Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-06 / 4. szám

A nézeteltérések és bizalmatlanság légkörében Pakisztán részvétele nélkül kezdődött meg a „Nemzetközösségi Országok44 értekezlete A brit ..Nemzetközösségi Orszá­gok’' miniszterelnökeinek londoni értekezlete csütörtökön a bizalmat­lanság nyomasztó légkörében kez­dődött meg. Az értekezleten Nagvbntannia, Kanada, Ausztrália, ÍJi Zéland, India, Ceylon, Dél-Af­rika és Dél-Rodézia miniszterelnö­kei. vettek részt, Pakisztán minisz­terelnöke, Liaquat Ali kán nem jelent meg az értekezleten. Ezzel kapcsolatban a Reuter tudósítója megjegyzi: „A történelem folya­mán most fordult elő elsőizben, hogy a brit birodalom uj domíniu­mainak egyiké nem jelent meg az értekezleten.1' Az értekezletre a nemzetkö­zösségi országok között mutat­kozó ellentétek és nézeteltéré­sek vetik rá árnyékukat. A tárgysorozat a Reuter jelentése szerint elsősorban a katonai fel­készülés kérdéseit, a Kínával kap­csolatos problémákat, a koreai helyzetet, a Szovjetunióval tartan. dó négyhatalmi tárgyalásokat és a japán békeszerződés kérdését öle­lik fel. A londoni sajtó az értekezlettel kapcsolatban egyöntetűen megálla­pítja, hogy a főkerdés a katonai felké­szülés kérdése. Az értekezlet munkájába bevonják Bevin külügyminisztert, Shinwell nemzetvédelmi minisztert és a há­rom fegyvernem vezérkari főnökét A londoni lapok kommentárjaiból kiderül, hogy a katonai készülő­dés fokozásán kívül hosszabb és elkeseredettebb viták várhatók Ja. vári felfegyverzésének és a Kínai Népköztársaság elismerésének kér­désében. Japán felfegyverzése, mint ismeretes, a nemzetközösségi országokban komoly aggodalmat keltett. A. jugoszláv nép passzív ellenállását helyenként már nyílt fegyveres ellenállás váltja fel M. Nyikitovics. a Szovjet­unióban élő jugoszlávok heti­lapjában a Szláv élj a n elvan megállapítja, hogy Titoék vég­telen terrorja a jugoszláv ha­zafiak egyre szervezettebb el­lenállását váltja ki. A passzív ellenállást helyenként már a nyílt fegyveres ellenállás vált­ja fel. A nép ellenállását mint a német megszállás alatt, most is a munkásosztály legjobb fiai vezetik. Egyre szaporodnak a sztráj­kok. A munkások tömegesen hagyják el a vállalatokat, bá­nyákat. A „Tisza“ szövőüzem­ben 1500 helyett csak 300— 500 munkás dolgozik. A vasúti munkások is teljes erőyel har­colnak Tito-Rankovics fasiszta bandája ellen. Rongálják a mozdonyokat és vasúti kocsi­kat. Holtvágányra irányítják az exportvonatokat. Aláak­náznak és felrobbantanak hi­dakat, és ala gutákat. Ezzel akadályozzák a stratégiai nyersanyagszáilitást- A vago­nok oldalán gyakran lehet ilyen feliratot látni: .Ne rak­játok ki, ez a szállítmány a háborús pusztítóknak megy!“ Fokozta harcát a gyilkos Tito-banda ellen a jugo­szláv parasztság is. A Borba című fasiszta szenny­lap kénytelen volt beismerni, hogy a Vajdaságban sok dol­gozó paraszt még egy szem gabonát sem adott be. A ke­gyetlen rekvirálás egyre erő­sebb ellenállást vált ki. Szer­bia, Bosznia és Hercegovina, valamint. Horvátország egyes területein már fegyveres ösz- szetüzések is voltak. Az impe­rialista sajtó már kénytelen megemlékezni a jugoszláviai .zavargásokról“. A New-York Herald Tribune megírja, hogy a plitvicai tavak környékén a parasztok fellázadtak és a hegyek közé menekülve foly­tatják a harcot Titoék ellen. Minden gazdát érdekel 1­A/, ország- dolgozóinak egészséges minőségi gyü­mölccsel’ való ellátása, nem- kül önben gyümölcskivite­lünk biztosítása érdekében gyümölcsfáinkat á . különféle állati kártevők és gombabe­tegségek ellen rendszeres vé­dekezésben kell részesíte­nünk, A védekezés legfonto­sabb része a fák téli nyugal­mi szakában esedékes úgyne­vezett téli fatisztogatás el­végzése, amely az egész ország területén kötelező és február ftó 15-ig végrehajtandó. Ezzel ugyanis nemcsak gyér it j ük a kártevőket és gombabetiegsé»- g-eket, sőt egyeseket, — pél­dául szuhokat, vórte-tvet. me- niliát, stb. nemcsak maradék­talanul irtjuk, hanem a ve- gyiszer (permetezések) érvé­nyesülését is elősegítjük. Té­ved az, aki a gyümölesvédol- raet csak a vegyi szerekkel gondolja megoldani. Erőművi munkák nélkül okszerű véde­kezés lehetetlen. Azért — kü­lönösen a köztermelésben — mindig nagy gondot fordít­sunk elvégzésükre. Ezért a téli fatisztogatásnak teendőit ,i következőkben ismertetjük: Száraz, beteg ágak levá­gása: A lomlmulbís és rügy- Iakad,ás közti időszakban a fa koronából minden elszáradt. beteg, odvas, szuvas, erősen vér tetves, vagy ráksebet vi­selő ágakat, gallyat, vesszőt, tőben le kell vágnunk, A le­vágást csonk hátrahagyása nélkül végezzük, mert a csonk idővel be korhad és az a fa éle­tét veszélyezteti. A túl sűrű fakorona kedvez a rovarkár­tevők és a gombabetegségek elszaporodásának, ezért gyü­mölcsfavédelmi szempontból hasznos a ritkítása. Ebben a tekintetben azonban legyünk óvatosak, a vastag ágakat csak fokozatosan, több évre elosztva és kellő megfontolás után vágjuk ki. hogy a fa tormőegyensulyában zavar ne támadjon. Az ágakat no baltával, ha­nem mindig fűrésszel távo­lítsuk el. Vastagabb ágat először alulról fűrészeljük be néhány ujjnyira és csak az­után fűrészeljük tovább felül­ről, mert különben a lezuhanó áp- a fa héját hasítaná be. Feltétlenül távolítsuk el a vadhajtásokat és fattyúhajtá­sokat. A téli nyugalmi szakban kell kivágni az egészében el­száradt egyes fákat is. Erre azonban engedélyt kell kérni a megyei mezőgazdasági osz­tálytól. (Folytatjuk.) 1933. évben születettek kötelező bejelentése A 18 éves férfiak és nők szoká­som esi bejelentését a belügymi­niszter rendeleté szerint az utóbbi évek gyakorlatától eltérően nem márciusban, hanem január 1. és 31. között kell bejelenteni. 1951 ja­nuár 1-től 31-ig, tehát be kell je­lenteni mindazon magyar állam­polgár férfiakat és nőket, akik 1951, évben töltik be 18. életévü­ket {1933, évben születtek), tekin­tet nélkül arra, hogy ezideig külön bejelentőlapon be voltak-e jelent­ve. A bejelentéseket a férfiak és nők állandó lakásának bejelentésé­re szolgáló 1., illetve 2, számú be­jelentőlapon kell teljesíteni. A be­jelentés ponlos teljesítésének el­mulasztása büntetést von maga után, A bejelentéskor visszakapott igazolószelvény az állandó lakás bejelentéséi igazolja és ezt a la­kásból való elköltözés alkalmával a kijelentölaphoz kell csatolni. II- Haywood: AZ AMERIKAI NÉGERKÉRDÉS Ebből a könyvből az olvasó tiszta képet nyer az amerikai né­gerkérdésről. Az iró — aki maga is néger származású — nagy fel­készültséggel és tudással minden oldalról megvilágítja a problémát. Leírja az úgynevezett „fekete öve­zet” ültetvényein sínylődő néger földmunkások nyomorát, a gyá­rakban küzködő, városokban get­tókba kényszeritett néger helyze­tét, A „fehér felsőbbrendűséget“ hirdető kapitalista Wall Street gondoskodik arról, hogy a négert ma épp úgy kizsákmányolják, mint rabszolgakorában. Haywood meg­döbbentő adatokkal világítja meg az ültetvényrendszer tarthatatlan­ságát és rámutat arra, hogv a né­ger-kérdés megoldásának egyik el­engedhetetlen feltétele a földosz­tás, a néger földmunkás földhöz- juttatása. Ugyanilyen tarthatatlan a né­ger ipari munkásság sorsa is. Az élet minden megnyilvánulásában beleütköznek a négerellenes, törvé­nyes és törvényen kívüli megszo­rításokba, A könyv rámutat arra, bogy a négerkérdést nem lehet társaságok utján megoldani. Felszabadításu­kat csak a fehér munkásosztállyal szövetségben lehet kivívni, a Kom­munista Párt vezetésével a közös ellenség, az imperialisták elleni harcban. Betiltották az egyetlen demokratikus görög lavot A görög kormány beli! tolta a .Demokrat’kösz4' cimü la­pot. A lap szerkesztőségét rend őr ősz tag támadta meg amely elkobozta a S',,n,kc-r/tő- gég archívumát A ..D^mokrc- tikosz“ egyetlen demokratikus újság volt Görögországban. Szombat, 1951. jan. G. í a hi&i DISz- fiatalo k a Fát ikongresszusért A falusi DISz-sz.erveze.tek- nél még tartanak a vezetőség- választó taggyűlések. Több községben a fiatalság nagy lelkesedéssel határozta el, hogy felvilágosító munkával, tagszervezéssel járul hozzá az V. Pártkongresszus sikeré­hez. A pölöskef ői 10-tagu DlSg szervezet elhatározta, hogy a Pártkongresszusig megkétsze­rezi a tagság létszámát. A fia­talok olyan nagy lendülettel fogtak munkához, hogy a tervbevett 10 tag helyett már 15-öt szerveztek be. így máris túlteljesítették kongresszusi felajánlásukat. A sormási DISz-szervezet Takács Antal titkár, indítvá­nyára elhatározta* hogy a Pártkongresszus tiszteletére hattagú brigádot szervez, amely a Dunapentelei Vasmű építkezési munkálataiban vesz részt. ★ A vezetőségválaisztással kap­csolatban hihetetlenül rossz munkát végez a szepetneki DISz-szervezet titkára. A köz­ségben kétizben tűzték ki a vezetöségválasztó taggyűlés idejét, de mindkét esetben el kellett halasztani mert a titkár nem jelent meg. Csak utóbb derült ki. hogy első alkalom­mal a karácsonyi ünnepek „fá­radalmait“ pihente ki, másod­szor pedig a korcsmában •tar­tózkodott- A tagság a felelőt­len titkár leváltását sürgeti. ds MNDSs egerszeggi asszonyai a Pártkongresszus sikeréért Megifzsz,erte egyre lázasabban készülődnek a. Párt Országos Kongresszusára nemcsak párttag­jain}:, hanem a pártonkivüUek, s dolgozó tömegek is. Zala,egersze- gen is megértetlek a Kongresszus döntő jelentőségét, amit mulat az a körülmény is, hogy nmnkafel- ajánlásokkal, a párt- és tömeg­szervezeti munkák fokozott elvég­zésével, igyekeznek azt még érté­kesebbé kenni. A Párt tagjaival együtt figye­lemmel tekintenek a Kongresszus elé, az MNDSz.asszonyok is­Hatalmas készülődés tapasztal­ható az egcrszeqi MNDSz.ben. AZ asszonijok mozgalmat indítot­tak, hogy soraikat uj tagokkal erősítik fel: taglétszámukat 250-el emelik. Január közepén megala­kítják a Magasépítési Vállalatnál az üzemi MNDSz-csoportot. .,Bé­ke-nap“ keretében ismertetik a Pártkongresszus jelentőségét, a Nők Lapjának előfizetői táborát hatvannal emelik. Természetes, hogy jó politikai felvilágosító munkáit úgy tudnál: végezni, ha a nőnevelő hálózatú, kát kiszélesítik. Már megindult a nőnevelők szemináriuma, amely, nek befejezésével újabb 130 aktiv, békeharcos nőnevelővel együtt a 120-as létszám 250-rc szcipóro. dik. Célul tűzlek ki azt is, hogy egyéni agitáció utján, minden egerszegi dolgozó asszonyt meg- látogatnak, beszélnek velük a Kongresszus jelentőségéről, ősz. szekapcsolják ezt a műnkéit a Bé. kevilágkongresszus hcdáro-ntai. nak, a napirenden lévő felada- foknak ismertetésével Levél Imerikáliél — fele panasszal Még egészen fiatal gyerek vol­tam, mikor egy kalendáriumból ol­vastam Vőneki Pál történetét. Ez a Vőneki Pál egy becsületes ma­gyar dolgozó volt, aki mindig dol­gozott és mégis egyre nagyobb lett náluk a nyomor. Mind jobban erezte, hogy számára nincs hely ezen a földön, itt az urak Ma­gyarországában, Fogta magát és sok-sok szerencsétlen társával együtt kivándorolt az „ígéret föld. jérc“, Amerikába. Évekig dolgo­zott a tengeren-tulon és napról- napra jobban érezte, hogy becsap­ták, mert az amerikai kapitalis­táknak csak egyetlen céljuk volt, a munkaerő végsőkig való kihasz­nálása, hogy utána az embert, mint hasznavehetetlen rongyot eldob­ják, Később hazatért szegényen. Visszament falujába és élte to­vább a kulákok által elnyomott kisparasztok nyomorúságos rab­szolgaéletét, amíg csak nem jött a hős Szovjet Hadsereg, amely szá­mára is meghozta a szabadságot! Sokszor eszembe)ütött ez a tör­ténet, amikor kivándorolt magya­rokról hallottam és tudtam, hogy Vőneki Pál sorsát cipelik vállu­kon, Az imperialista országokban »gyre fokozódik a dolgozók legna­gyobb fokú kizsákmányolása és brutális elnyomása. Ezt mindennél világosabban támasztják alá azok a levelek, melyeket az úri Ma­gyarországról kiüldözött magyar dolgozók küldenek Amerikából ó- hazájukba, amelyről tudjak, hogy a szabadság országa és a béke bástyája lett. Az alábbi lev let Kukuruzsnyák István tóíszerda- hélyi tanácselnöknek küldték. Tisztelt Földim! — ifin Martin Ribárus Amerikából. — Hallottéul, odahaza nálunk teljesen megvál­tozott a helyzet. Én az elnyomás, a rabság földjén élek, mégis bol­dog vagyok, hogy az az eszme, amelyért valamikor én is harcol­tam. megvalósult odahaza. Hallot­tam. Te is fontos, felelősséggel iáró tisztséget kaptál: Tanácselnök lettél. Végezd jól a munkádat. Hosszú, rögös uf vezetett idáig. Te engem csak hírből ismersz. Nem akarok tüntetni, őszinén man* dom, én ezért a rendszerért 32 éven át harcoltam és most is csak ezért harcolok, úgy nyíltan, mint a föld alatt. Szenvedtem érte az urak idején az óhazában, de most itt is, Amerikában. A reakció fegyvere mindenütt egyforma, cs k egyik helyen magyarul, a másik helyen angolul, vagy franciául öl. törtetik a humanitás köntösébe. Boldog vagyok, hogy nem hiába harcoltam. Mi, Amerikába vándo« rolt magyar dolgozók tudjuk, hogy a Szovjetunióval az élen. Ti olyan erősek vagytok, hogy nincs imae- rialista erő, mely legyőzhetne benne­tek, Nálunk is milliós munkástö­megek képviselik a békét... Mi azt üzenjük innen Amerikából: nem félünk! A világ dolgozói mellet­tünk vannak. Itt most toborozlak önkéntes divíziót a koreai front a. Három hónapi kiképzésen voltak s mire a frontra kellett volna men­niük, 60 százaléka elszökött. Hsak azért álltak be. hogy legyen laká­suk, me<f kosztjuk... Sok mindenről kellene még ír­nom, de vem lehet, mert ez nem szabad állam. Állandóan épi'ik a. börtönöket és az internáló tábo­rokat. Mi tudjuk, az a magvar mondás, hogy aki másnak vermet ás. maga esik bele, itt is valóra válik. A.z imnerialis'ák ideje a véne felé közeledik és egyszer majd üt a mi szabadulásunk órája is. Szabadsági MARTIN Rí BARIS’* MOZI VAROS! MOZGO NAGYKANIZSA Szombat, vasárnap: MINDENNAPI KENYÉR Kz a film a Demokratikus Német Köztársaság dolgozóinak nehéz. küzdelméről szól. Január 7-én, délelőtt 10 órakor Matiné: 1 forintos belyárakkal MUZSIKÁL AZ IFJÚSÁG Téli fa tisztogatás a gyümölcsösben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom