Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-27 / 22. szám

Munkamődszerátadás — magasabb üzemi átlag ! A kongresszusi vállalások teljesítéséért harcol a Szakipari Tatarozó Vállalat A fűrészek, gyalu- és fúró­gépek hangja egymásbaolvad. Az emberi hangot elnyeli itt a munka zenéje, ami nincs le. kottázva, nincs átírva külön- böző hangszerekre, mégis a legszebb muzsika, mert az élet értelmét zengi. A munkának ez a beszédes szimfóniája a zalaegerszegi Szakipari Tatarozó Vállalat szál) ász és munkaát v i telező műhelyéből hangzik. A mun­ka javát a gépek végzik itt- Az emberek irányitják a gé­pet, parancsolnak a gépnek, és együttes munkájukból nagy eredmenyek születnek, Kenessey elvtárs átadja munkamódszerét A gépek mellett halomban ;'J1 ,) kiszabott és előkészített munkadarab. A lengőfürésznél Kenessey János szabász éppen munkamódszerét adja át a fia­talabbaknak. Ezt is Ígérte a Kongresszus tiszteletére. Pa­tios György és Wagner Gyula asztalosok figyelmesen hall­gatják. Tudják, a jó rtiunka- módsaer sokat jelent, mert előre lenditi munkájukat, nö­veli a munka termelékenysé­gét. — Nagyon fontos a lengőfü- rész helyes beállítása — mond­ja Kenessey elvtárs — enélkül nem lehet ió munkát végezni. A gyakorlottabb szakmunká­sok akiknek jobb a munka- módi szerük, ha újabb észsze- rüsitésre jönnek rá, igyekez­nek ezt minél előbb és minél több munkatársukkal megis­mertetni, Például Kenessey elvtárs rajzolás nélkül végez-, te a csapolást. Ezzel munká­ját meggyorsította, anélkül, ho<’" ez a minőség rovására ment volna- A munkamód­szert átvette Wagner Gyufa, Vörös Károy és a többiek is. Ez a inunkaiuódszerátadás 210 százalékos normateljesitést jelent Hasonló volt a helyzet két fűrész egymás föló helyezésé­nél, ami párhuzamos vágást végez. Ezelőtt egy csap kivá­gásához két fürészelésre volt szükség. Az észszeriisités_ 50 százalékos időmegtakarítást jelent, A szabadkézi műhelyben a Kellermann-brigád kapukat készít. Ennél a munkánál 210 százalékos teljesítményt értek el. Munkamódszerüket a mű­hely valamennyi dolgozója átvette. Ezzel segítették elő a 2 százalékos üzemátlagemelést. Persze, ezt csak akkor alkal­mazhatják, amikor szélesebb felületű tárgyakat készítenek. Az ósizszerüsités abban áll, hogy amig azelőtt az összeil­lesztendő lapokat kiilön-külön csiszolták, ezt most az össze­állítás után végzik, ami idő­ben jelentős megtakarítást je­lent­Megtakarított idő 35 százalékos! Bucsi György elvtárs / az enyvezésnél újított Az ajtóto­kokat rendszerint fcnnállva enyvezték, ami aztán gyakran a szögek eltolódását eredmé­nyezte. ő ezt a munkát a gya- lupádba va^ó beszorzással végzi, s fele idő alatt, mint a régi eljárással. — Újítását azonban nem úgy fogadták a Vállalatnál, mint ahogy vár­ta. Azt mondták rá, hogy az előkészítés túl hosszú időt , igényel. Ma már igazat adnak az újítónak. A szabadkézi műhelyben dolgozik Szabó József is. aki­nek teljesítménye 194 százalék. Ezt az eredményt úgy érte el, hogy a munkánál mindig az észszerűbb megoldást kérési meg. A fiókok készítésénél ez­előtt a deszkalapokat külön, külön fűrészelték, mig most 3 —í-et egybefognak. A megta­karított ülő: 35 százalék. A gyalukósek köszörülésénél is .jobb eljárást vezetett be. Mun­kamódszerét át is adta. Mint hibát kell megemlíte­nünk, hogy a Vállalat egyes fiatal dolgozói nem mutatnak elég komolyságot a munka­módszerátvételnél. A munká­juk is erre vall, mert a telje­sítményük visszaesést mutat, Vau még hiba — de kijavítjuk Hiba van az adminisztrá­ciós munkánál is. Az irodából hiányzik a versenytábla, de a versenyszellem is. A munka­módszerátadás f Ha nem hal­lanák ezt a szót naponta, azt mondhatnánk, ismeretlen fo­galom. Tudnak létezéséről, esa.k nem tartják be. ügy lát­szik itt dívik még a kapitalis­ta időkből megmaradt szokás, a munkamódszer eltitkolása. Borbély Sándor főkönyvelő éjszakákat dolgozik át. Per­sze a munka mégis összetorló­dik, restanciák vannak, Jó munkaerő, de hasznosabb len­ne, ha azokat is megtanítaná, akik nála kevesebbet tudnak. Ezzel nem csak rajtuk segí­tene, hanem népi demokrá­ciánknak ís jobban hasznára vájna. (Takács). Zalaegerszegen a villanytelep valamennyi dolgozója előíizetett a Szabad Népre Addig a megyeszékhelyen 782 uj előfizetőt szerveztek be Zalaegerszegen a Szabad Nép-kampány sikeréért folyó népnevelő munka napról-napra szebb eredményeket hoz. A péntek reggeli beérkezett je­lentések alapján az előfizetők -száma elérte a hétszáznyolc- vankettőt. Horváth Jánosné a IV. kör­zet’ pártszervezet népnevelője eddig egymaga 65 előfizetőt gyűjtött. Felvilágosió munká­ja közben rámutatott, hogy an­nál a családnál, akinél éppen népnevelő munkát végez, mit köszönhetnek a felszabadulás­nak. Mit szereztek azalatt az idő alatt. mit köszönhetnek a nép államának. így indult a beszélgetés és minden család­nak volt mondanivalója. Beszélt a közeljövőben in­duló ruhagyárról bölcsődéről, melynek építkezését most kez­dik, a kulturotthonról, mely olyan sokáig hiányzott a me­gyeszékhely dolgozóinak. Fog­lalkozott mindazzal, amit Zala megye és az egész ország ka­pott a bárom és az ötéves tervtől, s amelyet mind a Pártnak köszönhetünk. Szóbajött a munkaverseny, a dolgozók kiváló eredményei, amelyet nagymértékben segít elő Pártunk központi lapjának rendszeres olvasása­Most ezekkel a kézzelfog­ható és megdönthetetlen ér­vekkel végzi tovább népnevelő munkáját, győzi meg r dolgo­zókat arról, hogy a Szabad N é pböl a P á r l i r á n ym u t a tásá f. kapja, amely munkájában nagy segítséget nyújt. A villanytelep dolgozói meg­értették, hogy a Szabad Népen keresztül még közelebb kerül­nek a Párthoz, még inkább megismerik a Párt célkitűzé­seit s ez munkájukhoz újabb erőt, lendületet ad. Kivétel nélkül megrendelték Pártunk központi lapját- A Népbolt Központ dolgozói is mindin­kább felismerik, hogy mit jelent a Szabad Nép olvasása számukra és egy nap leforgása alatt az előfizetők száma dup­lájára emelkedett. A megyei tanácsnál még most sem fordítanak kellő gondot a Szabad Nép terjesz­tésére. A népnevelők nem tu­datosítják, hogy a Szabad Nép olvasásával a dolgozóknak mennyire szélesedik a látókö­rük és tisztán látják a kül- és belpolitikai helyzetet- Fordít­sanak kellő gondot arra. hogy a megyei tanács minél több dolgozója olvassa a Szabad Népet, mert ezzel egyben munkájukon is javítanak. Mert bizony van javítani való bő­ven. Az eredmények alapja a jó népnevelő munka. Ezt igazolja Blumenschein Lajos elv társ, a VI. körzeti alapszervezet agitációs felelősének és Kosa László elvtárs az erdőgazda­ság dolgozójának példája, aki 35, illetve 22 uj előfizetőt szervezett a Szabad Népre. A városi sajtóbizottság most uj tagokkal megerősödve, még fokozottabb lendülettel irá­nyítja a népnevelőmunkát, még több népnevelőt von be a Szabad Nép-kampány munká­jába és segítséget nyújt, kija­vít ja a hiányosságokat az egyes lemaradt üzemekben is. 800 kísgyíités a kanizsai járásban a Pártkongresszus előkészítésére A nagykanizsai járás közsé­geiben egymást követik a kis- gyülések, amelyeket az élen­járó párttagok, a legjobb nép­nevelők tartanak meg. Elmen­nek f, fonóba, vagy olyan dol­gozó parasztokhoz. akiknél többen összegyűltek tollfosz- tásra. vagy összehívják né­hány ház lakóit és röviden el­mondják nekik mPyen hatal­mas a jelentősége Partunk II. Kongresszusának a szocializ­mus további építése, további fejlődésünk szempontjából Elmondják, hogy országszerte milyen hatalmas munkaverseny folyik melynek az a célja, hogy a termelés további növelésével ünnepelje dolgozó népünk a Pártkongresszust. A kisgyűlé- s.eken a résztvevő dolgozó pa­rasztság részéről számos fel­ajánlás hangzik el. Vannak községek, ahol naponta 8—10 kisgyülést is tartanak a Párt tagjai. A járásban eddig mint­egy 800 kisgyűlést tartottak összesen, A békebizoftságok átszervezése A hét folyamán kezdődtek el azok a békebizottsági beszámoló kisgyülések, amelyek keretében újjászervezik a meglévő békebi­zottságokat megyénkben, és ismer­tetik a dolgozókkal az országgyű­lés áltál hozott békevédelmi tör­vényt. A békebizottságok újjászer­vezésének és új békebizottságok szervezésének határidejéül a Me­gyei Békebízottság január 31 -ét tűzte ki. Mi tette szükségessé a megyénk­ben meglévő békebizottságok újjá. szervezését? Elsősorban az, hogy a békebizottságok munkája me­gyénkben az utóbbi hónapok folya­mán elaludt. A stockholmi békefel­hívás a béke megvédése érdekében mozgósította megyénk dolgozóit, és az aláírásgyűjtés során egyre- másra alakultak meg a városok utcáiban, kerületeiben, az üzemek­ben és üzemrészekben, a falvakban és termelőszövetkezetekben a bé­kebizottságok azzal a céllal, hogy a béke megvédése érdekében moz­gósítsák akár a termelés vonalán, akár a polilíkai munkában, akár cgy-egy feladat sikeres megoldásá­ban, akár a békéért való nyílt, harcos, őszinte kiállásban megyénk dolgozóinak olyan rétegeit is, akik a Párton és a tömegszervezeteken kívüliek. Azt tűzte ki feladatául minden békebizottság, hogy felvilá­gosítja megyénk minden dolgozó­ját, azokat is, akik politikailag nem elég képzettek, visszavonultan élnék arról, hogy a bekéért minden embernek harcolnia kell saját jól felfogott érdekében, családjáért, gyermekeiért, lakásáért, otthonáért. A munkásnak üzeméért, ami az övé, a parasztnak földjéért, amit magának művel, a háziasszonynak bölcsőért, a tűzhelyért, ami élete na£y boldogsága, az ifjúnak a biz­tos jövőért, ami megadatott szá­mára., mindenért, ami életéhez szükséges, amit maga az élet jelent számára. A békebizottságok célul tűzték ki, hogy rendszeresen ismertetik minden emberrel a békeharc újabb fejleményeit, megtanítják tisztán látni az embereket a nemzetközi helyzetben, megmutatják nekik, ki az ellenség, hogyan támad az ellen­ség és megtanítják küzdeni az el­lenség ellen, akár itt saját kö­rünkben támad, bomlasztva sorain­kat, akár kívülről provokál, acsar­kodók ránk, küldi hozzánk béren­ceit. A mi megyei békebizottságaink ezeknek a feladatoknak teljesítése során értek el komoly eredménye­ket. Sokat fejlődtek és a koreai szeretetcsomagok gyűjtéséből, a békekölcsön jegyzéséből, a tanács­választás sikeréért folyó harcból kivették a részüket. A Vílágbéke- kongresszus és a magyar békekon­gresszus előkészítése kapcsán jó felvtlágosíió munkát végeztek és megmagyarázták a dolgozóknak, hogy a háború emberek-csinálta rossz, amit az emberek összefogás­sal, kiállással, harccal, saját ere­jük fokozásával meg tudnak aka­dályozni. De megyénk eddigi 500 békebizottságának munkája az utóbbi hónapokban közel sem volt kielégítő. Kezdtek megpihenni eredményeiken. Sok esetben a titkárok, elnökök más elfoglaltság­ra hivatkozva mellőzték a békebi­zottság irányítását. Ez a hiányos­ság minden esetben a szervezés hibája. A békebizottságok össze­folytak a községekben a tömeg­szervezetekkel, nem egy esetben a pártszervezettel, amikor — és ez nem elvétve fordult elő — a párt­titkár és a békebízottság elnöke, titkára egy személy volt. Nem von­ták bele eléggé a békebizoltságok irányításába a becsületes párion- kívüli dolgozó parasztokat, paraszt, asszonyokat. akiknek nagy tekin­télye, népszerűsége van községük minden dolgozója előtt. A békebizottságok újraszervezé­se kapcsán fontos, hogy tekintetbe vegyék az eddigi szervezési hibá­kat és azok kiküszöbölésével vá­lasszanak új békebízottsági vezető­ségeket. A megyéi békebizottság tervében számos új békebizottság szervezése szerepel. Minden tszcs- ben, állami gazdaságban és gépál­lomáson, ahol eddig nem volt, békebizotíságokat szerveznek, Több községben, ahol egy békebizottság nem tudja átfogni az egész község dolgozóit, mint Tormaföldén, Pá­kán, Zalabaksán és számos más na­gyobb községben, újabb békebizott­ságokat szerveznek. A további fel­adatokhoz az újjászervezett béke­bizottságok a pártszervezetek és tömegszervezetek fokozott támo­gatásával, élénk munkával lássa­nak hozzá. A békevédelmi törvény ismertetése nem egyszerű technikai feladat. Meg kell győzni az embe­reket arról, hogy a törvény erős fegyver kezünkben a békéért folyó harcban, tanulja meg minden be­csületes dolgozó alkalmazni ázt 0 béke ellenségei, a háborús uszítok és kiszolgálóik: egész népünk, ott­honunk ellenségei ellen. Vegyenek részt megyénk újjászervezett béke- bizottságai fokozott munkával a Pártkongresszus, egész népünk nagy ünnepe előkészítéséből és is­mertessék annak jelentőségét min­den dolgozóval. A békebizottság nem szervezet, hanem egy olyan mozgalom, amely magában foglal minden békét akaró, békéért küzdő embert. Tanítsák meg békebizott­ságaink megyénk minden dolgozó­ját az eddiginél jobban harcolni az imperialisták ellen, a háború el­len. az ellenség ellen a termelés, a terménybegyüjtés. a kormányha­tározatok végrehajtása, hazánk erő­sítésének frontján a békéért. EMÉRT... Kis tábla hirdeti a Teher - fuvar Vállalat volt irodahelyi­ségének kirakatában., hogy ezen a helyen most az Erdei Melléktermék Értékesítő Vál­lalat kirendeltsége dolgozik. A kirendeltség vezetője, Gáspár Vilmos elmondja, hogy itt intézik a zalaegerszegi Gyantagyár, valamint a novai Falepároló Üzem ügyeit is. minthogy valamennyien az EMÉRT kötelékébe tartoznak. ^ Mint a neve is mutatja a Vállalat erdei melléktermékek begyűjtésével és értékesítésé­vel foglalkozik, amivel hasz­nos szolgálatot tesz demokrá­ciánknak. Termelési előirány­zatukban 11 és fél vagon gyanta szerepel Ezen a téren az országban n második helyen állnak. Ezelőtt gyantaszükség­letünket külföldről szereztük be, most már alig szorulunk behozatala. A spartitium, örökzöld nö­vény. Egészen jól helyettesíti a cirokot. Seprőt készítenek belőle. Gyűjtik az iszalagot is, amit ipari célra használnak. A kertészeteket ellátják paradi- csomkaróval, de előirányza­tukban 22 vagon nyirfaseprő is szerepel. A földiszeder, ami­ből kitűnő gyümölcsízt nyer­hetünk. a nyár folyamán 1 és fél vagonos mennyiségben ván­dorolt a befőttes üvegekbe a Vállalat jó munkája révén. Ezenkívül sok mázsa szamóca és szárított gomba is begyűj­tésre került, hogy dolgozóink konyhájáról semmi se hiányoz­zék. A Vállalat az építőiparnak is segítségére siet, mert ők végeztetik a lesencetomaji gyöngykavics kitermelését is. A Vállalat sok olyan hiá- nyoságot küszöböl ki, amely a kapitalista múltnak kísérője volt. Népgazdaságunkat erő­síti, egyben elősegíti dolgozó népünk ellátását is olyan élei. miszerekkel. meVeket az erdő ad és az EMÉRT hoz forga­lomba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom