Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-23 / 18. szám

eves a Társadalmi Szemle’ Irta: Rákosi Mátyás melyek úgy megdöbbentették az imperialistákat, és halomra döntötték világára Imi speku­lációikat. elválaszthatatlanul összefüggnek a bolsevik elmé­leti aprómunkával, jelzői, mu­tatói ennek a mintaszerű mun­kának, A. Magyar Dolgozók Part­jának fejlődése most ért oda, hogy rátérhetünk járási és falusi kádereink megerősíté­sére 8 nevelésükre végre any* nyi energiát és figyelmet for­díthatunk, amennyi elenged­hetetlenül szükséges- Rá keil nevelnünk járási és falusi ve­hető elvtársainkat, hogy gyor­san sajátítsák el az elmélet és gyakorlat olyan egységét- ahogy azt a Bolsevik Párt ha­sonló pártmunkásai olyan mesterien alkalmazzák. Meg kell tanulniok a mi elvtársa- inknak is, hogy az elméleti munka, az agitáció, a propa­ganda helyességét, jóságát szinte azon nyomban, szám­szerűleg le lehet olvasni a ter­melés, a begyűjtés, a szántás­vetés adataiból. S megfordít­va: minden eredmény a terme lés frontján igazolja erősíti, gazdagítja az elméletet, uj szempontokat és érveket, szé­lesebb perspektívát ad az el­méletnek és az agitációnak Nem szorul különösebb bizo­nyításra, hogy milyen fontos szerep, milyen hálás munka- terület vár ezzel kapcsolatban a „Társadalmi Szemlé”-rc. Befejezésül még egy kér­dést szeretnék újra felvetni. Öt esztendővel ezelőtt a „Társa­dalmi Szemle” egyik legl'on- fosabb feladatául a komnui- nisták fegyelemre nevelését jelöltük meg. Pártunk akkor még fiatal volt a kommunista fegyelem elsajátítása, a hoz­háromnegyed felszabadítása elhatározta Amikor alig' évvel hazánk után Pártunk hogy tudományos folyóiratot indít, a célkitűzések és megöl dandó feladatok szorosan ösz- szefüggöttek a magyar kom­munista mozgalom sajátos vi­szonyaival. Huszonöt észtén dős kíméletlen és véres fa­siszta elnyomás után nemcsak legális lett Pártunk, de a szó szoros értelmében egyik nap­ról a másikra vállaira zuhan! a háború romjai közt vergődő ország talpraállitásának és ve­zetésének minden gondja. Ha a. Magyar Kommunista Párt ebben a nehéz történelmi hely­zetben nagyban és egészben meg tudta oldani a rá. háruló feladatokat, annak döntő té­nyezője, hogy a legfelelősebb munkát végző vezetői alkal­mazni tudták a marxi lenini tanításokat, alkalmazni tud­ták abban a formájá­ban, ahogy a bölcs Sztálin e tanokat továbbfejlesztette, elmélyítette és külön a máso­dig világháború utáni viszo­nyokra kidolgozta. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy Sztálin elvtárs e felbecsülhe­tetlen jelentőségű munkáján s gyakorlati útmutatásain ala­pultak sikereink, S kudarca­ink, vereségeink, melyek a harcok folyamán értek ben­nünket, legtöbbször abból fa­kadtak, kogv nem tudtuk jól a magyar viszonyokra alkal­mazni Lenin-Sztálin tanítását, A Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak és tagjainak zöme azonban öt esztendővel ezelőtt- nem ismer te a marxi-lenini elmélet alap­jait. sőt az elmélet jelentősé­gével sem volt tisztában. Egy uegyedszázadon át légmente­sen elzárták Horthyék a ma­gyar munkásosztály széles tö­megeit a szocialista elmélettől. Egy egész u.j munkásgenerá­ció állott előttünk, melybe mé­lyen behatolt a sovinizmus, sőt a fasiszta métely, A fel­adat nemcsak az volt, kogv azonnal felvegyük a harcot az ellenség ideológiájával s szembe szegezzük velük a kom­munista elméletet, de még kü­lön meg kellett értetnünk az elmélet jelentőségét, azt a le­nini megállapítást, hogy élen járó párt csak az lehet, me­lyet élenjáró elmélet vezet. Rá kellett világítanunk arra a korszakalkotó munkára, mcly- lyel tanítónk, a nagy Sztálin a marxizmus-len inizmust min­den téren gazdagította, mélyí­tette, s az eseményekkel kap­csolatban a szó szoros értelmé­ben napról-napra továbbfej­lesztette, S végül fel kellett ál­lítanunk a követelményt, hogy a magyar kommunisták tie csak azt tanulják meg, hogyan kell sokat- szenvedett dolgozó népünk talpraáUitására és fel­emelésére sikerrel alkalmazni a magyar viszonyok közt a le­nini-sztálini tanokat, hanem maguk is járuljanak hozzá en­nek az elméletnek a továbbfej­lesztéséhez. A ..Társadalmi Szemlédnek, mint Pártunk tudományos fo­lyóiratának. .jelentős szerep jutott c munkában- Ma, öt esz­tendőre visszatekintve, meg­állapíthatjuk. hogy a magyar kommunisták döntő része megérti a lenini-sztálini elmé­let fontosságát. Ezen tuhnenő- íeg, száz- és százezren sajátí­tották el kezdő vagy maga­sabb fokon magát az elméle­tet is, A magyar kommunis­ták. de az egész magyar dol­gozó nép a nagy Sztálin mun­kájának gyakorlati eredmé­nyén keresztül nemcsak meg­érezték, de meg is értették, hogy e világraszóló tetteket nemkevésbbé hatalmas, szilárd elmélet fűti es vezeti. A felsza­badító Szovjetunió ennek a opUrncy.; lenini-sztálini elmélct­ítákosi elvtárs cikke megje Seat a Társad a. mi Szemle jubiláns számában. nek gyakorlati megvalósulása. A magyar munkás, földműves, mérnök, orvos, tudós tulajdon­képpen az utolsó esztendőben, mondhatni az utolsó hónapok­ban kezdi felfedezni, hogy szó mára milyen kimeríthetetlen kincsesbányát jelent a Szív jetuuió gyakorlatában meg­valósult lenini-sztálini elméiét. Ezen a téren elmondhatjuk, nogy a magyar dolgozó nép tulajdonképpen most fedezi fel újra a Szovjetuniót, most gyürkőzik neki, hogy minden .éren megismerje és haszno­sítsa a szovjet tapasztalatokat. Számunkra világos, hogy o ta­pasztalatok gyakorlati átülte­tésével és hasznosításával együtt jár annak az elmélet­nek és módszernek az elsajá­títása, alkalmazása és tovább­terjedése, mely lelket és életet •ehel a gyakorlatba, mely füti és vezeti a gyakorlatot. A mi dolgozó népünk, élén a magyar kommunistákkal, a Magyar Dolgozók Pártjával, eddig lényegében sikeresen meg tudta oldani azokat a fel­adatokat., melyek elé a fejlő­dés állította. Ebben az ered­ményben megmutatkozik a ,.Társadalmi Szemle” öteszten- dős munkája is. Megállapít­hat jak. hogy nagyban és egészben megfelelt a várako­zásoknak, jórészt beváltotta a hozzáfűzött reményeket, gyö­keret tudott verni s sikeresen járult hozzá a lenini-sztálini elmélet és gyakorlat terjesz­téséhez hazánkban. Ami az öt év előtti célkitűzéseiből jó­részt a jövőre maradt, az a lenini-sztálini elmélet tovább­vitele a magyar tapasztalatok alapján, eredeti munkánkkal. Az elmúlt esztendők részben kinevelték azt a (járdát, mely­nek továbbfejlődése reményt nyújt arra, hogy a közeli évek be” ezt a nehéz, de fontos és szükséges mu lkát is megkezd­hetjük, Amellett az, ami öt évvel ezelőtt nehezen elérhető célkitűzés volt, ma már nem egy téren kevés. Tovább kdl mennünk, mert a fejlődés uj feladatokat állít a gyakorlat és az elmélet elé egyaránt. Az elmúlt öt esztendő a szocialis­ta mozgalom hatalmas győzel­meinek sorozata volt. Létre­jöttek Európában a népi de­mokráciák, a Német Demo­kratikus Köztársaság Ázsiá­ban a hatalmas kínai nép a Kínai Kommunista Párt ve­zetésivel szétzúzta az ameri­kai imperialisták bábjait s kivívta függetlenségét, szabad­ságát. Hogy ez a világtörté­nelmi esemény milyen lendüle­tet adott a gyarmati és fél­gyarmati népek szabadsághar­cának, azt éppen ezekben a napokban tapasztalják az ame­rikai agresszorok Koreában. S tapasztalják szerte a világon a gyarmatosító, rabszolgatartó imperialisták, akik lázas fegy­verkezéssel, a harmadik világ­háború kirobbantásával akar­ják megállítani és vissza for­dítani a fejlődést. A béke meg­védésének problémái, a haza- fiság s a proletárnemzetközi­ség elválaszthatatlan össze­függései és kölcsönhatásai, az imperialista ideológiának le­leplezése az imperialisták ter­veinek, fondorlatainak helyes megvilágítása, a legközelebbi idők fontos feladata marad s a „Társadalmi Szemlére” eb­ben a munkában nagy szerep vár. Külön figyelmet és erő­feszítést igényel az imperialis. ák jugoszláv láncos kutyái­nak a „szocialista” álarcbau garázdálkodó Tito-banda „teó­riáinak” és aljas gyakorlatá­nak felfedése és kipellengére­ző se­S végül, de nem utolsó sor- in. erőteljesen meg kell nö vélni azoknak a kommunisták­nak a számát, akik a. lenini­sztálini elméletet a maguk munkaterületén, a mindenna­pi élet gyakorlatában alkal­mazni tudják. Ezeknek a szá zánk áramló százezres uj tö­megek fegyelmezése oA au problémát jelentett, umeilyoi Pártunk minden szervének foglalkoznia kellett. A Kom­munista fegyelem, magatar­tás, jedem, példamutatás és egyéni bátorság ma újra elő­térbe került Pártunkban Rá­irányítottuk a figyelmet azért, mert viszonylag békés fejlő­désünk, viszonylag könnyű gazdasági és politikai sikere­ink negativ, káros oldalai kezdtek mutatkozni. Jelentke­zett az a hangulat, hogy úgy is minden jól megy, nem keli ide a szigorú párt és állam- polgári fegyelem. Iielyenkén* lazaság, hanyagság, megengcu- hetetlen anyagiasság, sőt kor­rupció ütötte fel a fejét- Az ellenség erre rákapcsolt. Ugyanakkor élesedik a nem­zetközi helyzet, az imperialis­ták mozgósítják hazánkon be lül megmaradt erőiket. A szo­cializmus építése a falun élezi az osztályharcot, a kulák. a spekuláns minden kövét inog­ni o-'gat ellenünk. Világos, hogy az élesedő helyzet fokozott követelmé­nyeket Al 1 i t párttagjaink, a népi demokrácia minden híve elé. Most újra több fegyelem­re, példamutatásra. áldozat- készségre, bátor kiállásra, éberségre és elszántságra van szükség. A „Társadalmi Szero- !é”-nek célkitűzése ezen a té­ren ma még aktuálisabb, mint öt évvel ezelőtt. Jó megoldá­sától függ nagyrészben, hogy hazánk az imperialisták s csat- lósaik minden aknamunkája dacára szilárdan haladhasson tovább, a 800 milliós béketá­bor hű tagjaként, az eddigi utón, a szocializmus építésé­nek utján,, újabb sikerek, újabb győzelmek felé­ma örvendetesen nő s az ő működésűk eredménye mutat­kozik meg népi demokráciánk, zociaüsta építésünk sikerei­ben. A növekvő feladatok, a nemzetközi helyzet és az osz- ályharc éleződése azonban e téren is gyorsabb iramot kö­vetelnek. Parancsolóan meg­követelik. hogy e téren is job­ban közelítsük meg példaké­pünket, a nagy Bolsevik Pár­tot. A Bolsevik Párt kisebb funkcionáriusai, a járási, fa­lusi titkárok zöme nagyszerű­en tudja alkalmazni a lenini- sztálini elméletet a mindenna­pi aprómunkában. Nem enge­di meg, hogy az agitáeióban vagy propagandában ez az el­mélet elváljon a gyakorlattól. Ellenkezőleg, úgy alkalmaz­ók az emeletet, hogy az ter­mészetesen elválaszthatatlanul össze van nőve cs együtt je­lentkezik a mindennapi gya- corlati munkával. Az egysze­rű párttag vagy pártonkivüli ■ olgozó naponta a saiát ta­pasztalatából győződik meg arról, hogy az elmélet a he- yes gyakorlat kivonata, _ ál- alánositása és továbbvitele, hogy a gyakorlat szakadatla- 1111 megerősíti, igazolja az el­méletet s bogy minden uj ta­pasztalatot az elmélet azonnal magába szív, feldolgoz és visz- szairányit a gyakorlatba. En­nek a lenini-sztálini munka- módszernek az alkalmazása hozza létre a szovjet ipar és nezőgazdaság szédületes ered­ményeit. A háború pusztítá­sainak gyors likvidálása, a győzelmek a munka frontján, Egységes szerkezetben jelent meg az önálló termelőszövetkezet alapszabálya és a termelőszövetkezeti csoportok működési szabályzatai A fő’:; árnövelés ügyi minisztéri­um tájékoztatási főosztálya közti; A i'ermrlőszöveitkisze'ti mozga­lom fejlődése során a termelő­szövetkezetik termelőcsoportok tagjainak javaslatára, újabb ki­egészítésekkel látta el at földmű velésügyi miniszter a termelő­szövetkezetek alapszabályát és az í, II. valamint a 111. tipusu ter­melőcsoportok működési szabály­zatát. Ezek a kiegészítések külön rendeletiekben jelentek miig, ezér jelentős most mind az önálló termelőszövetkezet alapszabá­lyának, mind a termelőszövet kezetj csoportok működési szabályzatainak egységes szer­kezetben való közzététele. A dolgozó parasztok maguk döntenek arról, hogy hányas tí­pusú működési szabályzat szerint folytatják a közös gazdálkodást. Választhatják az I. típus szerint működő táblás, a II. típus szériát működő átlag-elosztású és a III. tipusu közösen termelő csoport szerinti működést. Abban az eset­ben, ha a szükséges feltételek megvannak, újonnan is alakulhat te rmv 1 ő S’Zövetke zeí. A termelőszövetkezeti mozga lom fejlesztése során a már mű­ködő termelőcsoportok és terme­lőszövetkezetek belső- szervezeti életének megszilárdítása érdeké­ben fontos, hogy minden egyes * a;g ismerje az önálló termelő- szöve'tikiezet alapszabályzatáig iü- 1 e'lve a termelőszövetkezeti cső oo-rt működési szabályza'át. Uj termelőszövetkezeti csopor­tok alakítása során ismertetni kell a működési szabályzatokat. Fel kell számolni azt, a _ múltban gyakran előforduló liibá\ hogy a szervezők csupán a Itt. tipusu működési szabályzata! ismertet­tek. Ahol kellőképpen ismertetik az I és II. tipusu szabá yza- tof, is, ott jóval több uj tér melöcsoport alakul. Az I. tipusu termékcsoport­nál jellemző, hogy a tagok a mun­káknak csak egy részét, így a trágyázást, szántást cs a géppel történő vetésit végzik közösen, inig a többi munkát egyénileg végezhetik. Ennél a csoportnál a ■agok az általuk egyénileg meg­művelt területről saját maguk takarítják be a termést. Az átlag-elosztású, vagyis II. tipusu csoportnál a munkák nagyrészét, így a trá­gyázást, szántást. Vetést, kapá­lást, aratást, betakarítást már közöse-n szervezik meg, sőt kö­zösen is végzik. Ennél & tipus- lál már a tartalékolásnak is Ion­os szerepe van, üzemi tartalékot 'élesítenek. Az üzemi tartalék a következő gazdasági év zavarta­lan menetének biztosításához .zükséees összegeket foglalja ma­gában, a beruházási tartalék Dtdiií a közös munkák elvégző séhez szükséges eszközök beszer­zésére, illetve építkezésekre szol. gál. A közösen termelő III- tipusu szövetkezeti csoportnál közösen készítik el a ta&ok a csoport üzemtervét, valamennyi munkát közösen szerveznek meg és közösen is végeznek el. Á iövedelemből a tagok a végzet* munka alapján megszerzett mun­kaegységeik arányában részesül­nek, de ugyanakkor a lie vitt föl­dek után földjáradékot is fizet a csoport. Az önálló termelőszövetkezet­nek a (nagyüzemi gazdálkodás folyta­ss óhoz szükséges mértékben me­zőgazdasági segéd és feldolgozó üzemei is lehetnek, a feldolgozó üzemekben viszont csak a terme- lőszövc'tkiezet és tagjai óital elő­állított termények és termékek dolgozhatók fel. A termelőszövetkezet legfelsőbb igazgatási szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlések közötti időben a szövetkezet ügyeit az elnök irá­nyításával az igazgatóság intézi Van ellenőrző bizottság és fe­gyelmi bizottság is. A termelő szövetkezeti csoport szervei; a csoportértck-ezlet', az intéző-bizott­ság, az eiteiőrzőbizoíisóg, a fe- gyelmibizottság, a HÍ. tipusu csoportnál, mig a II. és az I. ti pusu termelőcsoport szervei a csopor(értekezlet és az intézőbi­zottság. Az egységes alapszabály, illet­ve működési szabály már magá­ban foglalja azt is, hogy a közös gazdálkodásba bevitt tehenek, il­letve az anyaser-és-'k (kocák) el­lenértékét a közös szőve'kezed vartvo-n gyarapító 15 százalék le­vonása után egy éven belül kell kifizetni a tagok részére. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadsereg.nek fő­parancsnoksága január 21-én ki adott h dijelentésében közli. hogy a néphadsereg egységei és a ki­na i önkéntesek minden arcvonalon folytatták tevékeny hadműveletei két. Január 19-én a néphadsereg iégelhárjt-ó tüzérsége Phenjan kör zetében lelőtte £Z ellenség egy re pülőgépét. Kedd, 1951 jan. 23, 1 fl koreai néphadsereg főparancsnokságának iiadilelenlése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom