Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-05 / 282. szám
legyen figyelemmel a tenyésztési és keresztezés! célokai szolgáló zárt tenyészetekre is. a földinü- yelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az 1952. év végéig mindenütt a tenyésziránvnak megfelelő fajtájú apaállat legyen. Gondoskodjék a tenyésziránynak megfelelő apaállat- cs anvaálla - kiválasztás és felnevelés bevezetéséről. 1. Az apaállatéit ál ást úgy szervezze meg, hogy — 1951-hen 7Ö. 1952-ben 75 darab tehénre és tenyészérett üszőre essék egy darab természetes u ou fedező bika; — az 1951. és 1952. évekbep 70 természetes utón fedeztetésre kerülő kancára essék'egy mén; — az állami gazdaságokban 1951- ben 25, 1952-ben 30 kocára, a termelőszövetkezetiekben 1951- hen 20, 1952-ben 25 kocára, a köxtenyésztésben pedig 1951-Jben -35, 1952-ben 30 kocára jusson egy kan. 2. a szarvasmarha- és lóállomány számbeli és minőségi fejlesztése érdekében a földrnivelés- űgyi miniszter — a kiváló apaállatok tenyészhiatásánnk (jeleiv t ős kiterjesztése, a meddő'ség csökkentése, a szaporodási számlák emelése céljából — íejlesz- sze tovább a mesterséges meg.ter- mékcnyitési hálózatot. Létesítsen 1051-ben 2, 1952 ben ujiabb 2 mes. c rs é ge s sza r va s ma rhater mékenyitő főállomást, 1951-ben 31, 1952- ben pedig 30 szarvasmarhaternsékenyitő fiókállomást; ezen. felül 1951-ben 30, 1952-ben 20 mesterséges lótermékenyitő állomást. Biztosítsa ezzel, hogy 1951- hen a fedeztetésre kerülő tehén- és tenyészérett üszőálilomány 6 százalékát, a kiáncaállomány 12 százalékát, 1952 ben pedig a fedeztetésre kerülő tehén- és tenyészérett üszőállomány 8 százalékát, a kancaállomány 15 százalékát mesterségesen termékenyítsék. Az 1952. év végére cl kefll érni azít, hogy a mesterséges termékenyítésnél 15 százalékkal több ltegyen a Vemhesség, mint a természetes fedeztetésnél. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben irányt kell venni « mesterséges termékenyítés általános bevezetésére. 3. A földmüveflésügyi miniszter kötelezzen minden állattartót a tenyésztésre (szaporításra) alkalmas nőivarú szarvasmarha-, ló-, sertés. és juhállományának fedeztetés! idény alatt az ivarzás időpontjában való fedeztetésre; kötelezzen minden állami gazdaságot, Mermelőszöyfeftfcezetet és községi tanácsot elletési terv készítésére. az elletési tervben a sertés, "és juhállomány mennyisegének gyorsütemü növelése érdekében írja el az évenkénti kétszeri, illetőleg kétévenként háromszori éltetésükét, különöse az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szaporító gazdaságaiban. 4. A földművelésügyi miniszter 'egye kötelezővé minden tenyésztésre és továbbtantásra alkalmas növendék állat (szarvasmarha, ló, ' rtés, juh) hasznosítási célnak ‘'i-igfelelő felnevelését. Az állami gazdaságokban külön növendéknevelő telpeket kell létesíteni a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jó minőségű növendék- állatokkal való ellátás^ érdekében. 5. Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben a termelékenység fokozása érdekében • ejtezni kell a terméketlen és alacsony teljesítőképességű, rossz takarmányértékesitő gyenge szervezetű ©gyedeket. A selejtezést évente kétszer, ősszel és tavasszal kell végrehajtani. A földművelésügyi miniszter a selejtezésekre vonatkozó rendekezéseket, irányéi veket'az 1951. évi január hó 1- •napjáig adja ki és rendelje el a selejtezések végrehajtáséit. d) A földművelésügyi miniszter dolgozzon ki uj törzskönyvelési rendszert, melyben a tenyészállatok elbírálásánál a külső tes'tformálk adatain felül, elsősorban az adott tartási 'körülmények melleit eléri tenyésztést és termelési eredményeket kell figyelembe venni, Ezeknek együttes kiértékelés s főként u tej ■ hozam, zs'utsz&miék, saapoj asép,, leifteVeíésí tulajdonság stb. alap ján állapítsák meg az állat te- nyészértékét. 1. Az uj tőrzskönyvelés't az 1951. évi január hó 1. napján kell bevezetni a törzskönyvclésit az állatni gazdaságok és a termelő- ,szövetkezetek tenyészeteiben alkalmazni kell, az egyénileg dolgozó parasztság pedig a törzs- könyvelést mint a minőségi állattenyésztés egyik leghathaló- s&bb eszközét, minél kiterjedtebb mértékben használja fel állatállományának minőségi fejlesztésére. 2. A tenyésztési verseny kialakítása, a tenyésztési és termelési eredményék során élért módszerek átadása, a tenyésztői kedv fokozása, a tenyésztői munka elismerése és jutalmazása érdekében országos, megyei és járási állatkiájlitá&oka't, álla ! di ja zásokat kell tartani. Az állatki állítások és állatdijazásofk szabályait — az érdekeli miniszterekkel egyetértésben — a földművelésügyi miniszter állapítsa meg. e) A földművelésügyi és a belkereskedelmi miniszter a tenyész- és vágóállalforgalmi vállalatok utján az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal mindkét ivaru nö- vendékállatokra kössön minél szélesebb körben tenyésztési, illetőleg tartási szerződéseket, a haszonállatokra pedig hizlalási, illetőleg szállítási szerződéseket. A tenyésztési, tartási, hizlalás! és szállítási szerződéseket úgy kel! ütemezni, hogy a szállítások az év minden szakában a szükségletnek megfelelően történjenek. Az 1952. évi január hó 1. napjától kezdődően tenyésztési célra csak termelési és tenyésztési ellenőrzés aLaltt álló, vagy törzskönyvelt leszármazásu egyediekre lehet szerződést kötni, a szerződéses ár mindenkor magasabb legyen a piaci áraknál. IV. Az állati betegségek megelőzése és visszaszorítása érdekében az állattenyésztési terv céíkitü- zésein-sk biztosítása-végett megelőző intézkedésekkel és megfelelő kezeléssel a lehető legkisebbre kell csökkenteni az állajtbe- tegségelk kártételeit. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a fertőző betegségek megelőzésére és elfojtására előirt rendszabályokat (fertőtlenítés, betegségek bejelentése, állatforgalmi korlátozások, hullaeltakairitás, stb.) az állami gazdaságok, állami vállalatok, termelőszövetkezeteik, valamint az egyénileg dolgozó parasztok maradéktalanul betartsák. 1. A mesterséges termékenyítéssel kapcsolatban megkell szervezni és nagyarányban ki kell szélesíteni a meddőség elleni küzdelmet. az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szarvasmarha- és lóállományát negv ed éven kint vemhessé gr e. meg keit vizsgálni és a szükséghez képest meddőségi kezelés alá kell venni, az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarha- és lóállo- Hiányában fellépő meddőséget működési körzetükben a mesterséges termékenyítő állomások, illetőleg az állatorvosi ambulanciák kezeljék. A szarvasmarhák járványos elvetélése ellen az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek elsősorban elletőistállók létesítésével védekezzenek. 2. A szarvasmarhagümőkór elterjedésének megakadályozása érdekében évente kétszer tuber- kulinozni kell az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állományát, a reagáló (tuberkulózissal fertőzött) állatokat a gazdaságon belül szigorúan el kell különbeni, közülük a gyenge t-ermelő- kcpességüeket ki kell selejtezni, a reagáló állatok borjait pedig mesterségesen kell felnevelni, A sertésgümőkór elterjedéséneik megakadályozására a gü- mőikóros állománytól származó tejet továbbá mindennemű konyhahulladékot vagy állati eredetű takarmányt csak előzetes felfőzés után szabad a sertések etetésére használni. A baromfigümőkor kiküszöbölése érdekében az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek baromfiállományukat minden évben fuberkulinozíassák és a reagált állatokat húsra értékesítsék. 3. A sertéspestis elleni védekezés terén irányt kell venni az élővirussal történő oltás fokozatos kiszorítására és a krístály- ibolyavakcinának minél szélesebb körben való bevezetésére. 4. A felnevelést betegségek (malacinfluenza', hurutos tüdőgyulladás, borjak tüdő., és bél- gyulladása) megelőzése céljából az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben az anyaállatok, az újszülöttek és a nö- vendékáilatok tartásában, takarmányozásában mutatkozó hibákat fokozatosan ki kell küszöbölni. Mind az anya-, mind a növendékállatok részére biztosítani kell a szabadban Való mozgatásit és a természetszerű tartást. Kerülni kell a fiatal állatok fárasztó hajtását, szállítását és óvni kell őket a megfázástól. Gondoskodni kell a beteg állatok korszerű gyógyításáról. 5. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezeteik juhállományát évente kétszer rühösség szempontjából át kell vizsgálni és az esetleg fertőzött nyájakat megfelelően kezelni kell. Ugyancsak át kell vizsgálni rühösség szempontjából az egyénileg dolgozó parasztok tiznél nagyobb létszámú juhállományát minden év május hó 1. napjáig, a fertőzött nyájakéit kezeltetni kell. 6. a tenyészbéna<ság és takony- kór megelőzése céljából évente egyszer vérvizsgálatnak kell alávetni az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek lóállományát és a reagáló álltaitokat tenyészbénaság esetén meg kell jelölni, takonykor esetén pedig ki kell irtani. 7. Az ország egész baromfiállományát évente egyszer védőoltásban kell részesíteni, baromfi- pestis ellen, az évközben esetleg fellépő betegséget gócoűtásókkal kell elfojtani. 8. az állami gazdaságok és a t er m el ős z ö ve like ze Lek szar v asmar. ha-, ló, és juhállományát a legelőre való kihajtása előtt 3—4 héttel lépfen© ellen be kell oltani. Az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarha-, ló- és juhállományát — ha azokat fertőzött legelőre hajtják —, kihajlás el#t 3—-1 hé'iteí ugyancsak be kell oltania Ha az állami gazdaságok, a t c r m c 1 ő s z ö ve tke zelek: valamint az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarháit sercegő üszőkkel fertőzőit legelőre hajtják, az állatokat kihajlás előtt védőoltásban kell részesíteni. 9. További intézkedéseket kell végrehajtani a baromfitiifusz, a mételykor, a bögölylárva, a gyomor- és tüdőférgcsisiég visszaszorítására és kiirtására. Az állategészségügy megjavítása érdekében 1951-ben 10 ambulanciát, 1952-ben pedig egy állategészségügyi intézetet és 15 ambulanciát kell épiteni. V. Az állattenyésztési oktatás és a tudományos kutatás a) Állattenyésztésünk minőségi fejlesztése és szakszerű ellátása érdekében irányt kell venni arra, hogy az állattenyésztés és állat- egészségügy különböző területein foglalkoztatott szakmunkások és vezető káderek az alábbi szakképzet!,seggel rendelkezzenek 1. Alapfokú szakképzettséggel: az állattenyésztő, szaporító és árutermelő állatai gazdaságok, va la min f a térmelőszöve' kezetek állattenyésztéssel foglalkozó brigád- és munkacsapatvezetöi, az állami apaállatgondozók és az állategészségügyi szaksegédek; 2. középfokú szakképzettséggel: a járási tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági osztályának állattenyésztési (takarmány gazda 1KetUl, 1050. (tec, 5. kodási) előadói, törzstönyvvezetői és körzeti ellenőrei, az állami gazdaságok tenyésztő, szaporító és árutermelő gazdaságaiban az állattenyésztő majorok és a termelőszö. vet kezetekben az állattenyésztő telepek vezetői, az ezernél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői, az állattenyésztési és állategészségügyi technikusok; 3- felsőfokú szakképzettségei: a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosztályának és az Állami Gazdaságok Igazgatósága állattenyésztési osztályának előadói, a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztályán az állattenyésztési csoport előadói, az állami gazdaságok megyei központjainak állattenyésztési előadói és a nagyobb állattenyésztő állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek állattenyésztési vezetői, az ötezernél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői. b) E célkitűzés megvalósítása érdekében a földművelésügyi miniszter gondoskodjék megfelelő számban magas színvonalú tanfolyamok szervezéséről, megfelelő számú állattenyésztési és állategészségügyi technikum felállításáról, a Mezőgazdasági Akadémia, továbbá az Agráregyetem rendes és levelező hallgatói létszámának a szükséghez képest történő felemeléséről, valamint az oktatók biztosításáról. Az 1951. és 1952. években összesen 110.000 dolgozót kell tanfolyamos oktatásban, 1800 dolgozót középfokú oktatásban 800 dolgozót pedig felsőfokú oktatásban részesíteni. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztés és az állategészségügy területén dolgozó szakkáderek és szakmunkások tervszerű beosztásáról, akadályozza meg az indokolatlan és káros személycseréket, c) A szakmai oktatás és a tudományos kutatás fejlesztése érdekében a Magyar Tudományos Akadémia és a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos munka segítse az állat- tenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztését, a termelési költségek csökkenteset. Ennek elérése véget? a kutatóintézetek oldják meg a kő-: vetkező feladatokat: 1. Állítsanak elő zöld-száronérÖ szárazságtűrő, bőtermő kukorica*» fajtákat, — nemesítsenek ki nagytömegű, nagy takarmányértékű és száraz«* ságtűrő lucernát, — dolgozzák ki azokat az agro-. technikai és trágyázási szabályom kát, amelyeknek segítségével a rétek és legelők hozamát lényegese1® emelni lehet, — dolgozzák ki a szálastakarmánynövények olyan nagyüzemi öntözéses módszereit, amellyel ka- tasztrális holdankint legalább 100 mázsa szénatermést lehet élérni, — állapítsák meg a tömegtakarmányok helyes felhasználásának módját, — állapítsák meg a legjobb ta« karmányértékesítési módszereket. 2. Dolgozzák ki állatfajonkint a szaporaság emelésének módszereit, — tenyésszenek ki az eddiginél magasabb termelékenységű állatfaj tákat, elsősorban magastejhozamú s emellett nagy húshozamú ma-» gyar-tarka szarvasmarhát; szapora, nagytestű, zsír- és hússertésfajtát; magas gyapjúhozamú juhfajtát, — állapítsák meg a legjobb fel-* nevelési eljárásokat. 3. Az állategészségügy terén le« gyen főfeladatuk a brucellózis, a sertések fertőző gyomor, és bél- gyulladása a felnevelési betegsé« gek, á gümőkór és a sertéspestis megelőzésével és . leküzdésével kapcsolatos alapvető kérdések lisztázása, illetőleg ezeknek a betegségeknek leküzdése. 4. A földművelésügyi miniszter, gondoskodjék arról, hogy a tudó-, mányos kutatók feladataik megoldása során szorosan működjenek együtt az állami gazdaságokkal cs a termelőszövetkezetekkel, A ku« tatók nyújtsanak közvetlen segíL séget az egyes állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek 3 a tudományos kutatás és gyakor-. lat együttműködésének eredménye« ként a szovjet állattenyésztési tudomány nyomán vessék meg az önálló állattenyésztési tudomány, alapjait. A munkaszervezet megszilárdítása érdekében a termelőszövetkezetekben a végzett munka szerinti jövedelemrészesedés, az állami gazdaságokban a helyes munkabérezés, valamint általában a munka helyes megszervezésére és a jó állattenyésztési és takarmány termelési eredmények jutalmazására a földművelésügyi miniszter valósítsa meg a következőket: a) A termelőszövetkezetek állattenyésztési és takarmánytérme- lésí munkaegységeit az ezévi tapasztalatok alapján módosítsa és az 1951. évi február hó 1. napjától gondoskodjék a módosított munkaegységek alkalmazásáról. Dolgozza ki a terv teljesítésének és túlteljesítésének esetére a termelőszövetkezeti tagok, a brigád és munkacsapatvezetők többlet munkaegységgel való jutalmazásának rendszerét, b) Az állami gazdaságok dolgozói részére — az Országos Munkabér Bizottsággal egyetértésben — állapítson meg új, az eddiginél jobb teljesítménybérezést az állattenyésztési munkákra és. azt legkésőbb az 1951. évi január hó 31, napjáig léptesse éleibe. A teljesítménybéreket — a természeti adottságok és a munkaviszonyok különbözőségének figyelembevételével — úgy kell megállapítani, hogy a munkavállalók szakszerűen és eredményesen végzett munkájuk után, jobb munkájuk minőségéhez, gazdaságosságához és a munka nagyobb termelékenységéhez mérten kapják fizetésüket. A terv túlteljesítéséért vezessen be külön jutalmazást is. Ki tűn A „Magyar Munka Érdemrend* különböző fokozataival, illetőleg a .Magyar MuhJra Érdemérem‘-met kell kitüntetni a/, állami ga;:da.vá' gok doijfazóit* a terrnélőséovefkfc- retek tagjait és a dolgozó parasz. teknt. ha a? állat tenyésztésben ki c) Az önköltségcsökkentés, a magasabb termelékenység előmozdítása, a munkafegyelem megszilár^ dítása és az egyéni felelősség fo-. kozottabb érvényrejuttatása érdekében az állattenyésztéssel kapeso«, latos munkákat az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben brigádszervezetben kell végezni. Az állattenyésztő brigádokat 2—- 2 év tartamára kell megalakítani. Nagyobb állatállománnyal rendelkező gazdaságokban az egyes tenyésztési ágakra (állatfajokra) külön brigádokat kell szervezni A brigádokon belül az egyes tenyésztési feladatoknak megfelelően munkacsapatokat kell alakítani. Kisebb állatállomány esetében a gazdaságban csak egy brigádot kell szervezni és az egyes állatfajok tenyésztési feladatait a munkacsapatoknak kell végezniök. Az állat- gondozó brigácttagokhoz az állatokat állandó jelleggel kell beosztani. Az állatállomány takarmánnyal való ellátására — ahol az állatiét, szám indokolttá teszi — takarmá- nyos brigádot, illetőleg munkacsapatot keli szervezni, amelynek feladatává kell tenni a takarmányter- melést és a takarmány betakarítását. valamint annak előkészítését. d) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztési munka helyes megszervezéséről, valamint az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben az állattenyésztési tervnek brigádokra, a brigádokon belül munkacsapatokra és azon belül az egyes dolgozókra való felbontásáról. etések magasló eredményeket érnek el, a) Az állami gazdaságok dolgozóinak és .a termelőszövetkezetek 1 »áj.útiak: az alábbi 'eredmények<*t (teli elérniük ahhoz, hogy u kittiu tetősre érdemessé váljanak, <