be. Nem mondom, szépen megy az egy- felvonásos „Nyírfácska”, meg a népitáncoknál is jól mozog­tok, de azért még van csiszol- nivaló, — Éppen ezért megyünk, Imre bácsi — szólal meg ko­molyan egyik fiatal. Együtt a falu fiatalja — öregje A kultúrotthon felől vidám énekszó hallatszik, A forra­dalmi indulók dallamait a szél hátára kapja és végignyargal vele az utcákon. Jelzi, hogy Zalaszentiván ifjúsága vidá­man tölti téli estéit. A kulturotthonban egy cso­portban ülnek a fiatalok. Lel­kesedve, kipirult arccal éne­keinek, szinte beieremeo-uek a falak. „ ... elvtárs, Sztálin ne­vével ...” Lukács András, a tanács titkára ott ül középen. Együtt énekel a fiatalokkal. Odébb Czoma Kálmán, a za­laegerszegi általános gimná­zium tanulója egy népitánc egyik részét gyakorolja Altin­ger Ilonával, Egy másik cso­port halkan vitatkozik vala­min. Lukács András feláll, a. te­rem közepére megy, körülnéz, aztán jó hangosan megszólal. ---- Fiuk, kezdjük a próbát. — Csend lesz, hogy utána újra kitörjön a zaj, A teremben mozgolódás támad. Ki-ki meg­indul, hogy elfoglalja, helyét. Leáll a sakkozás, a. ping-pon- gozás, még' egy-két elkésett hang hallatszik. — Na, gye­rünk, Pista,. Te is menj már a helyedre —. Aztán újra csend lesz. Még a nézőtéren észlel­hető némi mozgolódás. Az öre­gebbek, meg a fiatalok közül azok helyezkednek el. akik írem szerepelnek. Az igazi haza f iság példája „Nyírfácskaís Felgördül a függöny, kezde­tét veszi a próba. A „Nyír­fácska” eimü egyfelvonásos szovjet színdarab személyeit elevenítik meg a fiatalok. A színpad egv kis ukrajnai falut varázsol elénk. A Honvédő Háború egy parányi része zajlik le előttünk. A párttit­kár szerepében ott látjuk Né­meth László dolgozó paraszt- fiatalt, Nyírfácskák a parti­zán lány I. Tóth Kornélia játsz- sza. Ér peregnek az események, Hitler hordái megszállják a .faluk Nyirfácska nem mene­kül el. Ott marad, a fasiszták bizalmába férkőzik. Teljesíti nagy és veszélyes feladatát. Elhatározó sóban megingat ha­tatlan, mert érzi, hogy a Part, amely mos a nehéz időkben még inkább mellette áll, erőt ad neki, Legyőzhetetlen,^ A nézőtéren csend van. Csak Berták József súgja oda hal­kan Szegleti Imrének. — So­kat javultak a gyerekek a já­rási döntő óta is. . Most Nyírfácska és Max, a német tisztiszolga párbeszéde következik. A tisztiszolga sze­repét meggyőzően játssza Hor­vátit, János parasztfiatal. El­mondja Nyírfácskának, hogy ő odahaza bányász. Nem akart háborúba jönni, xAz urak haj­szolták bele. - ^ . A német munkás feltárja a szivét az ukrán munkáslány előtt. A béketábor legyőzhetetlen ! Az öreg Szegleti bácsi ocla- szó] szomszédjának. Harcos Józsefnek. — Figyeled, meny­nyire az életből van merítve. Itt van napjainkban rá a pél­da. A német dolgozók most sem akarnak háborút, do a bi­tang urak, az amerikai tőké­sek rájuk kényszerítik a fegy­verkezést. Rájuk szabadítot­ták legújabban a háborús bű­nös iparmágnás Krupp bárót és bandáját. Háborút ková­csolnak az aljasok. .— Mert ebből is hasznot húz­nak i— szól vissza Harcos Jó­zsef. — így volt az elmúlt vi­lágháborúban is, de a szovjet nép erejét, szabadságvágyát nem tudta megtörni semmi­féle fasiszta hadsereg sem. A Sztálin által vezetett béketá­bor legyőzhetetlen. Utána elhallgat, nem akarja zavarni a próbát, Hiszen a község fiataljai az országos téli, falusi kulturversenyre készülnek. A kultúrával is vé­dik a békét. 33 Mi sem topoghatunk egyhelyben! Ut Az elmúlt fasiszta rendszer­ben az uraságok tanyabörtö­neiben. egy szálláson voltunk a patkányokkal. Bizony nem egyszer történt az meg, hogy éjszakának idején átszaladtak az arcunkon, mivel hogy csak egy ágya volt a két család­nak. líárman-nég yen szalmán aludtunk a földön. Mit törőd­tek azzal az urak. hova hajtja le nyugovóra; fáradt fejét a magunkfajta kiszipolyozott, agyonhajszolt cseléd-ember. A felszabadulás ezen a té­ren is hatalmas változást ho­zott. Ágoson Imre és sok-sok tízezer dolgozó paraszt meg­becsült tagja lelt népi demo­kráciánknak. Igen, ebben az országban a legfőbb érték a dolgozó ember. Bármerre néz­zünk ebben az országban, ezt látjuk. De csak a magam pél­dáját irom le. Ha van egy kis hely a Pár­tunk megyei lapjában, enged­jék meg a szerkesztő elvtár­sak, hogy az én nagy örömö­met ezúton is tolmácsoljam a többi dolgozó társaim felé és köszönetét mondjak a Párt­nak, ho"v ilyen nagy bol­Jó példát mutat községe egész ifjúságának a nagybakónaki Uj élet hajnalfényére ébred a boldog- nép . •A dal messze száll a nagybakónaki DISz-szerve- zet helyiségéből. Egy csoport fia­tal énekel nekipirosodott arccal, s örömtől ragyogó szemükben ott tükröződik dolgozó népünk uj élete. Téli est-e van, lüktető élet folyik a szervezetben- Az egyik csoport énekelget, a másik a most kliosz tott „Lássunk tisztán“ cimil füze teket tanulmányozza. A zöld asz­talon szaporán pattog a kaucsuk- labda — a mérkőzésnek sok szem­lélője van és többen figyelik a sakktáblán folyó heves küzdel­met is. — Alig egy hónapja van ez így — magyarázza Kaszás Károly DISz.-1,titkár. — Azelőtt szinte egyáltalán nem lehetett összeszedni & község fia­talságát- Mindig keresett voltunk? akik meg akartuk alaki tani a szervezetet,,. Nagybakónakon nem egy kísér­let történt már az ifjúsági szer vezet megalakítására, persze min­dig sikertelenül- A fiatalság ne­hezen akarta belátni, milyen fon­tos az, hogy nekik is legyen szer­vezetük. Akik pedig belátták ezt, gyengéknek bizonyultak. Az ő gyengeségükön kívül volt azonban még valami, ami megnehezítette az ifjúsági szervezet létrehozását A községi pártszervezet keveset törődött a fiatalsággal. Nem is­merte fel a bakónak! pártszerve­zet az ifjúság támogatásának fon­tosságát és a vezetőség tökélete­sen magukra hagyta a fiatalokat, akik természetesen nem is fejlőd hettek. A helyzet már megváltozott, kü iönösen azóta, hogy Rákosi elv­társ felhivt-a a figyelmet az ifjú ságnak nyújtandó fokozottabb po­litikai segítségre- Sípos Ferenc elvtárs. a községi pártszervezet titkára az utóbbi hónapokban so­kat felt azért, hogy N-agybakóna. kon is megalakulhasson a DISz szervezet. — Nagyrészt Sipos elvtársnak köszönhetjük, hogy január eiején megalakult a községben 33 taggal a DISz-szervezet — mondja Ka­szás Károly. — Most már van if­júsági szervezetünk, de ez nekünk még nem elég. Sok fiatal van még a községben, akik nincsenek közöttünk. Ezeket, kell behoznunk a szervezetbe. E-1 is vállaltuk, hogy a Pártkongresszus tiszteletére 7>0 re emeljük tagságunk létszámát. A bakónak! DISz-szervezet résztvesz a Szabad Nép-kampány bán is. A fiatalok felvilágosító munkát végeznek és maguk is példát mutatnak- A szervezetnek öt olyan tagja van, akik legujab ban fizettek elő Pártunk központi lapjára. Úgynevezett begyűjtési brigádot is alakítottak a fiatalok Nemes József vezetésével. A bri­gádnak az a célja, hogy munkájá­val elősegítse a községben a^ be gyűjtést, ami eddig meglehetősen gyenge eredménnyel folyik. Napirenden szerepel a szervezet kulturgárdájámak létrehozása is- A gárda a Pártkongresszus napján mutatkozik majd be a község dol­gozóinak. Rövidesen megalakítják a sport-szakosztályt is, ami tevé­kenyen kapcsolódik be majd a környék sportéletébe. — Mindezek mellett, n,em hanya­goljuk el a mi legnagyobb felada­tunkat sem — jelenti ki a titkár. — Mert most már tudjuk, mit kell tennünk­Tanulnunk keik hogy behozzuk eddigi lemaradó sulikat. Megfogadjuk, hogy tanu- ’ásunkka] ki fogjuk érdemelni a Pórt elismerését és azon leszünk, hogy szervezetünket a hős- lenini Kcmszomol példája nyomán Rá­kosi elvtárs útmutatása és tani íása szerint neveljük, hogy méi tó építői legyünk valamennyien szocializmusunknak. dogságot is szerzett a magam és családom számára. Arról vau szó, hogy én mint iraktorista itt dolgozom az andráshidai állami gazdaság­ban. Most az a nagy kitünte­tés ért. hogy kél szoba, kony­ha, fürdőszobás lakást építte­tett családom számára a Párt, a dolgozó nép állama. Köszö­nöm. ezt elsősorban is a ben­nünket. felszabadító hős Szov­jet Hadseregnek. Jó munkám jutalmáért kaptam. Érdemes tehát dolgozni, hiszen ma már nem az uraknak, saját ma­gunknak hajtunk ezzel hasz­not. Azzal is szerelnék itt cldi­csekedni, hogy kultur ottho­nunk is van az állami gazda­ságban. Gyönyörű, beépített szinpadial. Mennyit fejlődtünk 1.94.5 óta. De nekünk dolgozóknak is fejlődni kell. Fokozott munká­val háláljuk meg a Pártnak, amit értünk tett. Művelődünk, kulturálódunk. Mi sem topog» hatunk egyhelyben. Ezért he­vesiem a me őgazdaságban is elavult régi normák kiegészí­tését, amely február 1-én lé­pett életbe. Vállalom is, hogy az uj normát 110 százalékban teljesítem egész esztendőn át és az üzemanyag fogy osztást 7 százalékkal csökkentem. ÁGOSTON IMRE traktoros, andáshidai állami gazdaság Kóma Lajos Kossuth-cluas író Nagykanizsán Nagy érdeklődéssel várt iro­dalmi .ankétot rendez ma este a pedagógus szakszervezet nagykanizsai csoportja. Az „írók az iskolákért — iskolák az írókért“ mozgalom kereté­ben Kónya Lajos Kossuth- díjas író Zalaegerszegről jőve előadást tart az MNDSz-szék- házban. Az ankéton a kanizsai úttörők adnak műsort. — Értesítjük a város közönsé­gét, hogy a nagykanizsai Viz és Csatornaművek Vállalat Csengén, u. 20- sz. házba költözött, Vízve­zetéki és csatornázási hibajelen­tések itt eszközölhetők, nappal és éjjel Telefonbejelentések 8—1? óráig a 314 és 15- sz. telefonállo­másra, 17 óra után és éjjel csak a 15 számra tehetők. Viz és csa­tornadíj ügyekben ugyanitt nyer­hető felvilágosítás 8—17 óra kö­zött. — A kanizsai IiisOSz vezetősé­ge értesíti az egyesületben járt tagjait, hogy a helyiségben valaki pénzt veszített eb A jogos tulaj­donosa kellő igazolás után az ősz-» szeget irodánkban megkaphatja­NEM FELEJTÜNK! A dicsőséges Tanácsköz­társaság hősi harcában, majd az azt követő negyedszázados el­lenforradalmi vérfürdőben ezrével estek el a magyar kommunisták legjobbjai. A kommunista mártírok ott voltak mindig, amikor a ma­gyarság ellenségeivel szembén fel kellett venni a küzdelmet. Emelt fővel, töretlenül, bátran visellek sl a Horthy-pribékek embertelen kínzásait és még a bitófa alatt is bátran hangoztatták meggyőződé­sükéi, hittek a dolgozók győzelmé­ben. Fürst Sándor elvtárs a siralom­házban arról beszélt családjának, hogy nem fél a haláltól, felkészült rá, csak azt sajnálja, hogy nem érheti meg a dolgozók győzelmét. S amikor ott állt a bítófa alatt, bátran kiáltotta oda hóhérainak: ,A. proleiárjátus bosszút fog állni értünk!'' Rákosi elvtárs így írt a kommu­nista mártírokról: „Önfeláldozó küzdelmük nélkül nem tudtunk volna rátérni a szabadság jobb jóvö fele vezető útjára. Példakép- pen állítjuk a feltörekvő nemzedék elé és erőt, ihletet mentünk be- ÍSlz a jövő nehéz, de győzelmes harcaihoz". A magyar kommunisták or­szág-világ előtt életükkel és vérük­kel bizonyították, hogy élenjáró, önzetlen harcosai az emberi hala­dásnak. Megmutatták életükkel és halálukkal, hogy a magyar kommu­nistáknál nincsenek különb haza­fiak és senki sem forrt jobban ösz- sze a néppel, mint ők. Horthy eladta az országot. A magyar nép nyakát német járomba kényszerítette Odadobta ágyúföl- íelékeknek a Szovjetunió elleni há­borúra a nemzet színé-virágát. ..Minden erőt « fasizmus ellen!" — adta ki a jelszót a Kommunista Párt. Horthyék kíméletlen írtóhad- järatot folytattak a magyar kom­munisták ellen. Es ha a nemzet erői szembenézve minden veszély- lyel, kiállanak a szabadság megvé­déséért, mintahogyan az utcai harcban, fegyverrel a kézben, hősi halált halt Ságvári Endre, vagy a magyar függetlenséget a bitófa alatt is éltető Schönherz Zoltán, elkerülhettük volna a katasztrófát. A magyar kommunisták vére azonban nem hullt hiába. Amiért harcoltak, azt a dicsőséges Szov­jet Hadsereg valóra váltotta. Vé­rük árán megszületett a magyar szabadság. És az a tény, hogy ma a Horthy fasizmus alatt rettenetes nyomorúságba süllyesztett magyar dolgozó nép a saját, boldog új or­szágát építheti ebben a megyében is, azt a Szovjetuniónak köszön­hetjük. Ezért a szabadságért kom­munista munkások, parasztok, ér­telmiségiek. katonák százai és szá­zai pusztultak el a magyar reak­ció, a magyar fasizmus pribékjei­nek kínzókamráiban és börtöneiben vagy a magyar nép ellenségei ellen vívott harcban. És nekünk az a feladatunk, bogy az a fold, amelyben nyug'osznak, örökké szabad maradjon. é-ala megye is több vértanút adott hazánk felszabadításáért. Ál­dozatunk nem volt hiábavaló. Ezt az időt nem érték meg. a mozga­lom diadalra jutott és nevük, em­lékük örökké élni fog a zalai dol­gozó nép szivében­Ősz Szabó Táncs Börzöncén élő szüleitől tanulta meg, hogy ha a Szovjetúnió ellen harcol, a magyar nép szabadsága ellen harcol. 24 éves volt, amikor politikai biztos lett. Szüléinek zalai vályogkunyhójá­ból a Horthy-csendőrök elüldözték. Sok hányódás után a Bácskában talált magának otthont a fiatal földmüveslegény. A vajdasági sza­badságharcosok mellé állt. Az ille­gális mozgalom egy csoportjával azonban őt 5a elfogták, A vérebek Délvidéken rné« embeft el énebb csz­köszökkél kínozták áldozataikat, mint idehaza. Nyolc társával együtt halálra ítélte a ,,délvidéki specia­lista" Dominies vérbírósága. Az akasztófa. árnyékában ötüknek meg­kegyelmeztek. A fiatal forradalmár lelkiismeretét ezzel az alamizsnával a hóhérok azonban nem vásárol­hatták meg. Még keményebben, még elszántabban harcolt a fasizmus elnyomatásai ellen, azért, hogy a Párt útmutatásával mi szabadon, békében építhessük ma a szebb jö­vőnket. Vácra került a politikai fog­lyok közé. Besorolták a fegyenc- századba Sebesülten esett szovjet fogságba 1942-ben. A szovjet fo­golykórházban meggyógyították. Tanult is. A napnál világosabbá vált benne a tudat, hogy a fasíz- must csak fegyverrel lehet elpusz­títani és feltétlenül el is kell pusz­títani, ha a békét és népünk sza­badságát akarjuk. Nyolchónapos ukrajnai partízánkodás után szov­jet ejtőernyősökkel a Bükk hegy­ségben ereszkedett le, későbbi hő­sies halálának színhelyére. Ö is a Kommunista Párt irányí­tásával harcolt szabadságunkért, a dolgozó népért. Kútij, I9SI. fébr. «.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom