Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-23 / 18. szám

A leiiíiiiziiiMs ügyének zászlaja alatt folyt és folyik az egész világon a liar© a békééi®!, a demokráciáért és a szocializmusért Posípjclov elvtárs beszéde a moszkvai Leniu-emlékünnepélyeu Moszkvában .január 21-eu Lenin elvtárs halálának 27. évfordulóján a Bolsevik Pari és a szovjet állam, valamint a moszkvai szovjet rendezésében ünnepélyes gyászülést tartót­nak. Az ülésen P. Poszpjelov elvtárs tartott ünnepi beszé­det. — Lenin-Sztálin nagy párt­ja az elmúlt negyedszázad fo­lyamán aratott világtörténel­mi jelentőségű győzelmeit an­nak köszönheti — mondotta 1—. hogy hű maradt Lenin tanítá­sához. Lenin halhatatlan taní­tása az egész dolgozó embe­riség számára megvilágítja az imperializmus jármának lerá­zásáért vívott harc útját, fel­tárja az emberi társadalom fejlődésének törvényszerűsé­geit és távlatait, s arra a mélységes hitre lelkesít, hogy a proletárforradalom vénlege­sen diadalt arat a vadállati < mperiedizmus felett. As amerikai Imperialismus háborús politikája és világuralmi törekvései — Ma az amerikai imperia­lizmus a háborús uszítok tábo­rának vezető ereje, dühödt fegyverkezési versenyt foly­tak véres agressziót robban­tott ki a békés koreai nép el­len, uj háborús támadásokat készít elő a Szovjetunió, a szocializmus országa, az euró­pai népi demokráciák és a Kí­nai Népköztársaság ellen. En­nek a nemzetközi helyzetnek fényében az amerikai imperia­lizmus lenini jellemzése külö­nb- tanulságos és mélyen időszerű. Lenin rámutatott, hogy az amerikai imperializ­mus közvetlen katonai inter­venció utííhi állandóan 'beavat­kozik más népek ügyeibe és az éhség kötelével köti "uzsba és fojtogatja a népeket. Az ame­rikai imperializmus lenini bí­rálata feltárja annak a bű­nös politikának a gyökereit, amelyet az USA vezető körei hamarosan a második világ­háború után megindítottak Ez a politika a nemzetközi együttm ő köd és m egsértésének és az uj világháború kirob­banta sónak politikája és cél­ja a világuralom kivívása. Poszpjelov elvtárs a továb­biakban részletesen ismertet­te fi/ angol-amerikaiak dühödt áskálódásait a szovjet nép el­len. majd Lenint idézve igy folytatta: ...annál inkább el­te met’i magát az angol és ame­rikai imperializmus — .jöven­dölte Lenin. — -midőn. olyan kalandot folg tat. amely poli­tikai csődbe viszi, midőn eaész Et-nona fojtogatóinak és csendőreinek szer epére kárhoz­ta tja k a Ion a s á gát.” — Ezek a lenini, szavak ke­mény figyelmeztetés az USA kormán yköreiben t a Iá Iható nekivadult politikai esztele­nek felé, akik világuralomra f.ürve, őrült gyorsasággal ta­szítják az amerikai népet az uj, harmadik világháború szakadekába. As amerikai imperialismus a német vadállat sorsára jut — Ma, amikor az amerikai ihn perialisták, akik senmit sem őr­lettek meg és semmit sem tanuló­iak a történelem 'tanulságaiból és a szó szoros értelmében a hitleri imperialistáik nyomdokain haladnak, — Leninnek ezek látnoki szavai különösen megrázó erővel hangzanak. — Lenin azt tanította, hogy „az angol-amerikai imperializ­mus ugyanolyan vadállat“ mint a német imperializmus. Leleplez­ve az angol-amerikai imperialis lák Oroszország és Nyugateurópa népeinek elnyomására és leigázá­sára irányuló terveit és lépéseit Lenin ezt mondotta: — „El akarják nyomni azt a népet, amely a kapitalizmustól eljutott a szabadsághoz, meg akarják fojtani a forradalmat. És mi teljes meggyőződéssel mond jnk, hogy most ez ez elzsiroso. dotl vadállat éppen úgy a sza kadókba zuhan, mint a német imperializmus vadállatáé‘ A világuralmi tervek kudarcba fulladnak — Az amerikai imperialisták, amikor Koreában megkezdőéit bűnös fegyveres beavatkozásu­kat. arra számítottak, hogy vad- állati cselekedetekkel sikerül ne kik megfélemlíteni és térdre- kényszeriteni a hős koreai né­pet. Ezzel szemben máskén! tör­tént.­— Miként annakidején kudarc­ba fulladt az amerikai in.erven- ció Szó v jel Oroszországban, ugyan­ügy fulladt kudarcba Koreában is. Kétségtelen, hogy az amerikai imperial ist óknak minden, a vi­láguralom meghódítására irá­nyuló lázas terve teljes kudarc­cal végződik. — A háború és az imperialista reakció erőivel a béke, demokrácia és a szocializmus hatalmas, egy­re növekvő erői állnak szemben, amelyeknek étén a nagy Szovjet­unió halad, a békének és a népek b a rútság ána k m égd ö nth ele tlen bástyája. Lenin ügye győzedelmeskedik —V. 1. Lenin halhatatlan mü­vei a kommunizmus .ügyének le­győzhetetlenségébe vetett mély­séges hitre lelkesítenek. Bármi­ként is hegyetlenkedjék az im­perialista burzsoázia, bármilyen dühödte« is üldözze a munkás- osztály élenjáró, öntudatos har­cosait, a kommunistáikat, sőt egyszerűen a béke híveit is — a jövő: századunk élenjáró esz­Mindazok a dolgozó parasztok, akik 11)51 január 22 után kötnek hizlalás! szerződést, a 200 forin­tos előlegen és a biztosított át­vételi áron felül scrtéskilogram- monké.it az átadott sertés sulvá tói függően iO filtertől 1 forintig terjedő prémiumot kapnak. Ezen felül a szerződés megkötésekor 5 méter, az átadáskor további 5 méter, összesen 10 méter fianett, vagy karton vásárlásra jogosító utalványt is kapnak sertésein ra­bonként, Kedd. 1951. Pn. 23. Az árut utalvány ellenében a helybeli füldmüvé&szövcfkezel&k- nél lehet megvásárolni. Azok a dolgozó parasztok, akik sertéshizlalási szerződést már kötöttek, a III. (hármas) és IV- (négyes) akcióban és ez évi ja­nuár 22.e után adjálc át sertései­ket. az Adatforgalmi Vállalatnak, a: átadáskor ugyancsak megkap­ják n magasabb prémiumot és serlésda.mbonként 5 méter fluiioU karton vásárlására jogosí­tó utalványt. Részletes felvLúgositást min­denhol a földműves* zövítkeze ti álla'felelős ad. műié, azoké az eszméké, amelye­ket semmiféle ,,vi.'.ágrendőr.ick‘’ (amelynek szerepére — mint is­meretes — ma az USA tart igényt) nem sikerül rácsok mö­gé dugni. A népek egyenjogúsá­gának és barátságának, a világ tarlós békéért vivott harcnak nagy lenini-sztálini ideológiája újabb nagyszerű győzelmeket arat és fog is aratni. — Az elmúlt fél század a marxizmus-1 eninizmus eszméinek hatalmas diadalát hozta, a szov­jet nép ezeknek az eszméknek lobogója alatt, Sztálin elvtársinak, Lenin ügye lángeszű folytatójá­nak vezetésével lelépi lette a szo­cializmust és sikeresen építi a kommunista társadalmat. A leu ninizmus eszméinek zászlaja alatt folyt és folyik .a világ munkás, és nemzeti felszabadító mozgalmának fejlődése, folyt és folyik a harc a békéért, a demo­kráciáért és a szocializmusért — fejezte be beszédét Poszpjelov elVtárs. 4 Francia KP Politikai Bizottsága nyilatkozata a Wehrmacht felállítása és a fegyverkezés elten A Francia Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága nagyfontosságu nyilatkozatot adott ki az uj Wehr­macht fölállítása és a, Franciaor­szágban folyó fegyverkezési haj­sza ellen. A Politikai Bizottság megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a francia nép hatalmas tömegei elítélik a Plevenkormány po­litikáját, amely Franciaországban rohamlép­tekkel hajszolja a fegyverkezést és cinkosává válik Nyugat Németor- szág Washington-követelte fegy­verkezésnek. A Politikai Bizottság rámutat, hogy NyugafNémetor- szágban, Franciaországban, Ang­liában, vad mint a iöbbi kapitális la országban is a jobboldali szocialista pártok az amerikai imperialisták há­borús csőd és nyomorpoitiká- ja leghűségesebb kiszolálós. Mulhsitatlanu] szükséges erre test­véries és meggyőző módon rávi|á gitani a szocialista dolgozók előtt hogy elfoglalják helyüket kommu­nista társaik oldalán a háborús uszitók ellen harcolók soraiban. A Politikai Bizottság egyúttal üdvözli a német népnek a hitleri Wehrmacht újrafelállítása ellen irá nyúló erőfeszítéseit, majd igy fojy^ fiija nyilatkozatát: — A Politikaj Bizottság a nemzetközi független­ség és a proletár nemzetköziség eh véhez hiven felhívja a párttagok és a pártszervezetek' figyelmét: meg keli magyarázniok a széles népi tömegeknek, hogy a Nyugat Németország felfegyverzése ellen folytatott harc elválaszthatatlan a Franciaországban folyó fegyverke* zési hajsza ellen folytatott harc* tói­A legteljesebb szolidaritás fűz­ze összeg Franciaország, Né­metország és valamennyi többi országok békeharcosait a közös ellenség: nemzetek függet­lenségét aláásó háborús uszító imperialisták ellen. A Politikai Bizottság fe hivjo a kommunistá­kat. fokozzák hrreukat a béke többi hívével együtt, hogy ez a népi akció egyre szélesebb mére, teket öltsön. II szoviet kormány válaszjegyzéke Franciaország és Nagybriiannia kormányához A szovjet kormány 1950 de­cember 15-én jegyzéket inté­zett a francia kormányhoz az 1944 december 10-én kötött szövetségi és kölcsönös segély­nyújtási egyezmény megsér­tése és Anglia kormányához az 1942 május 26-án aláirt há­ború utáni együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyez­mény megsértése miatt. Ezek­re a jegyzékekre az angol és a francia kormány 1951 január 5-én válaszolt. A francia kormány jegyzéke hosszasan fejtegeti Francia- ország szerepét a támadó jel­legű északatlanti szerződés­ben. Úgy ajlitja b.e a tényeket, hogy azok a francia kormány békés szándékait igazolják. A kölcsönös segélynyújtási szer­ződésből a francia kormány a ráháruló kötelezettségek el­mulasztása, az együttműködés hiányossága miatt a felelőssé­get a Szovjetunió kormányára háritja. Kifogásolja, hogy a Szovjetunió elismerte Ho Si Minh kormányát. Nagybritan- nia jegyzéke csaknem ponfrol- pontra megegyezik a francia jegyzékkel. Megállapítja, hogy Németország ujraf elf egy vér­zésé nem célja a brit kormány­nak és cáfolja azt is, hogy az Egyesült Királyság a Szov­jetunió ellen irányuló bármi lyen hatalmi csoportosulásban rész tvenne. A Szovjetunió külügyminisztériuma a fran­cia jegyzékre adott válaszában rámutat a francia kormány ál­lításainak valótlanságára. A jegyzék leszögezi, hogy a francia kormány. Nagy­britannia és az USA koi'- mányaivel együtt közvet­len katonai szövetséget készít elő Nyugat-Német- orszáíí ban. ami komoly ve­szélyt jelent a, békére. Ezzel kapcsolatban a szovjet jegyzék tényeket sorol fel, amelyek bizonyítják, hogy a francia kormány, épp úgy. mint az Egyesült Államok és Nagybritannia kormánya je­lenleg N y u g a t - N é m (> t o r s z á g - ban német reguláris hadsereg újjáalakításával és az észak- atlanti országoknak Németor. =-zá""a1 va’ó katonai szöver -'éve szervezésével van elfog­lalva a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. A francia jegyzék szerint n szovjet fegyveres erők nagy­részét a Szovjetunió nyugati határain messze kívül össz­pontosították. Mindenki előtt ismeretes — állapítja meg a válasz jegyzék — hogy a Szovjetunió 1945-től 1948-ig több leszerelés révén jelentősen csökken­tette fegyveres erejét és egyidejűleg a szovjet kor­mány kivonta fegyveres erőit más államok terüle­téről. Csak ott hagyta meg azok.it, ahol azt a megfelelő egyezmé­nyek elő írják. A továbbiakban megállapít­ja a válasz jegyzék, hogy a- .Schumann-terv“ semmi más- mint a nyugatnémet katonai po­tenciál h.e!yrcállit.ásánák terve. A francia kormány ahelyett, hogy a francia-szovjet szerző désből folyó kötelezettségeit teljesítené, katonai szövetségre lép Nyugat-Németországgal A francia 'kormány jegyzé­kének arra a kijelentésére, hogy a Szovjetunió ellensége a francia-szovjet kereskedelmi együttműködésnek, a válasz­jegyzék kijelenti, hogy a francia kormány nagy­mértékben korlátozza azok­nak az áruknak jegyzékét, amelyeket a Szovjetunióba lehet exportálni, arra hivatkozva, hogy az USA kormánya nem engedi meg meg ilyen áruk kivitelét.. Érthető, hogy az ilyen korlá­tozások csak alááshatják a francia-szovjet kereskedelmet. A francia kormány jegyzé kének arra az állítására, hogy változatlanul az áramok kö­zötti békés kapcsolatok létesí­tésére törekszik, a válaszjegy­zék leszögezi, hogy a francia kormány képviselői. az Egye­sült Nemzetek szervezetében az ész-■ •'Hanti csoportosulás többi résztvevőivel együtt vál­tozatlanul a fegyverkezés csök­kentéséről, az öt nagyhatalom közötti békcegyezménv meg­kötéséről, az uj háború pro­pagandáját folytató háborús uszítok elitéléséről és az atom­fegyver betiltásáról szóló szov. iet javaslatok ellen szólalnak fel. A szovjet kormány végű* felhívía a francia kormány figyelmét ,, szövetségi és köLi csönös scgé’ynyujtási szerző­dés betiltásának szükségessé­gére es arra, hogy a francia kormány álfái ennek a szerződésnek meg­sértése révén létre jött helyzetért a felelősséget teljes mértékben a francia kormány viseli. \ „ Az angol jegyzékre vála­szolva I szovjet jegyzék rámu­tat arra. hogy Nagybritannia kormánya nyűt katonai szö­vetséget készít elő a nyugat­német kormánnyal, ami ko­moly fenyegetést jelent a béke szempontjából. A szovjet kormány rámutat arra. hogy az északatlanti szö­vetség zárt áLamcsoportu’.ás, amelyben a Hitler ellenes koa­lícióba tartozó nagyhatalmak közül csak a Szovjetun ó nem vett részt és hogy ez a csoportosulás nyi] . vánvalóan támadó jellegű. Az északatlanti szövetségnek Nyueat-Németországra vonat­kozó jelenlegi intézkedései új­ból megerősítik e szövetség szervezői. Nagybritannia, az Egyesült Államok és Francia, ország kormánya politikájá- n a k a g r e-ssz i v i í á s á t. Tökéletesen komolytalanok Nagybritannia kormányának azok a kisérletei is. hogy a né­pek közötti béke érdekében az egész világon fellépő em­bermilliók tevékenységét vala­milyen felforgató tevékeny­ségként állítsa be más or­szágok ellen. A valóság­ban ez a tevékenység azok­nak a terveit hiúsítja meg, akik uj háborút készítenek e’ö. Szem előtt tartva a fentie­ket, a szovjet kormány ismét felhívja Nyo-ybritannja kor­mányának figyelmét az 1942 május 26-i angol-szovjet szer­ződés betartásának szükséges­ségére és arra,, hogy ennek a szerződésnek N a gy b r i t a n ni a ko r mán y a által történt, megsértése révén létrejött helyzetért a felelősség teljes egészé­ben Nagybritannia kor­mányát terheli — fejeződik be a brit kormány jegyzékére adott szovjet asz jegyzék. Újabb kedvezmények a sertéshizlalási szerződést kötő dolgozó parasztoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom