Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-21 / 17. szám
A belgrádi halálkereskedők •If» ' Az atlanti összeesküvés résztvevői egyre hangosabban kezdenek tiltakozni amerikai gazdáik felettébb veszélyes politikai irányvonala miatt. Ilyenkor azonban ismételten megszólal a titoisták hangja és készséggel jelentik, hogy mindenben hajlandók teljesi- teni Aelieson összes óhaját, hogy Jugoszlávia csatlakozik az Atlanti Paktumhoz és vál lalja azt is. hogy az amerikaiak összes katonai természetű követeléseit végrehajtja. Titoék már régóta alázatosan bokáznak az amerikai monopolkapitalizmus előtt és már régóta kéredzkednek ebbe a szövetségbe, hogy jó pontokat szerezzenek maguknak és szó nélkül teljesitik az amerikai háborús gyújtogatok minden parancsszavát. Elég a Wall-Street urainak egyetlen szemrebbenése — Tito és Ran- kovics áruló bandája máris ezrével hajtja kényszermunkára a jugoszláv- dolgozókat, hogy az egész országot az amerikai imperializmus agresszív kalandor tervei megvalósításának felvonulási területévé változtassák. Egész Jugoszláviában egymást érik a katonai repülőterek, melyek cgytől-egyig angol és amerikai ellenőrzés és irányítás mellett épültek- A nép verejtéke és vére árán épülnek Fruska Gora és Zajacsar hegycsúcsai alatt a. földalatti fegyverraktárak. Jugoszláviának Bulgáriával. Albániával. Magyar- országgal és Romániával határos területeire vonták össze a csapatokat azokról a területekről, amelyek a monarchofasiszta Görögországgal, Olaszországgal és Ausztriával határosak. Titoék egyre-másra szállítják a jugoszláv élelmiszert az amerikaiak által adott címekre: Nyu- gat-Németországba, Olaszországba, Angliába és a többi marshal 1 izált őrszágba. Tito propagandafőnökei a jugoszláv nép felé „szárazsággal” igyekeznek megmagyarázni az élelmiszerhiányt és arról akarják meggyőzni a népet, hogy az éhínségtől csak az amerikai „segitség” mentheti meg a jugoszláv népet. Mindez arra jó, hogy a népet belekényszeritsék a Marshall-terv jármába és a fasiszta politika engedelmes eszközévé tegyék. Az amerikaiak elégedetten fogadják a lakáj szolgálatait. Jugoszláviába megérkeztek az első tojásporszállitmányok, sőt Truman arra is kiadta a parancsot, hogy adjanak Jugoszláviának némi lisztet, de nem az Egyesült Államokból, hanem... Nyugat-Németország- ból, Olaszországból, ahová nemrégiben szállíttatott ki Tito jelentős mennyiségben jugoszláv éleimi szert. Jugoszlávia most háromszoros árat kénytelen fizetni saját élelmiszeréért, amit Truman imgy kegyesen „odaajándékoz“ neki...! Mint MacCarren szenátor mondotta, a rablógyilkos Tito- nak nyújtott segítség táján az amerikaiak életé4- menti meg. E meglehetősen homályos gondolatot gombolyította tovább Lucas szenátor, aki ki- ielentette. hogy egyetlen amerikai hadosztály fenntartása és felszerelése 178 millió dollárba kerül, mig 32 millió dollárért „32 jugoszláv hadosztályt kapunk”. A belgrádi halálkereskedők Jugoszlávia sorsát a jugoszláv nép megkérdezése nélkül akarják eldönteni. De a jugoszláv nép még nem mondta ki az utolsó szót. Titoék valóságos háborút kénytelenek folytatni saját népük ellen. A „Napred” cimii lap jelenti, hogy Rankovics a kenyere és szabadsága védelmében felkelő Gazin és a környező falvak lakói ellen nem kisebb katonai erőt vetett be, mint a 179. ezredet, majdnem az egész szarajevói hadosztályt és egy Nisből átvezényelt zászlóaljat. Hasonló terrorhoz fordultak a titoisták a forrongó lakosság ellen Horvátországban, Boszniában, Macedóniában és Montenegróban is. De a megvesztegetett árulók felé félelmetes fis'velmeztetés- ként hangzanak a szavak, melyek már a ,.legmegbízhatóbb” belgrádi hadosztályok kaszár- tek: ,;Le a fasiszta Tito-ban- n^áinak falaira is felkerül- dával”. Minden születendő jugoszláv gyerekre fejenként 25 ezer dinár amerikai adósság jut A jugoszláv politikai emigránsok Prágában megjelenő lapja, a Nova Borba írja: — A fasiszta Tito-banda eddig több mint 400 millió dollár imperialista kölcsönt vett fel, de titokban tartja azokat a feltételeket, amelyek mellett a kölcsönszerződéseket megkötötték. Amerika hangja —- Belgrádból Az amerikai kém, a véreskezü Tito, ma már egészen nyíltan, mint az amerikai háborús gyújtogatás habzószáju ügynöke lép fel. A belgrádi rádió mikrofonján keresztül a Tito-banda amerikai gazdáinak hazugságait kürtöli világgá. Súlyos ítélet Tito albániai kémeinek perében A jugoszláv ÜDE tizenkét, aibá niai: diverziós és kémügynökének pesliopi bünperében a törvényszék kihirdette ítéletét. Négy vádlottat golyóhalálra, a többi nyolc ,vádlottat pedig 10-től 20 évig terjedő börtönbüntetésre ítéltékSőt mi több, nemcsak a feltételeket titkolja, hanem azt szeretné elhitetni a jugoszláv néppel, hogy a kölcsönöket úgyszólván „ajándékba” kapta, A jugoszláv dolgozók tudatában vannak annak, hogv ezek az úgynevezett kölcsönök nem jelentenek semmiféle segítséget, hanem ellenkező* le7 még jobban kifosztják és leigázzák az országot, — Tito mintegy háromszáz millió dolláros kölcsönt kért az úgynevezett 'Nemzetközi Banktól. Az amerikai bankárok csak upv voltak hajlandók tárgyalni erről a kérdésről, ha Jugoszlávia magára vállalja a már meglévő kölcsönök mellett a háború előtti Jugoszlávia népellenes rendszere által megkötött kölcsönök visszafizetését. Tito szolgálatkészen elvállalja az imperialisták összes feltételeit. l'itoék kiárusítják az országot és annyira megterhelik, hogy minden jugoszláv gyerekre, amint megszületik, 25 ezer dinár amerikai adósság jut. Vargas lett Brazília elnöke A Brazíliában lefolyt válasz- tásokon Varga-st választották meg Brazília elnökévé. A szavazócédulák közül 208.050 darabot kitöltetlenül adtak le, 142 ezret pedig a választási hatóságok semmisnek nyilvánított. Mint ismeretes, a Brazíliai Kommunista Párt annakidején felhívta a választókat, hogy ne töltsék ki a szavazócédulákat. mivel valamennyi jelölt az Imperialisták kiszolgálója. BALÁZS ANNA: Névtelen hősök A tanműhelyben nagy az izgalom. A fiúk Feri bácsihoz mennek. Mondja meg, helyes-c ha ők is csinálnak brigádot? Feri bácsi mosolyog és biztatja őket. Csak rajta! Tigrisék is tárgyalnak. Aztán két lány odamegy küldöttségbe a fiúkhoz: — Vegyetek be minket is. A leghatározottabban elutasítják a kérést. — Miért, mi nem dolgozunk jól? — De igen, de nem tesszük magunkat nevetségessé veletek. Halálos sértődöttség támad, a lányok megint nem köszönnek a fiúknak. Még azokkal se mennek, akikkel minden nap együtt járnak már jóideje. A tréfálkozás végleg megszűnik, a leányok mogorván dolgoznak. De bét végére nagy betűkkel felírják a táblára: ,,Megalakult a leánybrigád! Leánytanuló, ne hagyd magad!" fes két nap múlva: „Azért is lehúzunk benneteket'.'' A fiúk nevetnek. Ezek? Hangos megjegyzéseket tesznek, de a lányok nem bánják. Tervet dolgoznak ki és kifüggesztik- Hohó! De ez már igazán nevetséges! Ilyen eredményt a fiúk sem remélnek, ezek a szoknyások olyan önteltek, mint az egyszeri béka, aki ökörré akarta felfújni magát, persze sikertelenül. — Ez csak olyan asszonyi fecsegés jelentik ki a fiúk és rettentő erős, bátor férfiaknak vélik magukat. A brigádok összeszoktak. A heti eredmények még egyenlőtlenek, a lányok messze elmaradKccld 1951. jan. 16. nak a fiúk mögött. A fíúbrigádok között versenyt írnak ki, a lányok majdnem sírva mennek Feri bácsihoz. — Minket nem akarnak bevenni! Feri bácsi lelkére beszél a bizalmiaknak. Nem és nem! Nem hajlandók, akkor inkább... —... akkor inkább mi se versenyzőnk. Feri bácsi úgy megharagszik, hogy megfenyegeti a kommunistákat: — Ezért pártfegyelmit érdemelnétek! — De aztán meggondolja, behívatja a lánybizalmít, Tigrist. — Ne törődjetek velük. Vegyétek úgy, hogy ti is versenyeztek. Versenyen kívül is lehet eredményt elérni, akkor majd belátják, hogy nem voltak igazságosak. Dolgozzatok, ne csüggedjetek- Az öntudatuk hiányos még. Jó kommunisták nem viselkednek így. Ti meg legyetek azok: a termelést nézzétek, ne a személyi érdeket, akkor nem fog bántani a dolog. így aztán a lányok a versenytől függetlenül minden héten kiírták a táblára saját eredményeiket. A fiúk titokban megnézték, kivétel nélkül mind. Végigböngészték, melyik lány mit végzett, de legyintettek: az ő eredményeik sokkal, de sokkal jobbak. A fiúk versenye a vége felé közeledik. Két brigád — Fejesé és Csibészé — fut a tizenhét közül tej-fej mellett. Végül Csibész brigádja győz, a teljesítmény szép, Feri bácsi komoly szavakkal dicséri őket: — ... de a mi Pártunk nemcsak a munkában kíván kiváló eredménye, kel, hanem az egyén, az öntudat fejlődésében is. Nem lehet igazán hasznos ember az, aki telve van j hiúsággal és nem a társadalom, hanem a maga dicsőségéért dolgozik. A versenynek nem az a célja, hogy egv-egy ember kitűnjön és koszorút kapjon, mert a .verseny a termelésért, az meg az egész nép felemelkedéséért van. A verseny jcsak eszköz a szocialista termelési 'rend felépítésében. Ne a magatok dicsőségéért, hanem a célért legyetek büszkék az eredményeitekre! A fiúk tudják, miért beszél így, de hallgatnak. Nem is néznek a lányok felé. Azoknak a teljesítménye is felment magasabbra, de az még semmi. J\/J ásnap reggel megdöbbenve 1 látják: ,,A leánybrigád kihívja a legjobb fiúbrigádot versenyre!" A fiúk azonnal felelnek. Nagy oetükkel felírják a táblára, hogy a kihívást nem fogadják el: „"Versenyezzetek magatok között!'’ Tigris most nem tud uralkodni haragján. .Megkapja Csibész kabát- íát és keményen nekitáraad: — Szégyeljétek magatokat! így akarjátok a kedvüket elvenni a versenytől. Féltek, hogy alul maradtok, ez az igazság. Hát tudd meg, hogy nem vesszük tudomásul a visszautasítást és igenis érvényesnek tartjuk a versenyt! Még délben bemondta a mikrofon az egész nagy gyárban, hogy a lányok kihívták a legjobb fiúbrigádot. A fiúk most már dühösen csipkelődtek. — Ha egyik kezünket zsebretesz- szük, akkor is lehúzunk benneteket! — Félek, nagyon hamar elővennétek azt a zsebredúgott kezet! A lányokat mintha kicserélte volna ez a kudarc Szégyelték, hogy így bánnak velük. Azért is megmutatják! Némán és erősen dolgoz'ak. Végleg elhallgatott az ének. a nevetés, úgy dolgoztak, mintha harcolnának- Hát harc is volt ez, fegyvereik a fogók, kalapácsok, reszelők, birkóztak az anyaggal De a hét vé- I gén hiába írták a Csibész-brigád neve mellé saját eredményüket: a két szám között túlságosan nagy a különbség. A csüggedő lányok haragudtak Tigrisre: — Csak ugrálunk, aztán csúnyán iemaradunk. Nem kellett volna elkezdeni, az egész gyár rajtunk fog nevetni! 71/f"ásodik héten már jóval maga sabbat értek el. A verseny három hónapos és Tigris nem győz. te lelkesíteni a lányokat: — Gondoljátok, hogy komszomol- kák vagytok. Nem szabad meghátrálni semmitől! Nincsen lehetetlen az akarat előtt! A fiúk változatlan jókedvvel dolgoztak. Mutatták a lányok előtt, ők ugyan nem erőltetik meg magukat, az eredményeik mégis sokkal jobbak. Tigris fogait csikorgatta, úgy haragudott- Ezt a nyegle hangot nem szívlelheti. Verekedni tudna érte. Mi szükség erre? De a fiúk nem hagyták abba, pedig alig pár hé{ után a lányok számai fokozatosan odáig nőttek, hogy egyesek már iréfásan meg is kockáztatták: — Meglátjátok, ezek szépen feljönnek. A sarkunkra taposnak. — Ugyan — legyintettek mások — hol vannak még tőlünk! De aztán a fiúk viselkedése valahogy megváltozott- Már nem mutatták, hogy olyan könnyedén dolgoznak, hogy ez nekik semmi, ők nem is versenyeznek, ugyan verseny nélkül is sokkal messzebbre jutnak. Már látszott egy-egy, aki komolyan dolgozott, nyugtalanították a lányok erősen megnövekedett eredményei. Látjátok súgta Pimpi -, már prüszkölnek! Következő héten a két fiúbrigádot utolérték és már alig volt különbség a Tigrisék és Csibészék számai között. A fiúk között kitört a veszekedés. Egymást okolták, miért lógtak annvit. — Nem lógtunk! — kiabálta vissza az egyik brigádvezető! Dolgoztunk erősen, ti is tudjátok. Ha az ember szája jár, azért még' dolgozhat. ár csak két bét volt hátra a nagy verseny befejezéséig. Az utolsó előtti hét végén valamit esett a lányok termelése és a fiúk diadalmasan kacsintottak: No, lám! De az utolsó héten mégis megtörtént!: A leánybrigád és a fiúk legjobb brigádja egyforma számot írt a táblára! Csibész nyugtalanul járkált, amikor e'z kiderült. Aztán összehívta a fiúkat. — E| kell ismernünk, hogy a lányok derekas munkát végeztek, utolértek bennünket és most nyugodtan megbírálhatjuk a viselkedésünket is: Nem volt igazunk. Ugyanolyan munkásai ők a demokráciának, mint mi. Egyforma megbecsülést érdemelnek és határozik el, hogy soha többé ilyesmi nem fordul elő, nem teszünk különbséget munkás és munkás között! Hatalmas hurrá remegtette meg a falakat- Odatódultak a lányok köré és felszabadultan dicsérték őket, szorongatták a kezüket, alig tudták megakadályozni, hogy fel ne dobálgassák Tigrist egy kicsit örömükben. — Ez a győzelem a demokrácia győzelme a kapiíalista elnyomás lelett — jelentette ki Feri bácsi és örült a legjobban. Tudta, hogy egyszer s mindenkorra felszámolódott az ellentét. Jó, hogy így történt — mondta a lányoknak —. A fiúkat olvan eszközökkel győztétek meg, amiket becsületes embernek el kell ismernie. Most igyekezzetek megtartani eredményeiteket é* becsüljétek meg egymás !
