Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-03 / 1. szám

Részletes tájékoztató a cukor és finomlisztéi látás szabályozásával kapcsolatos tudnivalókról A Zala megyei Katolikus Papok BcSiebizottságúsiak felhívása MSaiAl^AMEGYEI PÁRTBIKOTTSÁoANAK ÜAPILAPJA VII. évtotvam I. szint Ä'fa SO filler /95/ január 3 Szerda a®'! HATALMAS BELSŐ TARTALÉK Amikor négy esztendővel az­előtt Pártunk az ország dolgo­zói és az egész közvélemény elé tárta a hároméves tervja­vaslatot.. az ellenség sem ma­radt rest és elkezdte aknamun­káját a terv ellen. A nyilt el­lenség kereken tagadta a terv- gazdálkodás lehetőségét és an­nak előnyeit. Az akkor még ie nem álcázott ellenség pedig szavakban elismerte a terv le­hetőségét és előnyös voltát, de hogy a kákán csomót keressen, kétségbe vonta, hogy képesek vagyunk megvalósítani a ter­vet saját anyagi erőforrá­sainkból. Ezért ,,tanácsolták” külföldi (imperialista) kölcsön felvételét, jól tudva, hogy ez­zel országunkat gazdasági füg­gésbe hozzuk a válsággal küz­dő tőkés gazdasághoz, amel­lett az ilyen kölcsönöknek ha­talmas politikai ára van: az ország szabadsága» független­sége. Egyedül a mi Pártunk, a kommunisták pártja harcolt következetesen a tervért, mert ismerte azokat a belső erő fór­rá'okai, amelyekkel a terv meg-valósítható: az azóta álla­tim.-ütött üzemek bevételei, a munkásosztályban szunnyadó hatalmas kezdeményező erő, a dolgozó parasztság szorgalma, az államosított kereskedelem stb. Azóta minden tény Pártunk politikájának helyességét bi­zonyítja. Idő előtt tulteljesi- i ..ük a hároméves tervet, si­ló résén befejeztük ötéves ter­vünk első esztendejét, többet ruháztunk be az előirányzott­nál is. És beigazolták a tényék azt is — csak körű1 kell nézni a marshalíizált nyugaton és Tito Jugoszláviájában —, mi­lyen árat fizet a dolgozó nép az imperialista kölcsönökért. Ötéves tervünk második esz ten de je nemcsak egyszerűen folytatása eddigi tervgazdál­kodásunknak. hanem maga­sabb színien, szocialistább mó­don folytatása annak. Meg­kívánja ezt az élesedő nemzet­közi helyzet, és' az országban dúló osztályhare, Uj országot építeni csak uj módon lehet. Meg többet beruházni, még erősebbé tenni az országot minden féle viharral szemben. még gazdagabbá- tenni népün­ket, még kulturáltabb életet teremteni. — ebhez erőforrá­sa’ok fokozottabb mozgósítása szükséges.' Melyek a mi erőforrásaink? Lege'sosorban a hazánkat fel­szabadító Szovjetunió 33 éves tapasztalata, ^ amellett az a napi gyakorlati és személyes segítség, ahogy nyersanyag­gal, szakemberekkel, a legkü­lönbözőbb módon bennünket •mgit. Felbecsülhetetlen erő- í'oiTás, hogy országunk a ba­ráti népi demokráciákká1 együtt építi a szocializmust, tanulva a Szovjetuniótól és ég mástól. Ezek a mi külső erőforrásaink. Belső erőforrá­sainkat egyetlen mondatban lehet összegezni: „A Magyar A raköztár saságban minden ha­talom a dolgozó népé’. Annyit jelent ez, hogy mi vagyunk gaz.dá ja az orszá g ini nrlen ki n- u ének. S váljon gondos gaz- (i az. aki kihagyja peregni a szemet gabonájából, saját r miében feleslegesen paza­rolja a nyersanyagot, ener­giát, szerszámot, rosszul gaz- lálkodik a munkaerővel, stb-? ilyen fényűzést bezzeg a ka­pitalisták nem engedtek és íein engednek meg üzemeik­ben, földjeiken. Százszorta nkább nem tűrhet ilyen laza­ságokat a szocialista tervgaz- ’ álkod ás! A minisztertanács határoza­ta a takarékosságról felfedi azokat a még ki nem meriteít hatalmas belső tartalékokat, amelyeknek kiaknázásával az ötéves terv további éveinek egyre fokozódó beruházásait győzni fogjuk. Ezért a dolgozó nép osztatlan helyesléssel fo­gadja ezt a határozatot. De önkéntelenül az a kérdés tohrl az ember eszébe, hol tarta­nánk, ha a minisztertanácsi határozatban felsorolt gondat­lanságokat már előbb kiküszö­böltük volna. „Az ipari terme- és értékének az anyagköltség minte"*’ felét teszi ki. Ezért minden szá alék anyag megtel karitás többszáz millió forint nyereséget jeleni népgazdasá­gunk számára”. Többszáz mil­lió forint, azaz többszáz há­rom-négyemeletes ház megy veszendőbe egyetlen százalék anyugpocsékolással! Egy egész szocialista nagyváros az öt­éves terv esztendei alatt! Már­pedig mi Dunai Vasmüvet építünk, s miért ne építhet­nénk majd a következő ter­vekben még ennél is hatalma­sabb alkotásokat? Megemlíti a m iniszí ertan ácsi határozat, hogy általában a késedelmes betakarítás következtében 4—5 százalékos a szemveszteség, valamint a szálastakarmá- uyokb.au a beázások több tíz­millió forint kárt okoznak. El­képzelheti dolgozó parasztsá­gunk, hogy ezekből a tiz- és százmilliókból hány uj gépál­lomás, kidturház, bekötőút és még sok minden épülne, ha nem pazarolnánk. Vagy kép­zeljük el. hogy mennyi bőrt, gumit és más igen fontos, ke­resett nyersanyagot hozhat­tunk volna he külföldről azért a soktizezer vágón cukorré­páért, amelyet a termelők te 1 - világosulatlan, vagy ellensé­ges része állati takarmányo­zásra használt. Világos, hogy mindezek a je- ’enségek az ellenség malmára hajtják a vizet. Végső fokon az üzemekben, vállalatoknál, hivataloknál és a mezőgazda­ságban a pazarlások mögött mindenütt megtalálni az ellen- -'éo* kezét. Dolgozó népünk úgy Válaszol méltóképpen az ellen­ségnek, amely meguyergeli az •mberek tudatában meglévő maradiságot. tőkés .gondolko­dásmódot, ha továbbfejleszti a s octal ista köztulajdon iránti viszonyt- Az öntudatos mun- ’-ás kötelessége nemcsak abban 'dl, hogy 'vállalást tesz saját tervének mennyiségi és minő­ségi. túlszárnyalására? sőt még abban sem merülhet, ki köte- 'essége, hogy tapasztalatait és módszerét átadja az elmara­dóknak. Maradéktalanul esők akkor tesz eleget kötelességé­nek, ha a. ttyersuuyag, szer­szám, energiafoavasztás tekiv etében nem tvr pazarló "nészü emébnn. A Szovjetunó' dpniáró munkásai a mi pé1- dnképeink,. mennyiségi és mi nőségi felajánlásaik mellett, A második tervév első napján uj lendülettel indult a munka Zala megye ipari üzemeiben A zalai üzemekben elindult a, győzelmes ulon az ötéves terv má­sodik éve. A győzelmeket qyőzelemre halmozó első esztendő örö­mével kezdték meg a munkájukat, kedden reggel a munkások, akik tisztában vannak azzal, hogy a 'Tervnek ők a kovácsai, saját jobb és boldogabb jövőjük megvalósítói, a béke kiharcolói. Saját tapasz­talataik, eddig végzett öntudatos, lelkes munkájuk nyomán ismer, tők fel az eUnull évben, hogy a terv végrehajtását jó munlcá- val meggyorsíthatják és amikor egy-egy győzelmet arat­nak a munka frontján, akkor szilárdabb lesz az ország ereje biz­tosabb lesz a béke, amely a legdrágább kincs számukra és a vi­lág minden becsületes dolgozója számára. Kedden reggel, amikor munkába mentek, szilárd elhatározás érlelődött meg bennük: na­gyok voltak eredményeink az első esztendőben, még nagyobbak lesznek a másodikban és nemcsak a termelés emelésében, hanem azon az utón is, amit a minisztertanács határozata újév napjára tárt a dolgozó nép elé. Takarékoskodni kell mindennel, anyaggal is nemcsak az idővel és ha a kettőt visszük a terv idő előtti tel­jesítéséért, akkor a második tenvévben még inkább megszilárdul a béke. zalai arcvonala, meg nagyobb csapások zúzzák szét. a hábo­rús uszítok, láncos kutyájuk, a Tito-banda aljas szándékait. Versenyre hivták az ország gépműhelyeit a lovászi dolgozók — Kezdjük elvtársak az ötéves terv második esztendejét azzal, hogy magunkévá tesszük a mi­nisztertanács határozatát — így kezdte Berták Pál elvtars, a lo­vászi tekp'ik gépműhelyének egyik ‘szakszervezeti bizalmija azon a röp gyűlésen, amit kedden délben tartottak meg. — Iiivjuk ki versenyre az ország összes ha­sonlójellegű üzemeit anyagi akar é-l kcsságra, a minisztertanács hatá­rozatának minél tökéletesebb végrehajtásain. — a dolgozók nagy lelksndéssel járultak hozzá ehhez a versenyki híváshoz. — Van egy nagy óeskavastele- piink, ugv bántunk vele eddig, mint a teljesen értéktelennel — mondták a raktári dolgozók. — Itt a Tito-banda szomszédságában még inkább kötelességünk élen­járni a békeliarcban. Vállaljuk, hogy még ezen a héten b:I:erit- jük őzt a telepei. — Mi pedig szétszorlirozzuk a vasanyagot — szóllak a szállítás segédmunkásai. — Eddig hosszú időt kellett el­tölteni a keresgéléssel, ha osztá­lyozzuk az anyagot, könnyebb lesz felhasználni minden álala­ki thaló ócskavasat. A csőszerelőcsoport dolgozói azzal vág'ak neki az ötéves terv második csz-'endejének. bogy vál­lalták januári tervük 2—3 nap­pal a határidő előtt való befeje­zéséi. — Legyőzzük az idő vi­szontagságait — hangoztatták. A bázakerettyei gazoíiutelep vállalta : november 1-og befelezzük az évi tervet A bázakerettyei olajtelep dol­gozói Szilveszterkor boldogan ünnepelték eddig végzet: munká­juk eredményét, a tervisinertető értekezleteken megtudták, milyen uj feladatok várnak rájuk t má­sodik esztendőben, örülte a dol­gozók uj beruházások me- 'vek a fúrási üzem és ? : oiin- elep kapacitását növeli. — Mi már egy hónapja az 1951-es esz- ■Eiudőre dolgozunk — mondja büszkén Mozsolits József elvtárs, gazolintebpj üzemvezető. — Ezt ix esztendői meg hamarabb ’karjuk befejezni. November 1-én mór jelenteni akarjuk Ráko: dvtársnak, hogv végeztünk a- 51-es tervvel is. Most ezzel az d- haláro/ással állunk munkába. A csőszerelörészlteg dolgozói a mull évben nem tudták teljesíti ai, hosszúlejáratú verseuvszerzö- elésben vállalt óranugiákari’ás Most elhatározták, hogy a ver 5-nyszerződést megújítják, továb bi vállalással bővítik és feltét-le- nül teljesítik. Szász Ferenc elvtárs, a motor­szerelő ifibrigád élmunkás vcz. fői9 mondja: — A múlt évben ''40 kiló sclejtgéprdszt takarítói 'unk meg, illetve használtunk fc1 Ebben az évben további 3 száza 1ékkai növeljük a hnlladékamjcuj' felhasználási Hosszúlejáratú versenyszerződések a kanizsai Üveggyárban A nagykanizsai Üveggyárban hosszúlejáratú veívenyszerződésl kötöttek az uj lervév indulásakor a fuvóibrigádok. Lázár és Pén­tek mestereik brigádjai, azt vál­la] fá • _ hon / -vi ‘;v- ' december 1-én befejezik. Az üzem vezetősége pedig azzal az elhatározással indult neki a Terv második évének, hogy a globális tervét- november 15-én befejezik. Boldogan, telve derűlátássá! ünnepelték Kanizsa dolgozói az újévet Szilveszter est- Ismét pontot tettünk egy esztendő végére. Pontot tettünk az ötéves terv kezdetére, békeharcunk ered­ményekben bővelkedő sike­res esztendejére. Erre gondol­tak Nagykanizsa dolgozói, amikor a késő éjszakai órák­ban is jókedvűen, tele bizako­dással rótfák az utcákat. A Vendéglátóipari Vállalat he­lyiségei telve voltak vígadó dolgozókkal. A Szakmaközi Bi­zottság székházának nagyter­me zsúfolásig megtelt a fia­talsággal. akik hangos jó­kedvvel búcsúztatták az óesz­tendőt. A Vendégláfóipari Vál­lalat dolgozói a vállalat fenn­állása óta nem tapasztaltak még ilyen forgalmát, de ilyen maga sb as zá rny:a 1 ó hangulatot sem. Mindenütt tánc és a jó­kedv spontán megnyilvánu­lása. Ezen a Szilveszter estén minden Szónál, minden írás­nál beszédesebben mutatko zoft meg életszínvonalunk ha­talmas emelkedése- Mindenki örült és boldog büszkeséggel készült átlépni a Terv máso­dik esztendejének küszöbét. Szilveszter. Mennyire más, mint azok a régiek, amikor a dolgozók nyomorúságos kuc­kóikban, szivükben a bizony­talan holnap rcszketésével és éhesen töltötték ezt az éjsza­kát. Év vége. Ilyenkor bocsá­tották el a múlt urai munká­saikat a gyárakból üzemekből és kisemmizett dolgozók előtt ijesztő sivárságával bontako­zott ki az uj esztendő. Hol van már a régi, sivár bizonytalan­ság? Nyomát sem látjuk. De­rűs arcok. A szocialista terme­lés és a béke harcosai ünne­pelték ezen a Szilveszter éj­szakán az uj esztendőt- Tud­ják, hogy a Terv második éve. tő] még több jókedvet, még több boldogságot kap­nak és tudják kötelességüket is, hogy megvédhessél-: a be­csületes emberek legnagyobb kincsét: a Békét­rendszeresen tesznek fcl.aján- 1 Ft az önköltség csökkentés* anyagtakarókosságra vál­ik, hogy bizonyos- százalék­ai terméket megtakarított ’yersanyagból állítanak elő Dyen felajánlásra számtalan mód nyűik a mezőgazdaság­ban ős a hivatalokban is. Jól­lehet, valamikor aszerint mér­ték a tisztviselőt, mennyi ak­tét gr ártott, ma aszerint kell lbirálni — hiszen népi tauá- * okban vagy intézményekben lolgozik —, hogyan tud men­nél jobb munkát végezni, men- aél kevesebb papírral. A magyar dolgozók fogéko­nyak az ni iránt. Meghonoso­dott a munka verseny, a Szta- hánov-mofegalom, mint az új élet lendítő kerekei. Most egy új mozgalomnak, n takarékos­ságnak kell szárnyakat kap­nia. hogy szocializmust építő munkánk, n béke védelme eredményes legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom