Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-05 / 282. szám

péssel visz előre bannűnkc. újabb sikerekre dolgozó népünk javára, hazánk felvirágzására, ez­ért a költségvetést Pártom és magam nevében elfogadom — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Nagy Imre elvtárs. Nagyszerű > alkotások sorozata Azután az elnök szünetet ren­delt el- Szünet után Molnár Im­re elvtárs alelnök nyitotta meg az ülést, maj'd Gyöngyösi János, ■ a FüggeJen Kisgazda Pari főtit­kára szólalt fel. Gyöngyösi János azokról a cél­kitűzéseikről beszélt, amelyeket a Függetlenségi Népfront maga elé tűzött és foglalkozott ózzál, mennyiben váltója valóra a nép kormánya ezeket az Ígéreteket. Szólt gazdasági életünk megszi­lárdulásáról, azokról a hatalmas építkezésekről, amelyeket költ­ségvetésünk előirányoz, majd igy folytatta: — Amikor az ember ezekét a hatalmas építkezéseket,, gyáripa­ri alkotásokat, a most már egy­re inkább nagy táblában, a mo­dern nagyüzemi termelés mód­szerei szerint gépekkel megmű­velt zöldelo mezőket látja, ak­kor ébred igazán tudatára an­nak. hogy a Magyar Független- ségi' Népfrontban létrehozott munkás-paraszt szövetség milyen más. mint a múlt idők álkalmi jellegű politikai megállapodásai. A munkás-paraszt szövetség szer­ves alkotórésze annak az építés­nek, amely a szocializmus je­gyében folyik. Ha igy gondolat­ban az alkotások és eredmények során végigrohanunk, — mon­dotta — önkéntelenül felmerül a kérdés, vájjon ki hitte volna ezt el 6 évvel ezelőtt. Egyetlen _ egy emberről tudok, akinek szilárd volt a hite és a meggyőződése- a magyar nép és a magyar föld elpusztíthatatlan erejében, akinek szilárd volt a hite és meggyőző­dése a romok között is a ma­gyar nép sorsának jobbrafordu- lásábán, aki már akkor is rendületle­nül hitt abban, hogy a felsza­badult nemzeti erők összefo­gása, az újjáépítés és alkotás érdekében le fog küzdeni min­den belső és külső akadályt és nehézséget, aki világosan látta a magyarság feltámadá­sához vezető utakat és már akkor látta az elérhető nagy­szerű eredményeket és ez az egyedüli magyar hazafi és po­litikus Rákosi Mátyás volt. Rákosi Mátyást, a magyar nép bölcs tanítójának és hivatott nagy vezérének nevezzük. Értsék meg Népköztársaságunk belső és külső ellenségei egyaránt, hogy ez nem hízelgő és sallangos jel­ző, hanem az egész dolgozó nép szive dobbanása és hálás elis­merése. Ezután a Népfront kulturális célkitűzéseiről beszélt, majd igy folytatta: Legfőbb érték az ember — Sehol annyira nem érvé- . vesül a klasszikus tanitás, hogy ép testben ép'lélek ,mint a szo- Faljsta államban. Érthető ez, hi­szen -a szocialista tanitás alap­ve, hogy legfőbb érték az em­r. Különösen a gyermekeik tes­f és lelki nevelésére vigyáz a d „jnoíkráeia, akár a szeme fé­nyére. — Mi nemcsak azért Vagyunk a béke pártján és gyűlöljük, a hábo­rút, mert a sok megpróbáltatáson keresztül men; magyar népnek, mint Európa és a világ minden hadviselt népének, már elege van a háborúból, de gyűlöljük elsősor­ban azért is, mert megakasztaná íz alkotó munkát, tönkretenné ed­digi eredményeinket és meghiúsí­taná, hogy elvégzett munkánk gyü­mölcsét élvezhessük. Ezután a szovjet-magyar barát­ságról szólva hangsúlyozta, hogy a szovjet-magyar barátság a segítségnek- baráti együttmű­ködésnek hösssji sorozatán épült f«d, éppen ezért megin­gathatatlan. De a béke ügye még szorosabbra fűz bennün­ket. Kedd. IS©®. 9e«. 5. — Mi hiszünk a békében mon­dotta —, hisszük, hogy egy har­madik világháború kitörésé: meg lehet akadályozni. Éppen a béke­fontos érdekére való tekintettel viseli különösen szívén a magyar kormány néphadseregünk fejleszté­sét és hozza meg az ehhez szüksé­ges áldozatokat — mondotta Gyön­gyösi János. Majd a költségvetést Pártja és a maga nevében elfo­gadta. A Nemzeti Parasztpárt nevében N,ánási László szólt hozzá a költ­ségvetés általános vitájához. Mezőgazdaságunk óriási fejlődése — Megállapíthatjuk, hogy kormányunk jól gazdálkodott az ország pénzével — mondot la beszéde elején Nánási László. — Jól szolgáiba ha­zánk felemelkedésének, az or- szágépitcsnek munkáját. Politikailag erősebb, szilárdabb lett dolgozó népünk egysége. Si­kereinkhez, termelésünk emelke­déséhez ipari munkásságunk mel­lett bányászaink, értelmiségi dol­gozóink, valamint dolgozó paraszt­ságunk lelkes és jólvégzétt munká­val járult hozzá. " — Ötéves1 népgazdasági tervünk célul fűzte ki mezőgazdaságunk el­maradottságának megszüntetését. Gépállomásaink száma az elmúlt évben csaknem megkétszereződött. Dolgozó parasztságunk szive- s«n veszi azokat igénybe. De előadódnak még a traktorok munkájával kapcsolatosan pa­naszok is. Gépállomásainknak, traktoristáinknab úgy kell tlolgozniok; hogy dolgozó pa­rasztságunknak ezen a téren ne legyen a legkisebb panasz­ra sem oka­— A mezőgazdasági tudományos kutatómunka terén is szép eredmé­nyeket tudunk felmutatni. A szo­cialista szektor mezőgazdaságunk­ban jelentősen megerősödött. — Kormányzatunk a gazdasági segítség nyújtása mellett nem fe­ledkezett meg a falu népének, dol­gozó parasztságunknak kulturális neveléséről sem. Falusi kultúrott- honok már eddig is százszámra épültek, ezeknek a száma a jövő évben nagymértékben növekszik. A Magyar Dolgozók Pártja és kormányunk minden terü­leten felhasználta és követke­zetesen alkalmazta viszo­nyainkra a Szovjetunió tapasz­talatait. Elért eredményeinket annak köszönhetjük, hogy bé­kében dolgozhattunk, béké­ben élhettünk. — A költségvetés, amit most tárgyaltunk, a dolgozó nép államá­nak a költségvetésé, amelynek min­den fillére a dolgozó nép Magyar- országának építését, fejlesztését, függetlenségének biztosítását és a magyar dolgozó nép szabadságá­nak és békéjének megvédését szol. gálja. Ezért fogadja e! az ország­gyűlés ezt a költségvetést örömmel és lelkesedéssel, A költségvetést elfogadom. A mi kormányunk politikáját békére alapit ja Balogh István a Független Ma. i gyár Demokrata Párt szónoka I beszélt azután. — A Függetlenségi Népfront megalakulásakor gazdasági pro­gramját az ötéves tervben foglal­ta össze. Az egész politikáját a békére alapítja. — Ezután igy folytatta: a kormány, vagy az a kormány és az a parla­ment; amely gyárakat emel, hidakat épit, amely kulturá­lis intézményeket, egészség- ügyi központokat létesít; az a politikáját békére alapítja. Mindazok, akik hatalmi pozíció- ik megvédése érdekében háborúi akarnak, ott sorakoznak fel Amerika oldalán és ha a világ két részre szakadt, amelyből az egyik háborút akar, a másik, amelyhez mi is tartozunk, a bé­kéért küzd, szent meggyőződés­sel mondjuk: a béketábor le. győzhetetlen. Ha a kocka úgy es­nék, hogy a béke tőlünk nem munkát, hanem küzdelmet, har­cot. követelne, a győzelem biztos tudatában — a Szovjetunióval az élen — ezt is vállalnánk. A költségvetést elfogadom. A Magyar Radikális Párt ne­vében Ilarrer Ferenc szólalt fel- Harrer Ferenc beszéde során foglalkozott az 1950-es esztendő politikai és gazdasági eredmé­nyeivel. Hangsúlyozta, hogy népi demokráciánk ezeket az eredményeket nagyszabású ne­velő munka utján érte el. A békemozgalom fejlődéséről szólva kiemelte a Szovjetunió és a népi demokráciák külügymi­niszterei prágai értekezletének hatalmas jelentőségét és azt a küzdelmet, amelyet a Szovjet­unió képviselői az Egyesült Nemzetek szervezetében folytat­nak a békevilágmozgalom vezé­rének és lelkének, Sztálinnak irányításával. A költségvetést a Magyar Radikális Párt nevében elfogadta. Harrer Ferenc beszéde után az elnöklő Nagyistók József, az országgyűlés alelnöke a vitát be­zárta. Az országgyűlés határczatilag kimondta, hogy az 1951 évi állami költségvetést általános­ságban cs az egyes tárcák tár­gyalási alapjául elfogadja. Az országgyűlés legközelebbi ülését kedden délelőtt 10 órakor tartja, amelynek napirendjén a minisztertanács, a belügy, a kül- ,ügy, a honvédelem és a népjóléti minisztérium • költségvetésének részletes tárgyalása szerepel. Munkával a 44 Békenagygyűlés volt a budapesti Sportcsarnokban A Sportcsarnok zsúfolt. Még a padok között is állnak. A inagyar dolgozó milliók kül­döttei töltik meg a termet, hogv meghallgassák a varsói békeküldötteket. A reflektorok fénye az emel­vényen álló fehér ciklámenek­re vetődik. Az elnöki emel­vény felett a világ térképe. Rajta vörös színekben a sza­bad népek tábora. Elfoglalja helyét az elnökség A békenagygyülés résztvo. yőinek lelkes tapsa közepette vonult be 10 órakor a gyű­lés elnöksége, élén Kuo-Mo- Zsoval, a Kínai Népköztársa­ság miniszterelnökhelyettesé- veí és Pak-Den.Aj asszonnyal, a koreai küldöttség vezetőjé­vel, Az elnöki emelvényen foglaltak helyet á külföldi delegátusok, Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács el­nöke, Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára, Darvas József közoktatásügyi miniszter és Rákosi Mátyásné elvtársnő; valamint a baráti államok diplomáciai testüle­téinek képviselői. Audios Erzsébet elvtársnő megnyitóbeszéde után Vass Istvánná elvtársnő, az MNDSz főtitkára, a Békeköngresszus magyar küldöttségének tagja mondott beszédet. Vass elvtársnő beszéde ele­jén rámutatott arra a feszült nemzetközi helyzetre, amely­ben a, Békevilágkongresszus összeült. Azután a szovjet küL (lőttekkel való felejthetetlen találkozásról beszélt, különö­sen Hja Ehrenburg nagyhatá­sú szavairól. 5? Sztálin—Rákosi—Mao-Ce-Tung!“ Vass Istvánná elvtársnő be­széde után a tömeg percekig éltette a béketábor vezetőit; Sztálin, Rákosi, Mao-Ce-Tung elvtársakat. Ezután Kuo.Mo- /óso, a Kinai Népköztársaság in i niszterelnökhelyettese lé­pett a mikrofon elé. A 475 milliós kinai nép ne­vében üdvözölte a békegyűlés résztvevőit, majd beszédét igy folytatta: — A Békevilágkongresszus sikeresen végétért. Ez a kon­gresszus a viíág békeszerető népeinek közös győzelmét je­lenti. A békefábor alapja ki­szélesedett, c&eje hatalmasabb lett. •— Azután arról beszélt, hogy az imperialista agresz- szorok mindenben igyekeznek elgáncsolni a béke győzte linót, majd hangsúlyozta, hogy a ki nai nép a kongresszus minden határozatát támogatja. — Az elmúlt évszázad küzdelmeiben szerzet* tapasztalatok is azt mutatják —mondotta —.hogy a békét úgy kell megvédeni, hogy szembcszállunk az ag­resszióval. — Ezután a kínai nép uj hazát építő hatalmas erőfeszítéseit ismertette, majd az imperialisták koreai agresz- sziójáról. Formóza megtáma dúsáról beszélt. — Biztosak vagyunk benne, hogy felszaba­dítjuk Formőzát és támogat­juk a koreai nép igazságos há­borúját az amerikai agresszió­val szemben. Kuo-Mo Zso beszédét a kö­vetkező szavakkal fejezte be: — Éljen a béke az egész vi­lágon! Éljen a magyar és a kí­nai nép testvéri barátsága! Éljen Sztálin! Éljen Rákosi! A koreai nép küldötte A szavait követő percekig tartó lelkes taps után Pák_ Den.Aj asszony lépett a mik­rofon elé. A hallgatóság he­lyéről felállva éltette a, koreai népet és vezérét. Kim-Ir- Szent. — Népem baráti üdvözletét hozom a magyar dogozóknak, akik Rákosi elvtárs bölcs ve­zetésével — a koreai nép nagy barátjával — ragyogó eredmé nyékét értek el a szocializmus építése terén. — Ezután arról beszélt, hogy az amerikai im­perializmus uj háborúval fe­nyegeti a népek békés életét­— Ebben a harcban egyetlen reménységünk és biztosítékunk van:'a hatalmas Szovjetunió és mindnyájunk szeretett ve zére: ,*j nagy Sztálin elvtárs. Alig ült el a Pak-Den-Aj asszony beszédét követő taps­orkán, amikor a hallgatóság soraiból valaki szót kért. A forró hangulatú béke gyűl és °ayik legmeghatóbb pillanata következeit. Egy hatgyermekes családanya a békéért — Hatgyermekes család­anya vagyok — mondja a fel­szólaló Vince Jánosné. — A magyar anyák «evében foga­dom, hogy nemcsak a mi bé­kénkért fogunk harcolni, ha­nem azért is, hogy Koreában ugyanolyan béke legyen, mint nálunk, ./ kövei kezű felszólaló Péter ■kínos református püspök, a Békevilágtanács tagja volt. — Az a meggyőződésem, hogn minden egyháznak, miiu. den keresztény embernek hi. vatásával járó kötelessége a béke védelme — mondotta. _ Fábilc József Kossuth díjas kőműves Lengyelország hataL más országépitéséről és Lon­don háborús romjairól beszél. Horváth Richard, a katolikus papok békebizottságának tit­kára meggyőződésének adott kifejezést, hogy a nép minde­nütt. békét akar. a nép élni akar. Az éleinek és a boldog- s'ágnak pedig q béke a fellé_ tele. Horváth Richard után An­! liics Erzsébet edvtársnő emel­kedett szólásra és a következő­ket mondotta: — Béke gyűlésünk végétért, de nem ért véget a béke ^ ma- qyar harcosainak az a, felada­ta és kötelessége, hogy az itt hallottakat és mindenekelőtt a varsói határozatokat elvigyék a magyar nép legszélesebb ré„ te gél közé, elvigyék min den magyar férfihez és nőhöz. Vi­gyék szét. a magyar békehar­cosok jelszavát, azt a jelszót, amely folyton újra és újra fel­hangzott ezen a szép lelkes gyűlésen: „Munkával a bé­kéért A békegyülés határozata Ezután Horváth Ferenc elv­társ. a Honvéd Szinház igaz­gatója. a Budapesti Békebi­zottság tagja; felolvasta a békenagygyülés kiáltványát. A kiáltvány figyelmezteti a ma­gyar dolgozókat, hogy az em­beriséget háború fenyegeti. Ezt a háborút nem az egysze- I rü emberek akarják, hanem | egy maroknyi gyilkos söpre­dék, a fegyvergyárak és világ­részeket leigázó bankok urai. azok. akik vissza akarják sze­rezni elveszített hatalmukat­Hogy milyen sorsot szánnak ők a világnak, azt megmutat­ták a Távolkelet egy kis or. szágában. amelyet orvul lero­hantak. A magyar dogozóknak védekezniök kell az ellen a bor­zalmas veszedelem ellen, amely az emberiséggel együtt ben­nünket is fenyeget. A varsói Békevilágkongresz- szuson nem kevesebb, mint 800 millió ember képviseletében, kiáltottak nemet a háborúra és igent a béke világmegmentő terveire, alkotó programjára. A kiáltvány a továbbiakban arról beszél, hogy a varsói kongresszus hatásos intézke­déseket követel a fenyegető világháború veszélye ellen: a koreai rablóháboru megszünte­tését. az atomfegyver betiltá­sát. az általános leszerelést, a háborús propaganda elnémitá- sát. A kongresszus megvaló­sítható javaslatokat terjesztett az ENSz és az egyes országok parlamentjei elé. — Az egyetakaró 800 mil­lióval együtt a mi népünk mil­lióinak képviselői is egyhan­gúlag adták szavazatukat a békementő javaslatok, az em­beriség jövőjét szolgáló hatá­rozatok mellett — mondja a kiáltvány. — Ezek az igenlő szavazatok köteleznek ben­nünket. A kiáltvány a béke híveinek sorába hív minden becsületes magyar embert. — Építsük fel a béke hatalmas és megdönt­hetetlen épületét! Ennél szén. * íebb harcot hazánk népe még soha nem vívott, mert ez a harc a nemzet biztonságáért, az anyák életéért, a gyerme­kek jövőjéért, a nép boldog­ságáért folyik. — Minden becsületes ma­gyar embernek ott a helye » békénket védők táborában! More a béke megvédéséért —— fejeződik be a Magyar Orszá­gos Béketanács kiáltványa Magyarország népéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom