Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 17. szám

LENIN MŰVEINEK ELSŐ KÖTETE

ALI" egj.elcnt Lenin összes müvei magyar kiadásának első kötete.

Amikor Pártunk gondoskodása a marxizmus-leninizmus klasszikusainak egy-egy művét vagy műveik *:4y'egy kérdésére vonatkozó gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a magyar olvasók számára — az mindig jelentős eseménye országunk kulturális életének, jelentős gazdagítása Pártunk, dolgozó népünk. eszmei, tudományos és politikai kincsesházának és fegyvertáránakA most, Lenin halálának 27. évfordulójával, egyidejűleg kiadott magyar Lenin kötet megjelenésének azonban szokottnál is nagyobb jelentősége van. Ezzel a kötettel Pár tunk könyvkiadója megkezdte Lenin Ó5 kötetre' terjedő összes műveinek magyar kiadását. Még ebben az évben további négy kötet követi az elsőt, Néhány év — és pártkádereink, dolgozó népünk a szocializmus minden tudatos és tudni vágyó építője Lenin egész irodalmi eszmei hagyatékából meríthet ismereteket, tanulságokat, eszméket, ösztönzést, hitet, lelkesedést szocializmust építő és védő munkájához.

Lenin az emberi gondolkodás -és alkotóerő titánja. Minden müve megannyi dokumentuma annak a munkának és harcnak, amellyel megteremtette a Bolsevik Pártot, győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, megteremtette a világ első szovjet szocialista államát. Minden müve a marxizmus-leninizmusnak, annak a tudománynak egy-égy építőköve, amely feltárja a forradalmi és történelmi fejlődés törvényeit, fényt derít a dolgozók szabadságmozgalmának, a szocializmus és kommunizmus építésének, az emberiség elnyomástól ás kizsákmányolástól mentes jövőjének útjára. Lenin művei megvilágítják és összesítik a Bolsevik Pártnak s a Szovjetunió munkásosztályának és népeinek három forradalom során szerzett óriási tapasztalatát, a világ munkásmozgalmának századunk első negyedét is felölelő tapasztalatait.

Sztálin elvtárs, Lenin legközelebb bi, leghűbb tanítványa, fegyvertársa. müvének folytatója s továbbfejlesztője mondotta: „Minden

olyan kis papírdarab, amelyen rajta van Lenin aláírása vagy jegyzete, óriási kincs lehet a világforradalom vezére egyéniségének és tevékenységének tanulmányozása szempontfából és hozzásegít ahhoz, hogy tisztán lássuk a feladatokat azon az úton, amelyen Lenin vezetésével haladunk".

Lenin egyéniségében megtestesült mindaz, ami a proletáriátusban nagy és hősies, egyesült benne a hatalmas elméleti erő, a rettenhe- tctlen elme, a legmagasabbrendű, legforradalmibb tudomány által irányított merészség, a törhetetlen- vasakarat, az elnyomásnak és a kizsákmányolásnak minden fajtája ellen táplált szent gyűlölet, a hegyeket megmozgató forradalmi szenvedély, a tömegek alkotóereje, be vetett határtalan hit.

Lenin összes művei magyar kiadásának megindítása nagy lépés, nagy siker Pártunk, népi demokráciánk ideológiai nevelőmunkájának terén- Egyben újabb tanuságtétel Pártunk hűségének a leninizmushoz és tanuságtétele nemzetünk hálájának az országunkat, dolgozó népünket felszabadító Szovjetunió iránt, melyet Lenin és Sztálin alapított.

Á z első kötet Lenin négy harcos vitairatát tartalmazza, melyeket 1893—1894-ben, forradalmi tevékenységének kezdetén írt. Mind a négy mű a narodnyikok ellen, az oroszországi forradalmi munkáspárt megteremtéséért folytatott harcnak s e harc érdekében kifejtett óriási tudományos kutató és elemző munkának terméke.

Oroszországban akkor a kapitalizmus fejlődésének következményeképpen a munkásosztály már élenjáró erővé, szervezett forradalmi harcra képes erővé vált. De az oroszországi proletariátusnak még nem volt pártja. A nagyobb városokban voltak főleg értelmiségiekből álló marxista körök, de ezek sem egymással, sem a munkások ösztönös tömegmozgalmával nem voltak kapcsolatban. Sem munkáspárt, sem szocialista munkásmozgalom még nem volt. A marxizmus

elterjedését, a szocialista munkás- mozgalom kialakulását nagv mértékbe;: gátolták a narodnyik nézetek. amelyeknek a 90-es években még nagy befolyásuk volt a haladó munkások és a forradalmi érzelmű értelmiségi ifjúság körében. Csak a narodnyikság végleges eszmei megsemmisítése biztosíthatta a szocialista munkáspárt megteréra- tésének lehetőségét,

Ezért kellett Leninnek az orosz- országi marxista munkáspárt megteremtéséért folytatott harcát a na_ rodnyik nézetek elleni harccal kcz. denie.

A 60-as, 70-es évek narodnyikjai, bár teljesen helytelen elméleti alapon és helytelen, a munkásmozgalom kifejlődése szempontjából rendkívül káros módszerekkel harcoltak a cári önkényuralom ellen, még forradalmárok vojtak. A 90-es évek narodnyikjai azonban — a liberális narodnyikok — lényegileg már lemondtak mindennemű forradalmi harcról a cári kormány ellen- Fenntartották azt az alapvető narodnyik nézetet, hogy az oroszországi kapitalizmus véletlen, illetve mesterségesen meghonosított és retrograd jelenség, hogy a kapitalizmusnak s következésképpen a proletariátusnak Oroszországban nincs jövője, hogy Oroszországban valami egészen különleges szocializmusnak kell kifejlődnie, melynek csírája és alapja a paraszti obsesina, az oroszországi falusi földközösség. A parasztságot egységes osztálynak tekintették. Tagadták a parasztság felbomlását. elkendőzték a falun, az obsesínán belül dúló osztályharcot és nem akarták tudomásul venni, hogy a kulákság kizsákmányolja a szegényparasztságot.

Tip zt a liberális narodnyikságot leplezte le és zúzta szét Lenin az első kötetben olvasható négy nagy tanulmányában, melyeknek címei: „Újabb gazdasági mozgalmak a paraszti életben", „Az úgynevezett piackérdésről", „Kik azok a ,n.épbarálok’ és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen„A narodnyikság gazdasági tartalma és bírálata Sztruve úr könyvében

E tanulmányokban Lenin szétzúzza a narodnyikok minden tételét s leleplezi a narodnyíkokat, mint ál-,,népbarátokat'1' akik a cá- rizmussal való megbékélést hirdetik s a kulákság érdekeinek kifejezői, annak ellenére, sőt annál is inkább, hogy a paraszti egységet hirdetik, s a parasztság bomlását tagadják vagy elkendőzni igyekeznek. Maguknak a narodnyik statisztikusoknál^ adatai alapján Lenin kimutatja, hogy „Oroszország gazdasági életének meghatározó tényezője máris a kapitalizmus'’, hogy a termelési viszonyok az obs- csinán belül is — bár még középkori formák, feudális maradványok burkolják — tőkés jellegűek. Kimutatja, milyen messzire haladt már az orosz faluban a parasztság proletarizálódása, párhuzamosan egy tehetős kisebbség, a „szipolyo- zók", a kulákok kialakulásával Lenin széttépi azt a narodnyikok által költött mítoszt, hogy az orosz paraszti gazdaság valami különleges „népi termelést“ képvisel, amelynek állítólag semmi köze sincs a kapitalizmushoz,

E művekben, különösen a „Nép- barátok‘!-ban, Lenin visszaveri a narodnyikoknak általában a marxizmus ellen s különösen a társadalmi, történelmi jelenségekre alkalmazott materializmus ellen irányuló támadásait. E vita során Lenin a dialektikus és történelmi materializmusnak nagyszerű kifejtését adja és különösen élesen világítja meg a „Töke“ módszerének jellemzése során a társadalmi-gazdasági alakulat fogalmát- A dialektikus és történelmi materializmus marxi elméletének továbbfejlesztésében ezek a lenini fejtegetések új, magasabb fokot jelentettek.

jí enin, mint igazi marxista, a tudós és pártember elválaszthatatlan egységének, egybeforrott- ságának megtestesülése. Lenin nem ismert pártatlan tudományt. A marxisták materializmusa — tanítja Lenin —, „magában foglalja a pártosságot. amely arra kötelez, hogy az eseményeket minden megítélésénél közvetlenül és nyi lán egy meghatározott osztály álláspontjára helyezzük”, A marxizmus erejének éppen az a titka, hogy ,,a szigorú és legmagasabbrenáü tudományosságot egyesíti a f orradalmisággal', mégpedig ,,magában az elméiéiben, bensőleg és elválaszthatatlanulA marxizmus éppen ezért a legmagasabbrendű tudomány, mert „ez az elmélet egyenesen feladatául, ez a tudomány egyenesen céljául tűzi ki azt, hogy „segítségére legyen a proietáriátusnak abban, hogy az mennél gyorsabban és minél köny- nyebben végezhessen mindenféle ki- zsákmányolással'“, hogy „helyes harc: jelszót“ adjon a tömegeknek ahhoz a harchoz, melynek „általános jellege, általános célja: minden kizsákmányolás és minden elnyomás teljes és végleges megszüntetése".

Ugyanakkor Lenin e müveiben lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a marxista „helyes harci jelszót*’ csak akkor adhat, ha a harc feltételeit, vagyis a mindenkori gazdaLhNIN„Inkább kevesebbet, de jobban” cimii legutolsó cikkének utolsó soraiban ezt irta: „Ha apparátusunkat a. lehelő tea nagyobb mértékben megtisztít jak. ha a legnagyobb mértékben lecsökkentjük benne mindazt, amire nincs feltétlen szükség, akkor nem egy kisparaszti ország szinvona- lán. nem ennek az általános korlátozottságnak a színvonalán fogjuk magunkat tartani tudni, hanem olyan színvonalon, amely feltartóztathatatlanul egyre magasabbra emelkedik, a gépesített nagyipar színvonala felé. Ezek azok a nagy feladatok, melyekről én Munkás„ és Paraszt-Ellenőrzésünk számúra ábrándozom”■

így él emlékezetünkben a lángeszű tanító: elmerültem a szocialista építés közvetlen kérdéseiben, a nagy jövőtől, a végső céltól, a kommunizmustól elválaszthatatlan gondolatok között.

A nagy gondolkodó, tudós vezér, elméleti és gyakorlati ember, nagy álmodozó volt, A Bolsevik Párt. az uj,típusú párt. megalkotásának világtörténelmi jelentőségű munkáját e Párt megálmodásával kezdte. Képzeletében már jóval azelőtt látta, mielőtt létrejött, megnőtt, megszilárdult, s az emberiség történelmének leghatalmasabb Pártja lett, mely uj korszakot nyitott a történelemben, megvalósította az Októberi Szocialista Forradalmat és ma a kommunizmus felé vezeti a szovjet népet.

„Ez az, amiről ábrándoznunk kell!” — kiáltott fel Lenin a „Mi a teendő?” cimü munkájában. Minthogy előre látta o p p o rtu ni sta el 1 e n f elei ne k

rosszindulatú mosolyát, meg- védelmeztc az ábrándozás jogát és helyét a kommunisták világnézetében. Idézte Piszár- iov hires szavait, az ábrándok jelentőségéről, a forradalmi nézetekért vívott ideológiai küzdelemben, Piszárjov azt irta:

„Az ábránd és g valóság kö- ölti szakadás sénimikép sem ártalmas, ha az ábrándozó komolyan hisz a maga ábrándjában. figyelmesen szétnéz az életben, összehasonlítja megfi- nyeléseit légváraival és tiszta lelkiismerettel dolgozik a. képzeletében kialakult képek megvalósításán. Ha bármilyen érintkezés van az ábránd és az é7ef között, akkor minden ked- •ező”.

Ábrándozók voltak a nagy orosz filozófusok, az orosz rea- ’ísta iskola megalkotói. Álmodok voltak Bjelinszki.i, Cser- •lyisevszki j, a tudományos kommunizmust megelőző korszak nagy gondolkodói is. Lenin bolsevik ábrándjaiba bevitte a tudományos marxista anaüzio elemeit. O az ál- -nodázóc;t tudományos előrelátássá fejlesztette, melyben

7

»ági, politikai. ... társadalmi viszonyokai beható részletességgel, minden oldalról és történeti fejlődésükben folytonos alakulásukban tanulmányozza.

A „szigorú és legmagasabbrendű tudományosság és a forradalmiság egyesítése" tette lehetővé, hogy Lenin már a legelső müveiben, nevezetesen a ,,Népbarátok“-ban, mesterien alkalmazta a marxizmust a XIX. századvégi Oroszország társadalmi és gazdasági viszonyainak hatalmas ténybeli, statisztikai anyag alapján való tanulmányozásában, elemzésében és megfogalmazta az oroszországi proletariátus forradalmi harcainak több döntő fontosságú programtételét

és feladatát.

Meghatározta a munkásosztálynak, mint „az egész dolgozó és hi- sákmányolt nép egyedüli és természetes képviselőjének”, mint a társadalom vezető forradalmi erejének szerepét. Elsőül mutatott rá a munkások és parasztok forradalAz Összkinai Szakszervezeti t Szövetség Adandó Bizottsága elhatározta, hogy nemzetközi munkássegély alapjából 500 millió kinai dollárt juttat a koreai munkásoknak, A bi- ottság a korea; munkásokhoz intézett üzenetében kijelenti: „Az 500 millió dolláron felül, melyet nemzetközi munfeássevrn szövetségére, mint a cárizmus, a földbirtokosok és a burzsoázia megdöntésének leghathatósabb eszközére, meghatározta a parasztság, nak mint a munkásosztály szövetségesének szerepet. Kijelölte az oroszországi marxisták legközelebbi feladatát, mely abban állt, hogy a szétszórt marxista körökből egységes önálló szocialista munkáspártot kellett szervezniük.

A történelem ragyogóan iga* zolta a 24 éves Leninnek azt a tudományos jövőbelátást, melyet a ,,Népbarátok‘‘-ban több mint ötven évvel ezelőtt látnoki erővel fejezett ki, amikor rámutatott arra, hogy az orosz munkásság marxista pártjának vezetésével, „vcilameny- nyi demokratikus elem élére állva, meg fogja dönteni a cári önkény- uralmat és a nyílt politikai harc egyenes útján elvezeti az orosz proletáriátust (vállvetve az egész világ proletariátusával) a győzelmes kommunista forradalomhoz”•

géljj-alapunkból küldünk, Kina munkásai országszerte széleskörű hazafias munkaversennyel támogat jóit harcotokat. Fogjunk össze szorosan, s vívjuk végig a harcot az imerikai imperialista támadók ellen. A végső győzelemcsal: a ntíenk leltet ”

D- - MEGVALÓSULT ÁBRÁNDOK

megvan a művészi képzelet és a forradalmi szenvedély ereje.

Marxnak valóban gigantikus képzelőereje volt. ö a tudományos prófécia formájába öltöztette a kommunizmus győzelméről benne lévő ábrándokat, A kapitalista rendszer lényegének és ellentmondásai- íak mély elméleti elemzése a szocialista átalakulás lelkesítő képében csúcsosodik ki:

„A tőke monopóliuma bilincsbe veri azokat a, termelési eljárásokat, amelyek mellette és alatta kifejlődtek. A termelőeszközök centralizációja és a munka társadalmasítása eléri apt a pontot, amelyen már összeegyeztet hét ellenné válik a kapitalista kerettel, s szétfeszíti ezt a keretet. S akkor üt a, kapitalista magántulajdon órája. A kisajátítókat kisajátítják”.

Ez a lángeszű elképzelés fantasztikusnak tűnt azoknak az emberkéknek, akiknek hiányzottak a tudomány és az ábránd szárnyai. De ez a fanlázi a ma már valósággá váltMarx elképzelésében még nem voltak határidők. Hol, mikor üt először a kapitalizmus végérája? Hogy fog ez végbemenni? Ki vezeti a kisajátítók világtörténelmi jelentőségű kisajátítását?

A múlt századbeli marxizmus még nem tudott válaszolni ezekre a kérdésekre. _A választ a marxi zmus-leninizmus adta meg, belőle született a lenini-sztálini ábránd, az ujtipusu Pártról.

Ma épiteni, közvetlenül át- ílakitani az életet, szakadatlanul magunk előtt látni a kommunizmust, elképzelni, megvilágítani a jövőben a .jelent, minden részletkérdést a. végső cél távlataiban látni és megoldani, erre tanit Lenin és Sztálin, A fantázia beleillik ebbe a tanításba, mint ahogy mindenkor beleillik minden igazi tudományba,

A marxismus,’lenini%.

mus az uj munkáról, az uj emberről szóló tanítás, az uj társadalom építése. Lenin képzeletében látta ezt az u.j, épülő kommunista, társadalmat,

Lenin 1919-ben, a Párt VIII. kongresszusa előtt elmondotta ábrándképeit. Kolhozmezőket látott, melyeken százezer elsőrendű traktor dolgozik. Ez

akkor még csak álom volt- Ma már valóság. A szovjet ipar csupán egy év alatt több mint másfélszázezer traktort, kommt es 1 I

gépet nyújtott a. kolhozoknak.

Lenin arra tanította az ifjúságot, hogy szüntelenül ábrándozzon a kommunizmus megvalósításáról. Arra tanította őket, hogy ennek a nem. zedéknek életfeladata a kommunista társadalom építése.

Lenin álma megvalósult, lángeszű tanítványának és fe gy vert ár s án a k, S ztálinn ak müveiben és munkájában. A szovjet nép halad a kommunizmus felé vezető utón, előtte jár Lenin ábrándja, mely megvilágítja az utat.

Lenin a jövőről álmodott, amikor legutolsó cikkét megírta. Nagyszerű kép bontakozott ki képzeletében.

„A harc kimenetelét végeredményben az határozza meg, hogy Oroszország, India, Kina a világ lakosságának óriási többsége. S az utóbbi években éppen a lakosságnak ez a többsége sodródik bele rendkívüli gyorsasággal a felszabadításáért folyó harcba”• Ebben az értelemben a szocializmus végleges győzelme tökéletesen és feltétlenül biztosított.

íme? ilyen merészen9

ilyen zseniális előrelátással álmodozott Lenin.

Ez az ő utolsó kívánsága, hagyatéka a szovjet emberek, a kommunisták és minden dolgozó számára: hogy töltse el életüket a kommunizmus gondolata, ábrándja, hogy fejlesszék a kommunizmus csiráit, gyorsítsák meg a kommunizmus építését, hogy gyűlöljék a kapitalizmust, mindent, ami megrontja az cml>er életét és akadályozza fejlődését, ■

A kommunizmus lenini-sztálini bolsevik ábrándja — az alkotás, a harc. a győzelem életadó forrása.

Az Összkinai Szakszervezeti Szövetség’ 500 in ill le kínai dollárt ajándékoz Korea munkásságának

Vasárnap. 1951. jan. 21