Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-21 / 17. szám

LENIN MŰVEINEK ELSŐ KÖTETE ALI" egj.elcnt Lenin összes müvei magyar kiadásának első kö­tete. Amikor Pártunk gondoskodása a marxizmus-leninizmus klasszikusai­nak egy-egy művét vagy műveik *:4y'egy kérdésére vonatkozó gyűj­teményét hozzáférhetővé teszi a magyar olvasók számára — az mindig jelentős eseménye orszá­gunk kulturális életének, jelentős gazdagítása Pártunk, dolgozó né­pünk. eszmei, tudományos és poli­tikai kincsesházának és fegyvertá­rának­A most, Lenin halálának 27. év­fordulójával, egyidejűleg kiadott magyar Lenin kötet megjelenésének azonban szokottnál is nagyobb je­lentősége van. Ezzel a kötettel Pár tunk könyvkiadója megkezdte Lenin Ó5 kötetre' terjedő összes műveinek magyar kiadását. Még ebben az évben további négy kötet követi az elsőt, Néhány év — és pártká­dereink, dolgozó népünk a szocia­lizmus minden tudatos és tudni vá­gyó építője Lenin egész irodalmi eszmei hagyatékából meríthet is­mereteket, tanulságokat, eszméket, ösztönzést, hitet, lelkesedést szo­cializmust építő és védő munkájá­hoz. Lenin az emberi gondolkodás -és alkotóerő titánja. Minden müve megannyi dokumentuma annak a munkának és harcnak, amellyel megteremtette a Bolsevik Pártot, győzelemre vezette a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalmat, meg­teremtette a világ első szovjet szo­cialista államát. Minden müve a marxizmus-leninizmusnak, annak a tudománynak egy-égy építőköve, amely feltárja a forradalmi és tör­ténelmi fejlődés törvényeit, fényt derít a dolgozók szabadságmozgal­mának, a szocializmus és kommu­nizmus építésének, az emberiség elnyomástól ás kizsákmányolástól mentes jövőjének útjára. Lenin művei megvilágítják és összesítik a Bolsevik Pártnak s a Szovjetunió munkásosztályának és népeinek három forradalom során szerzett óriási tapasztalatát, a világ mun­kásmozgalmának századunk első ne­gyedét is felölelő tapasztalatait. Sztálin elvtárs, Lenin legközelebb bi, leghűbb tanítványa, fegyvertár­sa. müvének folytatója s tovább­fejlesztője mondotta: „Minden olyan kis papírdarab, amelyen rajta van Lenin aláírása vagy jegyzete, óriási kincs lehet a világforradalom vezére egyéniségének és tevékeny­ségének tanulmányozása szempont­fából és hozzásegít ahhoz, hogy tisz­tán lássuk a feladatokat azon az úton, amelyen Lenin vezetésével haladunk". Lenin egyéniségében megtestesült mindaz, ami a proletáriátusban nagy és hősies, egyesült benne a hatalmas elméleti erő, a rettenhe- tctlen elme, a legmagasabbrendű, legforradalmibb tudomány által irányított merészség, a törhetetlen- vasakarat, az elnyomásnak és a ki­zsákmányolásnak minden fajtája ellen táplált szent gyűlölet, a he­gyeket megmozgató forradalmi szenvedély, a tömegek alkotóereje, be vetett határtalan hit. Lenin összes művei magyar ki­adásának megindítása nagy lépés, nagy siker Pártunk, népi demokrá­ciánk ideológiai nevelőmunkájának terén- Egyben újabb tanuságtétel Pártunk hűségének a leninizmushoz és tanuságtétele nemzetünk hálá­jának az országunkat, dolgozó né­pünket felszabadító Szovjetunió iránt, melyet Lenin és Sztálin ala­pított. Á z első kötet Lenin négy har­cos vitairatát tartalmazza, melyeket 1893—1894-ben, forradal­mi tevékenységének kezdetén írt. Mind a négy mű a narodnyikok el­len, az oroszországi forradalmi munkáspárt megteremtéséért foly­tatott harcnak s e harc érdekében kifejtett óriási tudományos kutató és elemző munkának terméke. Oroszországban akkor a kapita­lizmus fejlődésének következmé­nyeképpen a munkásosztály már élenjáró erővé, szervezett forradal­mi harcra képes erővé vált. De az oroszországi proletariátusnak még nem volt pártja. A nagyobb váro­sokban voltak főleg értelmiségiek­ből álló marxista körök, de ezek sem egymással, sem a munkások ösztönös tömegmozgalmával nem voltak kapcsolatban. Sem munkás­párt, sem szocialista munkásmoz­galom még nem volt. A marxizmus elterjedését, a szocialista munkás- mozgalom kialakulását nagv mér­tékbe;: gátolták a narodnyik néze­tek. amelyeknek a 90-es években még nagy befolyásuk volt a ha­ladó munkások és a forradalmi ér­zelmű értelmiségi ifjúság körében. Csak a narodnyikság végleges esz­mei megsemmisítése biztosíthatta a szocialista munkáspárt megteréra- tésének lehetőségét, Ezért kellett Leninnek az orosz- országi marxista munkáspárt meg­teremtéséért folytatott harcát a na_ rodnyik nézetek elleni harccal kcz. denie. A 60-as, 70-es évek narodnyikjai, bár teljesen helytelen elméleti ala­pon és helytelen, a munkásmozga­lom kifejlődése szempontjából rendkívül káros módszerekkel har­coltak a cári önkényuralom ellen, még forradalmárok vojtak. A 90-es évek narodnyikjai azonban — a li­berális narodnyikok — lényegileg már lemondtak mindennemű forra­dalmi harcról a cári kormány ellen- Fenntartották azt az alapvető na­rodnyik nézetet, hogy az oroszor­szági kapitalizmus véletlen, illetve mesterségesen meghonosított és re­trograd jelenség, hogy a kapitaliz­musnak s következésképpen a pro­letariátusnak Oroszországban nincs jövője, hogy Oroszországban valami egészen különleges szocializmusnak kell kifejlődnie, melynek csírája és alapja a paraszti obsesina, az oroszországi falusi földközösség. A parasztságot egységes osztálynak tekintették. Tagadták a parasztság felbomlását. elkendőzték a falun, az obsesínán belül dúló osztály­harcot és nem akarták tudomásul venni, hogy a kulákság kizsákmá­nyolja a szegényparasztságot. Tip zt a liberális narodnyikságot leplezte le és zúzta szét Le­nin az első kötetben olvasható négy nagy tanulmányában, melyek­nek címei: „Újabb gazdasági moz­galmak a paraszti életben", „Az úgynevezett piackérdésről", „Kik azok a ,n.épbarálok’ és hogyan ha­dakoznak a szociáldemokraták el­len„A narodnyikság gazdasági tartalma és bírálata Sztruve úr könyvében E tanulmányokban Lenin szét­zúzza a narodnyikok minden téte­lét s leleplezi a narodnyíkokat, mint ál-,,népbarátokat'1' akik a cá- rizmussal való megbékélést hirde­tik s a kulákság érdekeinek kife­jezői, annak ellenére, sőt annál is inkább, hogy a paraszti egységet hirdetik, s a parasztság bomlását tagadják vagy elkendőzni igyekez­nek. Maguknak a narodnyik sta­tisztikusoknál^ adatai alapján Le­nin kimutatja, hogy „Oroszország gazdasági életének meghatározó tényezője máris a kapitalizmus'’, hogy a termelési viszonyok az obs- csinán belül is — bár még közép­kori formák, feudális maradványok burkolják — tőkés jellegűek. Ki­mutatja, milyen messzire haladt már az orosz faluban a parasztság proletarizálódása, párhuzamosan egy tehetős kisebbség, a „szipolyo- zók", a kulákok kialakulásával Le­nin széttépi azt a narodnyikok ál­tal költött mítoszt, hogy az orosz paraszti gazdaság valami különle­ges „népi termelést“ képvisel, amelynek állítólag semmi köze sincs a kapitalizmushoz, E művekben, különösen a „Nép- barátok‘!-ban, Lenin visszaveri a narodnyikoknak általában a marx­izmus ellen s különösen a társadal­mi, történelmi jelenségekre alkal­mazott materializmus ellen irányu­ló támadásait. E vita során Lenin a dialektikus és történelmi mate­rializmusnak nagyszerű kifejtését adja és különösen élesen világítja meg a „Töke“ módszerének jellem­zése során a társadalmi-gazdasági alakulat fogalmát- A dialektikus és történelmi materializmus marxi el­méletének továbbfejlesztésében ezek a lenini fejtegetések új, magasabb fokot jelentettek. jí enin, mint igazi marxista, a tudós és pártember elválaszt­hatatlan egységének, egybeforrott- ságának megtestesülése. Lenin nem ismert pártatlan tudományt. A marxisták materializmusa — tanít­ja Lenin —, „magában foglalja a pártosságot. amely arra kötelez, hogy az eseményeket minden meg­ítélésénél közvetlenül és nyi lán egy meghatározott osztály állás­pontjára helyezzük”, A marxiz­mus erejének éppen az a titka, hogy ,,a szigorú és legmagasabb­renáü tudományosságot egyesíti a f orradalmisággal', mégpedig ,,ma­gában az elméiéiben, bensőleg és elválaszthatatlanulA marxizmus éppen ezért a legmagasabbrendű tudomány, mert „ez az elmélet egyenesen feladatául, ez a tudo­mány egyenesen céljául tűzi ki azt, hogy „segítségére legyen a proietáriátusnak abban, hogy az mennél gyorsabban és minél köny- nyebben végezhessen mindenféle ki- zsákmányolással'“, hogy „helyes harc: jelszót“ adjon a tömegeknek ahhoz a harchoz, melynek „általá­nos jellege, általános célja: minden kizsákmányolás és minden elnyo­más teljes és végleges megszünte­tése". Ugyanakkor Lenin e müveiben lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a marxista „helyes harci jelszót*’ csak akkor adhat, ha a harc felté­teleit, vagyis a mindenkori gazda­LhNIN„Inkább kevesebbet, de jobban” cimii legutolsó cik­kének utolsó soraiban ezt irta: „Ha apparátusunkat a. lehelő tea nagyobb mértékben meg­tisztít jak. ha a legnagyobb mértékben lecsökkentjük ben­ne mindazt, amire nincs fel­tétlen szükség, akkor nem egy kisparaszti ország szinvona- lán. nem ennek az általános korlátozottságnak a színvona­lán fogjuk magunkat tartani tudni, hanem olyan színvona­lon, amely feltartóztathatatla­nul egyre magasabbra emelke­dik, a gépesített nagyipar színvonala felé. Ezek azok a nagy feladatok, melyekről én Munkás„ és Paraszt-Ellenőr­zésünk számúra ábrándozom”■ így él emlékezetünkben a lángeszű tanító: elmerültem a szocialista építés közvetlen kérdéseiben, a nagy jövőtől, a végső céltól, a kommunizmus­tól elválaszthatatlan gondola­tok között. A nagy gondolkodó, tudós vezér, elméleti és gyakorlati ember, nagy álmodozó volt, A Bolsevik Párt. az uj,típusú párt. megalkotásának világtör­ténelmi jelentőségű munkáját e Párt megálmodásával kezd­te. Képzeletében már jóval azelőtt látta, mielőtt létrejött, megnőtt, megszilárdult, s az emberiség történelmének leg­hatalmasabb Pártja lett, mely uj korszakot nyitott a történe­lemben, megvalósította az Ok­tóberi Szocialista Forradal­mat és ma a kommunizmus felé vezeti a szovjet népet. „Ez az, amiről ábrándoznunk kell!” — kiáltott fel Lenin a „Mi a teendő?” cimü munká­jában. Minthogy előre látta o p p o rtu ni sta el 1 e n f elei ne k rosszindulatú mosolyát, meg- védelmeztc az ábrándozás jo­gát és helyét a kommunisták világnézetében. Idézte Piszár- iov hires szavait, az ábrán­dok jelentőségéről, a forradal­mi nézetekért vívott ideológiai küzdelemben, Piszárjov azt irta: „Az ábránd és g valóság kö- ölti szakadás sénimikép sem ártalmas, ha az ábrándozó ko­molyan hisz a maga ábrándjá­ban. figyelmesen szétnéz az életben, összehasonlítja megfi- nyeléseit légváraival és tiszta lelkiismerettel dolgozik a. kép­zeletében kialakult képek meg­valósításán. Ha bármilyen érintkezés van az ábránd és az é7ef között, akkor minden ked- •ező”. Ábrándozók voltak a nagy orosz filozófusok, az orosz rea- ’ísta iskola megalkotói. Álmo­dok voltak Bjelinszki.i, Cser- •lyisevszki j, a tudományos kommunizmust megelőző kor­szak nagy gondolkodói is. Lenin bolsevik ábrándjaiba bevitte a tudományos marx­ista anaüzio elemeit. O az ál- -nodázóc;t tudományos előrelá­tássá fejlesztette, melyben 7 »ági, politikai. ... társadalmi viszo­nyokai beható részletességgel, min­den oldalról és történeti fejlődé­sükben folytonos alakulásukban ta­nulmányozza. A „szigorú és legmagasabbrendű tudományosság és a forradalmiság egyesítése" tette lehetővé, hogy Lenin már a legelső müveiben, ne­vezetesen a ,,Népbarátok“-ban, mesterien alkalmazta a marxizmust a XIX. századvégi Oroszország társadalmi és gazdasági viszo­nyainak hatalmas ténybeli, statisz­tikai anyag alapján való tanulmá­nyozásában, elemzésében és megfo­galmazta az oroszországi proleta­riátus forradalmi harcainak több döntő fontosságú programtételét és feladatát. Meghatározta a munkásosztály­nak, mint „az egész dolgozó és hi- sákmányolt nép egyedüli és ter­mészetes képviselőjének”, mint a társadalom vezető forradalmi ere­jének szerepét. Elsőül mutatott rá a munkások és parasztok forradal­Az Összkinai Szakszervezeti t Szövetség Adandó Bizottsága elhatározta, hogy nemzetközi munkássegély alapjából 500 millió kinai dollárt juttat a koreai munkásoknak, A bi- ottság a korea; munkásokhoz intézett üzenetében kijelenti: „Az 500 millió dolláron felül, melyet nemzetközi munfeásse­vrn szövetségére, mint a cárizmus, a földbirtokosok és a burzsoázia megdöntésének leghathatósabb esz­közére, meghatározta a parasztság, nak mint a munkásosztály szövet­ségesének szerepet. Kijelölte az oroszországi marxisták legközeleb­bi feladatát, mely abban állt, hogy a szétszórt marxista körökből egy­séges önálló szocialista munkáspár­tot kellett szervezniük. A történelem ragyogóan iga* zolta a 24 éves Leninnek azt a tudományos jövőbelátást, me­lyet a ,,Népbarátok‘‘-ban több mint ötven évvel ezelőtt látnoki erővel fejezett ki, amikor rámutatott arra, hogy az orosz munkásság marxista pártjának vezetésével, „vcilameny- nyi demokratikus elem élére állva, meg fogja dönteni a cári önkény- uralmat és a nyílt politikai harc egyenes útján elvezeti az orosz proletáriátust (vállvetve az egész világ proletariátusával) a győzel­mes kommunista forradalomhoz”• géljj-alapunkból küldünk, Ki­na munkásai országszerte szé­leskörű hazafias munkaver­sennyel támogat jóit harcoto­kat. Fogjunk össze szorosan, s vívjuk végig a harcot az imerikai imperialista táma­dók ellen. A végső győzelem­csal: a ntíenk leltet ” D- - MEGVALÓSULT ÁBRÁNDOK megvan a művészi képzelet és a forradalmi szenvedély ereje. Marxnak valóban gigan­tikus képzelőereje volt. ö a tudományos prófécia formájá­ba öltöztette a kommunizmus győzelméről benne lévő ábrán­dokat, A kapitalista rendszer lényegének és ellentmondásai- íak mély elméleti elemzése a szocialista átalakulás lelkesítő képében csúcsosodik ki: „A tőke monopóliuma bi­lincsbe veri azokat a, termelési eljárásokat, amelyek mellette és alatta kifejlődtek. A terme­lőeszközök centralizációja és a munka társadalmasítása eléri apt a pontot, amelyen már összeegyeztet hét ellenné válik a kapitalista kerettel, s szétfe­szíti ezt a keretet. S akkor üt a, kapitalista magántulajdon órája. A kisajátítókat kisajá­títják”. Ez a lángeszű elképzelés fantasztikusnak tűnt azoknak az emberkéknek, akiknek hi­ányzottak a tudomány és az ábránd szárnyai. De ez a fan­lázi a ma már valósággá vált­Marx elképzelésében még nem voltak határidők. Hol, mikor üt először a kapitaliz­mus végérája? Hogy fog ez végbemenni? Ki vezeti a kisa­játítók világtörténelmi jelen­tőségű kisajátítását? A múlt századbeli marx­izmus még nem tudott vála­szolni ezekre a kérdésekre. _A választ a marxi zmus-leniniz­mus adta meg, belőle szüle­tett a lenini-sztálini ábránd, az ujtipusu Pártról. Ma épiteni, közvetlenül át- ílakitani az életet, szakadatla­nul magunk előtt látni a kom­munizmust, elképzelni, megvi­lágítani a jövőben a .jelent, minden részletkérdést a. végső cél távlataiban látni és meg­oldani, erre tanit Lenin és Sztálin, A fantázia beleillik ebbe a tanításba, mint ahogy mindenkor beleillik minden igazi tudományba, A marxismus,’lenini%. mus az uj munkáról, az uj emberről szóló tanítás, az uj társadalom építése. Lenin kép­zeletében látta ezt az u.j, épü­lő kommunista, társadalmat, Lenin 1919-ben, a Párt VIII. kongresszusa előtt elmondotta ábrándképeit. Kolhozmezőket látott, melyeken százezer el­sőrendű traktor dolgozik. Ez akkor még csak álom volt- Ma már valóság. A szovjet ipar csupán egy év alatt több mint másfélszázezer traktort, kom­mt es 1 I gépet nyújtott a. kolhozoknak. Lenin arra tanította az if­júságot, hogy szüntelenül áb­rándozzon a kommunizmus megvalósításáról. Arra taní­totta őket, hogy ennek a nem. zedéknek életfeladata a kom­munista társadalom építése. Lenin álma megvalósult, lángeszű tanítványának és fe gy vert ár s án a k, S ztálinn ak müveiben és munkájában. A szovjet nép halad a kommu­nizmus felé vezető utón, előtte jár Lenin ábrándja, mely megvilágítja az utat. Lenin a jövőről álmodott, amikor legutolsó cikkét meg­írta. Nagyszerű kép bontako­zott ki képzeletében. „A harc kimenetelét vég­eredményben az határozza meg, hogy Oroszország, India, Kina a világ lakosságának óriási többsége. S az utóbbi években éppen a lakosságnak ez a többsége sodródik bele rendkívüli gyorsasággal a fel­szabadításáért folyó harcba”• Ebben az értelemben a szocia­lizmus végleges győzelme tö­kéletesen és feltétlenül bizto­sított. íme? ilyen merészen9 ilyen zseniális előrelátással álmodozott Lenin. Ez az ő utolsó kívánsága, hagyatéka a szovjet emberek, a kommunisták és minden dolgozó számára: hogy töltse el életüket a kommunizmus gondolata, ábrándja, hogy fej­lesszék a kommunizmus csi­ráit, gyorsítsák meg a kom­munizmus építését, hogy gyű­löljék a kapitalizmust, min­dent, ami megrontja az cml>er életét és akadályozza fejlődé­sét, ■ A kommunizmus lenini-sztá­lini bolsevik ábrándja — az alkotás, a harc. a győzelem életadó forrása. Az Összkinai Szakszervezeti Szövetség’ 500 in ill le kínai dollárt ajándékoz Korea munkásságának Vasárnap. 1951. jan. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom