Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-05 / 282. szám

f. Ä szarvasmaíliaténycszfés te- Magyar Munka Érdem- rcn: rend érem I. II III. 90%-os ellési százalék mellett az évi fejési átlag liter 5000 4500 4000 3500 4500 4000 3500 3000 (Borjuncvclésre szoptatás csctéo 500 liter tejet kell számításba venni.) 2. öorjuaeveíés: AUami gazdaságokban: Termelőszövetkezetekben: A borjunevelő — állami gazdaságokban és a termelőszö­vetkezetekben egyaránt — érde­messé válik a Magyar Munka Ér­demrend különböző fokozataira, illetőleg a Magyar Munka Érdem­éremre abban az esetben, ha a gondozására bízott összes borjak 100—95—90—85 százalékát a te­nyésztés célját szolgáló szakszerű takarmányozással, szerzett hibá­tól mentesem jól felneveli. 3. A szarvasmarhahizlalás terén: (Állami gazdaságokban és Magyar Munka Érdem- rend érem I II III. felnőtt magyar-tarka tinók átlagos napi súlygyarapodása 150 napi hizlalási idő alatt: dekagram m termelőszövetkezetekben.) 140 130 120 110 4. A sertéstenyésztés terén: Magyar Munka Érdem­rend érem I. II­III. felnevelt nyolchetes malacok Állami gazdaságokban: száma évenkint és »súlya kg Zsirsertés 14 13 12 10 15 Keresztezett sertés 19 18 17 15 17 Hússertés 24 22 20 18 19 Termelőszövetkezetekben: Zsirsertés 13 12 11 10 15 Keresztezett sertés 16 15 14 13 17 Hússertés 20 19 18 16 19 5. A sertéshizlalás terén: Magyar • Munka Érdem­rend é r e na I. II m. Állami gazdaságokban: Termelőszövetkezetekben: egy éven át a havi átlagos súly- gyarapodás legalább 20%-os takar- mányértékesitéssel, kilogramm 25 23 20 IS 23 20 17 15 6, A juhtenyésztés terén: Magyar Munka Érdem- rend érem I. II III gyapjuhozam anyajuhoknál Állami gazdaságokban: kilogramm Magyar Munka Érdem- r e n d érem i. ii. ni. és száz anyára eső választott bárány Magyar fésűs 7.5 7 6.5 6 145 140 135 130 Gigája 5.5 5-25 5 Termelőszövetkezetekben: 4»7r > 145 140 135 130 Magyar fésűs 7 6.5 6 5.5 ISO 125 120 115 Cigaja 5.25 5 4.75 4.5 130 125 120 115 7. A baromftenyésztcs terén: Magyar Munka Érdem­rend érem Állami gazdaságokban: I. II III. évi tojáshozam tyukenMnt Tyuk (leghorn) 220 200 180 170 Tyuk (magyar) 170 160 150 140 Termelőszövetkezetekben: Tyuk (leghorn) 200 185 170 169 Tyuk (magyar) 160 150 140 130 8. Lótenyésztés. Kitüntetésre érdemessé válik — a méncsikótélepi dolgozó- ha a gond jara bízott összes csikók 100—95—9Í0—85 százalékát szer­zett hibától mentesen, jól felne­veli, — a ménesnél alkalmazott* dol­gozó, hs a gondozására bízott kancáit 95— 90—80—70 százaléká­nak megfelelő számú csikót ki­váló tény észállapotban választási korig felnevel,» — az apaállatgonclozó. ha a gondozására bízott ménekkel át" Lagosan legalább 75—70—65—60 kancát megtermékenyít. b) Az állami gazdaságokban a kitüntetésre jogosító eredménye­ket legalább az alább meghatáro­zott számú állatnál keli elérni. ték el az előirt eredményeket, a felterjesztést annak az állatte­nyésztési ágnak eredménye alap­ján kell megtenni, amelynél az a legmagasabb kitüntetés elérését teszi lehetővé» Ha legalább három állattenyész­tési ágnál azonos fokú kitüntetés re jogosító eredményt értek el, a felterjesztést egy fokozattal ma­gasabb kitüntetésre keli megten­ni. d) Az állami gazdaságok dolgo­zóit és a termelőszövetkezetek tagjait akkor is kitüntetésben le­het részesíteni, ha a kitüntetésre előirt feltételek egyikét — igy pl. az állatlétszám, tekintetében — nem teljesítik ugyan- de a többi feltételeket kimagasló mértékben túlhaladják. e) Az egyénileg dolgozó parasz tokát is kitüntetésben kelj. része­síteni, ha az állattenyésztésben olyan kimagasló eredményt érnek el- amely a község állattenyészté­sének átlagos színvonalát nagy­mértékben meghaladja és általá­ban példát mutatnak egyénileg dolgozó paraszttórsaiknak az álla tok gondozása, nevelése és ta­karmányozása tekintetében. Az egyénileg dolgozó parasztok ered­ményeit törzskönyvelési adatok­kal kell igazolni. f) Kitüntetésben kell részesíteni — azokat a tudományos kuta­tókat. dolgozó parasztokat, terme lőszövetkezerti tagokat, állatte­nyésztési és állategészségügyi dol­gozókat- akik az állattenyésztési és állategészségügyi munká­ban különösen eredményes mód­szereket. rendszabályokat dolgoz­nak ki, illetőleg a jelenleginél hasznosabb tulajdonságokkal biró uj fajtákat tenyésztenek ki- vagy az eddigieknél hasznosabb keresz- tezési módszert dolgoznak ki, ide értve azokat a kétkezi dolgozókat is, akik ilyen uj módszerek vagy rendszabályok kidolgozását előse gitik, illetőleg azok kidolgozásá­ban közreműködnek; — a megyéi és járási tanácsok végrehajtóbizottságálnak azokat a njunkaitársait. akik kiváló munká­jukkal elősegítik az egyes állatfa­jokra előirt tenyésztési tervek mi előbbi megvalósítását- ideértve azokat a dolgozókat is, akik a törzskönyvi nyilvántartásban vé­geznek a tervek megvalósítását elősegítő kiváló munkát; — azokat az állatorvosokat- vagy állategészségügyi dolgozókat^ akik működési területükön az ál­latállomány egészségének megvé­désében, az elhullás és kényszer ''ágás lecsökkentésében, továbbá a mesterséges termékenyítés terüle­tén kiváló eredményt érnek el, illetőleg valamely jelentősebb be­tegség megelőzésére- gyógykeze­lésére, vagy terjedésének megaka­dályozására az eddiginél hatáso­sabb- olyan eljárást dolgoznak ki. amely a gyakorlatban is eredmé­nyesnek bizonyul. g) A kitüntetés részletes Szabá­lyait a földművelésügyi miniszter állapítsa meg. VIII. a) Az áll altiényésztés kétéves terve alapján minden megye, já­rás, község, termelőszövá'lkezet és ávlami gazdaság dolgozza ki a saját kétéves állal tenyésztési tervét. Ennek érdekében a föld­művelésügyi miniszter gondos­kodjék arról, hogy a lervszámo- loat és tervfelad a, tokát a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai­nak mezőgazdasági osztályai, va­lamint az állami gazdaságok me­gyei központjai december hó 10. napjáig megkapják. E szervek a megyei terveket bontsák fel já- r ás okra, illetőleg az egyes álla­mi gazdaságokra. A járási taná­csok végrehajtó bizottságainak mezőgazdasági osztályai a járási tervet bontsák fel az egyes ter­melőszövetkezetekre és községek­re. a helyi terveket február hó 15-ig kell elkészíteni cs azokat elkészítésük után felül keli vizs­gálni s jóvá kell hagyni, a ter­melőszövetkezetek és a községek terveit a járási tanács végrehaj­tóbizottsága, a járási terveket a megyei tanács végrehajtó-bízott- ságja, az állami gazdaságok ter­veit az állatni gazdaságok me­gyei központjai vizsgálják felül, a megyei tervekéit pedig a föld­művelésügyi miniszter hagyja jóvá. A helyi szervek a tervek tel­jesítéséről negyedévenként köte­lesek beszámolni. tervek telje­sítését a földművelésügyi mi­niszternek kell ellenőriznie. b) A minisztertanács felhívja az állami szervek, elsősorban a földművelésügyi minisztérium, a helyi tanácsok, valamint az ál­lami gazdaságok vezetőit, hogy a minisztertanácsi határozat vég­rehajtásánál adjanak meg min­den támogatást a termeloszovet- kczeteknelk, az állami gazdasá­goknak, a dolgozó parasztság­nak, az állattenyésztés cs az ál­lategészségügy dolgozóinak hogy a határozat előírásait maradék­talanul kelj esi Ihcssék. Állatállomá­nyunk fejlesztése nemcsak első­rendű gazdasági feladat, hanem döntően politikai harci feladat is, melynek során a megfelelő gazdasági intézkedések mellett jó politikai munkát is kell vé­gezni. Ezért a minisztertanács felhívja a megyei, járási és köz­ségi tanácsokat, a termelőszövet­kezetek tagjait, az állami 'gazda­ságok dolgozóit és a dolgozó pa­rasztságod, hogy fokozolt éber­séget tanúsítsanak dolgozó né­pünk és a dolgozó parasztság ádáz ellenségei, a kulákok kár­tevő munkájának megakadályo­zására. c) a termeíószövetkezetek tag­jai, az állami gazdaságok, az ál- laltenvószJ'és és az állategészség­ügy dolgozói indítsanak széles­körű versenyt az állattenyésztési cs állategészségügyi munkában a termelés emeléséért és a termelé­kenység fokozásáért. Épifeék ki az állattenyésztési brigádmunkát és használják fel a Szovjetunió élenjáró állattenyésztési dolgo­zóinak a munkaszervezés Leién elért tapasztalatait. A minisztertanács felkéri a tömegszervezeteket, elsősorban a DéFOSz-t, az MNDSzU, a DISz-t, a SzövOSz-t és az Orvosegész- ségiigyi Szakszervezetei (Állator­vosi osztályt), hogy felvilágosító munkájukkal tegyék az állatte­nyésztési és állategészségügyi dol­gozók tömegmozgalmává a mi­nisztertanácsi határozat előírá­sainak végrehajtását. Gondoskod­janak arról, hogy a dolgozók megismerjék a Szovjetunió c ön­járó állattenyésztési dolgozóinak, az állattenyésztő kolhozok és szovhozok sztahanovistáinak ta­pasztalatait és segítsék elő ezek­nek a tapasztalatoknak felhasz­nálását. A minisztertanács felhívja a dolgozó parasztokat, a termelő- szövetkezetek tagjait, az állami gazdaságok, az állattenyésztés és az állategészségügy minden dol­gozóját, tartsák szem előtt, hogy az állattenyésztés fejlesztésével az ötéves terv végrehajtását és ezen keresztül a szocialista Ma­gyarország építését segítik elő. DOBI ISTVÁN s. k- a minisztertanács elnöke. tehén Fejő» hizlaló és el­letőkanász, juhász, hízó- tény. marha koca hízó­sertés anya­juh tyuk baromfigondozó 12 hús 30 " zsir 40 180 150 500 Munkacsapat vezető Brigádvezető, állat­tenyésztő techni­kus, agronómus» 30 40 100 250 1000 1500 gazdaságvezető .50 60 SCO 4Ű0 2000 3000 A borjunevelőnek íx kitüntetésre vezetőnek 36 darab csikónál, -— jogosító eredményeket 25 darab üszőnél, vagy bikánál kell elérnie. A kitüntetésire jogosító ered­ményeket — csikótoiepl gondozó nak 20 darab csikónál. — a mé­nesnél alkalmazott dolgozónak 10 kancánál» — az apaállatgondozó­nak 3 ménnél, — a rounkacsapat­brigádvezetőnek 72 darab csikó­nál» — az állattenyésztő techni­kusinak és telepvezetőnek 120 da rab csikónál keli elérnie. Termelőszövetkezetekben a ki­tüntetésre jogosító eredményeket legalább az alább meghatározott számú állatnál kell elérni. A szakszervezetek végzett munkájáról és jövő feladatúiról beszélt Apró Antal elvtárs a S*OT Szombaton a SzOT-székház ta nácstermében egésznapos ülést tartott a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa. Ilarustyák József elvtárs. a SzOT elnökének meg­nyitó szavai után Apró Antal elvtárs, a Szakszervezetek Orszá gos Tanácsának főtitkára tartott beszámolót és A szakszervezetek előtt álló feladatokról és a szak- szervezetek uj alapszabályzaténak tervezetéről beszélt. Bevezetőben kijelentette» hogy a szakszervezetek értek el ered­ményeket a munka verseny kiszé­lesítése terén» a népgazdasági tervek teljesítéséért, túlteljesítő sécrt folytatott harcban- Ugyan­akkor azonban a szakszervezetek nem segitik megfelelően a Sztahá- nov-mozgalmat a kohászat, gép gyártás, az építőipar területén. — Nagyobb támogatást- segítsé­get kell tehát nyújtanunk a szta- hánovisf áknak — mondotta. tehén hízó­tény. hízó­anya­tyuk — Általában tovább kell marha koca sertés juh fejleszteni» ki kell szélesí­Fejő. hizlaló- cs el­teni a szocialista versenyt. letőkanász, juhász. Fejleszteni kelj a munkamód­baromfigondoző 12 20 20 120 150 130 szerátadást. különösen a gé­Munkacsapaívezető 20 30 30 180 300 500 pesítésben eléggé elmaradt Brigádvezefő» állat­építőiparban és bányászatban­tenyésztő technikus, Ezután Apró elvtárs a bányá­agronómus, elnök .39 40 40 300 300 1000 szat és az építőipar feladataival A borj un evei őnek a kitüntetés re jogosító eredményeket 15 da­rab üszőnél vagy bikánál kell el­érnie. c) Az állami gazdaságok brigád- vezetőit, állattenyésztő tecbniku- ■ ájt, .agronómusaii;. gazdaságveze­tőit. a termelőszövetkezetek brl- gárvezelőit és elnökeit a megfele­lő fokozatú kitüntetésre akkor is ‘m kell terjeszteni» ha az előirt ételeket a megjelölt állatte­nyésztési ágak egyik éné! érték e feltéve» hogy' az állattenyésztés többi ágaiban, is elérték általában az üzemtervben előirányzott ered­ményeket. Ha a megjelölt állatto nyésztési ágak közül többnél ér­foglalkozott, Felhívta ?. Bányász szál;szervezel figyelmét, vizsgálja | fe!131 és ja vitro munkáját, legyet' i meg mindent a széntermelés si-1 keré érdekében, A továbbiakban ? a dolgozók táfáa'dia’ ombiztositásá ra, üdültetésére és munkavédel­mük megszervezésének kérdésére tért áj> A beszéd további részében Apró elvtárs foglalkozott az üdül­tetés, a szakszervezetek kulturá­lis nevelőmunkája, oktatási és kád erkérdés ei vei. — A szakszervezeti választások során — folytatta — több, mint százezer funkcio­náriust ken megválasztani, fel kell frissítenünk a műhely bi­zottságokat; a bizalmi hálóza­tot- A szakszervezeti vezető- szervek újraválasztásánál fon­tos feladat, hogy tovább foly­tassuk azoknak az ellensége« elemektől, jobboldali szociálde­mokrata és klerikális elemek­től való megtisztítását. A szakszervezetek uj alapszabá. lyaval foglalkozva, a SzOT főtit­kára a többek közöU a követke­zőket mondatta: — A szakszervezetek feladata* hogy mint a nevelés, a veze­tés és a gazdálkodás iskolái/ szocialista hazafiasságra* a szo­cialista tulajdon védelmére, munkafegyelemre neveljék a dolgozókat A szakszervezet központok­ban megszüntetik a főtitkári elnevezést, helyette e’nök lesz, ugyanígy a megyénél, az üze­meknél és a szakmák megyei bizottságánál is. — A szakszervezeti vátó-zt-ások Párt-iink kongre^srüsa után lesz nek Azt okádjuk hogy az uj vá­lasztásnál a dolgozók legjefobjai kerüljenek a szakszeeveaetek ve- zetőezerveibe és az alapszabályban i , lefektetett elveket a gyakorlatban, akarjuk megvalósítani. Csak igy lesznek képesek a szak- szervezetek arra, hogy a szo­cializmus építése uj nagy problémáinak megoldásában hű segítői lehessenek a mun­kásosztály élcsapatának» nagy Pártunknak és szeretett vezé­rének, Rákosi Mátyás elvtárs­nak. Ezután felkérte) Apró elvtáüs az Országos Tanácsot, hogy fogadja el a beterjesztett határozati javas-* latot. A Szakszervezetek Országos Tanácsa IV» ülésének határozata a Béke Hívei II. Világkongresszusa- vaj kapcsolatban öt pontban követeli az atomfegyver és minden tömegpusztításra al­kalmas bakteriológiai vagy más hadieszköz feltétlen betil­tását» a koreai nép ellen fo­lyó példátlan provokációs had­járat beszüntetését, a lefegy­verzést és a hadianyagok gyár fásának korlátozását, a Ja­pánnal és Németországgal kö­tendő békeszerződések kérdé­sének megoldását» mindenne­mű háborús hírverés betiltá­sát az egész világon. s olyan törvények hozását min­den nrszávbar» am elvek p háborús •'meredt büyfetendő cselekmény­nek m'lftősitilf. Kedd. 1950. dec. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom