Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-06 / 4. szám
) Megvitattál; a kétéves állattenyésztési tervet állami gazdaságaink vezetet Zalaegerszegen az Állami Gazda., eagok Központjának székházaban az üzemegységek vezetői, agronó- musai, az állattenyésztési technikusok és brigádvezetek értekezleten beszélték meg az állattenyésztés és a takannánytermelés fejlesz, léséről szóló minisztertanácsi határozatot, valamint a kétéves állattenyésztési és takarmányterme- Jési tervet Az állattartás méj; nem állattenyésztés ■— Arra kell törekednünk nekünk, állami gazdasági dolgozóknak, hogy a termelékenység emelésével a dolgozó nép államának minél több és minél olcsóbb áron termeljünk — kezdte beszédét Kozma János elvtárs, a Zala me- g'/ci központ vezetője, — Kétségtelen, hogy értünk cl eredményeket az elmúlt évben, do az is bizonyos, hogy nem fordítottunk elég gondot az állatokra. Igv inkább csak állattartásnak nevezhető ezen a területen végzett uiuu= kálik, nem pedig tenyésztésnek . Ezután az ellenőrzésről szólva, megállapította, hogy az bizony nem volt megfelelő. Az állategészségügyi utasít? sok végrehajtása körül is mutatkoztak gyakran hiányosságok. Több esetben előfordult, hogy a? oltások után reagáló állatokat nem különítették el. De a takarmányozásnál is mulasztások voltak, tgv történt ez Felsőfakoson is, ahol lényegesen csökkent az állatok kondíciója. — A tejtermelésben az állam» gazdaságok közül a zalalövöí és ? gelsei teljesítette legjobban terv- előirányzatát. Jelenleg a kehidai üzemegység a legjobb. Röviden ismertette ezuián Koz ina elvtárs a sertés., és a szarvas- marhahízlalás terén elért jó eredményeket. Kiemelté a zalalövöí, valamint az andrásbidai állami gazdaság állatgondozóinak ezen a téren végzett dicsére!reméltó munkáját, A ssovjet példák alkalmazásával a minőség megjavításáért — lA kétéves fejlesztési terv — hangsúlyozta — életszínvonalunk emelését és alkotó békénk bizío sitását célozza. A minisztertanácsi határozat a terv megvalósításának munkájában nagy segítséget nyújt számunkra. Állattenyésztésünket .nemcsak mennyiségileg, hanem o Szovfeiúnió gazdag tapasztalatai nah állami gazdaságainkban törté t ő gyakorlati alkalmazásával minőségben is hatalmas lépéssel visz- szűk majd előre. Az egyedi takarmányozás bevezetéséről így beszélt Kozma élvtárs: .Legfontosabb előfeltétele az eredményes munkának. Éppen ezer« a takarmányozásnak ezt a módszerét mindenütt be kell vezetnünk, Megemlítette, hogy az andráshi- <iai, a zalalövöí, a felsőraj ki állami gazdaságokban az egyedi takarmányozás megvolt ugyan, de csak papíron. A valóságban csak úgy szemmértékre adtak az állatoknak takarmányt. — Az állattenyésztés terén — folytatta beszédét — jól állnak állami gazdaságaink, mert minden 7.4 holdra esik egy számos állat, amint országos viszonylatban a fejlesztési terv előírja. Fontos azonban a minőségi javítás ezen a téren! Fokozzuk a takarmánytermesztést — Állatállományunk mennyiségi növekedését azonban nem követte megfelelő ütemben a takarmány- termelés fejlesztése. Ezt a mulasztást elsősorban a másodnövények fokozottabb termesztésével kell pótolnunk. Szántóterületünk 25 százalékán termelünk az idén másodvetésü takarmánynövényeket. ... Összegezve az elmondottakat — fejezte be beszédét Kozma elvtárs —, állami gazdaságaink vezetőinek az eddiginél jóval fokozottabb felelősséggel kell intézniük a termelés kérdését. Őrködjenek éberebben a gazdaság, a dolgozó nép vagyona felett, segítsék és el. lenőrizzék a munka jó menetét, mert a kétéves fejlesztési program teljes tervszerűséget követel tőlünk, A Párt útmutatásával a terv betűit tettekké kovácsoljuk Kozma elvtárs beszámolója ulan valamennyi állami gazdaság vezetője, több agronónius, brigádvezető, részleteiben is hozzászóltak a tervhez. Hangsúlyozták, hogy a Párt útmutatásával, az élenjárók munkamódszereinek ismertetésével, a szocialista verseny kiszélesítésével, az ellenség leleplezésével el tudják érni azt. hogy a minisztertanácsi határozat, a terv betűiből tettek és azok nyomában állattenyészésünk fejlesztése terén kimagasló efed- mények születnek. A kétéves állattenyésztési, ta- j karmánytcrmelési tervünk végre.! hajtásában, amely szerves részel ötéves népgazdasági tervünknek, hatalmas segítséget nyújt számunkra a Szovjetunió gazdag tapasztalata. A szovjet tapasztalatok egyik gyakorlati i alkalmazásával, az gyedi takarmányozás tökéletes alkalmazásával, a felsőrajki álla mi gazdaság állattenyész'ői néhány hét alatt 12 százalékkal nagyobb tejhozamot értek el a teVasboldogasszony dolgozó kis- és középparasztjai az őszi szántás-vetési munkák során is tettekkel bizonyították azt, hogy becsülettel veszik ki részüket a béke harcos megvédéséből. Egy volt náluk a szó a tettel. A legelsők között voltak a járásban, akik felszántottak, elvetettek. Csak úgy mint a temicny- begyüjtésnél. minden munkát versenyben végeztek. — Párosversenyre hívtuk ki a gős- faiukat, lássuk, ki lesz a legény a gáton — mondja Tóth Géza dolgozó paraszt áld kenyérgabonából 531, takarmány- gabonából pedig 10G százalék- ban tett eleget beadási kötelezettségének. A versenytábla elmondta... , Nem kis büszkeséggel újságolja, hogy még eddig az egy zsák burgonya beadási akcióban is ők vezettek, de-,. Odamutat hirtelen a községi versenytáblára, amely hű tükörképe a falu munkájának: Látjuk ám. hogy C-jegy re burgonyából Gosfa túl van az 50 százalékon, Vasboldogasz- szony pedig még csak a 38 százaléknál tart. — Nem mintha az övéké kielégítő lenne, de szó ami szó ezen a téren el kell ismernünk, hogy mi gyengébben állunk. De miért? -'Elsősorban azért — veszi át a szói Laki István — mert nem megy úgy a példamutatás meg a népnevelő munka, mint ahogyan a kuko- ricabegyüjtésnél. Széttagoljuk az egyes feladatokat, pedig esek szorosan összetartoznak Megpihentünk a babérodon Mutatóujjával odabök a táblára. — Itt van ni. Kukorica Az értekezlet résztvevői végül határozatot hoztak: Állami gazdaságaink a szarvasmarhatenyésztés terén áttérnek a szovjet példák nyomán a mesterséges borjunevelésre. Ezzel elérjük többek közölt azt hogy a tbc-s tehenektől származó borjakból kiöljük ezt a betegséget, mert egészséges tehenektől származó tejjel neveljük azokat. Nem kínozzuk az anyaállatot, amely ilyenformán jóval több tejet ad, a borjak választási súlya pedig 15 százalékkal nagyobb lesz. Teljesen elkülönített területen a megyében egy istállót építenek a beteg állatok részére. A Zala-folyó mellett elterülő 120—150 hold rétet öntözik. Bevezetik a zöld futószalagot minden állami gazdaságban. Ságunkban, a miniszter-' tanácsi határozat minél tökéletesebb megvalósítása érdekében, elkészítették az állatok számára az „cgijedi rácsokat’1. Mi a célja ennek? Az, hogy a jászolba épített rács segítségével a kiszabott takflrmángfejadagot a mohóbb állat mm eheti el a másik elöl. A magasabb l'é'jhozamu állat többet kap, mint a gyöngébb. A fejési norma átlagban ö liter. A tehenek'minden liter többlet után 40 deka fehérje dús kevert darával kapnak többet. ból AB-re 143, C-re pedig 120 százalékos a mi teljesítményünk. Varga József, Bános Jenő meg magara is kétszeresét adtuk be az előirt mennyiségnek. Azután megpihentünk. Most látjuk csak igazán, milyen helytelenül cselekedtünk, amikor ezt az utolsó rubiikét itt a versenytáblán közelebbről megvizsgáljuk. Németh Ernő tanácselnök is vakarja egy kicsit a füle tövét: — Belenyugodtunk abba, amit mondanak: „.nem termett. ninc,s burgonya“, ahelyett, hogy a Párt népnevelőivel együtt, mi a tanács tagjai is jó példával jártunk volna elől a beadásban. Pedig reális az előirányzat, csak egy kis jóindulat kell hozzá, azután megmagyarázni egyszerűen, világosan a mi dolgozó parasztjainknak; hogy a burgonyabeadás teljesítésével erősítjük a munkás-paraszt szövetséget erősítjük az országot. Közvetlenebb kapcsolatot a tömegekkel! — Felismertük hibáinkat éö ennek felismerése megszabja számunkra is a sürgős tennivalókat — mondja határozottan a tanácselnök. — Sokkal elevenebbé kell tennünk a népnevelő munkát, sokkal közvetlenebbé kell tennünk a kup- csolafot. mint eddig a dolgozó tömegekkel. Helyesen ismerték fel a lemaradás okát Vasboldogasz- szeny községben a községi pártszervezet vezetői és a tanács tagjai. Most már az a teendő, hogy sürgősen megjavítsák a buroronyabeadási százalékot- A hibák fölismerése még magában véve igen kevés !.. „ „Egyedi rácsoV'-at készítettek állami gazdaságaink az állatok számára kenés zetbsn. Most valamennyi állami gazda. Kö&veiienebhé keli tenni ms agiíáeiós munkát Va$h®ldaga&szmiy községben A 143 százaiékor kukoricabeadás mellett miért 38 százalékos a burgonya náluk? Megyénk állami gazdaságainak évi átlagteljesítménye: 152 százalék Az elmúlt gazdasági évben végzett valamennyi munkálatok figyelembevételével állami gazdaságaink között megindult munkaversenyt a zala- lövőiek nyerték meg. T.eljesit- ményük 190 százalékot mutat. A megtisztelő második helyen az andráshidai állami gazdaság dolgozói végeztek. Csak néhány százalékkal maradtak le a zialalövöiektöl. Sorrendben a harmadik helyen nr. alsófakosiak következnek. Az átlag normateljesitményük felette van a 150 százaléknak! Ezután Fclsőrajk. Gebe és Zalaszeutgrót a sorrend. A megye átlagteljesítménye a végleges elbírálás szerint 152 Százalék! Szőlőtermelőcsoport alakítottak Zalakoppányban és Dióskálon is Zalakoppány szőlőtermelő kis- és középparasztjaí a helyi földnuivesszövetkezet aktívái, nak :1 tanácstagok jó politikai felvilágosító munkája nyomán megalakították szőlőtermelő csoportjukat. Eddig a csoportnak 16 tagja van, Szőlőterületük 14 katasztrális hold. Egy hold gyümölcsösük is van. Dióskál dolgozó parasztjai is követik Csáford, Zalakoppány példáját, mert a csoport megalakulásának szervezési munkái folyamatban vannak. Meg is alakították az előkészítő bizottságotMegváltozót! szellemben folytatja mannáját a vezelőségválasztás alán a nagyrécsei QiSz-szervezet Nagy ünnepe volt most a 24 tagot számláló nagyrécsei DlSz-szer- vézetnek. Vezetőségválasztp taggyűlést tartott, amelyen a szervezet valamennyi tagja megjelent Mindannyian ott voltak, hiszen szervezeti életük első legjelentősebb eseményéről volt szó. Valószínűleg ez volt az, ami megmozgatta a szervezeten kívülálló fiatalokat, s főleg azt az ötöt. akik meg is jelentek ezen a taggyűlésen és az idősebbeket is, azt a tizenhármat, akik eljöttek, hogy megnézzék, hogyan dolgoznak azok, akik utánuk jönnek.. Általános érdeklődés mellett tartotta meg beszámolóját Gerencsér József, a szervezet titkára, Rámutatott a DiSz-szervezet munkájának egyes hiányosságaira, de beszélt az eredményekről is és elmondta, milyen eredményeket értek cl a nagyrécsei DISz-fiatalok, többek között a termény-begyűjtés munkájában, A titkár beszámolóját követő felszólalások teljessé telték azt a képet, amit éles vonalakkal rajzolt meg Gerencsér József a szervezetről. Szalai József elmondta: abban látja a szervezet működésének egyik legkomolyabb hibáját, hogy a falu és a major fiataljai között nem volt meg a szükséges összhang, mindig mást akartak és ezzel a közös munkát akadályozták. A titkár mindjárt válaszolt erre: — A pártszervezet és a tanács kévés támogatást nyújtott az ifjúsági szervezetnek. Nem kaptunk segítséget ilyenformán ahhoz sem, hogy a falu és a major fiataljait össze tudjuk hangolni. Kun Lajos, egy 15 holdas kő- zépparaszt fia azt kifogásolta, hogv a szervezeten kívüli fiatalok nem nagyon érdeklődnek a DISz munkája iránt, „pedig mindén gyűlést kidobóinak". — Ez a kidobolás még nem minden — vágta rá Vaskó József —. Az a hiba, hogy az Ifjú Gárda felvilágosító munkája elégtelen. Az új vezetőség erre is fordítson gondot. Tanúsítson fokozottabb figyelmet a szervezeten kívüliek iránt és többel törődjön a tagság nevelésével majd a taggyűlés megválasztotta az új vezetőséget. Titkár ismét Gerencsér József lett, aki határozati javaslatot terjesztett a tagság elé: — Vállaljuk el — mondta —, hogy a Párt V. Kongresszusára szervezetünk minden tagja egy-egy új tagot szerez, tehát megkétszerezzük taglétszámunkat. A taggyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá ezt a javaslatot és a tagszervezést nyomban meg is kezdték. Az az öt szervézetenkívülí fiatal, aki érdeklődésből jött el a taggyűlésre, nyomban belépett a DlSz-be. Ekkor valaki azt javasok, ta, hogy ne 100, hanem 120 százalékkal növeljék a tagság létszámát, Ezt a javaslatot is elfogadták a fiatalok. A tagszervezés azóta is folyik és a szervezetnek már 10 új tagja van. A nagyrécsei DISz-szervezet a vezetőségválasztó taggyűlés tapasztalataival fog hozzá a hibák kiküszöböléséhez, hogy a jövőben még eredményesebb munkát végezhessen. _________ Vi sszakapja láisze^rárfoii az autóiiüszjáralot Nemrégiben megírta a Zala, hogy a MÁVAUT az ut nagyfokú rongáltsága miatt beszüntette a Tótszentmártonon át vezető autóbuszjáratot. A község dolgozói sérelmezték ezt, mert ilymődon a MÁVAUT elvágta őket a külvilágtól s a helyzet ugyanaz lett mint a hároméves terv előtt., amikor szintén nem volt még autó- buszjáratuk. A cikk nyomán a megyei tanács, a MÁVAUT és az Útfenntartó V„ magbizol- íaibói álló bizottság megvizsgálta a Tótszerdahely és Be- csehely közötti útszakaszt. A bizottság megállapította,, hogy az országúinak ez a része valóban olyan állapotban van, hogy azon autóbusz az utasok testi épségének és a kocsi biztonságának veszélyeztetése nélkül nem közlekedhet- A tótszenírnál*ton] dolgozók kívánsága viszont jogos, ezért a Ezobanforgő útszakaszt megjavítják és rövidesen ismét köz- lekedni fog Tótszetmárionon keresztül az autóbusz. Vass György elvtárs, a községi tanács elnöke felszólalásában a hibák velejére tapintott rá. — A DISz~szervezet munkájában mutatkoztak hiányosságok és ezeknek oka végső fokon az, hogy hogy a tagság politikailag képzetlen. Nem szabad elfelejteni, hogy Lenin elvtárs is ebbén jelölte meg a fiatalok legfontosabb feladatát: ,.Tanulni, tanulni, tanulni!'* A ré- csei fiataloknak is tanulniok kell és szorosabb kapcsolatot kell íe- remleníök a Párttal, a Párt helyi szervezetével. Ez a két dolog lesz a legnagyobb segítség abhoz, hogv a hibákat kiküszöböljék. Még több felszólalás hangzott
